2006. Ã©vi 1. szÃ¡m - Jura - PÃ©csi TudomÃ¡nyegyetem

More documents

Recommendations

Info

184 Horváth Dóra: „A fenntartható fejlõdés és az emberi jogok” közerkölcs tiszteletben tartását, a közegészség védelmét, a közrend és a közbiztonság elõsegítését, a természeti és a mûvi környezet oltalmazását, a katasztrófa-elhárításban való közremûködést, a baleset áldozatának segítését, az igazságszolgáltatásban való közremûködést, valamint a szülõk és gyermekek kölcsönös támogatását. A korszerû államcélok és feladatok, a kapcsolódó erkölcsiesedõ jogi alapelvek alaptörvényi meghatározása, a humán biztonság jelentõségének, az alapjogok korszerûsítésének, a felelõsségek és az alapkötelességek kiterjesztésének alkotmányi megfogalmazása szerencsésen illeszkedne a jogi alapértékek és azok körében az alkotmányi értékek gyarapodásának nemzetközi és szupranacionális fejlõdési irányához, szilárdítaná a társadalmi toleranciát, szolidaritást és kohéziót, szolgálná az életminõség és azon belül az emberi minõség javítását, fokozná az alaptörvény meghatározó szerepét, növelné tekintélyét, mélyítené az alkotmányosság iránt a rendszerváltozás kezdetétõl töretlenül érvényesülõ bizalmat. Dr. Kondorosi Ferenc „Fenntartható fejlõdés és a globalizáció új kihívásai” címmel tartott elõadását azzal a megállapítással indította, hogy napjainkban a gazdasági-társadalmi folyamatok nemzetközi esedése egyre nagyobb méreteket ölt. A fenntartható fejlõdés fogalma a környezetvédelmi szempontok megjelenésével hozható összefüggésbe. Olyan fejlõdést jelent, ami kielégíti a jelen szükségleteket anélkül, hogy az veszélyeztetné a jövõ nemzedékének szükségletkielégítését. A fenntartható fejlõdés három – szociális, gazdasági és környezeti – pilléren nyugszik, és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével kell mérlegelni a különbözõ fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A fenntartható gazdasági fejlõdés elképzelhetetlen a szociális jogok biztosítása nélkül, ugyanis azok egyik célja a globalizáció miatt kialakult egyenlõtlenségek mérséklése. A globalizáció a szociális jogok ellen hat azáltal, hogy a tõke érdekeinek elsõbbséget biztosító és szabadpiaci modellnek kedvez. A mai viszonyok között elképzelhetetlen a szociális állam lebontása, mi több szociális téren megnövekedett állami szerepvállalásra van szükség a fenntartható fejlõdés biztosításához. Az államközi kapcsolatok szorosabbá válásával a hagyományos szuverenitásfogalom átalakul, szaporodnak a nemzetközi szervezetek, az államok pedig egyre inkább lemondanak szuverenitásukról. A 20. században megjelenõ gazdasági globalizáció erõteljesen hatott az emberi jogokra. Az elõadó azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ez fordítva is igaz, azaz az emberi jogok is hatnak a globalizációra. A második világháború szörnyûségei után az emberi jogok globális védelmének igénye fogalmazódott meg világszerte. Sõt, az emberi jogok úgynevezett harmadik generációja kifejezetten a globalizációra adott válaszként jelent meg. Ezeket a jogokat nevezi a jogirodalom szolidaritási jogoknak, amelyek közé sorolható például az egészséges környezethez és a fenntartható fejlõdéshez való jog is. Az emberi jogok egyetemessége két szinten értelmezhetõ: a normaalkotás és a normaérvényesülés szintjén. Utóbbi esetben azonban az egyetemesség kevésbé érvényesül. Az egyetemesedés mellett szót kell ejteni a fragmentálódásról is, amely a kulturális relativizmus miatt erõteljesen jelen van napjainkban. A kultúrák egymásra hatása mellett továbbra is érezhetõ a nyugati és keleti kultúrák emberi jogi felfogása közötti különbség. Míg az elõbbi a hangsúlyt az individualizmusra helyezi, azaz a jogok elõtérbe kerülnek a kötelezettségekkel szemben, addig az utóbbi a közösséggel szembeni kötelezettségeket erõsíti. Mindezek mellett vannak kultúrától független alapértékek is, mint például az élethez, az emberi méltósághoz való jog, a biztonsághoz való jog vagy a testi épség védelme. A gazdasági növekedés erõsíti az emberi jogok védelmének igényét, ugyanis a szociális jogok alacsony szinten tartásának gazdasági növekedést eredményezõ hatása van. Az emberi jogok érvényesülése növeli a politikai stabilitást, ami viszont szintén gazdasági növekedéshez vezet. A globalizáció növeli az egyenlõtlenségeket, elmélyíti a vidékfõváros kontrasztját, erõsíti a faji diszkriminációt, és sok más egyéb káros következmény okozója. Ennek ellenére nem szabad minden emberi jogi probléma gyökerét a globalizációban keresni. Összefoglalásképpen az elõadó a szociális intézkedések megerõsítésére és a multinacionális cégek