komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ...

Csallóközaranyos
Régészeti leletek bizonyítják, hogy Csallóközaranyos területe
már a kőkorszakban lakott volt, de találtak még római
kori és szláv-avar temetőket is itt.
Elsős írásos említése 1094-ben történt, amikor Dávid herceg
az akkori nevén Locus Aureus-t a tihanyi apátságnak
ajándékozta. 1268-ban egy királyi oklevél Villa Oronos
néven említi a községet. A XIII. századtól Szolgagyőr és Komárom várához
tartozott. Olyan neves királyok fordultak itt meg főként vadászat céljából, mint
1267-ben IV. Béla, 1277-ben IV. László, 1327-ben pedig Károly Róbert. A XV.
századtól több nemesi család is uralta. A lakosok megélhetését a molnárkodás és
az aranymosás biztosította. A határban számos gyümölcsös állt, a Dunán pedig
vízimalmok működtek.
Csallóközaranyost számos csapás érte: árvizek és tűzvészek, tatárok, majd a törökök,
akik 1676-ben felgyújtották a falut, ami ezután hosszú ideig lakatlan volt.
1847-ben az Erdélyből jövő sáskajárás pusztította a nádfedelű házakat.
Fényes Elek így ír Csallóközaranyosról: „ A helység több, pusztákból egyesült,
u. m. Aranyos, felső és alsó Örkény, alsó és felső Bök, Újtelek, Vidaháza és
Aranyostelekből; és hajdan ott volt, hol most a Duna közepe van; de mivel a Duna
nagyon szaggatta, lakosai jelen helyökre költöztek. Aranyos nevét hihetőleg onnan
vette, hogy valamint hajdan, úgy most is sok aranyat rak-le az iszap a Duna zátonyain,
mit az aranyászok kimosván, Győrbe szoktak beváltás végett elvinni. Határa
egészen róna, s a fennelőszámlált pusztákkal együtt 5365 hold, mellynek fele szántóföld,
fele pedig rét
és Jegelő. Földe kevés
székes területet
kivéve, termékeny
fekete agyag, melly
búzát, rozsot, tengerit,
árpát, zabot,
kendert, repczét,
burgonyát terem.
A szarvasmarhaés
lótenyésztés, valamint
áltáljában a
gazdaság jól űzetik.
Hungary-Slovakia
Cross-border Co-operation
Programme 2007-2013
93