2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

172
Dávid Lilla: „Emlékkönyv Losonczy István professzor halálának 25. évfordulójára”
tencia. Az áldozat szégyelli, ami vele történt, eltitkolja,
és inkább tûri a további erõszakot. A tanulmány
foglalkozik a távoltartás intézményérõl szóló
törvényjavaslattal, annak jelentõségével, majd a
büntetõ és a büntetõeljárási törvény módosításának
lehetõségeivel és szükségével is.
18. Dr. Kiss Szabolcs: Az óvadék jogintézményének
szabályozása a Német Szövetségi Köztársaságban. Az
óvadék a német büntetõeljárási jogban olyan vagyoni
értékkel bíró szolgáltatás, mely az ezt letevõ terhelt
számára az eljárás jogerõs befejezéséig lehetõvé
teszi, hogy a letartóztatást elkerülje. Szerzõ a német
büntetõeljárási törvény alapján elõször a letartóztatás
feltételeit ismerteti, majd rátér az óvadék szabályozásának
egyes kérdéseire. Az óvadéknak/kauciónak/biztosítéknak
– a törvény e fogalmakat szinonimaként
használja – négy típusa a következõ: készpénz,
értékpapír, zálogosítás, valamint megfelelõ
személy által nyújtott kezesség. A bíróság a felsoroltak
bármelyikét – ezek kombinációját is – választhatja
az eljárás biztosítására, mindezekre azonban csak
akkor kerülhet sor, ha a letartóztatást szökés veszélye
miatt rendelte el. Az óvadék alkalmazása leggyakrabban
konkrét pénzösszeg megállapítása útján
valósul meg.
19. Dr. Korinek László: Az antiterrorista harc eszközei,
különös tekintettel a büntetõjogra. Már a terrorizmus fogalmának
összetett jellege elõrevetíti, hogy az ellene
vívott harc eszközeit megfontoltan kell megválogatni.
A cél: megfelelõ, érvényes és megbízható
stratégia kialakítása, melynek elemeit Korinek professzor
tíz pontba foglalva tárgyalja. Hangsúlyozza
az államok nehézségeit, hiszen e harc során számos
kényes helyzetben kell az egyensúlyt fenntartaniuk.
Ehhez kapcsolódóan szól az „államok csapdájáról”,
a „jogi és társadalmi csapdahelyzetrõl”, a
túlreagálás veszélyérõl, a költséghatékonyságról, valamint
a demokrácia alapvetõ értékei védelmének
szükségességérõl.
A büntetõjog ebben a küzdelemben mint általános
eszköz jelen formájában háttérbe szorul: „megvédhet
egyeseket a terrorizmus támadásaitól, erkölcsi
elégtételt nyújthat a közösségnek, kifejezheti a civilizált
társadalmaknak a jóról és a rosszról alkotott
felfogását, de nem alkalmas a társadalmi igazságtalanságok
megszüntetésére, a gazdasági fejlõdés ellentmondásainak
felszámolására.” A terrorizmus
legveszélyesebb formái ellen is csak a nemzetközi
büntetõjog intézményei érhetnek el komolyabb eredményt.
Ezért a terrorizmust kutató kriminológiának
a jövõben is elsõdlegesesen azt kell elõsegítenie, hogy
a büntetõjog hatékony eszközként szolgálja a terror
leküzdését, a törvényesség és a humánum elveinek
feladása nélkül.
20. Dr. Kõhalmi László: Das reformierte ungarisches
Umweltstrafrecht. Szerzõ tanulmányában a Büntetõ
Törvénykönyv módosításáról szóló 2005. évi XCI.
törvénnyel megreformált magyar környezeti
büntetõjog változásait veszi górcsõ alá. A Btk. környezeti
büntetõjogi tényállásainak – környezetkárosítás,
természetkárosítás, környezetre veszélyes hulladék
jogellenes elhelyezése – megváltoztatását mind
jogalkalmazási problémák (látencia, végrehajtási deficit
stb.), mind nemzetközi jogi kötelezettségek indokolták.
A hazai tételesjogi szabályozás megalkotásánál
zsinórmértékül szolgált a 2003/80 IB kerethatározat
(amit sajnálatosan idõközben az Európai
Bíróság hatályon kívül helyezett). A magyar környezeti
büntetõjog novuma, hogy a környezetkárosítás
(Btk. 280.§) elkövetése esetén, amennyiben a tettes az
elsõfokú ítélet meghozataláig restituálja a környezet
eredeti állapotát, ez vele szemben büntethetõséget
megszüntetõ ok, illetve a büntetés korlátlan enyhítését
lehetõvé tevõ eset. A rendelkezés indoka világos:
nyilvánvalóan nagyobb társadalmi érdek fûzõdik a
lehetséges reparációhoz, mint a bûncselekmény megállapításához
és a szankció alkalmazásához.
A jogalkotó újítása az is, hogy a Btk. oly sok kritikát
kapott 281/A. §-át a korábbi „környezetre veszélyes
hulladék jogellenes elhelyezése” megjelölésrõl
„a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése” elnevezésre
változtatta.
21. Dr. Kulcsár Gabriella: Gewaltdarstellungen in
den Medien und ihre Wirkungen auf die Aggressiionsbereitschaft.
A tanulmány rövid áttekintést ad a médiában
megjelenõ erõszak-ábrázolásának az agresszióra
gyakorolt hatásairól és az ezzel kapcsolatos kutatási
eredményekrõl. Az erõszak és a média fogalmának
definiálása után feltárja azokat a hajtóerõket,
amelyek az embereket arra motiválják, hogy végignézzenek
erõszakot tartalmazó mûsorokat. Helyesen
mutat rá arra, hogy e motiváló tényezõk nélkül
a tanulmány alapkérdése fel sem merülne problémaként.
Ezután következik a cikk legfontosabb része,
a médiaerõszak lehetséges hatásmechanizmusainak
és következményeinek feltárása. Szerzõ a témával
kapcsolatos szerteágazó és sokszor ellentmondásos
szakirodalmat logikusan rendszerezi, illetve
saját meglátásaival elõremutatóan egészíti ki.
Zárásul a médiaerõszak negatív hatásai csökkentésének
lehetõségeirõl, illetve azok nehézségeirõl szól.
22. Dr. Makai Lajos: A bírói engedélyhez kötött titkos
információgyûjtés és a bírói engedélyhez kötött titkos
adatszerzés az új büntetõeljárási törvény tükrében.
A titkos információgyûjtés és titkos adatszerzés jogi
keretének megteremtésekor a jogalkotó figyelembe
vette az Alkotmánybíróság határozataiban megfogalmazott
célhozkötöttség elvét. A Be. megkülönbözteti
a formális büntetõeljáráson kívüli adatszerzési
tevékenységet (titkos információgyûjtés)
JURA 2006/1.