05.02.2015 Views

komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ...

komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ...

komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

amely sarkában eredeti helyén megtaláltuk a főzésre szolgáló kemencét. A többi<br />

helyiség <strong>es</strong>etében csak feltételezhetjük, hogy az egyik az étkező, a másik a tulajdonos<br />

lakószobája, illetve vendégszobák lehettek. Az épület falai kőalapozásra<br />

vályogtéglákból álltak, a tetőfedést pedig cserepekkel (tegulák és imbrexek rendszere)<br />

oldották meg. Utóbbiak közül többön bélyeget is találtak, amelyek tanúsága<br />

szerint az épület felépítésénél a Brigetioban (ma Komárom-Szőny) állomásozó<br />

legionáriusok is segédkeztek. Az épületet egy hatalmas árok vette körbe, amelynek<br />

feladata a vízelvezetés volt.<br />

Mivel a Duna akkor is pár száz<br />

méterre folyhatott az épülettől,<br />

ezért feltételezhető, hogy<br />

többször meggyűlt a bajuk a<br />

vízzel. Az árok feltárása során<br />

rengeteg kerámiát, állatcsontot<br />

és téglatöredéket találtak.<br />

Az árok mellett egy eltemetett<br />

kutya is előkerült, aki valószínűleg<br />

házi kedvenc lehetett a<br />

fogadóban. Az előkerült érmek, ruhakapcsolótűk (fibulák) és kerámiatöredékek<br />

alapján az útállomás fénykorát Marcus Aurelius uralkodása alatt (Kr. u. 168-180)<br />

élhette, majd 230-as években örökre elhagyták az épületet. Az útállomáson<br />

elsősorban lovakat lehetett váltani, de bizonyára volt lehetőség lepihenésre is.<br />

Valószínűleg az állami futárok mellett a lim<strong>es</strong>úton közlekedők is igénybe vehették<br />

(Forrás: Bíró Szilvia – Molnár Attila (szerk.): Fogadó a határon. Római kori útállomás Gönyűn – Raststation<br />

an der Grenze. Römerzeitliche Straßenstation in Gönyű. Győr 2009).<br />

A községet 1443-ban a mezővárosok között említették, ami várat, kastélyt és nádori<br />

ítélőszéket jelentett az itt élőknek. Gönyű virágzását azonban a XVI. század<br />

<strong>es</strong>eményei tönkretették: előbb a német, majd<br />

a török hadak dúlták fel. Győr ostrománál<br />

telj<strong>es</strong>en elpusztult. 1621-ig lakatlan volt, ekkor<br />

gróf Eszterházy nádor birtokába került,<br />

aki jobbágyokat telepített erre a területre. Az<br />

1780-as években a falu ismét fellendülőben<br />

volt, köszönhette földrajzi adottságainak és<br />

ezek szerencsés kihasználásának. A Duna,<br />

mint átkelési lehetőség és vízi út is jelentős<br />

szerepet játszott ebben, hiszen ekkor már<br />

hajóvontató állomás működött itt és a vízi-<br />

Hungary-Slovakia<br />

Cross-border Co-operation<br />

Programme 2007-2013<br />

29

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!