2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
116<br />
Zeller Judit: Jogalkotási feladatok az Európai Unió Alkotmányával összefüggésben<br />
tán formai, hanem tartalmi szempontból is igaz. Ennek<br />
megfelelõen, érdemes az EUA-t az alapjogok<br />
szabályozásának módosítása esetén nemcsak törvényi<br />
szinten, hanem az alkotmányozó, illetve alkotmánymódosító<br />
hatalom részérõl is zsinórmértéknek<br />
tekinteni. A hatályos magyar Alkotmány rendelkezései<br />
– különösen az alapjogokra vonatkozó fejezet<br />
– megérettek az átfogó reformra, mi több új alaptörvény<br />
lefektetésére. Különösen igaz ez az elõzõekben<br />
részletesen tárgyalt biomedicinával kapcsolatos emberi<br />
méltósághoz és személyi sérthetetlenséghez való<br />
jog esetében. Az Alkotmány az említett alapjogok tekintetében<br />
nem valószínû, hogy képes megfelelni a<br />
2<strong>1.</strong> század kihívásainak. Így szükséges, hogy az alkotmányozó<br />
hatalom az EUA-hoz hasonló rendelkezések<br />
beiktatásával megújítsa, és kiegészítse az<br />
alaptörvényt. Igaz, az EUA még hatályosulása esetén<br />
sem tartalmaz kötelezettséget alkotmányozásra,<br />
illetve alkotmánymódosításra a tagállamokban, mégis<br />
érdemes megfontolni forrásként való felhasználását.<br />
A magyar Alkotmányba beemelendõ rendelkezés<br />
lehet mindezek alapján – a személyi sérthetetlenség<br />
és az emberi méltóság bioetikai kontextusú újraszabályozásánál<br />
– a szabad és tájékozott beleegyezés<br />
elve, az eugenika és egyedkiválasztás tilalma, az<br />
emberi testnek és részeinek haszonszerzési célú felhasználásának<br />
tilalma, végül az emberi lények szaporítási<br />
célú klónozásának tilalma.<br />
Összefoglalás<br />
Az írás célja alapvetõen az volt, hogy konkrét példa<br />
kiemelésén keresztül mutassa be az EUA-ból<br />
eredõ jogalkotási kötelezettségek rendszerét. Az elméleti<br />
alapok vizsgálata során megállapítást nyert,<br />
hogy az EUA – tekintettel arra, hogy még nincs hatályban<br />
– közvetlenül nem, kizárólag csak közvetetten<br />
támaszthat jogalkotási követelményeket a tagállamokkal<br />
szemben. Ennek ellenére nem hagyható<br />
figyelmen kívül, hogy rendelkezései több csatornán<br />
keresztül is beszûrõdnek a jogalkotási feladatokba.<br />
Az EUA II. részét alkotó alapjogi katalógus az Unió<br />
Alapjogi Chartájának beemelését jelenti az EUA szövegébe,<br />
a Chartában megfogalmazott alapjog pedig<br />
a szekunder uniós jogforrásokon keresztül, valamint<br />
az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai<br />
Bírósága konvergáló gyakorlata nyomán, különösen<br />
az EJEB-nek a Chartára is hivatkozó, illetve a<br />
Bíróság irányába mozduló döntésein keresztül befolyásolják<br />
a jogalkotást.<br />
Mindezt a bioetikai szabályozás példáján keresztül<br />
nyomon követve megfogalmazást nyert, hogy a<br />
2004/23/EK-irányelven keresztül az emberi méltósághoz,<br />
a személyi sérthetetlenséghez és a személyes<br />
adatok védelméhez való jog, valamint az egészségvédelem<br />
és a szolidaritás elve hat a tagállami jogalkotásra<br />
mint tiszteletben tartandó érték. Végül megállapítottuk,<br />
hogy a magyar jogalkotó az érintett alapjogok<br />
védelmébõl eredõ feladatainak a megfelelõ – törvényi<br />
szintû, illetve a biomedicina kérdéskörét a hatályos<br />
Eütv-bõl kiemelve tehet eleget.<br />
Amennyiben a magyar jogalkotó az Irányelvbõl<br />
adódó feladatainak mindezek figyelembevételével<br />
