komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ...

Karva
A települést már az őskorban lakták; a feltárások során
találtak itt neolit és római kori emlékeket is. Első írásos
feljegyzése 1245-ben történt, amikor Köbölkúti Péter
eladta birtokát Miklós mesternek, a király küldöncének.
Karvát a történelem során mindig is több földesúr uralta,
mivel az itteni dunai átkelőhely volt a legjobb a Komárom
- Párkány szakaszon.
A községet sokszor megpróbálták már elfoglalni vagy
eltüntetni a föld felszínéről: 1300-ban Csák Máté hívei
fosztogattak, a XVI. században a törökök rombolták
le, 1707-ben pedig a császári csapatok gyújtották fel.
1711-ben pestisjárvány pusztított, ill. a században
többször is volt kisebb földrengés a területen.
Ezek után azonban megindult a népességnövekedés.
A legtöbb lakosnak a malom, a mezőgazdaság és a
halászat biztosította a mindennapi betevőt. A XIX.
században megjelent a településen egy kis cukorgyár
is, ami további munkalehetőséget biztosított.
Fényes Elek 1851-ben így írt Karváról: „Díszesítik a
földes uraságok szép lakházai, gyönyörű gyümölcsös
kertjei. Homokos földje van, juhtenyésztésre kedvező.
Bora és malmai vannak.” Ezen kívül szőlő-, dohány-és
dinnyetermesztésről volt ismert.
1876-ban, amikor árvíz sújtotta a területet, árvízmentesítő
társaságot alapítottak. Határában több major is
létrejött – a Láng-, a Mária és a Szarvassy-major.
A következő fontos időpont az I. világháború, mely
során 38 községi lakos veszítette életét. 1918 után
Karvát az I. Csehszlovák Köztársasághoz csatolták,
majd harminc évvel később Magyarország része lett
(egészen 1945 májusáig). Ekkor szűntek meg a hagyományos
hajómalmok. A 23 lakos halálát okozó
II. világháború idején innen bombázták Budapestet,
súlyos károkat okozva a községben. 1954-ben és 1965-
Hungary-Slovakia
Cross-border Co-operation
Programme 2007-2013
73