komarom es kornyeke 2012 8.indd - Regionálna rozvojová agentúra ...

Building partnership
www.husk-cbc.eu/
Almásfüzitő
Almásfüzitő a Duna mente egyik legkisebb kiterjedésű települése,
területe mindössze 8,19 km². 1958-ig közigazgatás tekintetében
Szőnyhöz tartozott, önálló községgé 1958. december 1-jén vált. A falu nevének
legelső említésére az 1001-ben kiadott pannonhalmi apátság alapítólevelében
találni utalást: Szent István a monostornak adományozta Fizeg halászfalut és
népét (mely halászfalu a mai községtől nyugatabbra helyezkedett el). A falu később
1110-ben Fizic, 1175-ben Fizio, 1187-ben Fyzig, 1216-ban Fizigteu, 1276-78
között pedig Fuzegthu alakban fordul elő az oklevelekben. Maga a Füzitő összetett
szó: előtagja „Füzi” a fűzfa nevének származéka, utótagja „tő” pedig egy patak
torkolatára utal.
A település mai neve 1895 óta ismert, ami
a vasúthálózat bővítésének köszönhető.
Almásfüzitőként az 1895-ös helységnévtárban
szerepel először, miután a MÁV
közös vasúti megállót létesített Almás
(Dunaalmás) és Füzitő pusztának. A közös
vasúti megálló lett tulajdonképpen a település
névadója, melynek megépítéséhez a
dunaalmásiak anyagilag is hozzájárultak,
mivel a vasúti megálló neve ezáltal utalt a
településükre, segítve az oda utazó fürdő
vendégek tájékozódását – a vasúton érkező
vendégek nagy hányadának a célállomása a mintegy négy kilométerre fekvő
Almás (Dunaalmás) volt neves gyógyfürdője miatt.
Almásfüzitő lakott terület volt már a késői neolitikumban. A rómaiak az I. évszázadban
előbb őrtornyot emeltek, majd az Azaum nevű auxilaris tábort és canabaet
építették fel. A korai palánktábort egy 203x166 m nagyságú kőtábor váltotta fel
Marcus Aurelius császár idején. Az erőd északnyugati sarkába Valantinianus alatt
egy 32x32 m-nyi kiserődöt építettek, melyet az V. sz. elejéig használtak. A római
kori Azaum ásatásai Kiskolóniában zajlanak, s az ásatás során előkerült tárgyak
a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Múzeum, a tatai Kuny Domokos
Múzeum gyűjteményében vannak, csak kevés maradt helyben (a római korból
származó síremlékek egy része a főtéren látható).
Az Árpád-korban a bencés rend birtoka volt. Szűz Mária templomáról már
18