2006. Ã©vi 1. szÃ¡m - Jura - PÃ©csi TudomÃ¡nyegyetem

More documents

Recommendations

Info

118 Zeller Judit: Jogalkotási feladatok az Európai Unió Alkotmányával összefüggésben 2005. továbbá Scholler: i. m. 10 Fazekas: i. m. 11 Lawson, Rick: A sarki fény nyomában. Milyen mércét alkalmazzon az EU Alapvetõ Jogok Ügynöksége Fundamentum 2005. 1. sz. Scholler: i. m. Kühling: i. m. 12 Comission Decision of 13 March 2001 SEC (2000) 380/8. Idézi Young i.m. 222. o. 13 6. és 9/90. (egyesített ügyek) Frankovich v. Italian State [1991] ECR I-5357 14 Vö. Kecskés László: EU-jog és jogharmonizáció. HVG- ORAC Kiadó, Budapest 2003 15 Chronowski Nóra: Integrálódó alkotmányjog. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs 2005. 65. o. 16 Erre a már említett Handelsgesellschaft, illetve Noldügyben került sor. 17 Jelenleg az Európai Unióról szóló Szerzõdés 6. cikkének (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy az Unió tiszteletben tartja az alapvetõ jogokat, mint a közösségi jog általános alapelveit, ahogyan azokat az EJEE garantálja. 18 A Bíróság által az EJEB felé tett lépések érhetõk tetten a Carpenter-ügyben (Carpenter v. Secretary of State for the Home Department C-60/00 [2002] ECR I-6279), illetve a Connolly-ügyben (Connolly v. Bizottság C-274/99 [2001] ECR I-1575). Az EJEB közeledése a Bíróság gyakorlata felé pedig megfigyelhetõ a Goodwin-ügyben (Goodwin v. Egyesült Királyság (2002) 28957/95), a Pellegrin-ügyben (Pellegrin v. Franciaország no. 28541/95. [1999]). Vö. Szalayné: u. o. 19 Vö. Callewaert: u. o. 20 Vö. Szalayné Sándor Erzsébet: Interferencia az Európai Bíróság és az EJEB gyakorlatában. Acta Humana 2005/2. szám. 13–29. o. 21 Ld. többek között Streinz, R.: Europarecht. 6. Aufl. Müller Verlag, Heidelberg 2003. Kecskés: i. m. Weller: i. m. 22 A biomedicina az orvostudomány olyan ága, amely biológiai és fiziológiai elveket alkalmaz a klinikai gyakorlat területén. http://wordnet.princeton.edu/perl/ webwns=biomedicine 23 A biotechnológia általánosan elfogadott meghatározás alapján olyan kutatási technikákat jelent, amelyekben biológiai eljárásokat, illetve organizmusokat használnak fel az emberiség általi hasznosítás, illetve az egészség megõrzése vagy helyreállítása céljából. Az EU dokumentumaiban ezt a kifejezést használják az emberi sejtek és szövetek egészségügyi célú felhasználásának technológiáira is. 24 Vö. Tissue engineering: Commission consults public on how to regulate advanced therapies. http://europa.eu.int/rapid/pressReleasesAction.do reference =IP/05/575&format=HTML&aged=0&language =EN&gui Language=en (letöltés dátuma: 2005. 09. 12.). 25 EUA II-95. cikk. Egyes álláspontok szerint az egészségvédelem azonban nem alapjog, hanem csupán program. Vö. Sholler: i. m. 26 EUA II-61. cikk 27 Említést érdemelnek itt különösen az õssejtek egyes típusai, amelyeknek jogi státusa még nem véglegesen eldöntött – sem az Unión belül, sem azon kívül. Az embrionális õssejtek nyerése, amely – esetleg életképes – embriók elpusztításával valósítható meg, súlyos etikai viták tárgya. De ugyanígy problematikus az ivarsejtek kezelése is, hiszen ezekbõl a késõbbiekben terápiás célokra felhasználandó embriók állítható elõ. 28 EUA II-63. cikk 29 Tulajdonképpen a fajnemesítés filozófiája. Az eugenika szerint társadalmi beavatkozással elérhetõ az ember öröklött vonásainak javítása. A célja „minél jobb” egyedek létrehozása, a társadalom intelligenciájának, egészségének növelése, ezáltal a társadalmi problémák és az emberi szenvedés csökkentése. Módszerei változatosak, gyakorlatilag ide sorolható az ókori gyermekkitételtõl kezdve a szelektív házasodáson keresztül a modern génmanipulációkig minden eljárás. Vö. http://en.wikipedia.org/wiki/Eugenics (letöltés dátuma: 2005 09. 