2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
100<br />
Pánovics Attila: A Nemzeti Civil Alapprogram mûködésének tapasztalatai<br />
lési idõt kellett a civil szervezetek számára biztosítani.<br />
Ezt követõen a források idõarányos részét a Magyar<br />
Államkincstár (MÁK) negyedévenként, az adott<br />
negyedév elsõ hónapjának 20. napjáig biztosítja az<br />
Alapprogram számára.<br />
A személyi jövedelemadó meghatározott részén kívül<br />
az Alapprogram pénzügyi forrásaiként jelennek<br />
meg a jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek<br />
és természetes személyek önkéntes befizetései,<br />
adományai, melyek közérdekû kötelezettségvállalásnak<br />
minõsülnek, a különbözõ költségvetési céltámogatások,<br />
valamint a jogszabályban meghatározott<br />
egyéb bevételek is. Meghatározott céllal juttatott<br />
vagy feltételhez kötött befizetések, adományok elfogadásáról<br />
az Alapprogram Tanácsa dönthet.<br />
Az Alapprogram céljainak megvalósítását a központi<br />
költségvetésben az Ifjúsági, Családügyi, Szociális<br />
és Esélyegyenlõségi Minisztérium (ICSSZEM) fejezetének<br />
„Nemzeti Civil Alapprogram” elnevezésû<br />
fejezeti kezelésû elõirányzata szolgálja.<br />
A Nemzeti Civil Alapprogram a klasszikus civil szervezeteknek<br />
kedvez, hiszen a költségvetési eredetû forrásokból<br />
létrehozott közalapítványok, köztestületek<br />
nem pályázhatnak. A törvény kizárja a támogatásból<br />
az éves költségvetési törvényben nevesítetten támogatott<br />
szervezeteket is, a költségvetésbõl történõ<br />
kétszeres támogatás megakadályozása érdekében.<br />
Az Alapprogramból támogatásban részesülhetnek<br />
tehát mindazok a Magyarországon nyilvántartásba<br />
vett magánalapítványok és társadalmi szervezetek<br />
(ide nem értve a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteket,<br />
pártokat és biztosítóegyesületeket),<br />
amelyek nem végeznek közvetlen, direkt politikai<br />
tevékenységet. 10<br />
A törvény a támogathatóság feltételeként legalább<br />
egyéves mûködést ír elõ a civil szervezetek számára.<br />
A törvény elõkészítése során felmerült, hogy a megyei<br />
bíróságok által nyilvántartásba vett civil szervezetek<br />
az errõl szóló végzés jogerõre emelkedését<br />
követõen azonnal pályázhassanak az Alapprogramhoz.<br />
Az egyéves tevékenység elõírása azonban egyrészt<br />
bizonyítja a szervezet életképességét, másrészt<br />
átmenetileg megakadályozza, hogy kifejezetten az<br />
Alapprogramból történõ támogatás érdekében hozzanak<br />
létre civil szervezeteket.<br />
Az Alapprogram támogatási céljai közül a<br />
mûködési támogatások 11 és az Alapprogram<br />
mûködésével kapcsolatos költségek fedezeteként történt<br />
kifizetések 12 kivételével az Alapprogramból csak<br />
a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény<br />
alapján közhasznú jogállást jogerõsen elnyert civil<br />
szervezetek részére teljesíthetõk kifizetések. A<br />
törvény értelmében az Alapprogram támogatásainak<br />
legalább nyolcvan százaléka nyilvános pályázat<br />
keretében, a fennmaradó rész pedig egységes elvek<br />
alapján meghatározott támogatási döntések alapján<br />
nyerhetõ el. A támogatások vissza nem térítendõ,<br />
illetve részben vagy egészben visszatérítendõ formában<br />
nyújthatók, amirõl a támogatást megállapító<br />
határozatokban kell rendelkezni. A visszatérítési<br />
kötelezettség alá esõ támogatás ugyanúgy az adózás<br />
rendjérõl szóló törvény szerinti adók módjára behajtandó<br />
köztartozásnak minõsül, mint a vonatkozó támogatási<br />
szerzõdéstõl eltérõen felhasznált támogatás.<br />
A visszatérített összeg további felhasználásáról<br />
az a Kollégium jogosult dönteni, amely a visszatérítési<br />
kötelezettség alá esõ támogatás folyósításáról<br />
rendelkezett.<br />
IV. Az Alapprogram testületei<br />
III. A pályázók köre<br />
Az Alapprogram mûködtetését, kezelését különbözõ<br />
testületekre bízta a törvény. A törvényjavaslat vitája<br />
során komoly véleménykülönbségek alakultak ki<br />
a parlamenti pártok között. A támogatási rendszer<br />
mûködésének alapelveit meghatározó irányító testületben,<br />
a Tanácsban ugyanis mind a négy párt szerette<br />
volna a jelenlétét biztosítani. Mivel az Alapprogram<br />
egyik legfontosabb alapelve a források pártpolitika-mentessége,<br />
ezért az elvi irányító Tanács mellett<br />
a támogatásokat odaítélõ Kollégiumok esetén<br />
is alapvetõ feltétel, hogy tagjaik között többségben<br />
legyenek a civil szervezetek által delegált, legitim<br />
képviselõk. Hosszú idõn keresztül úgy tûnt, hogy ez<br />
feltételezi az Országos Civil Érdekképviselet (OCÉ) létrejöttét.<br />
A civil szektor belsõ önszervezõdése azonban<br />
egyelõre még nem jutott el a civil érdekképviseleti<br />
rendszer felállításáig, és az alulról szervezõdõ<br />
folyamatra nem lehet felülrõl, a kormányzat részérõl<br />
nyomást gyakorolni. Az Alapprogramban alkalmazott<br />
megoldás ugyanakkor nem teszi feleslegessé a<br />
civil szektor önszervezõdését.<br />
<strong>1.</strong> A Tanács<br />
A Tanács jogosult meghatározni az Alapprogram<br />
támogatási rendszere mûködésének alapvetõ szabályait,<br />
az Alapprogramból nyújtható támogatások rendezõ<br />
elveit (különösen az egy civil szervezet számára egy<br />
költségvetési évben nyújtható támogatás maximális<br />
összegét, a Kollégiumok közötti forrásmegosztás<br />
arányait), valamint ellátja a törvényben ráruházott<br />
egyéb feladatokat.<br />
A Tanács 12 civil delegált tagját az erre rendelt<br />
JURA 2006/<strong>1.</strong>
Change language