10.02.2015 Views

2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

198<br />

Kun Tibor: „Aurelio Lepre: Háború és béke a XX. században. Az államok közötti konfliktusoktól a civilizációk ütközéséig”<br />

kat a „történelmi Rossz” a kapitalizmus, a kommunizmus<br />

eljövetele pedig a „jövõ alfája”, a „történelem<br />

kezdete”. Azt már nem is lehet tudni, a fent említett<br />

idõszakban az emberiség hányszor állt az önmegsemmisítés<br />

szélén, vagy legalábbis az õskorba<br />

visszatérés lépcsõjén! De melyek is voltak ezek a katasztrófahelyzetek<br />

Íme néhány közülük.<br />

1958: a Kínai Népköztársaság két szigetet megszállással<br />

fenyegetett, az USA erre Kínát fenyegette<br />

meg kínai nagyvárosok elleni nukleáris fegyverek<br />

bevetésével.<br />

1960: a SZU-ban lelõttek egy U2-es amerikai<br />

kémrepülõgépet, a pilótát elfogták, és õ a szovjet hatóságok<br />

elõtt bevallotta, az amerikaiak kémfeladatokkal<br />

bízták meg a szovjet légtérben.<br />

1961: Berlin. A SZU évek óta egyre nagyobb nyomást<br />

gyakorolt a városra, majd Hruscsov parancsára<br />

a szovjet haderõk ellenõrzés alá vonták az NDK<br />

Nyugat-Berlinbe vezetõ útjait.<br />

1962: az USA-ba menekült kubaiak vissza akarták<br />

hódítani Kubát Fidel Castrotól.<br />

Leghosszabban és legrészletesebben az 1962<br />

szeptember-októberi, ún. kubai rakétaválságról olvashatunk.<br />

Ez az eseménysor az „egész XX. század<br />

legdrámaibb hónapjai voltak”, ugyanis felmerült egy<br />

korlátozott nukleáris beavatkozás lehetõsége is. A<br />

fentieken kívül – most nevezzük õket a két atomhatalomnak!<br />

– az USA és a SZU esetleges háborús helyzeteket<br />

dolgozott ki, amelyekben nukleáris fegyverek<br />

bevetése is szerepelt!...<br />

9. Utolsó, de a fentieknél nem kevésbé fontos és<br />

izgalmas téma: hogyan, milyen megközelítésben<br />

szerepel Magyarország Aurelio Lepre könyvében<br />

Nos, elõször az I. világháborút követõ kommunista<br />

hatalomátvételrõl találunk rövid áttekintést. Kun<br />

Béla neve tûnik fel, aki tervbe vette a földek államosítását,<br />

szakított a szocialistákkal, de terveit nem<br />

tudta megvalósítani, mert nem volt elégséges katonai<br />

ereje ahhoz, hogy a hadsereggel szembeszálljon,<br />

1919 áprilisában pedig már Horthy Miklós ellenforradalma<br />

külföldi – cseh és román – csapatok segítségével<br />

megdöntötte Kun Béla hatalmát. Ezután nagy<br />

ugrás elõre az idõben: a II. világháború után a SZU<br />

alapvetõ célja hatókörének kiszélesítése és megszilárdítása<br />

volt – ebbe természetesen hazánk is beletartozott.<br />

1945-ben gyõzött a Kisgazdapárt. A szovjet<br />

mintára indított koncepciós perek „elsõ illusztris<br />

áldozata” a magyar Rajk László volt, az õ egyik<br />

„inkvizítora” az akkori belügyminiszter Kádár János<br />

volt, akit azután szintén elítéltek. Az 1956. évi eseményeket<br />

Rákosi Nagy Imre általi lecserélése elõzte meg,<br />

Rákosi azonban visszakerült a hatalomba, majd az<br />

oroszok váltották le és helyébe Gerõ Ernõt tették. Az<br />

amerikaiak ezekben az idõkben nagyon óvatos politikát<br />

folytattak, ami elsõdlegesen propagandatevékenységben<br />

merült ki, ezért nem igaz, hogy az 1956.<br />

évi forradalom a CIA közremûködésével tört ki, hanem<br />

belülrõl indult el. Ami a végsõ szovjet katonai<br />

beavatkozást illeti, abban a szovjet vezetõk között<br />

sem volt egyetértés. Hruscsov elõször nem kívánt<br />

beavatkozni, késõbb azonban a keményvonalasok<br />

mellé állt. Kádár János Moszkvában elõször szintén<br />

a katonai erõk bevetése ellen lépett fel és Nagy Imrét<br />

támogatta, késõbb azonban õ is megváltoztatta<br />

álláspontját, és az oroszok is mellé álltak. A szerzõ<br />

végsõ elemzése: a magyar forradalom szocialista forradalomnak<br />

indult, demokratikus fordulatot akart,<br />

valójában azonban nem voltak meg az ehhez szükséges<br />

alapok, „mivel a politikai és a gazdasági célok<br />

nem estek egybe, és objektíve nehéz lett volna azokat<br />

összebékíteni. De nem szabad alábecsülni azoknak<br />

a nacionalista és katolikus erõknek a kapacitását<br />

sem, amelyek a rendszeren nyílt réseket akartak<br />

tágítani.” Mindenesetre az 1956. évi represszió után<br />

Kádár enyhített a szorításon, és igyekezett „minimális<br />

jólétet” biztosítani (’gulyásszocializmus’). Felbukkan<br />

még Nyers Rezsõ neve is: õ a Gorbacsovval történt<br />

találkozóján a szocialista tulajdonviszonyok revideálását<br />

ajánlotta. A magyar kormány ezek után<br />

úgy döntött, hogy „hatékonyabban használja fel a<br />

rendelkezésre álló tõkét.” Magyarországon a „kapitalizmus<br />

és a demokrácia visszaállítása békésen zajlott<br />

le, és ezt a szovjet vezetõk tudomásul vették.”<br />

10. Igényes, nagy tudást és történelmi rálátást<br />

tükrözõ könyvbõl ismerhetjük meg a XX. századot<br />

és a XXI. század elejét. Vitázni persze lehetne<br />

a szerzõ bizonyos megállapításaival, de tény: igyekezett<br />

mindvégig szenvedély- és indulatmentesen,<br />

ítélete szerint tárgyilagosan közelíteni az általa tárgyalt<br />

témákhoz. Nem gyakoriak manapság az olyan<br />

szerzõk, akik a történelmet nemcsak a történelmi eseményeken<br />

keresztül tárgyalják, hanem a különbözõ,<br />

XX. századi és XX. század elõtti kultúra eredményeivel<br />

összefüggésben is vizsgálják. Így találkozhatunk<br />

pl. Jorge Amado, Henri Barbusse, Ludwig<br />

von Beethoven, Henri Bergson, Arthur Conan Doyle,<br />

René Descartes, Albert Camus, Szergej Mihajlovics,<br />

Hans Fallada, Johann Wolfgang Goethe, Franz Kafka,<br />

Herbert Marcuse, Bartolomé de Las Casas, Upton<br />

Sinclair, Gregory Peck, Jacques Prévert stb… nevével,<br />

mûveikkel vagy egyéb irányú tevékenységük vázolásával.<br />

Ezért is nem csak történészeknek ajánlhatjuk<br />

ezt a könyvet, hanem mindazoknak az olaszul tudóknak,<br />

akiket a XX. század minél több szemszögbõl<br />

érdekel, és az itt olvasottakat névmutató és bõséges<br />

bibliográfiai anyag segítségével is ki szeretnék egészíteni…<br />

JURA 2006/<strong>1.</strong>

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!