komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ...

azonban megszakadtak a Rákóczi-szabadságharc alatt, amikor a falu elpusztulta.
A benépesítés 1712-ben vette kezdetét.
1716-ban megalapították az önálló süttői plébániát, amelynek korabeli anyakönyvéből
kiderül, hogy jelentős számú német telepes került ekkor ide. Az 1750-es évektől
kezdődően újraindult az értékes kő kibányászása és feldolgozása. A zömében német
ajkú lakosság ekkor még ehhez nem értett, így szükség volt újabb betelepítésekre,
elsősorban itáliai területekről. Az olaszok többsége először az 1770-es években
jelent meg a faluban. Ekkor jöttek az Adami, az Aprili, az Emma és a Travioli
nevű, majd később
a Baracca,
a Screlli, a Solari
és az Utto
nevű kőfaragó mes-
terek, majd
a második hullám- ban, 1850-
es években érkeztek
a Giacinto,
a Michelutti, a
Todero és
a Palluselli nevű-
ek, akik
Süttőn véglegesen m e g tel e -
pedtek. A harmadik
hullám a
millenniumi évek-
ben érkezett
Magyarország-
ra, közülük
103 egyedülálló és családos
kőfaragó és kőfejtő neve ismeretes. A Gerecsében természeti kincsként előforduló
mészkő bányászata és megmunkálása tehát évszázadok óta meghatározó a falu
történetében. Az országot járva több helyen találkozhatunk olyan műemlékkel
(Parlament, Halászbástya, Millenniumi emlékmű, Esztergomi bazilika, Szegedi
dóm, Mátyás templom, Visegrádi palota stb.), melynek díszítő elemei mind-mind
a süttői kőfaragók keze nyomát dicsérik.
A Süttőn élő német származásúak közül az 1860-as és az 1870-es években még
nagyon ke- vesen
foglalkoztak a kő
fejtésével és
faragásával.
Azonban a kő
szállításában
már a
bányák 1730-
as újra
megnyitásától
kezdve
részt vettek. A
kőszállítás,
valamint a kő
m e g mu n k á -
lása az
Hungary-Slovakia
Cross-border Co-operation
Programme 2007-2013
45