2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Drinóczi Tímea–Zeller Judit: A házasság és a család alkotmányjogi helyzete
21
és alapvetõ egysége, és joga van a társadalom és az állam védelmére.
2. A házasságkötésre alkalmas korban levõ férfiak és
nõk házasságkötési és családalapítási jogát el kell ismerni. 3.
Házasságot csak a házasulandók szabad és teljes beleegyezése
alapján lehet kötni. 4. Az Egyezségokmányban részes államok
megfelelõ lépéseket tesznek annak biztosítására, hogy a
házasfelek jogai és kötelességei a házasság fennállása alatt és
felbontása esetén egyenlõek legyenek. A házasság felbontása
esetén rendelkezni kell a gyermekek szükséges védelmérõl.
10
Kihirdette az 1976. évi 9. tvr.
11
GSZKJNE 10. cikk. Az Egyezségokmányban részes államok
elismerik, hogy 1. a lehetõ legszélesebb körû védelmet
és segítséget kell nyújtani a családnak, amely a társadalom
természetes és alapvetõ egysége, különösen a családalapítás
tekintetében és addig, amíg a család felelõs az eltartott gyermekek
gondozásáért és neveléséért. Házasság csak a házasulandók
szabad beleegyezése alapján köthetõ; 2. az anyának a
gyermek születése elõtt és után ésszerû idõtartamra külön védelmet
kell biztosítani. Ez alatt az idõ alatt a dolgozó anyáknak
fizetett szabadságot, vagy megfelelõ társadalombiztosítási
szolgáltatásokkal együtt járó szabadságot kell biztosítani;
12
Kihirdette az 1993. évi XXXI. törvény
13
EJEE 8. cikk – Magán- és családi élet tiszteletben tartásához
való jog: 1. Mindenkinek joga van arra, hogy magán-
és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák.
2. E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott,
olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus
társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság
vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy
bûncselekmény megelõzése, a közegészség vagy az erkölcsök
védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme
érdekében szükséges. 12. cikk – Házasságkötéshez való jog: A
házasságkötési korhatárt elért férfiaknak és nõknek joguk van
a házasságkötésre és a családalapításra, az e jog gyakorlását
szabályozó hazai törvények szerint. EJEE Hetedik Kiegészítõ
Jegyzõkönyv 5. cikk – Házastársak egyenjogúsága: A házasság
fennállása alatt és a házasság felbontását követõen a házastársak
jogai és polgári jogi felelõssége egymás és a házasságból
származó gyermekeik viszonylatában egyenlõ. E cikk
nem képezi akadályát annak, hogy az államok a gyermekek
érdekében szükséges intézkedéseket tegyenek.
14
Kihirdette az 1999. évi C. törvény
15
ESZK 16. cikk A család joga a szociális, jogi és gazdasági
védelemhez: A család, mint a társadalom alapvetõ egysége,
teljes körû fejlõdéshez szükséges feltételek biztosítása érdekében
a Szerzõdõ Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy
olyan intézkedésekkel támogatják a családi élet gazdasági, jogi
és szociális védelmét, mint például a szociális és családi juttatások,
pénzügyi intézkedések, a családok lakhatásának biztosítása,
a fiatal házasoknak nyújtott kedvezmények és egyéb
megfelelõ eszközök. 17. cikk Az anyák és gyermekek joga szociális
és gazdasági védelemhez: Az anyák és gyermekek szociális
és gazdasági védelemhez való joga tényleges megvalósulásának
biztosítására a Szerzõdõ Felek kötelezettséget vállalnak
arra, hogy megteszik az e célt szolgáló megfelelõ és szükséges
intézkedéseket, beleértve a megfelelõ intézmények és
szolgáltatások létrehozását vagy fenntartását is.
16
Kihirdette az 1982. évi 10. tvr.
17
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy tiszteletben tartsák
magánéletét és családi életét, otthonát és kapcsolattartását.
18
EASZ II-69. cikk A házasságkötéshez és a családalapításhoz
való jog: A házasságkötéshez és a családalapításhoz
való jogot, az e jogok gyakorlását szabályozó nemzeti törvények
szerint, biztosítani kell.
19
Vö. az olasz alkotmány 29. és 31. §-aival (államcélként
itt a családalapítás elõsegítése is megjelenik), a 2000. január
elsején hatályba lépett svájci alkotmány 11., 13., 14., 19.
§-aival, valamint a szociális célokat meghatározó, 3 fejezetben
található 41. § (1) bekezdésének c), f), és g) pontjaival, illetve
a horvát alkotmány 35., 61., és a 62. §-aival, a lengyel alkotmány
47. és 48. §-aival, valamint a 71. és 72. cikkelyével,
a szlovák alkotmány 19. § (2) bekezdésével, 41. cikkely (1) és
(2) bekezdésével.