tesz eleget, úgy nem csupán a magyar jogrendszer átláthatóságát<br />
növeli, hanem nagyobb társadalmi nyilvánosságot<br />
is biztosít a bioetika fontos kérdéseinek.<br />
Jegyzetek<br />
1<br />
Vö. Chronowski Nóra: Constitutional Consequences of<br />
Hungarian EU Membership. In: Constitutional Consequen ces<br />
of the EU membership. (Szerk. Illéssy István) Pécsi Tudományegyetem<br />
Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs 2005<br />
2<br />
Magyarországon kihirdette az 1993. évi XXXI. törvény.<br />
3<br />
Vö. Weller Mónika: Emberi jogok és európai integráció.<br />
Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány, Budapest<br />
2005<br />
4<br />
A Maastrichti Szerzõdés megkötéséig a közösségi jog<br />
tulajdonképpen nem tartalmazott alapjogi témájú rendelkezéseket,<br />
az Alapító Szerzõdések csupán a piaci alapszabadságokról<br />
rendelkeztek, és ezek védelmét biztosították. Az elsõ<br />
– nem kötelezõ erejû – alapjogokra vonatkozó jogszabályi említést<br />
az Egységes Európai Okmány preambuluma jelentette.<br />
Kötelezõ erõvel elsõ alkalommal a Maastrichti, Európai Unióról<br />
szóló Szerzõdés (a továbbiakban EUSz) 6. [F] cikke – a<br />
bírósági gyakorlatot kodifikálva – deklarálta az alapvetõ jogok<br />
elismerését, amelyet késõbb az Amszterdami Szerzõdés<br />
bõvített tovább, egyes alapjogok felsorolásával, illetve a Nizzai<br />
Szerzõdés tett teljessé a tagállamokkal szemben alkalmazható<br />
szankciók megjelölésével. Vö. Fazekas Judit: Az alapjogi<br />
rendelkezések fejlõdése az Európai Unió jogában. In: Csatlakozás,<br />
jogközelítés. Az aquis communautaire adaptálása<br />
a magyar jog- és intézményrendszerbe. KJK Kerszöv Jogi és<br />
Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2003. Halmai Gábor: Véleményszabadság<br />
az Európai Unióban. Magyar Tudomány 2004. 8.<br />
sz. 836–847. o.<br />
5<br />
Az alapjogok fokozatos elismerése jól nyomon<br />
követhetõ a Stauder-ügy (29/69 Stauder v. Stadt Ulm [1969]<br />
ECR 419), az Internationale Handelsgesellschaft-ügy (11/70<br />
Internationale Handelsgesellschaft v. Einfuhr- und Vorratstelle<br />
für Getreide und Futtermittel [1970] ECR 1125), a Noldügy<br />
(4/73. Nold v. Bizottság [1974] ECR 491), a Rutili-ügy<br />
(36/75. Rutili v. Ministère de l’interieur [1976] ECR 1219), a<br />
Cinethèque-ügy (60. és 61/84. (egyesített ügyek) Cinéthèque<br />
v. Fédération nationale des cinémas français [1985] ECR 2605),<br />
a Wachauf-ügy (5/88. Wachauf v. BRD [1989] ECR 2609), valamint<br />
az ERT-ügy (C-260/89. Elleniki Radiophonia Tileorassi<br />
(ERT) v. DEP [1991] ECR I-2925) során végzett ítélkezés áttekintésével.<br />
6<br />
Young, Alison L.: The Charter, Constitution and Human<br />
Rights: is this the Beginning or the End for Human Rights<br />
Protections by Community Law European Public Law 2005.<br />
Volume 11 Issue 2. 219-240. o. Mindezt egyébként az Emberi<br />
Jogok Európai Bírósága is elismeri. Vö. Bosphorus v. Írország<br />
(2005) 45036/98<br />
7<br />
Az értékekrõl bõvebben ld. Ádám Antal: Alkotmányi<br />
értékek és alkotmánybíráskodás. Osiris Kiadó, Budapest<br />
1998. Uõ: Az alkotmányi értékek fejlõdési irányairól. <strong>Jura</strong><br />
2002. <strong>1.</strong> sz. 5–20. o., Uõ: Kérdések és válaszok a filozófiában.<br />
<strong>Jura</strong> 2003. <strong>1.</strong> sz. 5–26. o. Uõ: Az alkotmányi értékek fejleszté-<br />
JURA 2006/<strong>1.</strong>
Change language