2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
194<br />
Kun Tibor: „Aurelio Lepre: Háború és béke a XX. században. Az államok közötti konfliktusoktól a civilizációk ütközéséig”<br />
rópának a balkán nacionalizmussal. Ferenc Ferdinánd<br />
megölése ennek a nacionalizmusnak a kereteibe illett,<br />
ezért semmilyen anarchista jellege nem volt. A<br />
szerb nacionalisták azért tartották kiszemelt áldozatukat<br />
Ferenc Józsefnél is veszélyesebbnek számukra,<br />
mert össze akarta békíteni az osztrákokat és a szlávokat,<br />
ami a szerb nacionalizmusra mért volna csapást.<br />
A szerzõ a legújabb történeti kutatásokra hivatkozva<br />
aláhúzza: a merénylet évének június 28-a és július<br />
28-a közötti idõszakában „óvatossággal és jóindulattal”<br />
meg lehetett volna elõzni a késõbbi eseményeket,<br />
erre azonban sem a pacifista mozgalmak, sem a szocialista<br />
pártok nemigen törekedtek. Az a nézet sem<br />
állja meg a helyét, amely szerint az osztrák-magyar<br />
hadak veresége ezek többnemzetiségû összetételére<br />
vezethetõ vissza: az orosz fronton egész egyszerûen<br />
számbeli kisebbségük okozta a nehézségeket.<br />
Az európai etnikumok közötti ellenségeskedések<br />
az USA-ban is félelmet keltettek az ott élõ etnikumok<br />
miatt, ezért – többek között – több nagybanknak<br />
megtiltották, hogy pénzzel támogassák az európai<br />
harcoló feleket, amelyek közül néhányan azt<br />
képzelték, „civilizáltak harcolnak a barbárok” ellen<br />
– ahol a „barbárok” a németek voltak. Az USA-ban<br />
viszont azt tartották, Európában az autokrácia és a<br />
demokrácia harcol egymás ellen, a vallásos vonal<br />
képviselõi a háborúban az isteni beavatkozást látták:<br />
ide tartozott az 1909-ben trónra került V. Mohamed<br />
is, aki felszólította a muzulmánokat, harcoljanak<br />
Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország<br />
ellen. A háborúban elesettek emléke pedig újabb<br />
gyûlölethullámokat kavart. Lepre megint a legújabb<br />
kori történeti kutatásokat idézi, amelyek szerzõi arra<br />
a végkövetkeztetésre jutottak, hogy „az I. világháború<br />
a legújabb kori történelem legnagyobb tévedése<br />
volt”. Az elsõ világméretû konfliktust követõ, fentebb<br />
említett gyûlölethullám igazolására ellenséget<br />
kellett keresni – és ezt az ellenséget a németekben<br />
találták meg, bár 1921-ben és 1922-ben a törökök és<br />
a görögök is roppant kegyetlenül bántak egymással<br />
a közöttük kitört konfliktusban. Az I. világháború<br />
egyetlen biztos eredménye 1918 után Európa<br />
világelsõbbségének elvesztése és az USA világuralmának<br />
kiterjedése lett mind gazdasági, mind politikai<br />
téren, és ez a világuralom 2000-ig tartott!... Európa<br />
pedig két új „Caesar”, Hitler és Mussolini liberális<br />
és felvilágosult Európát helyettesítõ politikájának<br />
célpontjává vált, míg Oroszországban a bolsevikok<br />
a felvilágosult eszmék jakobinus típusú terjesztését<br />
és a valóságba történõ átültetését határozták el<br />
*<br />
Aurelio Lepre: Guerra e pace nel XX secolo. Dai conflitti<br />
tra Stati allo scontro di civiltà. Il Mulino, Bologna 2005. 537 p.<br />
a politika és a fegyverek segítségével, mivel a gazdasági<br />
alapok nem voltak meg hozzá.<br />
2. „Az orosz forradalom: a Nyugat letûnése” a<br />
címe a könyv egyik fejezetének, ami arra utal, hogy<br />
az orosz bolsevik forradalom „katasztrofális” hatással<br />
volt a nyugat-keleti kapcsolatokra, hiszen a kommunizmus<br />
Keleten született, a gazdaságilag fejlett<br />
Nyugat perifériáján úgy, hogy a cári rendszer, amely<br />
már a polgárság szemében is diszkreditálódott, nem<br />
is próbált meg különösebben védekezni ellene. Lenin<br />
elméletével szemben pedig az orosz forradalmat<br />
nem a nép robbantotta ki, hanem az I. világháború.<br />
A Francia Forradalom Terrorjának Lenin általi<br />
alkalmazását pedig a Marx-megfogalmazta „szabadság<br />
uralma”-elmélet magyarázta, annak ellenére,<br />
hogy Oroszország még ugyancsak messze volt az<br />
akkori kapitalista gazdasági fejlõdéstõl, viszont fölcserélték<br />
az orosz civilizációt az „abszolút internacionalizmussal.”<br />
A nacionalizmus – a Wilson amerikai<br />
elnök által az I. világháborúban való USA-részvétel<br />
egyik céljaként kitûzött demokrácia helyett – Európát<br />
árasztotta el, legalábbis a gyõztes hatalmakat, közöttük<br />
elsõsorban Franciaországot, míg a németekre a<br />
megaláztatás várt. A Weimari Köztársaság sem oldotta<br />
föl ezt a németellenes hangulatot, hiszen benne<br />
a káosz uralkodott el, ami a gyõztes hatalmak, azokon<br />
belül megint csak a franciák által elõidézett gazdasági<br />
nehézségek következménye volt, e nehézségek<br />
között is a „hiperinfláció” hatása volt a legsúlyosabb,<br />
míg általános helyzetét illetõen az irányvesztés.<br />
Bonyolította a németországi helyzetet a Ruhr-vidék<br />
1923. évi francia-belga megszállása. Trockij forradalmat<br />
akart kirobbantani Németországban, kezdeményezése<br />
azonban csõdöt mondott, ami viszont<br />
a Sztálin által hirdetett elmélet – „a szocializmus felépítése<br />
egyetlen országban” – gyõzelmét jelentette.<br />
Olaszországban viszont végbement egy tragikusan<br />
jelentõs változás: 1921-ben Mussolini megalapította<br />
a Fasiszta Pártot, ami azért történhetett meg éppen<br />
ebben az országban, mert itt volt az európai liberalizmus<br />
a leggyengébb, s a népet elõtte itt vonták<br />
be legkevésbé a politikai életbe. Itália gyöngesége<br />
az Észak–Dél egyenlõtlen fejlõdésében is megnyilvánult,<br />
ami megengedi, hogy két különbözõ<br />
olasz civilizációról beszélhessünk. Az olasz fasizmus<br />
létrejötte azután példaként szolgált más európai<br />
autortárius rendszerek számára is, de csak a politika<br />
terén, ugyanis nem volt olyan erõs, hogy a gyakorlatban<br />
is segíteni tudta volna más európai országokban<br />
való elterjedését.<br />
A világ gazdasága, amely az USA gazdaságát követte,<br />
éveken át tartó lendületes fejlõdés után 1929-<br />
ben alapjaiban rendült meg. A gazdasági krízist társadalmi<br />
feszültségek követték, és „még forradalmi<br />
kimenete is lehetett volna, ha valaki meg akarta vol-<br />
JURA 2006/<strong>1.</strong>
Change language