komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ...
komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ... komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ...
Building partnership www.husk-cbc.eu/ A község azonban nemcsak fürdőjéről ismert. A déli részén található Gerecse hegységet túlnyomórészt dachsteini mészkő, kisebb részben felső triász dolomit alkotja. Az almási mészkőfejtést még a rómaiak kezdték el. “A Világhódító Római Birodalom kőhordó útja. Ezen szállították a követ a hatalmas határvár és város, Brigetio építéséhez i.u. I-IV. századja.” – hirdeti az emlékoszlop a kőbánya területén a régészet szempontjából felbecsülhetetlen értékű emléket, ugyanis egyedül itt maradt meg a rómaiak idejéből a rabszolgák által épített kőhordó út egy darabja. Az itt bányászott édesvízi tömörkemény mészkő kőfaragásra igen alkalmas, az innen származó mészkövet nemcsak a régióban felhasználták fel, hanem Bécs, Budapest és Pozsony több palotájának és emlékművének építésénél is (pl. Országház, Gellért fürdő, a Millenniumi emlékmű). A kőbányászat a községben az 1960-as években szűnt meg. 2000-ben átfogó rekultivációra került sor. Jelenleg természetvédelmi terület, ahol nemcsak az édesvízi mészkőrétegsor tanulmányozható itt őslénytani leletekkel együtt, hanem különleges növényvilága is. Dunaalmásnak jelentős egyháztörténeti múltja van, amit a község két legjelentősebb szakrális műemléke is alátámaszt. Már 1213-ban (amikor a pannonhalmi apátság birtoka volt) bencés templom és kolostor épült itt Szent László tiszteletére, átmeneti csúcsíves stílusban. Ezt és a falut 1529-ben a törökök elpusztították, a lakosság és a szerzetesek elmenekültek. A faluba 30 év múlva református családok települtek, akik a romos templomot kijavították és birtokba vették. A mai református templom – a régi helyén – 1894-ben épült eklektikus stílusban. Barokk kupolája a II.világháború idején elpusztult, a község 1988-ban állíttatta helyre közmunkával és adakozásból. A templom a község ékessége, szépen gondozott kertjében található a zsitvatoroki béke és a II.világháború áldozatainak emlékköve. A katolikus templom 1754-57 közt épült az állami vallásalapból, ugyanis az 1700- as évek elejétől egyre több katolikus család telepedett le a községben, akik közt sok volt a német, az olasz és francia ajkú. A templom védőszentje Nepomuki Szent János. Dunaalmás újkori turisztikai vonzerejében fontos szereplőként jelent meg az elmúlt évtizedben a Dunaalmási Lovarda, melyet helyi vállalkozók álmodtak 22
és valósítottak meg, s mely intézmény aktívan bekapcsolódik a helyi kulturális életbe. A tiszta levegőjű, szép környezetben kedves vendéglátás, gyönyörű lovak fogadják itt a lovaglás szerelmeseit. Nyáron lovastáborokat szerveznek gyermekek számára, valamint gyógyító szándékkal évről évre megrendezik a gyógylovaglás táborát. További lovas attrakció, hogy a lovarda rendezésében december 26-án a középkori szokásokat felidézve ünnepi szertartás keretében megáldják a lovasokat és lovakat a templomdombon, valamint élő betlehemet állítanak fel. A csodálatos természeti környezet, a kénes gyógyvíz és a már említett Lillának nyughelye és emlékszobája mellett a látnivalók közt kiemelendő még Csokonai Vitéz Mihály szobra (mely a róla elnevezett parkban található), valamint a zsitvatoroki béke emlékköve. Több forrás állítja, hogy itt írták alá 1606. november 11-én Bocskai közvetítésével Rudolf német-római császár, magyar király és a törökök közötti békekötést, mely 15 évig tartó háborúnak vetett véget. Fontos megemlíteni azonban, hogy Dunaalmás történelmének összes többi eseményéről sem vitatkoztak annyit a helytörténettel foglalkozók, mint a zsitvatoroki békekötés helyszínéről. Több történész ugyanis azt állítja, hogy a békekötés a szemközti Zsitvatorokon történt, ahová a tárgyaló felek (naponta!) kis sajkákon érkeztek - a törökök az almási kolostor romjai között felállított sátortáborukból, a király követei Komáromból, Bocskaiék a Zsitván túlról. A békekötést – mint Istvánffy Miklós, a királyi tárgyaló küldöttség tagja emlékiratában leírja – a török táborban (tehát Almáson) fényes vendégség zárta le. A község vonzerejében továbbá meghatározó még, hogy itt található az ország leghosszabb épségben megmaradt római kori kőhordó útja. A turisták számára további vonzerőt jelent a honfoglalási emlékmű a volt homokbányában, ahol jelentős honfoglaláskori kincsekre bukkantak (“Szent ez a hely ahol most állsz: Honfoglaló őseink temetője ez” feliratú emléktáblával), a két középkori malom, II. világháború áldozatainak emlékköve, valamint kopjafa az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak emlékére. A falu egyik jelentős történelmi eseményét idézi fel az almási csata emlékműve, mely részhadművelete volt a szabadságharc utolsó győztes csatájának 10 nappal a világosi fegyverletétel előtt, amikor is az Hungary-Slovakia Cross-border Co-operation Programme 2007-2013 23