nemzetközi felelõsségrevonására tett javaslatot. Hangsúlyozta, hogy a fentiekkel összefüggésben hozott döntéseknek vissza kell kerülniük az érintettekhez legközelebb esõ szintre, tehát a szubszidiaritás követelménye elengedhetetlen a fenntartható fejlõdés biztosításához. Dr. Bernek Ágnes „A globális világgazdaság társadalmi és politikai kérdõjelei” címmel tartott elõadásában a fenntartható fejlõdés kérdéskörét közgazdasági szempontból vizsgálta. A bevezetõ részben néhány megdöbbentõ statisztikai adat hangzott el, amelyek szerint a földkerekség három leggazdagabb emberének jövedelme meghaladja a világ negyvenhárom legszegényebb országának együttes GNP-jét, valamint a Föld népességének húsz százaléka adja a világ összjövedelmének közel nyolcvanhárom százalékát. Továbbá az is figyelemre méltó, hogy a Földön több mint egymilliárd ember él a létminimum alatt. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a világot nagy mértékû heterogenitás jellemzi, óriási gazdasági különbsé- JURA 2006/<strong>1.</strong>
Horváth Dóra: „A fenntartható fejlõdés és az emberi jogok” 185 kek kereteit és fõbb összetevõit is. A jogi alapértékek és a kereteik között létrejött egyéb jogi étékek pedig feltétel-alakító, befolyásoló, esetleg meghatározó szerepet gyakorolnak az egyéb (pl. tudományos, mûvészeti, gazdasági) értékek létrejöttére és érvényesülésére is. A jogi alapértékeknek három rétegét és azon belül számos csoportját ismerjük. A jogi alapértékek elsõ rétegének összetevõi között találunk több olyan, a tárgyi valóságban már a jogi szabályozás elõtt, illetve attól függetlenül létezõ és az általános emberi megítélés szerint is szükséges, hasznos vagy elõnyös külsõ értéket – pl. emberi élet, egészség, család, ifjúság, piacgazdaság, természeti és ember alkotta tárgyak, egyházak, jólét, biztonság –, amelyek a megfelelõ fokozatú jogi szabályozás eredményeként nyerték el jogi alapértéki minõségüket. A jogi alapértékek sokszínû, nagy csoportját és egyben második rétegét alkotják a nemzetközi, a szupranacionális és a nemzeti jogi alapnormákban meghatározott célok, feladatok, alapelvek, alapkövetelmények, alapjogok, alapkötelességek, lényeges tilalmak és bizonyos minõségek, felelõsségek stb. A jogi alapértékek harmadik terjedelmes rétegét maguk az elõbbi két réteg értékeit meghatározó jogi alapnormák alkotják. A jogi alapnormákat és a rájuk épülõ egyéb jogszabályokat minõsítette Losonczy István az értékekrõl 1948-ban írt kiváló mûvében jogi eszközértékeknek. A biztonság mindig is különlegesen fontos érték volt, azonban a megnövekedett veszélyforrások (pl. természeti és mûszaki katasztrófák, fertõzõ betegségek, akcidenciák, szervezett bûnözés, prostitúció, korrupció, terrorcselekmények) miatt a biztonságot és a biztonsághoz való jogot jogi alapértékké kell minõsíteni. A biztonságnak, illetve bizonyos elemeinek megfelelõ tartalmú alkotmányi meghatározása azzal a következménnyel jár, hogy a biztonság alkotmányi értékké válik, és így tartalmi befolyást gyakorol a biztonság fenntartását és védelmét szolgáló törvényi és rendeleti szabályozásra. A biztonság megfelelõ tartalmú alkotmányi szabályozása azt is eredményezi, hogy mint alkotmányi érték alkotmánybírósági védelemben részesül az alacsonyabb szintû jogi értékekkel és az értékeknek nem minõsülõ veszélyekkel szemben. Ha pedig kollízió következik be az alkotmányi értéknek tekintendõ biztonság és más alkotmányi érték között, az Alkotmánybíróság döntheti el, hogy az adott versengésben a biztonság milyen jellegû, tartalmú és arányú védettségben részesül. Az elõadó leszögezte, hogy a biztonság a veszélyek, fenyegetések és ártalmak hiányát, illetve az azokkal szembeni hatékony védettséget jelent. A biztonság ellentétpárja nem a bizonytalanság, hanem a biztonság hiánya lehet. A biztonság hierarchiai helye az értékek rangsorában nem állandó, hiszen az a mindenkori veszélyeztetettség függvénye. Lényeges azonban, hogy az Európai Unió Alkotmánya a biztonsághoz való jogot jogi alapértéknek tekinti. Az elõadás második része a kötelességek és a felelõsség fontosságára tért ki. A felelõsség az emberiség eddigi és jelenlegi történelmének, valamint jövõjének egyik lényeges biztosítéka. Természetes ezért, hogy korszakunk törekvései, jelzett súlyos veszélyei közepette az adaptáltan igénybe vehetõ felelõsségi alakzatok kimunkálása, elismerése, alkalmazása és érvényesítése nélkülözhetetlen. A felelõsség alkotmányi értékké nyilvánítását és alkalmazását a célok elérésének, a feladatok elvégzésének, a jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének általános ösztönzõjeként és