komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ...

kúriát építtetett ide.
Nagylél nevű községrész ismert régészeti lelőhely. Feltehetően már a római korban
állt itt őrtorony. A legenda szerint itt táborozott Lehel vezér, miután győzelmet
aratott a csehek felett. Első írásos említése 1245-1255 közötti években történt,
amikor is a fraknói grófok uralták. Ezek után Komárom várának erődítménye lett.
Fényes Elek így ír róla: „[…] hasznos szénatermő, vagy erdős és vesszős területekből
áll. A 957 holdból mintegy 800 h. szántóföld, a többi legelő; van 5 holdnyi
szőlője is homokos kerti földében és gyümölcse. Földe jól terem mindennemű
gabonát; állattenyésztés, mint tagosított birtokban csak istállórul történhetik,
azonban juhok is tartatnak.” Kastélya 1935-ben épült. A sziget keleti felének
déli peremén ártéri növénytársulású védett természetvédelmi terület – Nagylél
természetvédelmi terület – húzódik, melyet a Duna folyása és holtága alakított
ki, s ahol szürkegém és egyéb vízi madarak élnek. A községtől északra található a
Túzokos védett élőhely, ahol Európa legnagyobb madara, a Csallóköz jelképe él.
A falu hajdani „aranyos” múltjából már csak a neve és kúriái maradtak fenn. A
legértékesebb ezek közül a Kossa-
Magyary kúria, melyet 1769-ben
építettek egy régebbi barokk kastély
helyére. A földszintes épület
ma már orvosi rendelőként funkcionál.
A faluban két templom is van: a
klasszicista református templom
1794-ből való, jellegzetes úrasztala
1714-ből; míg a római katolikus
templomot 1935-ben építették.
A temetőben a világháborúk emlékműve
áll.
Csallóközaranyos híres szülötte
Kóczán Mór református lelkész,
aki 1912-ben Stockholmban az
olimpián bronzérmet szerzett
gerelyhajításban. Róla nevezték
el az itteni magyar nyelvű általános
iskolát és a sportcsarnokot is.
Hungary-Slovakia
Cross-border Co-operation
Programme 2007-2013
95