2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Rónaszéki Andrea: „Fenyvesi Csaba–Herke Csongor–Tremmel Flórián: Új magyar büntetõeljárás”<br />
201<br />
Rónaszéki Andrea<br />
PhD-hallgató<br />
„Fenyvesi Csaba–Herke<br />
Csongor–Tremmel Flórián: Új<br />
magyar büntetõeljárás” *<br />
Olyan egyetemi tankönyvet szeretnék ismertetni,<br />
amely terjedelme, részletessége és igényes kidolgozása<br />
folytán kiemelkedõ helyet foglal el a büntetõ eljárásjog<br />
terén. A pécsi tananyag szerkesztõje és egyben<br />
legnagyobb részének szerzõje Tremmel Flórián<br />
professzor, 1 társszerzõi pedig Fenyvesi Csaba 2 és<br />
Herke Csongor 3 docensek. A tankönyv magas színvonalára<br />
utal az a tény, hogy Magyarországon egyedülálló<br />
módon, csak a PTE Büntetõ Eljárásjogi Tanszéke<br />
büszkélkedhet egyszerre három ilyen magas<br />
fokozatú oktatóval, az egy professzor – két docens<br />
„triumvirátussal”.<br />
<strong>1.</strong> Az „Új magyar büntetõeljárás” címû könyv természetesen<br />
a büntetõ eljárásjog tárgykörével foglalkozik.<br />
Alapját a büntetõeljárásról szóló, többszörösen<br />
módosított 1998. évi XIX. törvény képezi (továbbiakban<br />
Be.). A tankönyv közvetlen elõzménye Tremmel<br />
Flórián Magyar büntetõeljárás címû munkája. 4 Ez a<br />
könyv még az 1973. évi I. törvényre (vagyis a régi<br />
Be.-re) épült, az új Be.-nek csak fõbb jellemzõit, új<br />
jogintézményeit mutatta be.<br />
Az 1998. évi Be. hatálybalépése 2003. július 1-ig<br />
váratott magára, ekkor azonban szükségszerûen<br />
sor került az addig „átmenetinek” titulált 5 Magyar<br />
büntetõeljárás megújítására. 2004-ben jelent meg tehát<br />
az Új magyar büntetõeljárás. Elõdjéhez képest<br />
csak keveset változott: a felépítés, a tartalom nagyrészt<br />
változatlan (természetesen az új Be.-beli változásokkal<br />
és néhány nóvummal kiegészülve), a két<br />
szerzõtárs közremûködésével pedig még precízebb<br />
kidolgozást kapott néhány fejezet. 6<br />
A párhuzamos munkák között kiemelkedõ helyet<br />
foglal el a Király Tibor akadémikus által írt,<br />
„Büntetõeljárási jog” címû tankönyv 7 (az Új magyar<br />
büntetõeljárás egyébként többhelyütt tartalmaz<br />
is utalást erre vonatkozóan) amely kizárólag az új,<br />
1998-as Be. rendelkezéseire épül. A pécsi joghallgatók<br />
ebben az idõben még Tremmel professzor Magyar<br />
büntetõeljárásából készültek a vizsgákra, azonban<br />
az új Be. hatályba lépésével a pécsi tanszék sem<br />
késlekedett az új tankönyv megírásával. A témában<br />
született írásokkal szemben nagy elõnye a pécsi tankönyvnek,<br />
hogy nem tárgyalja felesleges részletességgel<br />
a büntetõ eljárásjog történetét, ezzel is következetesen<br />
igazodva a vizsgakövetelményekhez.<br />
A témában íródott, és jelenleg használatos munkák<br />
közül még megemlíthetõ a Tóth Mihály által<br />
szerkesztett „Büntetõ eljárásjog” címû tankönyv, 8 továbbá<br />
a Cséka Ervin szerkesztésében napvilágot látott,<br />
kétkötetes szegedi egyetemi jegyzet, „A büntetõ<br />
eljárásjog vázlata” címmel. 9<br />
Annak ellenére, hogy valamennyi itt felsorolt írás<br />
színvonalas munka (habár utóbbi kettõ inkább valóban<br />
jegyzet-, és nem tankönyvjellegû), volt pécsi<br />
joghallgatóként úgy gondolom, hogy az Új magyar<br />
büntetõeljárás könnyebben átlátható és átfogóbb,<br />
mint vetélytársai. Nagy elõnye velük szemben, hogy<br />
mivel nagyrészt egy személy (Tremmel professzor)<br />
írása a tankönyv, mindvégig változatlan stílus és<br />
szemlélet jellemzi – az olvasónak nem kell szembesülnie<br />
a sokszerzõs mûvek azon hátrányos tulajdonságával,<br />
hogy fejezetenként „hozzászoktassa magát”<br />
a különbözõ szerzõk változatos fogalmazásmódjához.<br />
Másik kiemelkedõ tulajdonsága az Új magyar<br />
büntetõeljárásnak, hogy az érdekes, nagyobb figyelmet<br />
igénylõ részeket a szokásostól eltérõ részletességgel<br />
tárgyalja, 10 és eddig egyik mû által sem tartalmazott<br />
újdonságokkal is foglalkozik.<br />
2. Az Új magyar büntetõeljárás tehát teljes egészében<br />
a Be. szerkezetét követi. A szerkesztõ megfogalmazása<br />
szerint a könyv két részre osztható: az általános,<br />
statikus részre, amely a büntetõeljárás egésze<br />
alatt alkalmazandó általános szabályokat foglalja öszsze,<br />
továbbá a különös részre, amely a büntetõeljárás<br />
egyes szakaszaira bontja a csak ezekhez kapcsolódó<br />
speciális szabályokat.<br />
Mielõtt azonban az olvasó elmélyülne a hatályos<br />
joganyag elemzésében, a bevezetõ fejezetekben széles<br />
körû felvilágosítást kap a büntetõeljárás fogalmáról,<br />
jelentõségérõl, felépítésérõl, funkcióiról, továbbá<br />
a jogtudomány által elért eredményekrõl, fõbb<br />
kodifikációs hullámokról. A pécsi tankönyv rendkívül<br />
fontos része a büntetõeljárási alapelveket részletesen<br />
tárgyaló és csoportosító két fejezet, 11 hiszen<br />
ezeket az elveket szem elõtt tartva válik könnyebbé<br />
bizonyos jogintézmények létének, a sok „miértnek<br />
és hogyannak” a megértése. Az alapelvek (habár valójában,<br />
mint ahogy a szerzõk említik is, sem negatív,<br />
sem pozitív normativitással nem rendelkeznek 12 )<br />
vezérfonalul szolgálhatnak a jogintézmény-komplexum<br />
teljesebb átlátásában.<br />
Mindezek után következik tulajdonképpen a<br />
tananyag érdemi része, amelynek felépítése a hatályos<br />
magyar Be. szerkezetét követi, ezzel is segítve<br />
az olvasót a törvény szövegében való eligazodásban,<br />
a jogszabály megértésében. Azt is kiemelném,<br />
hogy a tankönyvben, habár a Be.-re épül, a legtöbb<br />
jogintézménnyel kapcsolatban megtalálhatóak a<br />
Be. kiegészítõ jogforrásaira 13 utaló hivatkozások. A<br />
szerzõk különálló fejezetekben részletezik az eljárás-<br />
JURA 2006/<strong>1.</strong>
Change language