komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ...

Kolozsnéma
A községet először 1226-ban említik mint „praedium Nema”,
majd 1268-ban „villa Nema” elnevezéssel a komáromi vár birtoktokaként.
1375-ben a Kolos család kapja királyi adományként,
amely a XVI. század feléig birtokolta. A falu később a Vas, Désy
és Lossonczy földesúri család tulajdonában volt. A község egy
részét a középkortól a pannonhalmi főapátság birtokolta. A XVI.
századi törökdúlás alatt a falu elpusztult, később újra benépesítették.
A falu területileg aprócska, kataszteréhez mindössze 1100 hektár tartozik. Ennek
az az oka, hogy a Duna parti község lakói soha nem a földművelésből éltek. A
Duna, a holtágak és a mocsarak által körülvett területen az emberek megélhetését
a víz biztosította. A legtöbb család halászattal, kosárfonással foglalkozott,
híresek voltak a helyi molnárok
is. Két vízimalom is állt a
parton, nem beszélve arról,
hogy messze földön híres
kikötője is volt a Dunán. A
20. század elején hitelszövetkezet
alakult, és szállítás
indult a Dunán. Kolozsnéma
a túlparti Gönyüvel a második
világháború végéig közös
kikötőhelyet képezett. Rengeteg
hajós megfordult itt, a
német, a horvát, a magyar és
a szlovák hajózási társaság is
külön képviselettel rendelkezett,
nemzetközi rangot
adva a falu kikötőjének. A
háborút követő változások,
mint sok más kisközség életét,
Kolozsnéma fejlődését is
kedvezőtlenül befolyásolták.
Az 1965-ös árvíz katasztrofális
károkat okozott a falunak.
A település legjelentősebb
Hungary-Slovakia
Cross-border Co-operation
Programme 2007-2013
63