2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

192
konkuráltak a kor egyéb végrehajtási modelljeivel.
Nagy Janka Teodóra Csizmadia Andor professzor
szociálpolitikai munkásságát mutatja be „Csizmadia
Andor, a szociálpolitikus” c. írásában. A Pécsi Tudományegyetem
jogtörténeti tanszékének vezetése mellett
Csizmadia Andor a jog egyéb területeit is széles
körben kutatta, így nagy számmal születtek – többek
között – közigazgatási, valamint szociálpolitikai tanulmányai
is. A professzor teljes pályaképét kaphatjuk
a jogi doktorátus megszerzésétõl, a két világháborút
átívelõ korszak jellemzésén át, a szocializmus aktuális
problémáira született megoldások taglalásáig.
Nagyné Szegvári Katalin „Munkajogi szabályozás
és a Legfelsõ Bíróság joggyakorlata Amerikában” c. tanulmányában
a 19. század gazdasági recessziójából
következõ munkajogi visszásságokat vizsgálja. A
kor fõ problémájaként megjelölt gyermekmunka és
a gyermekek védelmét célzó intézkedések ellentételezése
után a munka jogi szabályozásával foglalkozó
irányzatokat kísérhetjük figyelemmel. Figyelemre
méltó a Legfelsõ Bíróság joggyakorlatának ismertetése
konkrét jogesetek segítségével.
A hitbizomány jogintézményét ismerhetjük meg
Peres Zsuzsanna „A magyarországi hitbizományok 16.
századi gyökerei” c. értekezésébõl. Az öröklés rendjét
szabályozó jogi megoldás gyakorlati alkalmazását
követhetjük nyomon a Thurzó család 16-17. századi
végrendelkezéseibõl. A hitbizomány eredetének
tisztázása azért is jelentõs, mert a késõbbi joggyakorlatban
nagy szerepet kapott a vagyon ily módon
történõ egyben tartása.
Petrasovszky Anna „Büntetõjogi alapelvek Szibenliszt
Mihály Institutiones iuris naturalis címû mûvében” c. tanulmányában
a reformkori jogelveket nagyban befolyásoló,
kétkötetes gyûjteményt elemzi. Sziben liszt
alkotása a természetjog tanait foglalja össze, mely
büntetõjogi megközelítésben már a mai jogrendszer
elmaradhatatlan jogelveit is tartalmazta. Az értekezés
lényegében a 19. század tételes büntetõjogának
jellemzését adja.
Újabb jeles életpálya kerül bemutatásra Pókecz Kovács
Attila „Bozóky Géza, a pécsi kereskedelmi jog elsõ
egyetemi tanára (1875–1960)” c. publikációjában. A
Pécsi Jogtudományi Kar elsõ kereskedelmi jogászprofesszorának
életrajzi adatain túl, kiemelkedõ tudományos
munkásságát is megismerhetjük. Olyan
meghatározó tanulmányokról, tankönyvekrõl,
összegzésekrõl szerezhetünk tudomást, melyek a jelenkor
jogalkalmazói számára is eligazítást nyújthatnak
egy-egy felmerülõ probléma kapcsán.
P. Szabó Béla „A szepesi jog forrásai” c. mûvében a
„szepesi szászok városi közösségeinek” jogát, pontosabban
annak gyökereit kutatja. A kor eredeti kéziratainak
elemzése folytán körvonalazódnak az egyes
törvényi rendelkezések. A városjogok ily módon
Kovács Eszter: A Jogtörténeti tanulmányok VIII. kötetéhez
történõ bemutatása e jogtörténeti monográfia hasznos
mellékletét alkotja.
Az elmúlás, a halottnak járó végtisztesség megadása
Rácz Lajos „A temetkezéssel kapcsolatos kultuszok és
jogszokások” c. írásának témája. A halál témakörén belül
szerzõ a távolban elhunytak sorsával is foglalkozik.
A részben néphiedelmeken, babonákon alapuló
jogszokások bemutatása mellett különféle temetkezési
rítusokat is megismerhetünk, valamint megtudhatjuk
milyen változások álltak be a távolban elhunytak
hazaszállításában évezredekkel késõbb.
Ruszoly József „Cenzus és társadalom: A qualificatio
kérdése 1848. évi népképviseleti törvényeink vitáiban”
c. monográfiája az aktív és a passzív választójog
felté teleit vizsgálja. Az 1848. évi törvényjavaslatok
egyik lényeges eleme a népképviselet intézményének
bevezetése volt. A tanulmány e törekvés
elõzményeit, továbbélését taglalja. A konkrét jogszabályi
rendelkezések felvonultatásán túl a népképviselet
ellenzõinek, híveinek nézeteirõl is tudomást
szerezhetünk.
A következõ – Szabó István által publikált – tanulmány
„Az 1921. évi trónfosztás közjogi jellegzetességei”
címmel, a magyar történelem meghatározó
eseményét jellemzi. A Habsburg-Lotharingiai Ház
uralmának megszûnését eredményezõ kaotikus politikai
helyzet vázolása révén a Pragmatica Sanctio
elõírásait ismerhetjük meg, majd a trón betöltésével
kapcsolatos joghézagot rendezõ „trónfosztó törvény”
szabályozását.
A „Pillanatképek Csizmadia Andor életébõl (1910-
1985)” c. publikáció tanulmányozása során Szekeres
Róbert jóvoltából, újabb életrajzi adatokkal bõvül ismeretünk.
A professzor életpályájában meghatározó
helyet betöltõ idõszakok részletezése kapcsán az
adott korszak tudományos munkáiról, elõadásairól,
tankönyveirõl szerezhetünk tudomást.
Az állampolgársági jogviszonyt elemzi Varga Norbert
„Az állampolgárság megszerzése a magyar és az amerikai
alkotmányjogban a 19. században” c. írásában. A fogalom
fejlõdési stádiumainak meghatározása egyúttal
a magyar és az amerikai példa párhuzamba állítását
is jelenti. A két állam jelenlegi rendelkezéseirõl
kaphatunk képet a jogviszony keletkezését szabályozó
normák ismertetése folytán.
Az utolsó tanulmány Völgyesi Levente „A diakónusi
rend egyházi alkotmánytörténetének vázlata” c. mûve.
Az intézmény bemutatására okot adó körülmény a
szerzõt idézve, hogy az „utóbbi pár évtizedben ismételten
lehetõség nyílt az állandó diakonátus helyreállítására”.
7 Értékes információkat szerezhetünk
a rendet alkotó nem lelkész, majd a követelmények
változása után a papi hivatást választó személyek
feladatairól.
Csizmadia Andor 1936–2003 között megjelent
JURA 2006/1.