2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Ádám Antal: Az azték, a maja és az inka vallásokról<br />
egyaránt utal a tenger habjára, a tengerbõl származó<br />
fehérségre, a tenger felett mozgóra. A többi istenség<br />
is az õ teremtménye. A legjelentõsebb öt fõistenség<br />
(Huaca) a következõ: a Nap (Apu Punchao), a villám<br />
és mennydörgés (Illapa), a Hold (Quilla), a Föld<br />
vizei (Ticci Wiracocha), valamint az oltalmazó hegy<br />
(Huanacauri). Az istenek a világ keletkezésével egy<br />
idõben, annak részeként születtek. Hatalmuk korlátozott,<br />
a természet egyéb isteni erõinek alárendelten<br />
hatottak. Az élet pedig éppúgy függ az esõtõl, a<br />
Föld vizeitõl, a hegyektõl, mint a Naptól. A mennydörgést<br />
másik három névvel is illették: Chuquilla,<br />
Catuilla és Intillapa, mivel ez az isten a mennydörgésen<br />
kívül esõt, illetve jégesõt is okozott.<br />
Az inka vallásban a hármas osztottság különösen<br />
az istenek lakhelyében érzékelhetõ. Wiracocha<br />
Pachacamac az élet és a halál ura, a világ éltetõje<br />
Ukhu Pachában, a föld alatti világban lakik. Itt találhatók<br />
az elhunyt õsök és a termékenység erõi is. A<br />
földi lények, emberek, állatok, növények, hegyek,<br />
tavak, folyók stb. a látható világban, a Kay Pachában<br />
léteznek. Itt uralkodik Inka és felesége. A Nap és a<br />
Hold az égi világban, a Hanan Pachában uralkodnak,<br />
és onnan határozzák meg a világ menetét. Itt élnek<br />
az egyéb égi lények is, a csillagok, a felhõk, a villám,<br />
a szivárvány. Wiracocha kivételével itt élt az összes<br />
többi istenség, és itt gyülekeznek az elhunyt elõkelõk<br />
lelkei is. A Nap és a Hold képesek voltak kapcsolatot<br />
teremteni a Hanan Pacha és a Kay Pacha között.<br />
Az utóbbiak között akkor jött létre kapcsolat, amikor<br />
a csillagok láthatóak voltak. Az Ukhu Pacha és<br />
125<br />
a Kay Pacha közötti kapcsolatteremtés a föld nyílásain<br />
keresztül történt.<br />
Az inka vallás kiemelkedõ jellemzõje a Napisten,<br />
az Inti tisztelete. Az Inka mint istenkirály a Nap<br />
földi másaként vagy gyermekeként uralkodott népén.<br />
Az Inka Birodalom hatalmi rendszerében tehát<br />
az Inka nem csupán az uralkodót személyesítette<br />
meg, hanem egyben az istenséget is jelképezte.<br />
E minõségében mágikus erõvel rendelkezett. Az<br />
inka felfogás szerint az Inka az istentõl származott<br />
és ekként képviselte alattvalóinak érdekét a legfõbb<br />
lény elõtt. Rangját számos hatalmi jelvény hirdette.<br />
Különös tisztelet övezte az inka istenek körében<br />
Pachamamát, a Földanyát, akit a Telihold és a Félhold<br />
szimbolizált.<br />
A prekolumbián kultúrák keretében az inkák isteneik<br />
megtestesülését látták a hegyekben, ezért különös<br />
tiszteletben részesítették õket, imádkoztak hozzájuk<br />
és áldozatot is mutattak be nekik. Idõnként gyermekeket<br />
is áldoztak a hegyek szellemeinek. Felfogásuk<br />
szerint a hegy védelmezi az embereket és összeköti<br />
az Eget és a Földet. A hegy csúcsán lakó szellemet<br />
Apu-nak nevezték. Az inka hit szerint minden létezõ<br />
éltetõje az alapvetõ erõ, a camac. Fohászaikban, szertartásaikban<br />
ezt az erõt idézték meg. A vallásetnológia<br />
ezt a fogalmat a melanéz eredetû mana szóval<br />
jelöli. A mana ugyanis a dolgok lényegét alkotó titokzatos<br />
erõ. A hegyek, a tavak és a természet egyéb<br />
elemei képesek a jani néven ismert betegséget, rémületet,<br />
bajt is okozni az embereknek, elragadva annak<br />
JURA 2006/<strong>1.</strong>