komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ...

komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ... komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ...

05.02.2015 Views

Building partnership 1999-ből való. 2006-ban avatták fel a zsitvatoroki béke emlékművét a békekötés helyén. Ezen emlékműveken túl a turistákat főként a táj szépsége és nyugalma vonzza. Itt található a Masan nevű, sztyeppes védett terület, mely a homokos talajt kedvelő növény- és melegkedvelő rovarvilágáról ismert. A sportot kedvelő turistákat a Dunaés a Zsitva-ágak hívogatják, melyek kitűnő lehetőséget nyújtanak vízi turizmusra. www.husk-cbc.eu/ 86

Komáromfüss A község első írásos említése 1216-ból való: III. Ince pápa összeírása szerint az akkori Fys a pannonhalmi bencés apátság birtoka volt, az Árpád-házi királyoktól kapta ajándékba. Létezett azonban egy másik Füss is, amelyet 1268-ban említettek először Fyus néven a komáromi vár birtokaként. A két községet „Kis” és „Nagy” jelzőkkel különböztették meg egymástól. 1383-ban a lakosságot hűséges szolgálatáért István apát az egyházi nemesség sorába emelte. Kötelezettségük volt azonban, hogy táborozás alkalmával részt vegyenek a pannonhalmi főapát bandériumában. A falu önálló nemesi székhellyé vált. A nemesek jogait 1550-ben I. Ferdinánd, majd 1697-ben III. Károly király is megerősítette. A törökök portyázása során mindkét település megsemmisült. Csak Nagyfüsst (Nagfys-t) építették újjá. 1848-ban a nemesség kivált az apátság fennhatósága alól. A főapátok visszavették az odaadományozott kúriákat az elszegényedett nemesektől. 1851-től a község már nem az apátság, hanem a Nemesócsai, majd a Komáromi járás része lett. Ez időben a község házai nagyrészt téglalap alakúak, kisebb részben pedig keresztházak voltak. A legelterjedtebb a vályogház volt; csak az iskola, a templom, a plébánia és még pár lakás épült téglából. A tetőfedő anyag nád és cserép volt. A gazdagabb családok háza kétszobás volt, konyha, kamra és istálló is tartozott hozzá; míg a szegények otthona csak egy szobából és egy konyhából állt. Egy épület volt csak emeletes: a plébánia. Mivel a község földje termékeny volt, a lakosság leginkább a mezőgazdasági termelésből élt. Ezen kívül lovat és szarvasmarhát tenyésztettek, kosárfonással és aranymosással foglalkoztak. A közeli Duna és a tavak kedveztek a halászatnak is. A falu azonban 1867-ben tűzvészben megsemmisült. Ezek után a következő csapást a két világháború jelen- Hungary-Slovakia Cross-border Co-operation Programme 2007-2013 87

Komáromfüss<br />

A község első írásos említése 1216-ból való: III. Ince pápa összeírása<br />

szerint az akkori Fys a pannonhalmi bencés apátság birtoka volt,<br />

az Árpád-házi királyoktól kapta ajándékba. Létezett azonban egy<br />

másik Füss is, amelyet 1268-ban említettek először Fyus néven a<br />

komáromi vár birtokaként. A két községet „Kis” és „Nagy” jelzőkkel különböztették<br />

meg egymástól.<br />

1383-ban a lakosságot hűség<strong>es</strong> szolgálatáért István apát az egyházi nem<strong>es</strong>ség<br />

sorába emelte. Kötelezettségük volt azonban, hogy táborozás alkalmával részt<br />

vegyenek a pannonhalmi főapát bandériumában. A falu önálló nem<strong>es</strong>i székhellyé<br />

vált. A nem<strong>es</strong>ek jogait 1550-ben I. Ferdinánd, majd 1697-ben III. Károly király<br />

is megerősítette.<br />

A törökök portyázása során mindkét település megsemmisült. Csak Nagyfüsst<br />

(Nagfys-t) építették újjá.<br />

1848-ban a nem<strong>es</strong>ség kivált az apátság fennhatósága alól. A főapátok visszavették<br />

az odaadományozott kúriákat az elszegényedett nem<strong>es</strong>ektől. 1851-től a község<br />

már nem az apátság, hanem a Nem<strong>es</strong>ócsai, majd a Komáromi járás része lett.<br />

Ez időben a község házai nagyrészt téglalap alakúak, kisebb részben pedig ker<strong>es</strong>ztházak<br />

voltak. A legelterjedtebb a vályogház volt; csak az iskola, a templom,<br />

a plébánia és még pár lakás épült téglából. A tetőfedő anyag nád és cserép volt.<br />

A gazdagabb családok háza kétszobás volt, konyha, kamra és istálló is tartozott<br />

hozzá; míg a szegények otthona csak egy szobából és egy konyhából állt. Egy<br />

épület volt csak emelet<strong>es</strong>: a plébánia.<br />

Mivel a község földje termékeny volt,<br />

a lakosság leginkább a mezőgazdasági<br />

termelésből élt. Ezen kívül lovat és<br />

szarvasmarhát tenyésztettek, kosárfonással<br />

és aranymosással foglalkoztak.<br />

A közeli Duna és a tavak kedveztek a<br />

halászatnak is.<br />

A falu azonban 1867-ben tűzvészben<br />

megsemmisült. Ezek után a következő<br />

csapást a két világháború jelen-<br />

Hungary-Slovakia<br />

Cross-border Co-operation<br />

Programme 2007-2013<br />

87

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!