2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
146<br />
Juhász Botond: A Miskolci Doktoranduszok Jogtudományi Tanulmányai címû sorozat jogtörténeti tanulmányai<br />
fõbb képviselõit, munkamódszereit ismerteti.<br />
JURA 2006/<strong>1.</strong><br />
4/<strong>1.</strong> kötet<br />
Csécsy Andrea: A kontraktuális kárfelelõsség jogintézményének<br />
fejlõdése a római jogtól napjainkig. A tanulmány<br />
a polgári jogi felelõsség jogintézményének fejlõdését<br />
mutatja be egyrészt a római jogban – külön elemezve<br />
az archaikus, a preklasszikus, a klasszikus és a<br />
jusztiniánuszi kor szabályozási modelljeit –, másrészt<br />
nagy teret szentel e jogintézmény magyar intézmény-<br />
és tudománytörténetének. Ennek során<br />
nem mulasztja el a „nagyok”, Szladits, Grosschmid,<br />
vagy akár Eörsi e tárgykörre vonatkozó nézeteinek,<br />
megállapításainak részletes taglalását sem. Az elméleti-történeti<br />
alapok ismertetése után vázolja Szerzõ<br />
a hatályos Ptk. felelõsségi rendszerét, majd kitér az<br />
új Ptk. tervezett szabályozási megoldására. A tanulmány<br />
értéke különösen, hogy Szerzõ saját álláspontját<br />
az említett alapokra építve ismerteti. Ennek<br />
alapján olyan szabályozás mellett érvel, amely egyrészt<br />
a kereskedelmi jellegû szerzõdések megszegésével<br />
okozott kárért objektív alapon, a magánszféra<br />
szerzõdéseinek megszegéséért pedig továbbra is vétkességi<br />
alapon állapítaná meg a felelõsséget.<br />
Dobos József: A megszégyenítõ és becstelenítõ büntetések<br />
a régi hazai jogban. Ebbõl a tanulmányból az<br />
érdeklõdõ olvasó érdekes részleteket tudhat meg a<br />
különbözõ testi büntetésekrõl. Tanulságos például,<br />
amit a pacalvetésrõl olvashatunk. E büntetést várandós<br />
nõkkel szemben alkalmazták, akik kicsapongó<br />
életet éltek, de állapotuk miatt testi büntetéssel nem<br />
voltak sújthatók. Az elitéltnek pacalt vetettek a nyakába<br />
és úgy kergették ki a városból. Mindezt még<br />
azzal is súlyosíthatták, hogy szalmakoszorút tettek<br />
a fejére és még szénát és harasztot is szórtak rá…<br />
Kiss Katalin: A büntethetõségi akadályok hazai<br />
szabályozásának történeti fejlõdése. A tanulmány a<br />
büntethetõségi akadályok magyar történetének<br />
fejlõdését igyekszik bemutatni, de ahogyan a szerzõ<br />
maga is fogalmaz, „csak vázlatos képet tud nyújtani,<br />
hiszen gigantikus mûalkotás lenne, ha teljes, mindenre<br />
kiterjedõ írás készülne”. Mindazonáltal Szerzõ<br />
teljesíti a maga elé tûzött célt, és részletesen elemzi<br />
az 1843. évi Büntetõ Anyagi Jogi Javaslat vonatkozó<br />
rendelkezéseit, a Csemegi Kódex szabályozási<br />
rendszerét, majd rátér az 1950. évi II. törvény (Btá.)<br />
büntethetõségi akadályainak ismertetésére. Érdekes<br />
a tanulmány ötödik, az 196<strong>1.</strong> évi V. törvényrõl szóló<br />
része, amely a korábbi szabályozásokhoz képest<br />
eltérõ, a szocialista társadalmi berendezkedésnek<br />
megfelelõ intézkedések bemutatását tartalmazza.<br />
Molnár Judit: Nem peres eljárások a római jogban, különös<br />
tekintettel az interdictumokra. E tanulmány célja,<br />
hogy bemutassa a nem peres eljárások, különös tekintettel<br />
az interdictumok római jogi szabályozását, és<br />
ezeket párhuzamba állítsa a mai nem peres eljárásokkal,<br />
ezek közül is különösen a fizetési meghagyással,<br />
hiszen ez utóbbi eljárás elõzményei a római jogban<br />
az interdictumok szabályozásában találhatók meg.<br />
Szerzõ elhelyezi az interdictumokat a római jogban<br />
fellelhetõ jogérvényesítõ eszközök rendszerében,<br />
majd csoportosítja és osztályozza azokat.<br />
Mindezek alapján hasonlóság az interdictumok és<br />
a fizetési meghagyás között, hogy mindkettõnél az<br />
egyik fél egyoldalú kérelmérõl van szó, mindkét<br />
intézmény célja valamely magatartásra kötelezés,<br />
valószínûsíteni kell a kérelembe foglaltak létezését<br />
és jogosságát, és mindkét peren kívüli eljárás perré<br />
alakulhat át. Természetesen a két intézmény eltéréseket<br />
is mutat, így az interdictumok többféle céljával<br />
szemben a fizetési meghagyás csak pénz fizetésére,<br />
illetve ingó dolog kiadására irányulhat.<br />
4/2. kötet<br />
Nagy Attila: A vadászati jog fejlõdése Magyarországon a<br />
kezdetektõl 1996-ig. Vitathatatlan tény, hogy a vadászati<br />
jog a magyar jogrendszerben szerény helyet foglal<br />
el. Ebbõl következõen irodalma, különösen történetének<br />
irodalma sem mondható gazdagnak. Ezen a<br />
helyzeten igyekszik változtatni a szerzõ, amikor arra<br />
vállalkozik, hogy e mostohán kezelt jogterület történeti<br />
fejlõdését vázlatosan ismertesse.<br />
A munkából sok érdekességet megtudhatunk általában<br />
a vadászati jog fejlõdésérõl, különös tekintettel<br />
a magyar sajátosságokra. Szerzõ e jogintézmény<br />
történetét öt szakaszra (<strong>1.</strong> a szabadvadászat<br />
kora 1504-ig, 2. a nemesi vadászat kora 1504–1872,<br />
3. a földtulajdonhoz kötött vadászati jog, 4. a Tanácsköztársaság<br />
vadászati joga, 5. a „szocialista” vadászati<br />
jogfejlõdés) osztva tárgyalja egészen a hatályos<br />
szabályozás kialakulásáig, számos korabeli forrást ismertetve<br />
és elemezve.<br />
Rákosi Tibor: A csõdjog fejlõdése a 19. századi Magyarországon,<br />
különös tekintettel az 188<strong>1.</strong> évi XVII. Törvénycikkre.<br />
Amint az a tanulmányból kiderül, a klasszikus<br />
19. századi csõdjog a hitelezõk vagyoni kielégítésére<br />
helyezte a hangsúlyt az adósvédelemmel szemben, a<br />
csõd fogalmát a maitól jelentõsen eltérõen értelmezve.<br />
E jelentésbeli eltérést e tanulmány szakszerûen,<br />
logikusan és pontosan boncolgatja, érthetõvé téve a<br />
csõdeljárás magyarországi gyökereit a témában esetleg<br />
kevéssé jártas olvasó számára is.<br />
Nagy elõnye a munkának, hogy a magyarországi<br />
csõdjogi szabályozást két részben – jelesül az 188<strong>1.</strong><br />
évi XVII. tc.-ig tartó idõszak szabályait elemezve, és<br />
a munka második felében az említett törvény rendelkezéseit<br />
részletesen taglalva – tárgyalja, így könnyen
Change language