12.) 30 EUA II-68. cikk 31 Sándor Judit: Genomika és jog. Magyar Tudomány 2002. 5. sz. 616–626. o. 32 http://www.ebmt.org/8TransplantGuidelines/ guideline_ docs/English/Article_on_EU_Directive%20_ EBMT_News.pdf (letöltés dátuma: 2005. 09. 12.) 33 http://www.ebmt.org/8TransplantGuidelines/ guideline_ docs/English/Article_on_EU_Directive%20_ EBMT_News..pdf (letöltés dátuma: 2005. 09. 12.) 34 Technical Requirements for the Coding, Processing, Preservation, Storage and Distribution of Human Tissues and Cells. Draft 29. 03. 2005 http://europa.eu.int/comm/health/ph_threats/ human_substance/oc_tech_cell/oc_tech_cell_ draft_en.pdf (letöltés dátuma: 2005. 09. 12.) 35 A biobank emberi eredetû biológiai anyagok gyûjtésének eredménye, amelyeket az egészségügyi rendszerben, illetve az orvostudományok területén alkalmaznak. Vö. Hansson, Matts G.: The use of human biobanks – ethical, social, economical and legal aspects. Presentation of the project. http://www.bioethics.uu.se/chapters/Introduction- Hansson. pdf (letöltés dátuma: 2005. 09. 12.) Az egyes államok törvényi szabályozása azonban olykor ettõl eltérõ mneghatározást ad a biobank fogalmának. 36 Cambon-Thomsen, Anne és Rial-Sebbag, Emmanuelle: Biobanking Legal Framework France-Netherlands. Mapping the Language of Biobanks. Mapping the Language of Research-Biobanks and Health Registries – From Traditional Biobanking to Research Biobanking. http://www.med.uio.no/iasam/sme/forsknings prosjekter/Bio_Toulouse_1004 (letöltés dátuma: 2005. 09. 12.) 37 Cambon-Thomsen és Rial-Sebbag: i.m. 38 Paula Lobato de Faria: Existing Regulations – Italy, Portugal and Spain. Mapping the Language of Research- Biobanks and Health Registries – From Traditional Biobanking to Research Biobanking. http://www.med.uio.no/iasam/sme/forsknings prosjekter/Bio_Toulouse_1004 (letöltés dátuma: 2005. 09. 12.) 39 Rynning, Elisabeth: Regulation of Biobanks in Sweden, Norway and Denmark, valamint Skolbekken, John-Arne: Individualistic Ethics – the Best Interest of the Individual Mapping the Language of Research-Biobanks and Health Registries – From Traditional Biobanking to Research Biobanking. http://www.med. uio.no/iasam/ sme/forskningsprosjekter/Bio_Toulouse_1004 (letöltés dátuma: 2005. 09. 12.) 40 Rynning: i. m. 41 Perspektiven für die regenerative Medizin in Deutschland. http://www.gesellschaft-regenerativemedizin.de/inhalt/grm/deutsch/presseinfo/041203_ pi.shtmlnavid=12 (letöltés dátuma: 2005. 09. 12.) 42 Perspektiven für die regenerative Medizin in Deutschland. http://www.gesellschaft-regenerativemedizin.de/inhalt/grm/deutsch/presseinfo/041203_ pi.shtmlnavid=12 (letöltés dátuma: 2005. 09. 12.) 43 Vö. http://www.mkogy.hu/efutar/jog2005osz.htm (letöltés dátuma: 2005. 09. 12.) 44 A szövetek és sejtek gyûjtését, feldolgozását és tárolását végzõ létesítmények engedélyeinek kiadása (akkreditációja), valamint e létesítmények ellenõrzése. Vö. az Irányelv 5–6. cikkével. A minõségbiztosítási rendszer létrehozása és mûködtetése. Vö. az Irányelv 16. cikkével. 45 Térítésmentes szövet- és sejtadományozás, az adományozással összefüggõ promóciós tevékenység kérdései, illetve az adatkezelés szabályai. Vö. az Irányelv 12-14. cikkével. JURA 2006/1.