következményeként lehetne megfogalmazni. A felelõsség rendeltetésében és tárgyai között meghatározó helyet foglal el az állami, a közösségi, valamint az egyéni célok és feladatok megvalósítása, a jogok gyakorlása és a kötelességek végrehajtása. Az emberi életet, méltóságot, igazságosságot, jólétet szolgáló és védelmezõ alapjogok fejlesztésében, különösen a II. világháborút követõen látványos és folytatásra érdemes eredmények születtek. Hoszszabb ideig nem nyertek azonban megfelelõ arányú figyelmet a korszerû célok, feladatok, tilalmak, kötelességek, korlátok és felelõsségek. Korszakunkban a fejlesztõ és megvalósító erõfeszítések csak lényegesen újszerû követelmények tiszteletben tartásával folytathatók. Új paradigmaként áll ugyanis elõttünk a határtalan fejlesztés, a minden áron gyõztes versengés mellõzése, a fenntartható fejlõdés, a veszélymegelõzés és elhárítás, a szociális, az etnikai, a vallási és az egyéb feszültségek enyhítése, a társadalmi igazságosság, a tolerancia és a szolidaritás, a bona fides és az aequitas érvényesítése, a társadalmi, a gazdasági és a területi kohézió erõsítése. Sokan felismerték és vallják – állapította meg az elõadó –, hogy a felelõsségek és a kötelességek jelentõsége, alakzatai és biztosítékai nemzetközi jogi, szupranacionális jogi és nemzeti jogi szinten, így tehát hazánkban is – az alapjogok további gazdagítása és gondos érvényesítése mellett – gyarapításra és körültekintõ alkalmazásra szorulnak. A hatályos Alkotmány alapkötelességnek nyilvánítja az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok követését, a közterhekhez hozzájárulást a jövedelmi és vagyoni viszonyokhoz igazodva, az általános és ingyenes tankötelezettséget, a honvédelmi kötelességet és a szülõknek, gondviselõknek azt a feladatát, hogy kiskorú gyermekeik taníttatásáról gondoskodjanak. E kötelességek megtartásán kívül indokolt lenne az Alkotmányban – esetenként utalva a részletezõ törvényi szabályozás feladatára – alapkötelességi rangra emelni mások alapjogainak tiszteletben tartását, a jogok rendeltetésszerû gyakorlását, a jogokkal való visszaélés tilalmának követését, a jóhiszemûség és a méltányosság érvényesítését, a JURA 2006/<strong>1.</strong>
Page 1 and 2:
A Pécsi Tudományegyetem Állam-
Page 3 and 4:
TARTALOM STUDIUM BOROS JÁNOS: Prag
Page 5 and 6:
CONTENTS STUDIUM JÁNOS BOROS: Prag
Page 7 and 8:
Boros János: Pragmatizmus és demo
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Drinóczi Tímea-Zeller Judit: A h
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Horváth István: Az elvárások é
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Juhász László: A bírói határo
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Kelemen Dániel: Az angol társasá
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Kõhalmi László: A jogi személly
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Herbert Küpper: Das parlamentarisc
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Kitti Maros: Research on peyotism f
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Nagy Éva: A fogyasztási célú hi
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Pánovics Attila: A Nemzeti Civil A
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Zeller Judit: Jogalkotási feladato
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Ádám Antal: Az azték, a maja és
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Adrian Mihai Inceu-Irimie Popa: Inc
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134: Adrian Mihai Inceu-Irimie Popa: Inc
Page 141 and 142: Irimie Emil Popa-Adrian Inceu: Law
Page 143 and 144: Juhász Botond: A Miskolci Doktoran
Page 149 and 150: Máté Julesz: Advances in legislat
Page 159 and 160: Varga Tamás: Politikai magatartás
Page 165 and 166: Miljeno Brekalo-Nada Petricevic: ˇ
Page 167 and 168: Miljeno Brekalo-Nada Petricevic: ˇ
Page 169 and 170: Dávid Lilla: „Emlékkönyv Loson
Page 179 and 180: Fábián Adrián: PhD Tanulmányok
Page 181 and 182: Fábián Adrián: PhD Tanulmányok
Page 183: Horváth Dóra: „A fenntartható
Page 187 and 188: Horváth Dóra: „A fenntartható
Page 189 and 190: Juhász Botond: Hazai Jogtörténé
Page 191 and 192: Kovács Eszter: A Jogtörténeti ta
Page 193 and 194: Kovács Eszter: A Jogtörténeti ta
Page 195 and 196: Kun Tibor: „Aurelio Lepre: Hábor
Page 201 and 202: Rónaszéki Andrea: „Fenyvesi Csa
Page 203 and 204: A „JURA” korábbi számainak ta
Page 205 and 206: A „JURA” korábbi számainak ta
Page 207: A „JURA” korábbi számainak ta
show all

2006. Ã©vi 1. szÃ¡m - Jura - PÃ©csi TudomÃ¡nyegyetem

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?