komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ...
komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ... komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ...
Building partnership és a szeder is. A kúszónövények dzsungelszerű hangulatot kölcsönöznek a területnek. Élővilága szintén jellegzetes: védett halak (pl. lápi póc) és madarak (az itt élő 107 fajból 51 ritka és veszélyeztetett, mint pl. nádiposzáta, sármány, fülemüle) élnek itt, ill. csak e területen honos a patkányfejű pocok. A kétéltűek és hüllők közül az ásóbéka és az erdei sikló tűnik ki. A számtalan kis öböllel és félszigettel tagolt part teljes része 5 óra alatt bebarangolható. Megközelíteni csak gyalogosan, az erdei utakon és a tanösvényen át lehetséges. www.husk-cbc.eu/ 58
Izsa Régészeti leletek bizonyítják, hogy a község már az őskorban lakott volt. Első írásos említése 1268-ból való, amikor is a pannonhalmi Benedek-rendi apátság birtoka Komáromé lett. Ismertté az I. században épített, Szlovákia területén az egyetlen római katonai tábor, Leányvár (Ptolemaiosz elnevezése szerint „Celemantia”) tette, mely a Limes Romanus nevű gigantikus védelmi rendszer része. Az erődrendszer egykor a birodalom északi határát védte – főként a germán törzsek ismételt támadásaitól. A falut a 16. században a törökök leigázták, később azonban sikerült újratelepíteni. A következő években a csapásokat a természet rótta Izsára: 1763-ban, 1773-ban és 1822-ben földrengés rázta meg a községet, 1965-ben pedig súlyos árvíz pusztított. Az újraépítésben csehországi járások is segítettek. 1899-ben újabb csapás zúdult a falura tűz formájában, mely során Izsa csaknem fele megsemmisült. Mindezek ellenére a község fejlődött, a lakosság száma emelkedett. A helybéliek főként mezőgazdaságból, halászatból, szövésből és hímzésből éltek. A 20. század magával hozta a modernizációt: a dunai védőgát megépítése után (amikor már biztonságosak voltak az alacsonyabban fekvő területek is) új utcákat alakítottak ki, agyag-és vályogházakat építettek az egykori nádtetők helyett cserép-, pala- vagy zsindelytetővel, ill. elterjedtek az olyan gazdasági épületek is, mint a kamra, az ól, a csűr vagy Hungary-Slovakia Cross-border Co-operation Programme 2007-2013 59
- Page 7 and 8: TARTALOM: 1. Bevezető/köszöntő
- Page 9 and 10: Kedves Olvasó! A „TISZTÁBB DUNA
- Page 11 and 12: A Duna jobb partja A Duna jobb part
- Page 13 and 14: A hegység legjellemzőbb fás tár
- Page 15 and 16: tornyok szintén az egész Római B
- Page 17 and 18: geofiton növény. Emlékművekben
- Page 19 and 20: 1102-ből van adatunk. A falu a tat
- Page 21 and 22: újraéledése IV. Béla királyhoz
- Page 23 and 24: és valósítottak meg, s mely int
- Page 25 and 26: 1. A Gerecse hegység peremterület
- Page 27 and 28: A csodálatosan megépített út ma
- Page 29 and 30: amely sarkában eredeti helyén meg
- Page 31 and 32: kikötőjét fejlesztették, ezért
- Page 33 and 34: emelte a Vág-Duna találkozásán
- Page 35 and 36: Tanuló fiú és leány szobra, Lab
- Page 37 and 38: lovardában. A társulat első prem
- Page 39 and 40: gazdát. A község nagy emberei, t
- Page 41 and 42: leges dendrológiai értéket lépv
- Page 43 and 44: Neszmély Neszmély község minteg
- Page 45 and 46: azonban megszakadtak a Rákóczi-sz
