komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ...
komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ... komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ...
Building partnership A turizmus szempontjából jelentős még a 15. századból származó református temploma (gótikus stílusú egy hajós épület, feltűnően zömök, lőréses, egyetlen homlokzati toronnyal), a Millecentenáriumi park kemencesorral, színpaddal, fedett helységgel sütögetésre (itt kerül megrendezésre számos helyi fesztivál, többek közt az évente megrendezésre kerülő híres Dzsesszmély Nemzetközi Jazznapok is). A falutól délre a Várhegyen középkori eredetű, négyszögletes torony maradványa található, keletkezésének és pusztulásának körülményeit nem ismerjük, talán Zsigmond király korából maradt fenn. Neszmély híres még finom réteséről is, amit a helybéli asszonyok sütnek, rendezvényeken a Millecentenáriumi park kemencéiben. A hajóskanzen területén yacht, motorcsónak, kishajó kikötőhely is bérelhető. Süttő www.husk-cbc.eu/ A község és környéke az emberi történelem kezdeti szakaszától, a réz- és a bronzkortól kezd- ve lakott volt. A római korból fennmaradt mérföldkövek ta- núsága szerint, Lepavista (Süttő) XV. mille passus (mérföld) tá- volságra állt Brigetiótól. Az első írásos emlék 1295-ből maradt fenn, nevét ekkor Sedtheu (Sédtő) alakban írták. A falu megnevezését a rajta átfolyó, s itt a Dunába ömlő patakról kapta, amely napjainkban a Bikoli nevet viseli (a sedtheu szó értelmezése: a régi magyar nyelvben a kisebb vízfolyásokat, patakokat és ereket nevezték sédnek (séd = patak, ér, vízfolyás), míg a theu szó jelentése – tő, torkolat). A falut először a Szák- majd a Csák nemzetségbeliek birtokolták. Zsigmond király 1388-ban Süttőt koronázási ajándékként az esztergomi érseknek ajándékozta, s az érsekség tulajdona maradt egészen 1945-ig. 1487-től hallhatunk először a süttői márványbányákról, ahol kitermelés és feldolgozás is folyt a törökök megjelenésig, amely uralom alatt több mint 100 évre lényegesen csökkent a falu népessége, ám mindvégig lakott hely maradt. A török fennhatóság megszűnése után 1696-ban megkezdődött a német és szlovák katolikusok betelepítése Esztergom vármegye falvaiba, így Süttőre is. Az első betelepítések 44
azonban megszakadtak a Rákóczi-szabadságharc alatt, amikor a falu elpusztulta. A benépesítés 1712-ben vette kezdetét. 1716-ban megalapították az önálló süttői plébániát, amelynek korabeli anyakönyvéből kiderül, hogy jelentős számú német telepes került ekkor ide. Az 1750-es évektől kezdődően újraindult az értékes kő kibányászása és feldolgozása. A zömében német ajkú lakosság ekkor még ehhez nem értett, így szükség volt újabb betelepítésekre, elsősorban itáliai területekről. Az olaszok többsége először az 1770-es években jelent meg a faluban. Ekkor jöttek az Adami, az Aprili, az Emma és a Travioli nevű, majd később a Baracca, a Screlli, a Solari és az Utto nevű kőfaragó mes- terek, majd a második hullám- ban, 1850- es években érkeztek a Giacinto, a Michelutti, a Todero és a Palluselli nevű- ek, akik Süttőn véglegesen m e g tel e - pedtek. A harmadik hullám a millenniumi évek- ben érkezett Magyarország- ra, közülük 103 egyedülálló és családos kőfaragó és kőfejtő neve ismeretes. A Gerecsében természeti kincsként előforduló mészkő bányászata és megmunkálása tehát évszázadok óta meghatározó a falu történetében. Az országot járva több helyen találkozhatunk olyan műemlékkel (Parlament, Halászbástya, Millenniumi emlékmű, Esztergomi bazilika, Szegedi dóm, Mátyás templom, Visegrádi palota stb.), melynek díszítő elemei mind-mind a süttői kőfaragók keze nyomát dicsérik. A Süttőn élő német származásúak közül az 1860-as és az 1870-es években még nagyon ke- vesen foglalkoztak a kő fejtésével és faragásával. Azonban a kő szállításában már a bányák 1730- as újra megnyitásától kezdve részt vettek. A kőszállítás, valamint a kő m e g mu n k á - lása az Hungary-Slovakia Cross-border Co-operation Programme 2007-2013 45
- Page 1 and 2: Podunajsko Hungary-Slovakia Cross-b
- Page 3 and 4: Podunajsko Hungary-Slovakia Cross-b
- Page 5 and 6: Régiófejlesztési Ügynökség, K
- Page 7 and 8: TARTALOM: 1. Bevezető/köszöntő
- Page 9 and 10: Kedves Olvasó! A „TISZTÁBB DUNA
- Page 11 and 12: A Duna jobb partja A Duna jobb part
- Page 13 and 14: A hegység legjellemzőbb fás tár
- Page 15 and 16: tornyok szintén az egész Római B
- Page 17 and 18: geofiton növény. Emlékművekben
