2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Pánovics Attila: A Nemzeti Civil Alapprogram mûködésének tapasztalatai
107
– a kollégiumok egy része (a Dél-alföldi, az Északmagyarországi,
a Közép-dunántúli Regionális, az Országos
és a Nemzetközi Kollégium) érzékelhetõen arra
törekedett, hogy minél több szervezetet támogasson,
s ennek megfelelõen igen nagy arányban adott a kért
összeghez képest lényegesen csökkentett (annak sokszor
a felénél is kisebb) támogatásokat;
– markánsan felvállalta a pályázatok közötti szelekciót
az Együttmûködési, valamint – kisebb mértékben
– az Észak-alföldi és a Civil Szolgáltató Kollégium
(az elõbbi már a pályázati kiírásában is rögzítette, hogy
kizárólag teljes összegû támogatást ítél meg);
– a többi kollégiumra e szempontból a köztes
megoldások voltak jellemzõek. 28
A támogatások szervezettípus szerinti megoszlásának
alakulását vizsgálva megállapítható, hogy az
egyesületek az alapítványoknál jóval nagyobb támogatottságot
élveztek, õk kapták a Nemzeti Civil Alapprogramból
kiosztott teljes összeg közel kétharmadát.
A mûködési és a szakmai támogatásokból való
részesedésük egyaránt körülbelül másfélszerese volt
az alapítványokénak (a beérkezett pályázatokban
kért támogatások is hasonló arányokat mutattak.)
A támogatások tevékenységi terület szerinti összetételét
vizsgálva azt látjuk, hogy a támogatások közel
egynegyedét a szociális és egészségügyi szervezetek
kapták, a sport- és szabadidõs, a kulturális, az oktatási,
a környezetvédelmi szervezetek és a nonprofit
szövetségek részesedése egyaránt egytized körüli,
a többi tevékenységi területé csak 1–3 százalékos
volt. A támogatási rendszer elsõsorban a környezetvédelmi,
a sport- és szabadidõs, valamint a településfejlesztési
szervezetek számára bizonyult elõnyösnek. 29
Ezekre a területekre a támogatásoknak lényegesen
nagyobb hányada áramlott, mint amekkorát a hagyományos
elosztású központi állami támogatásokból a
korábbiakban meg tudtak szerezni. A pozitív diszkrimináció
tehát – ha kismértékben is, de – kimutatható
a rendszerben, hiszen a leginkább támogatott
csoportot a hátrányos helyzetû rétegeket segítõ szociális
és egészségügyi szervezetek alkotják. Az emberi
jogi szervezetek részesedése csekély ugyan, de
egyéb formákban megvalósuló állami támogatottságuknál
még mindig magasabb. 30
A megkötött szerzõdések alapján az elsõ pályázati
támogatások kiutalása szeptember elején
kezdõdött meg, amelynek során több mint 6 milliárd
forint jutott el a szektor szereplõihez 2005. május 27-ig.
Ennek a forrásnak közel háromnegyede a szervezetek
mûködésének megerõsítését, míg a fennmaradó
rész a szektor fejlõdését szolgáló szakmai programok
megvalósítását szolgálta.
Az Alapprogram akarva-akaratlanul az elsõ pályázati
kör lebonyolítása során elvégzett egy olyan
mûveletet is, amelyre eredetileg nem is gondoltak. Levizsgáztatta
a civil szervezeteket, tesztelte a szektorra vonatkozó
jogszabályok gyakorlatban való mûködését,
életképességét, betartását. 31
Meg kell jegyezni, hogy az Alapprogram 2004.
évi költségvetésének tényleges nagysága csak 2004.
szeptember 9-én vált ismertté, amikor az APEH sajtótájékoztatón
közölte, hogy az adófizetõk 1%-os felajánlásainak
összege elérte a 6 milliárd 978 millió forintot.
Figyelembe véve az elsõ pályázati forduló során
megjelenõ igényeket, és figyelembe véve a formai
hibás pályázatok magas arányát, a Tanács biztosította
egy újabb mûködési célú pályázati forduló meghirdetésének
lehetõségét. Ezt a második pályázati fordulót
nehézkessé tette az a körülmény, hogy a pályázati
kiírások megjelenésére csak november–december
hónapokban került sor, de a felhívásokra így is több
mint ötezer pályázat érkezett be, amelybõl mintegy
kétezren részesülhettek támogatásban. A pályázatok
értékelése, jóváhagyása, majd a nyertes pályázókkal
történõ szerzõdéskötések elhúzódása miatt azonban
a támogatások felhasználására rögzített határidõk
betarthatatlanná váltak, ezért a minisztérium közleményben
hozzájárult a felhasználási és elszámolási
határidõk meghosszabbításához.
VII. Az Alapprogram második éve
A Kollégiumok 2005. március 31-én közzétett pályázati
felhívásaira 12 685 pályázat érkezett. Ez körülbelül
másfélszerese a 2004-ben beadott pályázatoknak,
ami az Alapprogram iránti érdeklõdés növekedését
mutatta. Sajnos ezek közel háromnegyede
(9427 darab pályázat) formai hibás volt, és a hibák
súlyossága miatt ebbõl 830 darabot véglegesen el
kellett utasítani. Az új pályázati fordulóban a civil
szervezetek kezdeményezésére a kormányrendelet
lehetõvé tette a hiánypótlást, ami 8597 pályázatot
érintett. Ez a módosítás még hosszadalmasabbá tette
a pályázati rendszert, de az Alapprogram forrása
közpénz, amelynek felhasználása csak szigorú szabályok
szerint történhet. A pályázati pénzek kifizetésének
elhúzódásához az is hozzájárult, hogy a 2004. évi
támogatásokból 2,2 milliárd forinttal még nem számoltak
el szabályszerûen a civil szervezetek, pedig a törvény
szerint az a szervezet, amely az elõzõ támogatással
nem számol el, az újabb megítélt támogatását
nem kaphatja meg, sõt bizonyos esetekben további
két évre kizárja magát a támogathatók közül. 32
Sokáig úgy tûnt, hogy a kormányzati megtakarítási
törekvések miatt veszélybe kerül az Alapprogram
2005. évi forrása. A Magyar Köztársaság 2005.
évi költségvetésérõl szóló 2004. évi CXXXV. törvény
ugyanis két megszorítást írt elõ minden költségvetés-
JURA 2006/1.