- Page 47 and 48: legkeresettebb építőanyag, de mi
- Page 49 and 50: megtalálható - ilyen pl. a válto
- Page 51 and 52: Települések a Duna bal partján C
- Page 53 and 54: enövés stádiumában áll. A legs
- Page 55 and 56: A tanösvény a régi, több mint 1
- Page 57: A fafélék életközösségében
- Page 61 and 62: katolikus templomnak nincs sajátos
- Page 63 and 64: Kolozsnéma A községet először
- Page 65 and 66: Komárom Komárom fejlődését a r
- Page 67 and 68: 1B. Újvár: 1663-tól 1673-ig ép
- Page 69 and 70: tészek tervei alapján. 9. V. Lás
- Page 71 and 72: eredetileg barokk templom az 1723-1
- Page 73 and 74: Karva A települést már az őskor
- Page 75 and 76: szobor, a szökőkút négy évszak
- Page 77 and 78: Dunamocs A község területe rég
- Page 79 and 80: károkat okozott: a legnagyobb harc
- Page 81 and 82: megterem. Van itt egy 300 holdnyi f
- Page 83 and 84: Hungary-Slovakia Cross-border Co-op
- Page 85 and 86: Vármegyében, földes Urai Nedeczk
- Page 87 and 88: Komáromfüss A község első ír
- Page 89 and 90: e községben hunyt el 1859-ben. Ti
- Page 91 and 92: 1925-ben és 1935-ben jeges ár, 19
- Page 93 and 94: Csallóközaranyos Régészeti lele
- Page 95 and 96: kúriát építtetett ide. Nagylél
- Page 97 and 98: Hungary-Slovakia Cross-border Co-op
- Page 99 and 100: REGIO DANUBIANA (minőségjel) Az i
- Page 101 and 102: Római kori játékok Az ókori ró
- Page 103 and 104: szerben tett túra után, pihenésk
- Page 105 and 106: Gasztronómia A régió gasztronóm
- Page 107 and 108: Halászlé A magyar nemzeti ételek
Izsa<br />
Régészeti leletek bizonyítják, hogy a község már az őskorban lakott<br />
volt. Első írásos említése 1268-ból való, amikor is a pannonhalmi<br />
Benedek-rendi apátság birtoka Komáromé lett.<br />
Ismertté az I. században épített, Szlovákia területén az egyetlen római katonai<br />
tábor, Leányvár (Ptolemaiosz elnevezése szerint „Celemantia”) tette, mely a Lim<strong>es</strong><br />
Romanus nevű gigantikus védelmi rendszer része. Az erődrendszer egykor a<br />
birodalom északi határát védte – főként a germán törzsek ismételt támadásaitól.<br />
A falut a 16. században a törökök leigázták, később azonban sikerült újratelepíteni.<br />
A következő években<br />
a csapásokat a természet rótta<br />
Izsára: 1763-ban, 1773-ban és<br />
1822-ben földrengés rázta meg<br />
a községet, 1965-ben pedig súlyos<br />
árvíz pusztított. Az újraépítésben<br />
csehországi járások is segítettek.<br />
1899-ben újabb csapás zúdult<br />
a falura tűz formájában, mely<br />
során Izsa csaknem fele megsemmisült.<br />
Mindezek ellenére a<br />
község fejlődött, a lakosság száma<br />
emelkedett. A helybéliek főként<br />
mezőgazdaságból, halászatból,<br />
szövésből és hímzésből éltek.<br />
A 20. század magával hozta a<br />
modernizációt: a dunai védőgát<br />
megépítése után (amikor már biztonságosak<br />
voltak az alacsonyabban<br />
fekvő területek is) új utcákat<br />
alakítottak ki, agyag-és vályogházakat<br />
építettek az egykori nádtetők<br />
helyett cserép-, pala- vagy<br />
zsindelytetővel, ill. elterjedtek<br />
az olyan gazdasági épületek is,<br />
mint a kamra, az ól, a csűr vagy<br />
Hungary-Slovakia<br />
Cross-border Co-operation<br />
Programme 2007-2013<br />
59