Zeller Judit: Jogalkotási feladatok az Európai Unió Alkotmányával összefüggésben 119 sének lehetõségeirõl. http://www.alkotmany.ngo.hu/2002_szep_13_14_ adam_antal.htm (letöltés dátuma: 2005. 09. 12) 8 Young: i. m. 9 Szalayné Sándor Erzsébet: Konvergenz der Grundrechte und Grundfreiheiten in der Europäischen Union. In: „Adamante Notare” – Essays in Honour of Antal Ádám on the Occasion of His 75 TH Birthday. (Szerk. Chronowski Nóra) Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs 46 Ilyen jellegû például a francia vagy a dán szabályozás. 47 Ilyen például Németország, ahol külön törvény szól az õssejtekrõl, a vérátömlesztésrõl, és a jövõben talán majd a biobankokról is. 48 Ezt az álláspontot képviseli Sándor Judit is uo. JURA 2006/1.
Page 1 and 2:
A Pécsi Tudományegyetem Állam-
Page 3 and 4:
TARTALOM STUDIUM BOROS JÁNOS: Prag
Page 5 and 6:
CONTENTS STUDIUM JÁNOS BOROS: Prag
Page 7 and 8:
Boros János: Pragmatizmus és demo
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Drinóczi Tímea-Zeller Judit: A h
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Horváth István: Az elvárások é
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Juhász László: A bírói határo
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Kelemen Dániel: Az angol társasá
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Kõhalmi László: A jogi személly
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Herbert Küpper: Das parlamentarisc
Page 65 and 66:
Herbert Küpper: Das parlamentarisc
Page 67 and 68: Herbert Küpper: Das parlamentarisc
Page 73 and 74: Kitti Maros: Research on peyotism f
Page 85 and 86: Nagy Éva: A fogyasztási célú hi
Page 99 and 100: Pánovics Attila: A Nemzeti Civil A
Page 111 and 112: Zeller Judit: Jogalkotási feladato
Page 117: Zeller Judit: Jogalkotási feladato
Page 121 and 122: Ádám Antal: Az azték, a maja és
Page 127 and 128: Adrian Mihai Inceu-Irimie Popa: Inc
Page 141 and 142: Irimie Emil Popa-Adrian Inceu: Law
Page 143 and 144: Juhász Botond: A Miskolci Doktoran
Page 149 and 150: Máté Julesz: Advances in legislat
Page 159 and 160: Varga Tamás: Politikai magatartás
Page 165 and 166: Miljeno Brekalo-Nada Petricevic: ˇ
Page 167 and 168: Miljeno Brekalo-Nada Petricevic: ˇ
Page 169 and 170:
Dávid Lilla: „Emlékkönyv Loson
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Fábián Adrián: PhD Tanulmányok
Page 181 and 182:
Fábián Adrián: PhD Tanulmányok
Page 183 and 184:
Horváth Dóra: „A fenntartható
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Juhász Botond: Hazai Jogtörténé
Page 191 and 192:
Kovács Eszter: A Jogtörténeti ta
Page 193 and 194:
Kovács Eszter: A Jogtörténeti ta
Page 195 and 196:
Kun Tibor: „Aurelio Lepre: Hábor
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Rónaszéki Andrea: „Fenyvesi Csa
Page 203 and 204:
A „JURA” korábbi számainak ta
Page 205 and 206:
Page 207:
show all

2006. Ã©vi 1. szÃ¡m - Jura - PÃ©csi TudomÃ¡nyegyetem

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?