komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ...

komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ... komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ...

05.02.2015 Views

Building partnership www.husk-cbc.eu/ kélkedik, amelyet 1232 táján építettek Szent Lőrinc tiszteletére. A későromán kori épület a török háborúk és a rendi felkelések idején lepusztult, de 1712-ben Gyulay Ferenc gróf újraépíttette és tornyát is eltávolíttatta. Az épületet 1936- ben barokk jegyekkel tűzdelve felújították és Szűz Máriának ajánlották. A II. világháború során ismét megrongálódott, s csak az 1970-es években renoválták. A templom jellegzetes elemei közé tartozik a fa főoltár csigadíszes alépítménye, amely a XVIII. század elejéről származik. Oltárát 1700 után kapta ajándékba az esztergomi szerzetesektől; míg a Szent István mellékoltár a XIX. századból származik, a Jézus legszentebb mellékoltárt pedig a XX. században állították fel. A templomban tekinthető meg Kondé József Benedek író és mecénás 1831-ben, rózsaszín márványból emelt síremléke is, mely eredetileg az öreg temetőben állt. Ezen kívül két, vörösmárvány sírtábla található itt. Az egyiken latin szöveg áll, mely magyar fordításban így hangzik: „Itt van a nemes Lábatlan család nyughelye az Úr 1400. esztendejében.” A másik felirat befejezetlen maradt. Mindkét tábla eredetileg a templom padlózatában kapott helyet, ám a XVIII. században a földrengés megrongálta azokat, s a helyreállítási munkálatokkor a templom falába építették őket. A templomhoz 1926-ban új haranglábat is állítottak, mivel a régit az I. világháború idején ágyúöntés céljából elkobozták. Az új haranglábban két bronzharang függ. További látnivaló a községben még Nepomunik Szent Jánost ábrázoló kőszobra, mely 1843-ból származik; az 1920-as években emelt Láng-kápolna; az 1992-ben felállított, a második világháború áldozatainak fekete márvány emlékműve; az 1930-as évekből eredő Mária-házikó; valamint a 2008-ban felavatott Rákóczi-felkelés emlékműve. 76

Dunamocs A község területe régóta lakott. Találtak már itt neolitkori, bronzkori, a római-barbár és a szláv időkből származó leleteket is. Első írásos említése 1208-ban történt villa Moch néven, amikor is János esztergomi érsek a káptalannak adományozta itteni kápolnáját. A XVI. század közepétől az esztergomi érsekségnek, majd a Báthoryaknak volt itt birtoka. A török hódítások idején a falu elpusztult, ám a XVIII. században újra benépesítették. Ekkorra már 9 vízimalma volt. Lakossága főként földműveléssel, szőlőtermesztéssel és halászattal foglalkozott. A következő megpróbáltatást a falu életében a Rákóczi-szabadságharc jelentette. Mivel a mocsi jobbágyok, révészek és molnárok a kurucok oldalára álltak és segítettek a karvai sáncok megépítésében, a labancok megtorlásként felgyújtották a mocsi vízimalmokat. A lakosokat 1709-ben elűzték, s csak három évvel később térhettek vissza otthonukba. Bél Mátyás, történelem-és földrajztudós így írt a községről: „MOCS-nak, mely szinte a mocsár szót rejti, talán a szlávok adták a nevét, nem is alaptalanul, mivel hozzá tartozik a Duna partja; ugyanezen parton Madar irányában Komárom megyei falvakig nyúlik ki határa, ahol is a vármegye végződik; saját kis tartományában határos vele Bátorkeszi, Bucs és Karva, ezen utóbbi a Dunának ugyanazon partján, és ezen folyóban más-fél sziget is még Mocshoz tartozik, mégpedig azok, amelyek vele szemben vannak, és néhány gyümölcsös van rajtuk. A szárazföld többi része nyitott és egészen sík, és még csak bozótot sem találni rajta. Különben a talaja mindenütt porhanyós, helyenként az agyagtól fehér, vetés előtt trágyázni kell a búzának alkalmatlan földet. […] Itt van azonban az a falu is, amely mellett az elmúlt évben a hajótörést szenvedett nyomorult embereket kimentették […] A hajó ugyanis, miután a kormánya felmondta a szolgálatot, Hungary-Slovakia Cross-border Co-operation Programme 2007-2013 77

Building partnership<br />

www.husk-cbc.eu/<br />

kélkedik, amelyet 1232 táján építettek Szent Lőrinc tiszteletére. A későromán<br />

kori épület a török háborúk és a rendi felkelések idején lepusztult, de 1712-ben<br />

Gyulay Ferenc gróf újraépíttette és tornyát is eltávolíttatta. Az épületet 1936-<br />

ben barokk jegyekkel tűzdelve felújították és Szűz Máriának ajánlották. A II.<br />

világháború során ismét megrongálódott, s csak az 1970-<strong>es</strong> években renoválták.<br />

A templom jellegzet<strong>es</strong> elemei közé tartozik a fa főoltár csigadísz<strong>es</strong> alépítménye,<br />

amely a XVIII. század elejéről származik. Oltárát 1700 után kapta ajándékba<br />

az <strong>es</strong>ztergomi szerzet<strong>es</strong>ektől; míg a Szent István mellékoltár a XIX. századból<br />

származik, a Jézus legszentebb mellékoltárt pedig a XX. században állították fel.<br />

A templomban tekinthető meg Kondé József Benedek író és mecénás 1831-ben,<br />

rózsaszín márványból emelt síremléke is, mely eredetileg az öreg temetőben állt.<br />

Ezen kívül két, vörösmárvány sírtábla található itt. Az egyiken latin szöveg áll, mely<br />

magyar fordításban így hangzik: „Itt van a nem<strong>es</strong> Lábatlan család nyughelye az<br />

Úr 1400. <strong>es</strong>ztendejében.” A másik felirat<br />

befejezetlen maradt. Mindkét tábla eredetileg<br />

a templom padlózatában kapott<br />

helyet, ám a XVIII. században a földrengés<br />

megrongálta azokat, s a helyreállítási<br />

munkálatokkor a templom<br />

falába építették őket. A templomhoz<br />

1926-ban új haranglábat is állítottak,<br />

mivel a régit az I. világháború idején<br />

ágyúöntés céljából elkobozták. Az új<br />

haranglábban két bronzharang függ.<br />

További látnivaló a községben még<br />

Nepomunik Szent Jánost ábrázoló kőszobra,<br />

mely 1843-ból származik; az<br />

1920-as években emelt Láng-kápolna;<br />

az 1992-ben felállított, a második világháború<br />

áldozatainak fekete márvány<br />

emlékműve; az 1930-as évekből eredő<br />

Mária-házikó; valamint a 2008-ban<br />

felavatott Rákóczi-felkelés emlékműve.<br />

76

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!