2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Kun Tibor: „Aurelio Lepre: Háború és béke a XX. században. Az államok közötti konfliktusoktól a civilizációk ütközéséig”<br />
195<br />
Kun Tibor<br />
egyetemi adjunktus<br />
„Aurelio Lepre:<br />
Háború és béke<br />
a XX. században. Az államok<br />
közötti konfliktusoktól<br />
a civilizációk ütközéséig” *<br />
<strong>1.</strong> Aurelio Lepre olasz történészprofesszor kiindulópontja<br />
az Amerikai Egyesült Államok (továbbiakban<br />
USA) gyorsan, de ellentmondóan fejlõdõ történelme,<br />
amely országnak fiatal demokráciája a XIX.<br />
és a XX. században a bevándorlók felvetette problémákkal<br />
küszködött, s ennek a problémának megoldására<br />
gyakran hozott (sõt, tudjuk, hoz ma is) restrikciós<br />
intézkedéseket. Az ifjú demokrácia mellett az<br />
itt gyorsan fejlõdõ, de ugyancsak fiatal kapitalizmus<br />
eredményeit villantja fel Henry Ford, az autógyáros<br />
és az egyre jobb életkörülmények közé kerülõ „középosztály”,<br />
az erõs szakszervezeti és nõmozgalmak<br />
példáján keresztül. Ez a demokrácia nem volt mentes<br />
a rasszizmustól. Külön viták tárgyát képezte a<br />
katonai erõk létrehozása. Az USA eleinte nem akart<br />
katonai létesítményeket, képzési intézményeket és<br />
önálló haderõt létrehozni, félve az európai hasonló<br />
intézmények által kitermelt „katonai arisztokrácia”<br />
USA-beli megjelenésétõl. Teljesen különbözött az európai<br />
és az amerikai haza-fogalom: az elõbbi az ancien<br />
régime-en, az utóbbi a XIX. századi hódításokon<br />
alapult. Különbség volt a két földrajzi egység tömegtársadalmai<br />
között is, amennyiben az USA-ban az a<br />
gazdasági fejlõdés eredményeképpen jött létre, Európában<br />
ellenõrzött módon, ami a tömegekben félelmet<br />
támasztott az õt megteremtõ állam iránt. Az<br />
európai arisztokráciák is óriási mértékben különböztek<br />
az USA-beli ipari kultúra társadalmától, hiszen<br />
nem kapcsolódtak közvetlenül a termeléshez.<br />
Nem sikerült Anglia és az USA fúziója sem annak ellenére,<br />
hogy mindkettõ angolszász kultúra volt, viszont<br />
az angol társadalom kevésbé dinamikus volt,<br />
mint az USA-é. A legnagyobb különbségnek azonban<br />
az látszott, hogy a XX. század elsõ tizenöt esztendejében<br />
Európa saját magát tekintette a Nyugat<br />
képviselõjének, és ebbõl kiindulva alakította kapcsolatait<br />
is a világ többi részével; különösen észrevehetõ<br />
volt ez az akkori három legnagyobb gyarmattartó hatalom<br />
– Franciaország, Nagy-Britannia és Németország<br />
– esetében. Ilyen irányú nézeteik a technika és<br />
a tudomány hadi célokra történõ felhasználásában<br />
is kifejezésre jutottak, bár a XX. században kirobbant<br />
háborúk borzalmait a szerzõ a „múlt ezredéves<br />
örökségé”-nek tekinti csakúgy, mint a szintén ennek<br />
a századnak másik jellemzõjét, a gyûlöletet, aminek<br />
„biológiai okokat” tulajdonít, vagy a genocídiumot<br />
(népirtást), ami a vallással átitatott emberiség történelmében<br />
is már elõfordult. Egy esetleg Európában<br />
kitörõ háborúnak a gondolata is félelmet váltott ki<br />
földrészünkön, nem úgy a más kontinenseken európaiak<br />
által idegen népek ellen vívott pl. gyarmatosító<br />
háborúk, mint amilyenek Afrikában és Ázsiában<br />
zajlottak, és amelyeket az európai politikát irányító<br />
hatalmak civilizátori szerepkörbe helyeztek.<br />
Más volt a helyzet az arab világban a XX. század<br />
elején, ahol a Fiatal törökök nevû mozgalom a nacionalizmust<br />
és a demokráciát iktatta programjába,<br />
egyébként pedig minden, európai eredetû politikai<br />
koncepciót az iszlám és a Korán felfogásai és állásfoglalásai<br />
hatottak át és szûrték meg. „Félgyarmati”<br />
állapotokat hoztak létre az európaiak Kínában, ahol<br />
a nacionalizmus és a demokrácia Szun Jat-cen tevékenysége<br />
révén eresztett gyökeret. Kínától egyébként<br />
mind az USA-ban, mind Európában féltek, az<br />
amerikaiak egyenesen a „XX. század legnagyobb aktív<br />
hatalmának” is tartották. A tudományos-technikai<br />
fejlõdés alapján megalkotott fegyverekkel vívott<br />
elsõ „kegyetlen modern háború” az orosz-japán háború<br />
volt, amelyben a halál mint iparág jelent meg.<br />
Japánban a XIX. század második felében megszületett<br />
modern állam egyesítette az addig külön élõ közösségeket,<br />
amely folyamat alapeleme és eredménye<br />
a „gyár-közösség” volt, ami mint olyan megakadályozta<br />
az „osztályöntudat” kialakulását.<br />
1905-ben az orosz forradalmárok elérkezettnek<br />
látták az idõt az orosz-japán háború befejezése után<br />
forradalom kirobbantására, amely forradalom azután<br />
rányomja bélyegét az egész XX. század történelmére,<br />
többek között az orosz munkások által létrehozott<br />
új kormányzati forma, a szovjetek megalakításával,<br />
melynek alapvetõ célja a burzsoá társadalom<br />
megdöntése volt. Ezalatt az USA-ban az 1906-ban<br />
Nobel-békedíjat kapott Theodore Roosevelt elnök új<br />
kapcsolatok kiépítésére törekedett a tõkések, az iparban<br />
és a mezõgazdaságban dolgozók között, mialatt<br />
az 1905. évi orosz forradalommal egy évben amerikai<br />
csapatokat küldött Santo Domingoba, 1906-ban<br />
Kubába: az USA geopolitikai érdekei így kívánták…<br />
De háborúra készült Európa is, elsõsorban Németország<br />
és Franciaország; ez már a modern imperializmus<br />
volt, amelyben militarizmus, nacionalizmus<br />
és expanzionizmus alkottak veszélyes egyveleget,<br />
a két itt említett országon kívül Nagy-Britannia<br />
is magáévá téve ez utóbbi politikai törekvést (ti.<br />
az expan zioniz must), valamint szembe kellett néznie<br />
Németország akaratával is, mint ahogy egész Eu-<br />
JURA 2006/<strong>1.</strong>
Change language