2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
196<br />
Kun Tibor: „Aurelio Lepre: Háború és béke a XX. században. Az államok közötti konfliktusoktól a civilizációk ütközéséig”<br />
zott. Két másik szervezet a világ gazdasági problémáinak<br />
rendezésére alakult Bretton Woodsban: a Világbank<br />
és a Nemzetközi Valutaalap. Valójában mindkettõ<br />
az USA gazdaságának és a dollárnak vezetõ szerepét<br />
volt hivatott megvalósítani. Az USA más úton<br />
is meg kívánta erõsíteni befolyását és hatalmát a háború<br />
sújtotta, elszegényedett Európában. Erre szolgált<br />
a Marshall-terv, ami kitûnõ eszköznek bizonyult<br />
kontinensünk „amerikanizálására” nemcsak a gazdasági<br />
segítség, de az amerikai filmek révén is, hiszen<br />
ezek hirdették európai nézõik számára az amerikai<br />
életforma elõnyeit. A Marshall-terv nyújtotta segítséget<br />
a SZU és a csatlósaivá vált országok nem fogadták<br />
el, és nem csak politikai meggondolások miatt,<br />
de azért is, mert a SZU vezetése bízott saját ipari<br />
erejének önálló fejlõdésében, ahogyan az 1929 és 1939<br />
között történt. Egyet azonban nem vettek figyelembe<br />
az új, szocialista országok: a Marshall-terv Nyugat-Európában<br />
egységes, összefüggõ piacot teremtett,<br />
amivel viszont õk még nem rendelkeztek. Ehelyett<br />
a SZU-ban és a szovjet táborhoz tartozó többi,<br />
szocializmust építõ országban beindultak a koncepciós<br />
perek, amelyek mégoly szigorú ítéletekkel zárultak<br />
is,, a Nyugatban nem váltottak ki olyan heves<br />
elutasítást, mint az ugyanezekben az években az<br />
USA-ban McCarthy szenátor által indított, fõleg entellektüeleket<br />
sújtó perek. Igaz, ezek közül „csak” a<br />
Rosenberg házaspáré zárult halálos ítélettel, de még<br />
ez is elég volt ahhoz, hogy a háború utáni egyik legnagyobb<br />
méretû, világszintû tiltakozást váltsa ki,<br />
Amerika-ellenes érzelmeket tápláljon, illetve segítse<br />
a szovjet kommunista propaganda elterjedését, és<br />
Sztálint a legszélesebb körökben megjelenõ internacionalizmus<br />
szimbólumaként tárja a világ elé.<br />
5. Az arabok lakta területeken a Nyugat civilizációs<br />
céljai egyenlõek voltak a nyugatosítási törekvésekkel,<br />
amelyek ellen az iszlám világ próbált védekezni.<br />
A II. világháború után Egyiptomban és Szíriában<br />
kibontakozott, illetve Algériában még a két<br />
világháború között megszületett az arab nacionalizmus.<br />
Ez utóbbi ország és a benne zajló események<br />
talán ismertebbek voltak, hiszen Algéria Franciaországhoz<br />
tartozott politikai és adminisztrációs szempontból,<br />
viszont gyakorlatilag Franciaország gyarmatának<br />
lehetett tekinteni, amit az 1954-ben kirobbant<br />
algéria i szabadságharc és annak kimenete igazolni<br />
látszott, 1962-ben ugyanis visszanyerte függetlenségét<br />
minden, bizonyos francia vezetõk (köztük<br />
Pierre Mendès-France és François Mitterrand) által<br />
is hangoztatott állítás és erõfeszítés ellenére. Algéria<br />
függetlenné válása a dekolonizáció egyik helyszíne<br />
volt, 1960-ban függetlenné vált az afrikai gyarmatosított<br />
országok döntõ többsége, hogy új utakon<br />
induljon saját történelme felé. Az afrikai államok<br />
vezetõi a legkönnyebb útnak a nacionalizmust tartották,<br />
ami – nehezen elképzelhetõ, mégis így volt – az<br />
USA-ban született meg és onnan terjedt át Afrikába.<br />
Sajnos, a társadalmi – politikai fejlõdést akadályozta<br />
a szükséges technikai és tudományos alapok hiánya,<br />
amit nem pótoltak az ideológiai elképzelések.<br />
A négritude a volt francia nyelvû gyarmatokon, illetve<br />
– ez is hihetetlennek, sõt illogikusnak hangozhat,<br />
de ez is így történt – Párizsban a késõbbi szenegáli<br />
politikus-államférfi-költõ-filozófus, Léopold Sedar<br />
Senghor és az 1946-ban francia tengerentúli megyévé<br />
vált ugyancsak volt francia gyarmaton, Martinique<br />
szigetén született leendõ politikus-költõ-író, Aimé<br />
Césaire agyából pattant ki, ugyanis az 1930-as években<br />
mindketten Párizsban tanultak és ismerkedtek<br />
meg. Az általuk megfogalmazott négritude a négerek<br />
lelkivilágára helyezte a hangsúlyt, abból próbálták<br />
a volt gyarmatosítottak jövõjüket levezetni<br />
– ez azonban „romboló hatást” eredményezett, bár<br />
igaz, „Senghor ral a költészet került hatalomra”, és<br />
ez Césaire-re is érvényes, bár róla ezt a szerzõ nem<br />
mondja ki. Ugyanakkor az afrikai származású entellektüelek<br />
politikusokká válása „szükségszerû” volt,<br />
hiszen hazájukban nem létezett közigazgatási és gazdasági<br />
ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkezõ<br />
vezetõképes osztály vagy réteg. A dekolonizáció és<br />
Európa II. világháború általi meggyöngülése oda vezetett,<br />
hogy egyrészt Európa kettészakadt (ti. kommunista<br />
és liberális – demokratikus világra), másrészt<br />
a liberális – demokratikus Nyugat-Európa többé<br />
nem volt képes addigi vezetõ hatalmi szerepét<br />
betölteni a világban, s meg kellett elégednie a kommunizmus<br />
terjeszkedését megakadályozó „elõõrs”-<br />
szereppel. A kommunizmustól való félelem Nyugat-Európában<br />
a nacionalizmusok újjáéledését eredményezte,<br />
míg az USA szintén e félelme miatt, Nyugat-Európa<br />
védelmére sietett, de most már nem csak<br />
gazdasági, de katonai vonalon is. Pedig a két kontinens<br />
által diktált és elfogadott életmód igen különbözött<br />
egymástól. Európában az ún. welfare state, azaz<br />
az állam által többé-kevésbé biztosított jólét és társadalmi<br />
biztonság volt a jellemzõ, míg az USA-ra az<br />
american way of life, azaz az amerikai életforma, aminek<br />
keretében az egyén inkább magára volt (van!)<br />
hagyatva, saját jólétét és társadalmi biztonságát önmagának<br />
kell megszereznie.<br />
6. Az 1960-as évek második fele nagyon mozgalmas<br />
volt a nyugati világban. A Vietnam ellen viselt<br />
amerikai háború, amely maguknak az amerikaiaknak<br />
a pszichéjét is erõsen megviselte, Vietnamot pedig<br />
emberileg és gazdaságilag is tönkretette, hiába került<br />
ki belõle gyõztesen, a fogyasztói társadalom visszásságai<br />
tiltakozó megmozdulásokhoz vezettek mind<br />
az USA-ban, mind Nyugat-Európában, méghozzá<br />
elsõsorban a diákság körében, ezért is beszélünk ma<br />
az 1968. évi diáklázadásokról, amelyek az USA-ból in-<br />
JURA 2006/<strong>1.</strong>
Change language