2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Juhász Botond: A Miskolci Doktoranduszok Jogtudományi Tanulmányai címû sorozat jogtörténeti tanulmányai<br />
143<br />
Juhász Botond<br />
PhD-hallgató<br />
A Miskolci Doktoranduszok<br />
Jogtudományi Tanulmányai<br />
címû sorozat * jogtörténeti<br />
tanulmányai<br />
A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának<br />
Doktori Iskoláját 1993-ban alapították. A Deák<br />
Ferenc nevét viselõ Doktori Iskola 2002-ben indított<br />
egy olyan periodikát, amely kizárólag a miskolci<br />
doktoranduszok korábban meg nem jelent tanulmányait,<br />
kutatási eredményeit tartalmazza. E periodika<br />
öt évfolyamának nyolc kötetébõl válogattam<br />
ki a jogtörténeti témájú tanulmányokat rövid, tartalmi<br />
ismertetés céljából.<br />
1/<strong>1.</strong> kötet<br />
*<br />
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola<br />
Kiadványsorozata. Sorozatszerkesztõ: dr. Stipta István<br />
CSc egyetemi tanár. Bíbor Kiadó, Miskolc Bajcsy-Zsilinszky<br />
út 15. Felelõs Kiadó: Borkúti László. Technikai szerkesztõ: Lakos<br />
Zsuzsa. A sorozat nem minden kötete állt rendelkezésemre,<br />
e kötetek szerzõitõl tanulmányaik ismertetésének elmaradása<br />
miatt elnézést kérek.<br />
Babják Ildikó: Bemutatóra szóló értékpapírok a frank–római<br />
magánokirati világban. Manapság az értékpapír<br />
fogalmán olyan okiratot értünk, melynek kibocsátója<br />
feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal<br />
arra, hogy õ maga, vagy az értékpapírban megnevezett<br />
más személy az értékpapír ellenében meghatározott<br />
pénzösszeget szolgáltat az értékpapír jogosultjának,<br />
s mely okirat rendelkezik minden, a jogszabályban<br />
meghatározott kellékkel; megfelel a törvény<br />
által elõirt feltételeknek.<br />
Az e munkában tárgyalt bemutatóra szóló értékpapírok<br />
sajátossága, hogy a benne foglalt jog jogosultja<br />
kizárólag az okirat mindenkori birtokosa. Ezt<br />
a speciális minõséget fejezi ki az okirat bemutatási<br />
záradéka; a benne foglalt alanyi jog az okirat bemutatóját<br />
illeti meg.<br />
A munka célja azon eszközök bemutatása, melyekkel<br />
a frank–római világban azt biztosították, hogy egy<br />
okirat betölthesse azt a funkciót, melyet ma az értékpapír<br />
fogalmával jelölünk, pontosabban szólva a<br />
frank–római okiratokban fellelhetõ bemutatási záradékok<br />
(rendeleti záradék, képviseleti záradék, alternatív<br />
bemutatási záradék, tiszta bemutatási záradék),<br />
valamint ezek kialakulásának, történeti fejlõdésének,<br />
rendszertani elhelyezkedésének ismertetése.<br />
Bajánházy István: Az állami adásvétel Liviusnál. E<br />
munka tárgyát olyan jogviszonyok, valamint az ezekre<br />
vonatkozó szabályok ismertetése képezi, mely jogviszonyok<br />
egyik alanya – akár az eladói, akár a vevõi<br />
pozícióban – az állam, a Római Állam. Az ilyen jogviszonyok<br />
– tehát amikor az állam magánjogi jogviszonyok<br />
alanyaként, és nem szuverénként szerepel<br />
– megítélése napjainkban is vitatott kérdés, e tanulmány<br />
e sokszor bonyolult probléma megértéséhez<br />
járul hozzá jogtörténeti adalékkal. Fontos azonban<br />
megjegyezni, hogy az ilyen jogviszonyok Rómában<br />
nem a magánjog, hanem a közjog szabályai<br />
alá tartoztak.<br />
A szerzõ Titus Livius „A római nép története a város<br />
alapításától” címû alapvetõ munkájában fellelhetõ<br />
eseteket elemzi és csoportosítja. Kellõ kritikával viszonyul<br />
a történetíró által közölt adatokhoz, ami elengedhetetlen<br />
is, hiszen Livius nem jogi munkát készített<br />
ebben a mûben, ráadásul sokszor nem feltétlenül<br />
megbízható adatokra támaszkodik.<br />
A római állam mind eladói, mind vevõi oldalon<br />
köthetett adásvételi szerzõdést. Ezek a szerzõdések<br />
tehát közjogi szabályozás alá estek és megkötésüknél<br />
nem érvényesült formakényszer (vagyis a<br />
mancipatios formula nélkül is jogokat és kötelezettségeket<br />
keletkeztetett).<br />
Eladói oldalon szerepelt az állam, amikor például<br />
a hadizsákmányt, az elkobzott vagyont vagy az állami<br />
földet értékesítette. Vevõi pozíciójára is találunk adatokat<br />
Liviusnál, amikor az állam gabonát, rabszolgákat,<br />
vagy akár ingatlant vásárolt. Az említett mindkét<br />
esetcsoportra bõséges mennyiségû forrást jelöl meg a<br />
tanulmány. Szerzõ kiemeli, hogy a dolgozat tárgyát<br />
nem képezik a hadibeszerzések, mert ezek a római jog<br />
szabályai szerint nem adásvételnek, hanem vállalkozási<br />
szerzõdésnek minõsülnek.<br />
Bányai Krisztina: A sztrájkhoz való jog, mint munkavállalói<br />
jogosítvány történeti fejlõdése Magyarországon.<br />
A sztrájk a munkavállalók csoportos érdekért való<br />
fellépésének egyik legális eszköze. Magyarországon<br />
ma ezen eszköz gyakorlásának feltételeit, jogi kereteit<br />
a sztrájkról szóló 1989. évi VII. tv. szabályozza.<br />
Mivel a sztrájkjoggal való élés gyakran túllép a munkaadó–munkavállaló<br />
viszonyon és széles körû társadalmi<br />
következményekkel járhat, a jog gyakorlásának<br />
feltételeinek meghatározása a probléma komplex<br />
kezelését és megértését kívánja meg.<br />
A sztrájkról mára kialakult kép árnyalásához<br />
járul hozzá a szerzõ ezzel a munkával, melyben a<br />
„sztrájkjog” magyarországi fejlõdését mutatja be a<br />
kezdetektõl, a 14–15. századi Magyarországtól napjainkig.<br />
JURA 2006/<strong>1.</strong>