komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ...
komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ... komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ...
Building partnership www.husk-cbc.eu/ Nagykeszi A terület gazdag régészeti leletekben: neolit kori települést és a honfoglalás idejéből származó magyar temetkezési helyet is tártak már fel itt. A község neve a hét magyar törzs – melyek közül az egyik Keszi volt – bejövetelére, szálláshelyére utal. Eredetileg Szolgagyőr és Bana vár tulajdonában állt. Első írásos említése 1247-ből való, amikor még Kesceu néven volt ismert és már Komárom várához tartozott. A későbbiek folyamán számos földesúrnak volt itt birtoka. Lakóinak megélhetését ekkoriban a mezőgazdaság és a halászat biztosította. A község határán helyezkedett el Érseklél, amelyet 1075-ben említettek először írásos formában az esztergomi érsekség birtokaként. 1360-tól ez lett az érseki egyházkerület egyik székhelye. A török hódítás idején mindkét Keszi (Kis-és Nagykeszi is) elpusztult. A községet a XVII. században Rába Pál (Rába Balázs) virágoztatta fel. Fényes Elek így vélekedik a területről: „Határa 3190 holdra terjed, mellynek 1/3-da szántóföld, 2/3-da legelõ, kaszáló, nádas és mocsáros helyek. Az egész határból 1680 h. urbéri; a többi curialis és allodialis birtok. Földe igen jó, kivévén a mocsáros laposokat.“ A község életében igencsak mozgalmasnak számított a XIX. század: 1886-ban kolera és árvíz, 1888-ban pedig tűzvész pusztított. Eközben (1897-ben) Kiskeszit is hozzákapcsolták. 1912-ben a helyi lakosok 87 hold legelőt vásároltak halászati joggal a pannonhalmi főapáttól. Megkezdődött az iparosság és a kereskedelem fejlődése. A következő mérföldkövet az első világháború jelentette, mely során 35 községi lakos veszítette életét. Nagykeszi ezután az I. Csehszlovák Köztársaság része lett, ám a lakosok életében ez nem okozott nagy változást: továbbra is mezőgazdasággal és halászattal, a téli időszakban pedig kosárfonással foglalkoztak. 1926-ban Keszi, Nemesócsa és Ekel egy részéből új községet alakítottak ki, melyet négy évvel később már Okánikovo néven említettek (nevét a korabeli szlovák politikusról kapta). 90
1925-ben és 1935-ben jeges ár, 1926-ban és 1928-ban árvíz, 1935 és 1937 között pedig évente tűzvész pusztított a községben. Ennek ellenére a település a fejlődés útjára lépett: megjelentek a könyvtárak és elterjedtek a kulturális szervezetek is. 1938 és 1945 között a területet visszacsatolták Magyarországhoz, 1945-ben pedig Csehszlovákiához került. A II. világháborúban 47 helyi lakos esett el. A magyar nemzetiségű lakókat megfosztották jogaiktól, magyar iskoláikat bezárták. Sokukat Csehországba vitték kényszermunkára, másokat Magyarországra telepítettek át. 1948 után rendeződött a helyzet: a magyar lakosok visszakapták jogaikat. A következő pofont a természet adta: 1952-ben a dunai árvíz hatalmas károkat okozott a községnek, ám korántsem akkorát, mint az 1965-ös, amikor is csaknem teljesen megsemmisült. Helyreállításában Csehország is sokat segített. Ma a község nevéhez kavicstermelés, szarvasmarha-tenyésztés, hulladéklerakó és rézdrótok gyártása köthető. A falu legrégebbi emléke volt az egykori Érseklélen álló, Nepomuki Szent Jánosnak ajánlott római katolikus templom, melynek eredeti épülete Szent István király korabeli – ám ez a török háborúk során megsemmisült. A XVIII. század elején magánkápolnaként építtették újjá, majd a század végén az egyház sekrestyét építtetett hozzá, ill. kibővíttette a szentélyt és felújíttatta a többi részt is. 1864-ben az épület tornyot kapott. Utoljára 1950-ben renoválták, ám 1982-ben a vandálok feldúlták, 1993-ban pedig a műemlékvédők és az egyház beleegyezésével lerombolták. A katolikus templom építőanyagából új templomot építettek a temető mellett, melyet 2007- ben szenteltek fel. A község kétszintes klasszicista református templomát még a XVIII. században Hungary-Slovakia Cross-border Co-operation Programme 2007-2013 91
- Page 39 and 40: gazdát. A község nagy emberei, t
- Page 41 and 42: leges dendrológiai értéket lépv
- Page 43 and 44: Neszmély Neszmély község minteg
- Page 45 and 46: azonban megszakadtak a Rákóczi-sz
- Page 47 and 48: legkeresettebb építőanyag, de mi
- Page 49 and 50: megtalálható - ilyen pl. a válto
- Page 51 and 52: Települések a Duna bal partján C
- Page 53 and 54: enövés stádiumában áll. A legs
- Page 55 and 56: A tanösvény a régi, több mint 1
- Page 57 and 58: A fafélék életközösségében
- Page 59 and 60: Izsa Régészeti leletek bizonyítj
