2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
148<br />
Juhász Botond: A Miskolci Doktoranduszok Jogtudományi Tanulmányai címû sorozat jogtörténeti tanulmányai<br />
áttekinthetõ és világos rendszerû.<br />
Vasady Loránt Zsolt: A mai polgári-rekodifikációs viszonyaink<br />
között is helyét keresõ jogintézmény, a jogalap<br />
nélküli gazdagodás holland jogtörténeti gyökerei. Szerzõ<br />
hangsúlyozottan kiemeli, a jogalap nélküli gazdagodás<br />
történetét tekintve megállapítható, hogy a<br />
generális szabályainak megjelenése a polgári jogi<br />
kodifikációban a méltányosság elvét erõsítette. A jogalap<br />
nélküli gazdagodás egyfajta kompromisszum<br />
a visszatérítéssel és a reparációval kapcsolatos igazságosság<br />
és méltányosság, valamint a legtöbb esetre<br />
jellemzõ felelõsség hiánya között.<br />
Amint az a fentiekbõl is kitûnhet, a szerzõ elméleti<br />
igénnyel nyúl a jogalap nélküli gazdagodás intézményének<br />
történeti vizsgálatához, s a tanulmányban<br />
olyan – e jogintézmény avatott szakértõinek számító<br />
– németalföldi tudósok fõbb megállapításait is ismerteti,<br />
mint Wouter de Vos, vagy akár Voet.<br />
Vásári Szilvia: Az autonóm alföldi mezõvárosok és<br />
kapcsolataik a többi országrésszel a hódoltság korában. A<br />
feltáró levéltári kutatáson alapuló tanulmány témája<br />
az autonómmá vált oppidiumok jogkörének kiszélesedése,<br />
és ezeknek viszonya a földesuraival, a magyar<br />
vármegyével, a törökkel, vagy akár Erdéllyel.<br />
Két város, Debrecen és Nagykõrös tanácsi<br />
jegyzõkönyveit és számadáskönyveit vizsgálja és<br />
elemzi elsõsorban, ezek alapján vonja le következtetéseit.<br />
Egyik legfontosabb megállapítása az, hogy<br />
a hódoltsági kor városfejlõdésének egyik sajátos hozadéka<br />
„az egymást kioltó hatalmi koncentrációk<br />
erdõjében megvalósuló városi önkormányzatiság”.<br />
5/2. kötet<br />
Nagy Adrienn: A külföldi elemek a Plósz-féle Polgári<br />
Perrendtartásban (191<strong>1.</strong> évi I. tc.). Közismert, hogy<br />
az 191<strong>1.</strong> évi Pp. elméleti és gyakorlati szempontból<br />
is remekmûnek számított, több évtizeden keresztül<br />
meghatározva a magyar polgári eljárásjogot. Számos<br />
új jogintézményt is meghonosított, ezek közé tartoznak<br />
az e tanulmány tárgyát képezõ, külföldi elemekkel<br />
bíró jogviszonyokra vonatkozó rendelkezései is.<br />
Szerzõ elemzi és méltatja e törvény fent említett rendelkezéseit,<br />
megállapítva, hogy azok a kor kívánalmainak<br />
tökéletesen megfeleltek, mindazonáltal kritikát<br />
is megfogalmaz ezekkel kapcsolatban. A törvény<br />
negatívumaként értékeli, hogy a külföldi határozatok<br />
elismerésénél és végrehajtásánál érezhetõ<br />
az, hogy „hiányzott egy nemzetközi szerzõdés, mely<br />
több állam viszonylatában szabályozta volna egységesen”<br />
az említett kérdést.<br />
Nemcsik Orsolya: A közjegyzõség történelmi gyökerei,<br />
a latin-közjegyzõség kialakulása. Mivel „a szó elszáll,<br />
az írás megmarad”, a közjegyzõ napjainkban<br />
is fontos, a jogbiztonság szempontjából garanciális<br />
szerepet tölt be a jogéletben. E tanulmány célja<br />
a latin-közjegyzõség (vagyis amikor a közjegyzõ<br />
személyét, megkívánt tulajdonságait magas szintû<br />
jogszabály, meghatározóan törvény jelöli meg) történelmi<br />
gyökereinek, elõzményeinek bemutatása.<br />
Ennek megfelelõen foglalkozik többek között a<br />
tabulariussal, a királyi tisztviselõkkel, a poroszlókkal<br />
és a hiteles helyekkel is. A tanulmány második felét a<br />
modern közjegyzõségre vonatkozó 1874. évi XXXV.<br />
tc. és a közjegyzõségre vonatkozó hatályos szabályozás<br />
fõbb elemeinek és elveinek ismertetése adja.<br />
Petrasovszky Anna: A királyi jogállás a Mohács elõtti<br />
Magyarországon Istvánffy Miklós: De rebus Ungaricus<br />
libri XXXIV. címû mûvének tükrében (I./2.). E tanulmány<br />
egyrészrõl Istvánffy Miklós mûvének ismertetése,<br />
másrészrõl több is annál. Elméleti igénnyel<br />
boncolgatja a Mohács elõtti Magyarország társadalmi<br />
és közjogi viszonyait, a hangsúlyt a királyi jogállás<br />
közjogi karakterének elemzésére helyezve. A tanulmány<br />
a hatalmi kérdések minden aspektusára<br />
nem tér ki, példának okáért az adózással kapcsolatos<br />
közjogi kérdések tárgyalását a következõ munkában<br />
ígéri Szerzõ.<br />
Varga Nelli: A megbízási szerzõdés fejlõdése a római<br />
jogtól napjainkig. E tanulmány is megerõsíti a<br />
jól ismert tételt, miszerint a mai európai magánjogok<br />
anyajoga a római jog volt. A szerzõ ennek<br />
megfelelõen elsõül a mandatum római jogi jogintézményét<br />
teszi vizsgálat tárgyává, majd kitér a 18–19.<br />
századi kodifikációs munkákra a BGB és a ZGB megbízási<br />
szerzõdésre vonatkozó szabályait elemezve, a<br />
dolgozat harmadik egységét pedig a hatályos Polgári<br />
Törvénykönyv megbízási szerzõdésre vonatkozó<br />
szabályainak elemzése képezi.<br />
Varga Norbert: Az 1843-as Büntetõ anyagi javaslat létrehozása<br />
és büntetési rendszere. E tanulmány témájául<br />
olyan javaslatok szolgálnak, melyekbõl sosem lett<br />
törvény. Érdekesség, hogy az e javaslatokról szóló<br />
parlamenti üléseken Deák Ferenc nem is vett részt.<br />
Mindazonáltal érdemesek e javaslatok különálló tanulmányban<br />
történõ elemzésre, hiszen a halálbüntetés,<br />
vagy akár a becstelenítõ büntetések eltörlésével<br />
kivívták a kor külföldi jogászainak elismerését is, és<br />
hatást gyakoroltak késõbbi hazai jogalkotásunkra is.<br />
JURA 2006/<strong>1.</strong>
Change language