2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

118
Zeller Judit: Jogalkotási feladatok az Európai Unió Alkotmányával összefüggésben
2005. továbbá Scholler: i. m.
10
Fazekas: i. m.
11
Lawson, Rick: A sarki fény nyomában. Milyen mércét
alkalmazzon az EU Alapvetõ Jogok Ügynöksége Fundamentum
2005. 1. sz. Scholler: i. m. Kühling: i. m.
12
Comission Decision of 13 March 2001 SEC (2000) 380/8.
Idézi Young i.m. 222. o.
13
6. és 9/90. (egyesített ügyek) Frankovich v. Italian State
[1991] ECR I-5357
14
Vö. Kecskés László: EU-jog és jogharmonizáció. HVG-
ORAC Kiadó, Budapest 2003
15
Chronowski Nóra: Integrálódó alkotmányjog. Dialóg
Campus Kiadó, Budapest–Pécs 2005. 65. o.
16
Erre a már említett Handelsgesellschaft, illetve Noldügyben
került sor.
17
Jelenleg az Európai Unióról szóló Szerzõdés 6. cikkének
(2) bekezdése rendelkezik arról, hogy az Unió tiszteletben
tartja az alapvetõ jogokat, mint a közösségi jog általános
alapelveit, ahogyan azokat az EJEE garantálja.
18
A Bíróság által az EJEB felé tett lépések érhetõk tetten
a Carpenter-ügyben (Carpenter v. Secretary of State for
the Home Department C-60/00 [2002] ECR I-6279), illetve a
Connolly-ügyben (Connolly v. Bizottság C-274/99 [2001] ECR
I-1575). Az EJEB közeledése a Bíróság gyakorlata felé pedig
megfigyelhetõ a Goodwin-ügyben (Goodwin v. Egyesült Királyság
(2002) 28957/95), a Pellegrin-ügyben (Pellegrin v.
Franciaország no. 28541/95. [1999]). Vö. Szalayné: u. o.
19
Vö. Callewaert: u. o.
20
Vö. Szalayné Sándor Erzsébet: Interferencia az Európai
Bíróság és az EJEB gyakorlatában. Acta Humana 2005/2.
szám. 13–29. o.
21
Ld. többek között Streinz, R.: Europarecht. 6. Aufl.
Müller Verlag, Heidelberg 2003. Kecskés: i. m. Weller: i. m.
22
A biomedicina az orvostudomány olyan ága, amely
biológiai és fiziológiai elveket alkalmaz a klinikai gyakorlat
területén. http://wordnet.princeton.edu/perl/
webwns=biomedicine
23
A biotechnológia általánosan elfogadott meghatározás
alapján olyan kutatási technikákat jelent, amelyekben biológiai
eljárásokat, illetve organizmusokat használnak fel az emberiség
általi hasznosítás, illetve az egészség megõrzése vagy
helyreállítása céljából. Az EU dokumentumaiban ezt a kifejezést
használják az emberi sejtek és szövetek egészségügyi
célú felhasználásának technológiáira is.
24
Vö. Tissue engineering: Commission consults public
on how to regulate advanced therapies.
http://europa.eu.int/rapid/pressReleasesAction.do
reference =IP/05/575&format=HTML&aged=0&language
=EN&gui Language=en (letöltés dátuma: 2005. 09. 12.).
25
EUA II-95. cikk. Egyes álláspontok szerint az egészségvédelem
azonban nem alapjog, hanem csupán program.
Vö. Sholler: i. m.
26
EUA II-61. cikk
27
Említést érdemelnek itt különösen az õssejtek egyes
típusai, amelyeknek jogi státusa még nem véglegesen eldöntött
– sem az Unión belül, sem azon kívül. Az embrionális
õssejtek nyerése, amely – esetleg életképes – embriók
elpusztításával valósítható meg, súlyos etikai viták tárgya.
De ugyanígy problematikus az ivarsejtek kezelése is, hiszen
ezekbõl a késõbbiekben terápiás célokra felhasználandó embriók
állítható elõ.
28
EUA II-63. cikk
29
Tulajdonképpen a fajnemesítés filozófiája. Az eugenika
szerint társadalmi beavatkozással elérhetõ az ember öröklött
vonásainak javítása. A célja „minél jobb” egyedek létrehozása,
a társadalom intelligenciájának, egészségének növelése,
ezáltal a társadalmi problémák és az emberi szenvedés
csökkentése. Módszerei változatosak, gyakorlatilag ide sorolható
az ókori gyermekkitételtõl kezdve a szelektív házasodáson
keresztül a modern génmanipulációkig minden eljárás.