- Page 19 and 20: 1102-ből van adatunk. A falu a tat
- Page 21 and 22: újraéledése IV. Béla királyhoz
- Page 23 and 24: és valósítottak meg, s mely int
- Page 25 and 26: 1. A Gerecse hegység peremterület
- Page 27 and 28: A csodálatosan megépített út ma
- Page 29 and 30: amely sarkában eredeti helyén meg
- Page 31 and 32: kikötőjét fejlesztették, ezért
- Page 33 and 34: emelte a Vág-Duna találkozásán
- Page 35 and 36: Tanuló fiú és leány szobra, Lab
- Page 37 and 38: lovardában. A társulat első prem
- Page 39 and 40: gazdát. A község nagy emberei, t
- Page 41 and 42: leges dendrológiai értéket lépv
- Page 43: Neszmély Neszmély község minteg
- Page 47 and 48: legkeresettebb építőanyag, de mi
- Page 49 and 50: megtalálható - ilyen pl. a válto
- Page 51 and 52: Települések a Duna bal partján C
- Page 53 and 54: enövés stádiumában áll. A legs
- Page 55 and 56: A tanösvény a régi, több mint 1
- Page 57 and 58: A fafélék életközösségében
- Page 59 and 60: Izsa Régészeti leletek bizonyítj
- Page 61 and 62: katolikus templomnak nincs sajátos
- Page 63 and 64: Kolozsnéma A községet először
- Page 65 and 66: Komárom Komárom fejlődését a r
- Page 67 and 68: 1B. Újvár: 1663-tól 1673-ig ép
- Page 69 and 70: tészek tervei alapján. 9. V. Lás
- Page 71 and 72: eredetileg barokk templom az 1723-1
- Page 73 and 74: Karva A települést már az őskor
- Page 75 and 76: szobor, a szökőkút négy évszak
- Page 77 and 78: Dunamocs A község területe rég
- Page 79 and 80: károkat okozott: a legnagyobb harc
- Page 81 and 82: megterem. Van itt egy 300 holdnyi f
- Page 83 and 84: Hungary-Slovakia Cross-border Co-op
- Page 85 and 86: Vármegyében, földes Urai Nedeczk
- Page 87 and 88: Komáromfüss A község első ír
- Page 89 and 90: e községben hunyt el 1859-ben. Ti
- Page 91 and 92: 1925-ben és 1935-ben jeges ár, 19
- Page 93 and 94: Csallóközaranyos Régészeti lele
Building partnership<br />
A turizmus szempontjából jelentős még a 15. századból származó református<br />
temploma (gótikus stílusú egy hajós épület, feltűnően zömök, lőrés<strong>es</strong>, egyetlen<br />
homlokzati toronnyal), a Millecentenáriumi park kemenc<strong>es</strong>orral, színpaddal, fedett<br />
helységgel sütögetésre (itt kerül megrendezésre számos helyi f<strong>es</strong>ztivál, többek közt<br />
az évente megrendezésre kerülő hír<strong>es</strong> Dzs<strong>es</strong>szmély Nemzetközi Jazznapok is). A<br />
falutól délre a Várhegyen középkori eredetű, négyszöglet<strong>es</strong> torony maradványa<br />
található, keletkezésének és pusztulásának körülményeit nem ismerjük, talán<br />
Zsigmond király korából maradt fenn. N<strong>es</strong>zmély hír<strong>es</strong> még finom rét<strong>es</strong>éről is,<br />
amit a helybéli asszonyok sütnek, rendezvényeken a Millecentenáriumi park<br />
kemencéiben. A hajóskanzen területén yacht, motorcsónak, kishajó kikötőhely<br />
is bérelhető.<br />
Süttő<br />
www.husk-cbc.eu/<br />
A község és környéke az emberi<br />
történelem kezdeti szakaszától,<br />
a réz- és a bronzkortól kezd-<br />
ve lakott volt. A római korból<br />
fennmaradt mérföldkövek ta-<br />
núsága szerint, Lepavista (Süttő)<br />
XV. mille passus (mérföld) tá-<br />
volságra állt Brigetiótól. Az első<br />
írásos emlék 1295-ből maradt fenn, nevét ekkor Sedtheu<br />
(Sédtő) alakban írták. A falu megnevezését a rajta átfolyó,<br />
s itt a Dunába ömlő patakról kapta, amely napjainkban<br />
a Bikoli nevet viseli (a sedtheu szó értelmezése: a régi<br />
magyar nyelvben a kisebb vízfolyásokat, patakokat és<br />
ereket nevezték sédnek (séd = patak, ér, vízfolyás), míg<br />
a theu szó jelentése – tő, torkolat).<br />
A falut először a Szák- majd a Csák nemzetségbeliek<br />
birtokolták. Zsigmond király 1388-ban Süttőt koronázási<br />
ajándékként az <strong>es</strong>ztergomi érseknek ajándékozta, s<br />
az érsekség tulajdona maradt egészen 1945-ig. 1487-től<br />
hallhatunk először a süttői márványbányákról, ahol kitermelés<br />
és feldolgozás is folyt a törökök megjelenésig, amely<br />
uralom alatt több mint 100 évre lényeg<strong>es</strong>en csökkent a<br />
falu nép<strong>es</strong>sége, ám mindvégig lakott hely maradt. A török<br />
fennhatóság megszűnése után 1696-ban megkezdődött<br />
a német és szlovák katolikusok betelepítése Esztergom<br />
vármegye falvaiba, így Süttőre is. Az első betelepítések<br />
44
Change language