2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
198<br />
Kun Tibor: „Aurelio Lepre: Háború és béke a XX. században. Az államok közötti konfliktusoktól a civilizációk ütközéséig”<br />
kat a „történelmi Rossz” a kapitalizmus, a kommunizmus<br />
eljövetele pedig a „jövõ alfája”, a „történelem<br />
kezdete”. Azt már nem is lehet tudni, a fent említett<br />
idõszakban az emberiség hányszor állt az önmegsemmisítés<br />
szélén, vagy legalábbis az õskorba<br />
visszatérés lépcsõjén! De melyek is voltak ezek a katasztrófahelyzetek<br />
Íme néhány közülük.<br />
1958: a Kínai Népköztársaság két szigetet megszállással<br />
fenyegetett, az USA erre Kínát fenyegette<br />
meg kínai nagyvárosok elleni nukleáris fegyverek<br />
bevetésével.<br />
1960: a SZU-ban lelõttek egy U2-es amerikai<br />
kémrepülõgépet, a pilótát elfogták, és õ a szovjet hatóságok<br />
elõtt bevallotta, az amerikaiak kémfeladatokkal<br />
bízták meg a szovjet légtérben.<br />
1961: Berlin. A SZU évek óta egyre nagyobb nyomást<br />
gyakorolt a városra, majd Hruscsov parancsára<br />
a szovjet haderõk ellenõrzés alá vonták az NDK<br />
Nyugat-Berlinbe vezetõ útjait.<br />
1962: az USA-ba menekült kubaiak vissza akarták<br />
hódítani Kubát Fidel Castrotól.<br />
Leghosszabban és legrészletesebben az 1962<br />
szeptember-októberi, ún. kubai rakétaválságról olvashatunk.<br />
Ez az eseménysor az „egész XX. század<br />
legdrámaibb hónapjai voltak”, ugyanis felmerült egy<br />
korlátozott nukleáris beavatkozás lehetõsége is. A<br />
fentieken kívül – most nevezzük õket a két atomhatalomnak!<br />
– az USA és a SZU esetleges háborús helyzeteket<br />
dolgozott ki, amelyekben nukleáris fegyverek<br />
bevetése is szerepelt!...<br />
9. Utolsó, de a fentieknél nem kevésbé fontos és<br />
izgalmas téma: hogyan, milyen megközelítésben<br />
szerepel Magyarország Aurelio Lepre könyvében<br />
Nos, elõször az I. világháborút követõ kommunista<br />
hatalomátvételrõl találunk rövid áttekintést. Kun<br />
Béla neve tûnik fel, aki tervbe vette a földek államosítását,<br />
szakított a szocialistákkal, de terveit nem<br />
tudta megvalósítani, mert nem volt elégséges katonai<br />
ereje ahhoz, hogy a hadsereggel szembeszálljon,<br />
1919 áprilisában pedig már Horthy Miklós ellenforradalma<br />
külföldi – cseh és román – csapatok segítségével<br />
megdöntötte Kun Béla hatalmát. Ezután nagy<br />
ugrás elõre az idõben: a II. világháború után a SZU<br />
alapvetõ célja hatókörének kiszélesítése és megszilárdítása<br />
volt – ebbe természetesen hazánk is beletartozott.<br />
1945-ben gyõzött a Kisgazdapárt. A szovjet<br />
mintára indított koncepciós perek „elsõ illusztris<br />
áldozata” a magyar Rajk László volt, az õ egyik<br />
„inkvizítora” az akkori belügyminiszter Kádár János<br />
volt, akit azután szintén elítéltek. Az 1956. évi eseményeket<br />
Rákosi Nagy Imre általi lecserélése elõzte meg,<br />
Rákosi azonban visszakerült a hatalomba, majd az<br />
oroszok váltották le és helyébe Gerõ Ernõt tették. Az<br />
amerikaiak ezekben az idõkben nagyon óvatos politikát<br />
folytattak, ami elsõdlegesen propagandatevékenységben<br />
merült ki, ezért nem igaz, hogy az 1956.<br />
évi forradalom a CIA közremûködésével tört ki, hanem<br />
belülrõl indult el. Ami a végsõ szovjet katonai<br />
beavatkozást illeti, abban a szovjet vezetõk között<br />
sem volt egyetértés. Hruscsov elõször nem kívánt<br />
beavatkozni, késõbb azonban a keményvonalasok<br />
mellé állt. Kádár János Moszkvában elõször szintén<br />
a katonai erõk bevetése ellen lépett fel és Nagy Imrét<br />
támogatta, késõbb azonban õ is megváltoztatta<br />
álláspontját, és az oroszok is mellé álltak. A szerzõ<br />
végsõ elemzése: a magyar forradalom szocialista forradalomnak<br />
indult, demokratikus fordulatot akart,<br />
valójában azonban nem voltak meg az ehhez szükséges<br />
alapok, „mivel a politikai és a gazdasági célok<br />
nem estek egybe, és objektíve nehéz lett volna azokat<br />
összebékíteni. De nem szabad alábecsülni azoknak<br />
a nacionalista és katolikus erõknek a kapacitását<br />
sem, amelyek a rendszeren nyílt réseket akartak<br />
tágítani.” Mindenesetre az 1956. évi represszió után<br />
Kádár enyhített a szorításon, és igyekezett „minimális<br />
jólétet” biztosítani (’gulyásszocializmus’). Felbukkan<br />
még Nyers Rezsõ neve is: õ a Gorbacsovval történt<br />
találkozóján a szocialista tulajdonviszonyok revideálását<br />
ajánlotta. A magyar kormány ezek után<br />
úgy döntött, hogy „hatékonyabban használja fel a<br />
rendelkezésre álló tõkét.” Magyarországon a „kapitalizmus<br />
és a demokrácia visszaállítása békésen zajlott<br />
le, és ezt a szovjet vezetõk tudomásul vették.”<br />
10. Igényes, nagy tudást és történelmi rálátást<br />
tükrözõ könyvbõl ismerhetjük meg a XX. századot<br />
és a XXI. század elejét. Vitázni persze lehetne<br />
a szerzõ bizonyos megállapításaival, de tény: igyekezett<br />
mindvégig szenvedély- és indulatmentesen,<br />
ítélete szerint tárgyilagosan közelíteni az általa tárgyalt<br />
témákhoz. Nem gyakoriak manapság az olyan<br />
szerzõk, akik a történelmet nemcsak a történelmi eseményeken<br />
keresztül tárgyalják, hanem a különbözõ,<br />
XX. századi és XX. század elõtti kultúra eredményeivel<br />
összefüggésben is vizsgálják. Így találkozhatunk<br />
pl. Jorge Amado, Henri Barbusse, Ludwig<br />
von Beethoven, Henri Bergson, Arthur Conan Doyle,<br />
René Descartes, Albert Camus, Szergej Mihajlovics,<br />
Hans Fallada, Johann Wolfgang Goethe, Franz Kafka,<br />
Herbert Marcuse, Bartolomé de Las Casas, Upton<br />
Sinclair, Gregory Peck, Jacques Prévert stb… nevével,<br />
mûveikkel vagy egyéb irányú tevékenységük vázolásával.<br />
Ezért is nem csak történészeknek ajánlhatjuk<br />
ezt a könyvet, hanem mindazoknak az olaszul tudóknak,<br />
akiket a XX. század minél több szemszögbõl<br />
érdekel, és az itt olvasottakat névmutató és bõséges<br />
bibliográfiai anyag segítségével is ki szeretnék egészíteni…<br />
JURA 2006/<strong>1.</strong>
Change language