2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Horváth Dóra: „A fenntartható fejlõdés és az emberi jogok”<br />
Horváth Dóra<br />
PhD-hallgató<br />
„A fenntartható fejlõdés<br />
és az emberi jogok”<br />
(Beszámoló az Igazságügyi<br />
Minisztérium által 2005. november<br />
11-én rendezett konferenciáról)<br />
„A fenntartható fejlõdés olyan fejlõdés, amely kielégíti a<br />
jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövõ<br />
nemzedékek esélyét arra, hogy õk is kielégíthessék szükségleteiket”.<br />
(„Közös Jövõnk” c. ENSZ jelentés 1 )<br />
A fenntarthatóság napjaink divatszava. Fontos azonban<br />
hangsúlyozni, hogy nem csupán környezetvédelmi<br />
kérdésrõl van szó, miként azt sokan gondolják,<br />
hanem sokrétû társadalomszervezési, szociális és<br />
gazdasági összefüggések alkotják a fenntarthatóság<br />
fogalmát. A szociális és a környezeti problémák fontosságának<br />
felismerésével egyre inkább teret nyertek<br />
azok a nézetek, amelyek szerint az elõbb említett<br />
szempontokat együttesen kell vizsgálni, mert a<br />
környezet és fejlesztés együttes megközelítése szükséges.<br />
A fenntartható fejlõdés kifejezés a gazdasági<br />
növekedés olyan új korszakának lehetõségét vázolja<br />
fel, amely a természeti erõforrások megõrzése<br />
mellett a fenntartható fejlõdés globális megvalósítására<br />
épít. A fejlõdés alapvetõ célja tehát a szociális<br />
jólét, a méltányos életfeltételek lehetõségének biztosítása<br />
mindenki – a jelenlegi és a jövõbeli nemzedékek<br />
– számára, ami csak úgy lehetséges, ha közben<br />
fenntartható módon hasznosítjuk a természeti<br />
erõforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, s különösen<br />
a környezet állapotában bekövetkezõ visszafordíthatatlan<br />
változásokat.<br />
Az Igazságügyi Minisztérium 2005. november 11-<br />
én, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának<br />
aulájában „Fenntartható fejlõdés és emberi jogok”<br />
címmel konferenciát rendezett a Magyar Tudomány<br />
Ünnepe rendezvénysorozat keretében.<br />
A programban öt elõadás szerepelt. A konferencia<br />
meghívott elõadói: dr. Petrétei József igazságügy-miniszter,<br />
dr. Ádám Antal professor emeritus, nyugalmazott<br />
alkotmánybíró (PTE Állam- és Jogtudományi<br />
Kar), dr. Kondorosi Ferenc közigazgatási államtitkár<br />
(Igazságügyi Minisztérium), dr. Bernek Ágnes<br />
fõigazgató-helyettes (Harsányi János Fõiskola) és dr.<br />
Bándi Gyula tanszékvezetõ egyetemi tanár, dékán<br />
183<br />
(PPKE Jog- és Államtudományi Kar). Az elõadók<br />
harminc perces elõadásokat tartottak, amelyek során<br />
a hallgatóság alkotmányjogi, emberi jogi, környezetvédelmi<br />
jogi és gazdasági oldalról ismerkedhetett<br />
meg a fenntartható fejlõdés jelentéstartalmával.<br />
Dr. Kisfaludy Zoltán üdvözlõ szavai nyitották meg<br />
a konferenciát, amelynek célja az volt, hogy felhívja<br />
a figyelmet a fenntartható fejlõdés aktualitására és<br />
arra, hogy a fenntarthatóság fogalma az emberi jogok<br />
rendszerében is megjelenik, kialakítva a fenntartható<br />
fejlõdéshez való jog újszerû kategóriáját.<br />
A konferencia bevezetõ elõadását dr. Petrétei József<br />
tartotta, aki „Fenntartható jogállam” címû elõadásával<br />
a fenntarthatóság és a jogállamiság bonyolult öszszefüggésrendszerét<br />
ajánlotta a hallgatóság figyelmébe.<br />
Rövid történeti bevezetõ után az elõadás rámutatott<br />
arra, hogy a fenntarthatóság és a jogállamiság<br />
– mint értéktényezõk – szoros kapcsolatban állnak<br />
egymással, a jogállami berendezkedés alapvetõ<br />
feltétele a fenntarthatóságnak. Az elõadás második<br />
részében a jogállam fogalma került meghatározásra,<br />
hangsúlyozva azt, hogy a jogállam fogalma nyitott,<br />
nem adható rá örök érvényû meghatározás, az<br />
a mindenkori demokratikus közhatalmi berendezkedés<br />
függvénye. Az elõadó szerint a fenntartható<br />
jogállam kétféle módon értelmezhetõ: egyrészt<br />
úgy, hogy vizsgáljuk, melyek ma a jogállam elemei,<br />
és ezek hogyan érvényesülnek, másrészt, hogy milyen<br />
veszélyek fenyegetik a jogállamot, és mely eszközökkel<br />
lehet ezeket kivédeni.<br />
Az elõadás több olyan kérdésre is választ keresett,<br />
amelyektõl a fenntarthatóság nagy mértékben függ:<br />
vajon napjainkban a jog mennyiben képes regulatív<br />
és konstitutív szerepének eleget tenni, a jog milyen<br />
funkciókat és milyen hatékonysággal tud ellátni a<br />
2<strong>1.</strong> században, milyen jogi eszközökkel lehet küzdeni<br />
napjaink veszélyei (terrorizmus, globali záció,<br />
környezetkárosodás, járványok, katasztrófák) ellen.<br />
Az elõadás harmadik részében a túlburjánzó jogállam<br />
problematikájának és a jogbiztonság igényének<br />
megfogalmazására került sort. Konkrét teendõk is elhangoztak,<br />
többek között a jogismeret, a jogérvényesítés,<br />
a végrehajtás és a jogi szabályozás minõségének<br />
fejlesztése, valamint a törvényességi felügyelet újraszabályozása.<br />
A teendõk sürgetõek, ugyanis a modern<br />
jogállam megvalósulása nélkül a fenntartható<br />
fejlõdés sem biztosítható maradéktalanul.<br />
Dr. Ádám Antal „Biztonság, felelõsség, kötelezettségek<br />
az alkotmányi értékek között” címû elõadásának<br />
bevezetõ gondolata az volt, hogy a második világháborút<br />
követõ és jelenleg is folytatódó korszak<br />
egyik jellemzõjének tekintjük a nemzetközi, a<br />
szupranacionális és a nemzeti jogi alapnormák által<br />
meghatározott jogi alapértékek szaporodását. A<br />
jogi alapértékek meghatározzák az egyéb jogi érté-<br />
JURA 2006/<strong>1.</strong>
Change language