Vö. http://en.wikipedia.org/wiki/Eugenics (letöltés
dátuma: 2005 09. 12.)
30
EUA II-68. cikk
31
Sándor Judit: Genomika és jog. Magyar Tudomány
2002. 5. sz. 616–626. o.
32
http://www.ebmt.org/8TransplantGuidelines/
guideline_ docs/English/Article_on_EU_Directive%20_
EBMT_News.pdf (letöltés dátuma: 2005. 09. 12.)
33
http://www.ebmt.org/8TransplantGuidelines/
guideline_ docs/English/Article_on_EU_Directive%20_
EBMT_News..pdf (letöltés dátuma: 2005. 09. 12.)
34
Technical Requirements for the Coding, Processing,
Preservation, Storage and Distribution of Human Tissues and
Cells. Draft 29. 03. 2005
http://europa.eu.int/comm/health/ph_threats/
human_substance/oc_tech_cell/oc_tech_cell_ draft_en.pdf
(letöltés dátuma: 2005. 09. 12.)
35
A biobank emberi eredetû biológiai anyagok
gyûjtésének eredménye, amelyeket az egészségügyi rendszerben,
illetve az orvostudományok területén alkalmaznak. Vö.
Hansson, Matts G.: The use of human biobanks – ethical, social,
economical and legal aspects. Presentation of the project.
http://www.bioethics.uu.se/chapters/Introduction-
Hansson. pdf (letöltés dátuma: 2005. 09. 12.) Az egyes államok
törvényi szabályozása azonban olykor ettõl eltérõ
mneghatározást ad a biobank fogalmának.
36
Cambon-Thomsen, Anne és Rial-Sebbag, Emmanuelle:
Biobanking Legal Framework France-Netherlands. Mapping
the Language of Biobanks. Mapping the Language of
Research-Biobanks and Health Registries – From Traditional
Biobanking to Research Biobanking.
http://www.med.uio.no/iasam/sme/forsknings
prosjekter/Bio_Toulouse_1004 (letöltés dátuma: 2005. 09. 12.)
37
Cambon-Thomsen és Rial-Sebbag: i.m.
38
Paula Lobato de Faria: Existing Regulations – Italy,
Portugal and Spain. Mapping the Language of Research-
Biobanks and Health Registries – From Traditional Biobanking
to Research Biobanking.
http://www.med.uio.no/iasam/sme/forsknings
prosjekter/Bio_Toulouse_1004 (letöltés dátuma: 2005. 09. 12.)
39
Rynning, Elisabeth: Regulation of Biobanks in
Sweden, Norway and Denmark, valamint Skolbekken,
John-Arne: Individualistic Ethics – the Best Interest of the
Individual Mapping the Language of Research-Biobanks
and Health Registries – From Traditional Biobanking to
Research Biobanking. http://www.med. uio.no/iasam/
sme/forskningsprosjekter/Bio_Toulouse_1004 (letöltés dátuma:
2005. 09. 12.)
40
Rynning: i. m.
41
Perspektiven für die regenerative Medizin in
Deutschland. http://www.gesellschaft-regenerativemedizin.de/inhalt/grm/deutsch/presseinfo/041203_
pi.shtmlnavid=12 (letöltés dátuma: 2005. 09. 12.)
42
Perspektiven für die regenerative Medizin in
Deutschland. http://www.gesellschaft-regenerativemedizin.de/inhalt/grm/deutsch/presseinfo/041203_
pi.shtmlnavid=12 (letöltés dátuma: 2005. 09. 12.)
43
Vö. http://www.mkogy.hu/efutar/jog2005osz.htm
(letöltés dátuma: 2005. 09. 12.)
44
A szövetek és sejtek gyûjtését, feldolgozását és tárolását
végzõ létesítmények engedélyeinek kiadása (akkreditációja),
valamint e létesítmények ellenõrzése. Vö. az Irányelv
5–6. cikkével. A minõségbiztosítási rendszer létrehozása
és mûködtetése. Vö. az Irányelv 16. cikkével.
45
Térítésmentes szövet- és sejtadományozás, az adományozással
összefüggõ promóciós tevékenység kérdései, illetve
az adatkezelés szabályai. Vö. az Irányelv 12-14. cikkével.
JURA 2006/1.