20
Vö. a cseh alkotmány 10. § (2) bekezdésével, és a 32. §
(1) és (2) bekezdésével.
21
Vö. az észt alkotmány 26. cikkelyével és a 27. cikkely
(2) bekezdésével, amelyek a család jelentõségét és a családi
élet sérthetetlenségét deklarálják.
22
Vö. a szlovén alkotmány 53. cikkelyével.
23
A cseh alkotmányban a releváns fejezetek elnevezése
a következõ: „Alapvetõ emberi jogok és szabadságjogok”
részcím, amely az „Emberi jogok és alapvetõ szabadságok”
címet viselõ második fejezetben található, illetve „Gazdasági,
szociális és kulturális jogok”, amely a negyedik fejezetet alkotja.
A horvát alkotmányban a következõ elnevezések vannak:
„A Személyi és politikai szabadságjogok és jogok”, illetve
„A Gazdasági, szociális és kulturális jogok” amelyek a
III. Emberi jogok és az állampolgár alapvetõ szabadságjogai
cím alatt találhatók. A szlovák alkotmányban az elnevezések
a következõk szerint alakulnak: „Alapvetõ emberi jogok
és szabadságjogok”, illetve „A Gazdasági, szociális és kulturális
jogok”, amelyek az Alapvetõ jogok és szabadságjogok
címet viselõ második fejezetben találhatók. A lengyel alkotmány
felépítése – ilyen tekintetben – a következõ: „Személyi
szabadságok és jogok”, illetve „Gazdasági, szociális és kulturális
szabadságok és jogok”.
24
Vö. 41. cikkely (19 bekezdésének f) és g) pontjával.
25
Vö. 10. cikkellyel.
26
Vö. 6., 10., és a gyermekek jogai vonatkozásában részrendelkezésnek
minõsíthetõ 16. cikkelyt.
27
Belga alkotmány 21. cikkének 2. pontja szerint a polgári
esküvõnek mindig meg kell elõznie az egyházit.
28
Vö. a 22. cikkely (1) bekezdésével és a 24. cikkely (1)
bekezdés 2. pontjával.
29
Ilyen különösen a „privacy” védelme keretében a családi
élet tiszteletben tartása.
30
A PPJNE meghatározását (23. cikk. 1.) sem lehet definícióként
felfogni, ez sokkal inkább a társadalmi rendre vonatkozó
elv.
31
GSZKJNE 10. cikk, ESZK 16. cikk, EASZ II-93. cikk, görög
alkotmány 21. § 1. pont, horvát alkotmány 61. §, ír alkotmány
41. §, lett alkotmány 110. §, litván alkotmány 38. cikk.
32
Vö. a portugál alkotmány 68. §-ával
33
Vö. olasz alkotmány 29. §, szlovén alkotmány 53. cikk
34
Vö. EJEE 8. cikk, PPJNE 17. cikk, EU Alkotmányszerzõdés
67. cikk, belga alkotmány 22. cikk, cseh alkotmány 10. cikk.
35
Vö. a görög alkotmány 21. § 1. pontjával, a horvát alkotmány
61. §-ával, az ír alkotmány 41. §-ával, a lett alkotmány
110. §-ával.
36
Vö. a lengyel alkotmány 79. §-ával, az olasz alkotmány
31. §-ával.
37
Vö. az EASZ 93. cikkével, az ír alkotmány 41. §-ával,
az olasz alkotmány 37. §-ával.
38
A jogalkotásról szóló 1987 évi XI. törvény (továbbiakban:
Jat.) 5. § e) pontja alapján az állampolgárok alapvetõ jogai
és kötelezettségei körében törvényben kell szabályozni,
különösen a házasságot és a családot.
39
Az ügy a többször módosított 1954. évi IV. törvény
módosításával volt kapcsolatban. 4/1990. (III. 4.) AB határozat.
ABH 1990, 28, 31.
40
Az értékekrõl ld. bõvebben Ádám Antal: Alkotmányi
értékek és alkotmánybíráskodás. Osiris Kiadó, Budapest 1998,
uõ: Az Alkotmányi értékek fejlõdési irányairól. Jura 2002. 1.
sz., uõ: Kérdések és válaszok a filozófiában. Jura 2003. 1. sz.
41
Az ombudsman 1997. évi Beszámolója 4. 5.
42
Az alkotmánybíróság az állam intézményvédelmi kötelezettségét
elõször a 64/1991. (XII. 17.) AB határozatában állapította
meg. Hokkanen v. Finland judgement of 23 september
1994, Series A no. 299-A. Idézi Dr. Grád András: Kézikönyv a
strasbourgi emberi jogi ítélkezésbõl. 2. Átdolgozott, bõvített
JURA 2006/1.