2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Drinóczi Tímea–Zeller Judit: A házasság és a család alkotmányjogi helyzete<br />
19<br />
jezet egyetlen rendelkezésében, illetve a XII. fejezet<br />
ugyancsak egyetlen szakaszában rendelkezik. Az alkotmányi<br />
elõírások elhelyezkedése tehát eltér a többi<br />
közép-európai alkotmányoknál megfigyelhetõ koncepcionális<br />
elgondolásoktól. A két említett rendelkezés<br />
mellett találhatók a témához érintõlegesen csatlakozó<br />
rendelkezések is, amelyek azonban nem igazán<br />
adnak eligazodást a házasság és a család alkotmányjogi<br />
intézményének elemzéséhez. Tekintettel<br />
e lakonikus szabályozásra, a házasság és a család<br />
intézményére vonatkozó rendelkezések elemzésekor<br />
indokolttá válik felhasználni a nemzetközi és az<br />
európai alkotmányi tapasztalatokat. Ennek oka továbbá<br />
az is, hogy az európai alkotmányok körében<br />
felismert szabályozási megoldás közül az alapjogi és<br />
alkotmányfejlõdés által kijelölt útnak azt a modellt lehet<br />
elfogadni, amely a család védelmérõl (és esetlegesen<br />
a házasság jelentõségérõl), illetve a gyermekek jogai<br />
biztosításáról rendelkezik. Ez annak ellenére igazolható,<br />
hogy az e témakörhöz kapcsolódó állami célok,<br />
illetve a házasságra vonatkozó rendelkezések alkotmányba<br />
való felvétele nagymértékben az állam – és<br />
az alkotmányozó – ez irányú felfogásától függ.<br />
A házasság és a család védelmére vonatkozó rendelkezéseket<br />
az Alkotmány több helyen tartalmazza,<br />
ezen túlmenõen más törvényekben és ágazati jogszabályokban<br />
– a polgári jog és a családjog területén – is<br />
találhatók erre vonatkozó elõírások.<br />
b) Az Alkotmány 15.§-a szerint a Magyar Köztársaság<br />
védi a házasság és a család intézményét. 38 A<br />
vizsgált alkotmányok és dokumentumok alapján ez<br />
nagyjából megfeleltethetõ az elõbb említett alapelvi<br />
és államcélt meghatározó rendelkezéseknek. A rendelkezés<br />
értelmezése mégis problematikus lehet, és<br />
ebben az alkotmánybírósági gyakorlat sem ad igazán<br />
eligazodást. Igaz, hogy a testület már a korai ítélkezése<br />
során kifejtette, hogy a családra és a házasságra<br />
vonatkozó alapvetõ szabályok az alapjogok és kötelezettségek<br />
közé tartoznak, így alapjogi védelemben részesülnek,<br />
39 e meghatározás azonban nem ad választ<br />
arra a kérdésre, hogy a 15. §-t hogyan kell értelmezni.<br />
A 15. §-t alapelvként lehet felfogni annyiban, amenynyiben<br />
a társadalmi viszonyok alapintézményeként<br />
fogalmazza meg a házasságot és a családot, és állami<br />
célként is értelmezhetõ a védelem deklarálása miatt.<br />
Feltehetõ továbbá az is, hogy e megfogalmazásában<br />
az alkotmányozó mindkét intézményt – társadalmi<br />
jelentõsségére tekintettel – értékként kezeli. 40 Bármelyik<br />
értelmezés esetében leszögezhetõ, hogy a házasság<br />
és a család alapvetõ és klasszikus társadalmi<br />
intézményként szabadságjogi elemeket is magában<br />
foglal, vagyis bár ezek az Alkotmányban nem szerepelnek<br />
expressis verbis, a 15. §-ból egyértelmûen<br />
levezethetõk. E kiterjesztõ értelmezésre természetesen<br />
nem lenne szükség, ha az Alkotmány e tekintetben<br />
nem lenne ilyen szûkszavú.<br />
c) A házasság és család vonatkozásában az említett<br />
szociális jogok vagy állami kötelezettségek az<br />
alaptörvény 67. § (1) bekezdésében (a gyermeknek joga<br />
van a fejlõdéséhez szükséges védelemre a családja,<br />
az állam és a társadalom részérõl) és a 66. § (2) bekezdésében<br />
foglalnak helyet. Utóbbi alapján a Magyar<br />
Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése<br />
elõtt és után külön rendelkezések szerint támogatást<br />
és védelmet kell nyújtani. Látható, hogy az európai<br />
mintákhoz képest az Alkotmány e vonatkozásban is<br />
alig tartalmaz garanciális és alapjogot keletkeztetõ<br />
rendelkezéseket.<br />
d) A vizsgált intézményekkel kapcsolatban<br />
érintõlegesen – tekintettel a korábban említett nemzetközi<br />
szabályozási elemekre – megemlítendõ a 66.<br />
§ (1) bekezdés is, amely szerint a Magyar Köztársaság<br />
biztosítja a férfiak és a nõk egyenjogúságát minden<br />
polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és<br />
kulturális jog tekintetében. Ez alapozhatja meg az általában<br />
alkotmányi szintre emelt, vagy nemzetközi<br />
dokumentumban szabályozott házastársak egyenjogúságának<br />
követelményét. Hasonlóképpen kapcsolódik<br />
a témához az az alkotmányi rendelkezés, amely<br />
kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban a szülõk,<br />
gondviselõk kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról<br />
gondoskodni (70/J. §).<br />
e) E jogok tekintetében is megjelenik az állam<br />
intézményvédelmi kötelezettsége, amely e téren<br />
erõteljesebbnek tûnik, mivel maga az Alkotmány<br />
nyilvánítja ki azt, hogy a Magyar Köztársaság védi<br />
a házasság és a család intézményét. Az alkotmányi védelemnek<br />
ki kell terjednie a tartalmi elemekre, és az Alkotmány<br />
15. és 16. §-ai szerint ezt az állami szerveknek<br />
kell biztosítaniuk. 41 Vizsgált szabadságjogok védelmet<br />
nyújtanak az állam, illetve mások illetéktelen<br />
beavatkozása ellen. Az állam feladata tehát a jogok<br />
zavartalan és szabad gyakorlásához szükséges feltételek<br />
biztosítása. A házasságkötés és a családalapítás<br />
tehát alapvetõen az állam tartózkodását követelik<br />
meg. A házasságkötés és a családalapítás szabadságával<br />
és e két intézmény védelmével kapcsolatban a<br />
jogalkotónak azonban pozitív kötelezettségei is vannak,<br />
amelynek lényege, hogy e joggyakorlást megkönnyítõ<br />
feltételeket megteremtse, azaz kimunkálja az intézmény<br />
védelmének garanciáit. 42 A pozitív kötelezettség<br />
másik aspektusának, így a családok és a házasság<br />
(anyagi) védelmének megvalósítása az adott társadalom<br />
teljesítõképességének függvényében, gyakorlati<br />
költségvetési szempontok szerint történik. 43 Ez viszont<br />
nem jelent parttalan kötelezettséget, az államnak tehát<br />
nem kell bármit megtenni annak érdekében, hogy<br />
a családi élet zavartalanságát biztosítsa. 44<br />
JURA 2006/<strong>1.</strong>
Change language