- Page 61 and 62: katolikus templomnak nincs sajátos
- Page 63 and 64: Kolozsnéma A községet először
- Page 65 and 66: Komárom Komárom fejlődését a r
- Page 67 and 68: 1B. Újvár: 1663-tól 1673-ig ép
- Page 69 and 70: tészek tervei alapján. 9. V. Lás
- Page 71 and 72: eredetileg barokk templom az 1723-1
- Page 73 and 74: Karva A települést már az őskor
- Page 75 and 76: szobor, a szökőkút négy évszak
- Page 77 and 78: Dunamocs A község területe rég
- Page 79 and 80: károkat okozott: a legnagyobb harc
- Page 81 and 82: megterem. Van itt egy 300 holdnyi f
- Page 83 and 84: Hungary-Slovakia Cross-border Co-op
- Page 85 and 86: Vármegyében, földes Urai Nedeczk
- Page 87 and 88: Komáromfüss A község első ír
- Page 89: e községben hunyt el 1859-ben. Ti
- Page 93 and 94: Csallóközaranyos Régészeti lele
- Page 95 and 96: kúriát építtetett ide. Nagylél
- Page 97 and 98: Hungary-Slovakia Cross-border Co-op
- Page 99 and 100: REGIO DANUBIANA (minőségjel) Az i
- Page 101 and 102: Római kori játékok Az ókori ró
- Page 103 and 104: szerben tett túra után, pihenésk
- Page 105 and 106: Gasztronómia A régió gasztronóm
- Page 107 and 108: Halászlé A magyar nemzeti ételek
- Page 109 and 110: Almásfüzitői répatorta Hozzáva
- Page 111 and 112: vaníliás krémmel. Eperszörppel
- Page 113 and 114: 10-12 dkg finomliszt 1 db tojás cs
- Page 115 and 116: Medvehagymás kemencés lángos Hoz
- Page 117 and 118: • 8 dl (instant) húsleves • 20
- Page 119 and 120: a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon
- Page 121 and 122: tolhatóak a helyi borok (de a táv
- Page 123 and 124: Pat község fürdőjéről híres,
- Page 125 and 126: szlovák lakója volt a prágai vá
- Page 127 and 128: és csak Kiskeszi térségében ér
- Page 129 and 130: Lovaglás A ló küllemében van va
- Page 131 and 132: ságokkal rendelkezik. A termesztet
- Page 133 and 134: Méhészet A méhészet ősi foglal
- Page 135 and 136: nak, fiataloknak és gyermekeknek e
- Page 137 and 138: Ökoturisztikai etikai kódex Felel
- Page 139 and 140: dok és információs táblák; Szl
Building partnership<br />
www.husk-cbc.eu/<br />
Nagyk<strong>es</strong>zi<br />
A terület gazdag régészeti leletekben:<br />
neolit kori települést<br />
és a honfoglalás idejéből származó<br />
magyar temetkezési<br />
helyet is tártak már fel itt. A község<br />
neve a hét magyar<br />
törzs – melyek közül az egyik K<strong>es</strong>zi<br />
volt – bejövetelére,<br />
szálláshelyére utal. Eredetileg Szolgagyőr<br />
és Bana vár tulajdonában<br />
állt. Első írásos említése 1247-ből való, amikor még K<strong>es</strong>ceu néven<br />
volt ismert és már Komárom várához tartozott. A későbbiek folyamán számos<br />
föld<strong>es</strong>úrnak volt itt birtoka. Lakóinak megélhetését ekkoriban a mezőgazdaság<br />
és a halászat biztosította.<br />
A község határán helyezkedett el Érseklél, amelyet 1075-ben említettek először<br />
írásos formában az <strong>es</strong>ztergomi érsekség birtokaként. 1360-tól ez lett az érseki<br />
egyházkerület egyik székhelye.<br />
A török hódítás idején mindkét K<strong>es</strong>zi (Kis-és Nagyk<strong>es</strong>zi is) elpusztult. A községet<br />
a XVII. században Rába Pál (Rába Balázs) virágoztatta fel.<br />
Fény<strong>es</strong> Elek így vélekedik a területről: „Határa 3190 holdra terjed, mellynek<br />
1/3-da szántóföld, 2/3-da legelõ, kaszáló, nádas és mocsáros helyek. Az egész<br />
határból 1680 h. urbéri; a többi curialis és allodialis birtok. Földe igen jó, kivévén<br />
a mocsáros laposokat.“<br />
A község életében igencsak mozgalmasnak számított a XIX. század: 1886-ban<br />
kolera és árvíz, 1888-ban pedig tűzvész pusztított. Eközben (1897-ben) Kisk<strong>es</strong>zit<br />
is hozzákapcsolták.<br />
1912-ben a helyi lakosok 87 hold legelőt vásároltak halászati<br />
joggal a pannonhalmi főapáttól. Megkezdődött az iparosság<br />
és a ker<strong>es</strong>kedelem fejlődése.<br />
A következő mérföldkövet az első világháború jelentette, mely<br />
során 35 községi lakos v<strong>es</strong>zítette életét. Nagyk<strong>es</strong>zi ezután az I.<br />
Csehszlovák Köztársaság része lett, ám a lakosok életében ez<br />
nem okozott nagy változást: továbbra is mezőgazdasággal és<br />
halászattal, a téli időszakban pedig kosárfonással foglalkoztak.<br />
1926-ban K<strong>es</strong>zi, Nem<strong>es</strong>ócsa és Ekel egy részéből új községet<br />
alakítottak ki, melyet négy évvel később már Okánikovo néven<br />
említettek (nevét a korabeli szlovák politikusról kapta).<br />
90
Change language