2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Juhász Botond: A Miskolci Doktoranduszok Jogtudományi Tanulmányai címû sorozat jogtörténeti tanulmányai<br />
145<br />
Szerzõ a tanulmány második felében elemzi a hatályos<br />
sztrájktörvény fontosabb rendelkezéseit, de<br />
úgy, hogy ezt a munka elsõ felét alkotó történeti, és<br />
elméleti kitekintés után, mintegy arra felfûzve végzi.<br />
Megismerhetjük e munkából a sztrájk, mint jogi<br />
eszköz magyarországi történetének kronológiáját, a<br />
kezdeti középkori munkabeszüntetésektõl az 1872.<br />
évi VIII. és az 1898. évi II. törvénycikkek, az elsõ és<br />
második ipartörvény egyes rendelkezésein keresztül<br />
egészen a rendszerváltásig, a mai sztrájktörvény<br />
megalkotásáig.<br />
Csáky Krisztián: Az értékpapírokkal kapcsolatos szabályok<br />
az 1875. évi Kereskedelmi Törvényben. A tanulmány<br />
célja a 19. századi magyar értékpapír-szabályozás<br />
bemutatása az 1875. évi XXXVII. tc., a Kerekedelmi<br />
Törvény rendelkezésin keresztül. E jogszabály nagyban<br />
merített a külföldi jogi megoldásokból, egyes<br />
rendelkezéseket szó szerint vett át, például a német<br />
kereskedelmi törvénybõl. Emellett a külföldi – korábbi<br />
– szabályozások alkalmazásának tapasztalatait<br />
is beépítették a törvénybe, ez a magyarázata annak,<br />
hogy nem csak kora kívánalmainak felelt meg,<br />
hanem sok rendelkezése akár ma, a 2<strong>1.</strong> században is<br />
alkalmazható lenne.<br />
A Kereskedelmi Törvény által nevesített nyolc értékpapírfajta<br />
(részvény, közraktári jegy, kereskedelmi<br />
utalvány, kötelezõ jegy, tengeri hajós elismervény,<br />
fuvarozó rakjegy, hajós kölcsönlevél, biztosítási kötvény)<br />
közül kiemelt figyelmet fordít a szerzõ a részvényre,<br />
külön tárgyalva a magyar értéktõzsde kialakulását<br />
a rá vonatkozó szabályokkal együtt.<br />
A munka a szorosan vett tárgya, az értékpapírokra<br />
vonatkozó szabályok ismertetése mellett kitér<br />
a törvény egyéb, az értékpapírokkal kapcsolatos<br />
rendelkezéseire is. Így elemzi a zálogra vonatkozó<br />
szabályokat, a bizományi ügylet, vagy akár a megtartás<br />
intézményét. Az olvasó tehát széles körû ismereteket<br />
szerezhet az úgynevezett képzeletbeli jószágok<br />
(melyeknek értékét nem anyaguk, hanem a<br />
közmegegyezés adja) azon csoportjáról, melyet értékpapírnak<br />
nevezünk.<br />
Gyulai Katalin: Die Entwicklungsgeschichte der<br />
Bayerischen Strafgesetzgebung 1813-1861 und das letzte<br />
bayerische Strafgesetzbuch von 186<strong>1.</strong> E német nyelvû<br />
tanulmány az elsõ bajor büntetõtörvény megalkotásával<br />
kezdõdõ, és az 1861-ben megalkotott büntetõkódexszel<br />
végzõdõ fél évszázad bajor büntetõjogfejlõdésével<br />
foglalkozik. Szerzõ hosszan boncolgatja<br />
a Feuerbach nevével fémjelzett 1813. évi elsõ bajor<br />
büntetõtörvényt, ismerteti a kiváló jogtudós legfontosabb<br />
nézeteit és összefoglalja azokat. A tanulmány<br />
bepillantást nyújt a francia Code penal szabályozásába<br />
is, hiszen ez a jogszabály az ismert történelmi<br />
körülmények miatt Bajorország pfalzi területeinek<br />
büntetõ igazságszolgáltatására nagy hatást<br />
gyakorolt. Éppen az ellentétes irányú hatások miatt<br />
elemzi a szerzõ az 185<strong>1.</strong> évi porosz büntetõ törvénykönyvet,<br />
hiszen arra a Feuerbach-féle 1813. évi bajor<br />
törvény hatott jelentõsen.<br />
A történelmi elõzmények ismertetése után a bajor<br />
büntetõ igazságszolgáltatás csúcsteljesítményének,<br />
az 186<strong>1.</strong> évi bajor büntetõ törvénykönyvnek<br />
elõkészítõ munkálatait ismerhetjük meg, a tanulmányt<br />
e törvény rendszerének ismertetése zárja.<br />
Helmeczi András: A betéti részvénytársaságok kialakulásának<br />
elsõ állomásai, különös tekintettel a francia és a német<br />
fejlõdési útra (az 1870-es ADHGB-ig). E tanulmány<br />
egy speciális társasági forma, a betéti részvénytársaság<br />
kialakulásának útját követi nyomon. Feltárja azokat<br />
a politikai és fõként gazdasági hatásokat, melyek<br />
e kevert társasági forma kialakulásához vezettek. Ismerteti<br />
a betéti társaságok késõ középkori gyökereit,<br />
e társaságok jogi természetét. Szerzõ tehát bemutatja<br />
és elemzi azokat a folyamatokat és hatásokat, melyek<br />
arra vezettek, hogy egymástól jól elhatárolható<br />
érdekek egy társasági formában ötvözõdjenek. A<br />
rugalmas piaci mûködéshez fûzõdõ érdeket a részvénytársaság<br />
megfelelõen biztosítja. A betéti társaság<br />
beltagjának korlátlan személyes felelõssége pedig<br />
a befektetõi biztonság érdekeit szolgálja. A betéti<br />
részvénytársaság meghatározható e két érdek találkozási<br />
pontjaként.<br />
A tanulmány szerzõje nagy figyelmet fordít az<br />
ADHGB alapjául szolgáló törvénytervezetekre. Nem<br />
mulasztja el természetesen azt sem, hogy a hangsúlyos<br />
német fejlõdési vonal ismertetése mellett az<br />
erre hatást gyakorló francia megoldásokat is vázolja.<br />
Koncz Ibolya Katalin: Boszorkányüldözések elleni harc<br />
a koraújkori Európa középsõ területein. Szerzõ a tanulmányban<br />
azokat a társadalmi, jogászi, filozófiai törekvéseket<br />
taglalja, melyek végül arra vezettek, hogy<br />
a boszorkányüldözések száma Európa középsõ területein<br />
jelentõsen csökkent. Mindez azonban hosszú<br />
folyamat eredménye volt, a boszorkányüldözésekkel<br />
kapcsolatos nagyszámú jogászi kritikára, a jogállamiság<br />
elvének kibontakozására és maradéktalan<br />
tiszteletben tartására volt szükség.<br />
1/2. kötet<br />
Mezõ István: Áttekintés az információszabadság kialakulásáról<br />
és hazai fejlõdésérõl. Jeremy Bentham szerint „a<br />
titkosság a kötekedõket, a zsarnokokat, és a gengsztereket<br />
védi”. A szerzõ e gondolat szellemében kiindulópontként<br />
megállapítja, hogy a nyilvánosság a<br />
kormányzat ellenõrzésének rendkívül fontos eszköze,<br />
különösen fontos eszköz a posztkommunista állam<br />
polgárainak kezében.<br />
JURA 2006/<strong>1.</strong>
Change language