- Page 1 and 2: Podunajsko Hungary-Slovakia Cross-b
- Page 3 and 4: Podunajsko Hungary-Slovakia Cross-b
- Page 5 and 6: Régiófejlesztési Ügynökség, K
- Page 7 and 8: TARTALOM: 1. Bevezető/köszöntő
- Page 9 and 10: Kedves Olvasó! A „TISZTÁBB DUNA
- Page 11 and 12: A Duna jobb partja A Duna jobb part
- Page 13 and 14: A hegység legjellemzőbb fás tár
- Page 15 and 16: tornyok szintén az egész Római B
- Page 17 and 18: geofiton növény. Emlékművekben
- Page 19 and 20: 1102-ből van adatunk. A falu a tat
- Page 21: újraéledése IV. Béla királyhoz
- Page 25 and 26: 1. A Gerecse hegység peremterület
- Page 27 and 28: A csodálatosan megépített út ma
- Page 29 and 30: amely sarkában eredeti helyén meg
- Page 31 and 32: kikötőjét fejlesztették, ezért
- Page 33 and 34: emelte a Vág-Duna találkozásán
- Page 35 and 36: Tanuló fiú és leány szobra, Lab
- Page 37 and 38: lovardában. A társulat első prem
- Page 39 and 40: gazdát. A község nagy emberei, t
- Page 41 and 42: leges dendrológiai értéket lépv
- Page 43 and 44: Neszmély Neszmély község minteg
- Page 45 and 46: azonban megszakadtak a Rákóczi-sz
- Page 47 and 48: legkeresettebb építőanyag, de mi
- Page 49 and 50: megtalálható - ilyen pl. a válto
- Page 51 and 52: Települések a Duna bal partján C
- Page 53 and 54: enövés stádiumában áll. A legs
- Page 55 and 56: A tanösvény a régi, több mint 1
- Page 57 and 58: A fafélék életközösségében
- Page 59 and 60: Izsa Régészeti leletek bizonyítj
- Page 61 and 62: katolikus templomnak nincs sajátos
- Page 63 and 64: Kolozsnéma A községet először
- Page 65 and 66: Komárom Komárom fejlődését a r
- Page 67 and 68: 1B. Újvár: 1663-tól 1673-ig ép
- Page 69 and 70: tészek tervei alapján. 9. V. Lás
- Page 71 and 72: eredetileg barokk templom az 1723-1
és valósítottak meg, s mely intézmény aktívan bekapcsolódik a helyi kulturális<br />
életbe. A tiszta levegőjű, szép környezetben kedv<strong>es</strong> vendéglátás, gyönyörű lovak<br />
fogadják itt a lovaglás szerelm<strong>es</strong>eit. Nyáron lovastáborokat szerveznek gyermekek<br />
számára, valamint gyógyító szándékkal évről évre megrendezik a gyógylovaglás<br />
táborát. További lovas attrakció, hogy a lovarda rendezésében december 26-án a<br />
középkori szokásokat felidézve ünnepi szertartás keretében megáldják a lovasokat<br />
és lovakat a templomdombon, valamint élő betlehemet állítanak fel.<br />
A csodálatos természeti környezet, a kén<strong>es</strong> gyógyvíz és a már említett Lillának<br />
nyughelye és emlékszobája mellett a látnivalók közt kiemelendő még Csokonai<br />
Vitéz Mihály szobra (mely a róla elnevezett parkban található), valamint<br />
a zsitvatoroki béke emlékköve. Több forrás állítja, hogy itt írták alá 1606. november<br />
11-én Bocskai közvetítésével Rudolf<br />
német-római császár, magyar király és a törökök<br />
közötti békekötést, mely 15 évig tartó<br />
háborúnak vetett véget. Fontos megemlíteni<br />
azonban, hogy Dunaalmás történelmének<br />
össz<strong>es</strong> többi <strong>es</strong>eményéről sem vitatkoztak<br />
annyit a helytörténettel foglalkozók, mint<br />
a zsitvatoroki békekötés helyszínéről. Több<br />
történész ugyanis azt állítja, hogy a békekötés<br />
a szemközti Zsitvatorokon történt, ahová a<br />
tárgyaló felek (naponta!) kis sajkákon érkeztek<br />
- a törökök az almási kolostor romjai között<br />
felállított sátortáborukból, a király követei<br />
Komáromból, Bocskaiék a Zsitván túlról. A<br />
békekötést – mint Istvánffy Miklós, a királyi<br />
tárgyaló küldöttség tagja emlékiratában leírja<br />
– a török táborban (tehát Almáson) fény<strong>es</strong> vendégség zárta le.<br />
A község vonzerejében továbbá meghatározó még, hogy itt található az ország<br />
leghosszabb épségben megmaradt római kori kőhordó útja. A turisták számára<br />
további vonzerőt jelent a honfoglalási emlékmű a volt homokbányában, ahol<br />
jelentős honfoglaláskori kincsekre bukkantak (“Szent ez a hely ahol most állsz:<br />
Honfoglaló őseink temetője ez” feliratú emléktáblával), a két középkori malom, II.<br />
világháború áldozatainak emlékköve, valamint kopjafa az 1956-os forradalom és<br />
szabadságharc mártírjainak emlékére. A falu egyik jelentős történelmi <strong>es</strong>eményét<br />
idézi fel az almási csata emlékműve, mely részhadművelete volt a szabadságharc<br />
utolsó győzt<strong>es</strong> csatájának 10 nappal a világosi fegyverletétel előtt, amikor is az<br />
Hungary-Slovakia<br />
Cross-border Co-operation<br />
Programme 2007-2013<br />
23
Change language