Kettő

Az ügyfélre pillantok, Sabine barátnőjére, és tudom, hogy ez
a beszélgetés az eddigi legjobb jóslásom volt, mivel Ava
tisztító és gyógyító meditációival továbbfejlesztett,
szupertöltött, új energiáim segítettek — de ezt mégsem láttam
előre. Azt viszont látom, hogy most már mennyire vonakodik a
nő fizetni, most, hogy tudja, a barátnője fiatalkorú bűnöző
unokahúga vagyok, aki másodállásban Avalon, a Kétes Hírű
Médium, így esélyt sem adok a válaszra.
— Ohm, semmi baj, a vendégem volt. — Jude hunyorog,
egyikünkről a másikunkra néz, de én határozottan biccentek, és
hozzáteszem: — Komolyan. Semmi baj. Én állom.
De amíg ez megnyugtatja az ügyfelet, még ha Jude-ot nem
is, Sabinének nem számít sokat. Az aurája háborog, és metszőn
néz a szemembe.
— Ever! Nem akarsz mondani valamit a saját védelmedben
Mély lélegzetet veszek, és a szemébe nézek.
De, csomó mondanivalóm van, de nem itt és most. Mennem
kell!
Már épp mondanék valami ilyesmit, csak kedvesebben,
gyengédebben, ami nem idegesíti fel még jobban, amikor
Munoz közbeszól:
— Biztosan megbeszélhetitek ezt holnap reggel is, de
nekünk most tényleg mennünk kell. Nem akarjuk kockáztatni
az asztalfoglalásunkat, mert elég nehéz volt megszerezni.
Sabine felsóhajt, elismeri Munoz érvelésének a
bölcsességét, de nem hajlandó ilyen könnyedén kiereszteni a
karmaiból. Összeszorított foggal mondja:
— Holnap reggel, Ever! Első dolgod legyen. — Aztán az
arckifejezésemet látva hozzáteszi: — Nincs de!
Bólintok, bár nem tervezem, hogy megjelenek a találkozón.
Ha a dolgok úgy mennek, ahogy tervezem, holnap reggel olyan
messze leszek a konyhaasztaltól, amennyire csak lehet. A
Montage egyik lakosztályában fogok hemperegni, mellettem
Damennel, és végre valóra váltjuk azokat a régi-régi terveket,..