2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
18<br />
Drinóczi Tímea–Zeller Judit: A házasság és a család alkotmányjogi helyzete<br />
sán kívül – csak a család védelmét határozzák meg; 20 és<br />
olyanok is, amelyek államcélt nem, csak az egyik 21 vagy<br />
mindkét intézmény 22 elismerését, védelmét tartalmazzák.<br />
Az elemzett alkotmányok másik érdekessége az<br />
alkotmány szerkezetében rejlik. A házasságra és a családra<br />
vonatkozó rendelkezések a kelet-közép-európai<br />
államok alkotmányaiban ugyanis – alapjogkénti<br />
elismerésüket megerõsítendõ – az alapjogi fejezetekben<br />
találhatók, annak is két részében. A horvát, a szlovák,<br />
a cseh és a lengyel alkotmányokban a családra<br />
vonatkozó alkotmányi rendelkezések általában az<br />
alapvetõ emberi jogok és szabadságjogok elnevezésû<br />
fejezetben kerültek megfogalmazásra, míg az államcél<br />
meghatározása és a házasságról szóló rendelkezések<br />
– ha vannak – a gazdasági, szociális és kulturális<br />
jogokat tartalmazó másik fejezetben lelhetõk<br />
fel. 23 A svájci alkotmány esetében a harmadik fejezet<br />
a szociális célokról szól, és az államcélként meghirdetett<br />
gyermekek és ifjúság támogatása itt került<br />
meghatározásra. 24<br />
A nyugat-európai demokráciák esetében<br />
megfigyelhetõ, hogy a házassághoz, családhoz való<br />
jog (illetve a gyermekek jogai) egyes aspektusát fogalmazzák<br />
meg, vagy kizárólag a magánélet védelmérõl<br />
rendelkeznek. Ez utóbbi megoldást alkalmazza a holland<br />
alkotmány. 25 A magánélet védelmének deklarálásán<br />
túl a finn alaptörvény a gyermekek jogairól<br />
is tartalmaz rendelkezéseket. 26 A belga alkotmány<br />
a házasságot a vallásszabadság kontextusában szabályozza,<br />
27 a „privacy” védelmi körében pedig nem<br />
a magánélet védelmét, hanem a családi élet védelmét<br />
garantálja. 28<br />
A harmadik szabályozási megoldás a legritkább,<br />
ugyanis például a francia és a lett alkotmányban a<br />
vizsgált intézmények egyes aspektusai jogként való elismerése<br />
vagy intézményi védelme sem szerepelnek.<br />
c) Következtetések<br />
A nemzetközi, illetve uniós szabályozást alapul véve<br />
összefoglalóan megállapítható, hogy a házassághoz<br />
és a családhoz való jog tekintetében a nemzetközi<br />
szerzõdések rendelkezései csak az alapvetõ szabályokat<br />
(minimumokat) határozzák meg, a megfelelõ belsõ,<br />
nemzeti szabályok megalkotása a szerzõdésben részes<br />
államok kötelezettsége. A nemzetközi dokumentumok<br />
a család és a házasság védelmének bizonyos<br />
aspektusait alapvetõ jogként is kezelik. 29<br />
Az alkotmányok elemzése révén a szabályozási<br />
modelleken kívül az a lényeges tapasztalat szûrhetõ<br />
le, hogy – hasonlóan a nemzetközi dokumentumokhoz<br />
30 – az alaptörvények általában nem határozzák<br />
meg sem a házasság, a család fogalmát, sem ezek tartalmi<br />
elemeit. Ezek kibontása nagyrészt a törvényhozó<br />
hatásköre, valamint a hazai alkotmányértelmezõ<br />
fórum, illetve a luxemburgi és a strasbourgi bírói<br />
szervek feladata.<br />
A házasság és a család elismerése és védelme általában<br />
mint államcél vagy alapelv jelenik meg: több alkotmány<br />
és nemzetközi dokumentum kimondja, hogy a<br />
család a társadalom természetes alapegysége, a nemzet<br />
fennmaradásának és haladásának alapköve. 31 Ezzel<br />
összefüggésben nyilvánvaló társadalmi értékként<br />
kiemelik az anyaságot és az apaságot. 32 Ezen túl, a házassággal<br />
és a családdal összefüggõ alapjogok kettõs – szabadságjogi<br />
és szociális jogi – jellegûek, ezért a nemzetközi<br />
dokumentumok és az alkotmányok szabályozási<br />
koncepciója alapvetõen két rétegû szabályozásra<br />
törekszik. A szabadságjogi elemek közé a házasságkötés<br />
szabadsága, valamint a családalapítás szabadsága<br />
tartozik. Elõbbivel összefüggésben az alaptörvények<br />
mindenekelõtt a házasságkötés szabadságát ismerik<br />
el, amelyet meghatározott életkortól kezdve<br />
alapvetõ emberi jogként deklarálnak. Szinte minden<br />
európai alkotmányban fontos kritérium, hogy házasságra<br />
csak férfi és nõ léphet, valamint az, hogy a házasságot<br />
csak a házasulandók szabad és teljes beleegyezése<br />
alapján lehet megkötni. Ezzel összefüggésben<br />
kiemelésre kerül rendszerint az is, hogy a házasság<br />
a házastársaknak erkölcsi és jogi egyenlõségén<br />
alapul, jogaik és felelõsségük is egyenlõ egymás közötti,<br />
valamint a gyermekeikkel való kapcsolataikban<br />
a házasság tartama alatt és felbontása esetében. 33<br />
Végül megemlíthetõ e körben a – privacy-hez képest<br />
szubszidiárius jellegû – magán- és családi élet tiszteletben<br />
tartásához való jog is. 34<br />
Szociális jogi elemek, valamint állami kötelezettségek<br />
körében az alkotmányok kimondják, hogy az állam<br />
védi és támogatja a házasságot, valamint megteremti a<br />
védelem megvalósításához szükséges feltételeket. 35 Ez<br />
a védelem különösen szociális, jogi és gazdasági eszközökön<br />
keresztül valósul meg. Az állam különbözõ<br />
intézkedésekkel támogatja a családi élet gazdasági,<br />
jogi és szociális védelmét is (mint például a szociális<br />
és családi juttatások, pénzügyi intézkedések, a<br />
családok lakhatásának biztosítása, a fiatal házasoknak<br />
nyújtott kedvezmények és egyéb megfelelõ eszközök).<br />
Egyes államokban az alkotmány kiemelten<br />
kezeli a sokgyermekes családokat, ezekre különös gondot<br />
fordít. 36 Két külön nevesített védelmi esetet érdemes<br />
még megemlíteni: több állam kimondja a terhes<br />
nõk védelmét, illetve biztosítja a nõk – anyák – számára<br />
a család és munka összeegyeztethetõségének megteremtését.<br />
37<br />
3. A magyar Alkotmány rendelkezései<br />
a) Az Alkotmány a házasságról és a családról az I. fe-<br />
JURA 2006/<strong>1.</strong>
Change language