2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Kovács Eszter: A Jogtörténeti tanulmányok VIII. kötetéhez
oldásokhoz.
Mázi András „Az erkölcstelen ügyletek és a magyar
magánjog kodifikációs kísérletei” c. munkájában
a szerzõdési szabadság alapelvét állítja szembe annak
egyik fõ korlátjával, a jó erkölcsbe ütközés tilalmával.
Az erkölcstelen ügyletek különféle csoportosítása
után magát a fogalmat tisztázhatjuk a polgári
törvénykönyv tervezeteiben szereplõ javaslatok ismertetésével.
Az 1848-tól kezdõdõ áttekintés során
az említett ügyletek koronként eltérõ jogi megítélése
is részletezésre kerül, mely áttekintés a Ptk. hatályos
szabályainak összegzésével zárul.
Mezey Barna „Az osztrák fenyítõházak a 17-18. században
(A fenyítõházak kora Ausztriában)” c. publikációjában
a német eredetû fenyítõházi intézményrendszert
vázolja. E büntetés-végrehajtási módozat gyökereit
feltárva fokozatosan jutunk el az intézmény funkciójának
történeti módosulásához. Megtudhatjuk továbbá,
hogy milyen okból alapították e sajátosan német
területekhez kötõdõ intézeteket, illetõleg miként
193
munkáinak jegyzékét Kajtár Istvánné rendszerezte.
A szakmai bibliográfia 56 csoportban tartalmazza
a professzor publikációinak adatait. A gyûjteményt
az eddigi kiadványok tartalmi sokszínûségét bizonyítva,
az elõzõ hét tanulmánykötet tartalomjegyzéke
zárja.
A Jogtörténeti tanulmányok VIII. kötetének
ismertetésébõl kitûnik, hogy a mûben szereplõ mintegy
harminc tanulmány a joghistória legkülönfélébb
területeit kutatja. A gyûjtemény összeállítása során
nem kisebb kihívásnak kellett megfelelni, mint a korábbi
hét kötet által támasztott követelményeknek.
A kiadvány követi a korábbi kötetetek színvonalát,
mivel nemcsak a jogászképzés számára szolgál hasznos
ismeretekkel, hanem szakmai igényessége folytán
méltó Csizmadia Andor professzor életmûvéhez.
Jegyzetek
2
Jogtörténeti tanulmányok VIII. Pécs 2005. 29. p
3
i.m. 110. p.
JURA 2006/1.