A magyar szentek himnusza Győzelemről énekeljen ... - Niton

A magyar szentek himnusza
Isten, hazánkért térdelünk elıdbe.
Rút bőneinket jóságoddal född be!
Szent magyaroknak tiszta lelkét nézzed,
Érdemét idézzed!
István királynak szíve gazdagságát,
Szent Imre herceg kemény tisztaságát,
László királynak vitéz lovagságát:
Ó, ha csak ezt látnád!
Szent Erzsébetbıl hıs szeretet árad,
Margit imái vezekelve szállnak,
Minket hiába, Uram, ne sirasson
Áldott Boldogasszony!
Ránk, bőnösökre minden verés ránkfér,
De könyörögnek ık tépett hazánkért.
Hadd legyünk mink is tiszták, hısök, szentek:
Hazánkat így mentsd meg!
Gyızelemrıl énekeljen
1.
Gyızelemrıl énekeljen
Napkelet és Napnyugat,
Millió szív összecsengjen,
Magasztalja az Urat!
Krisztus újra földre szállott,
Vándorlásunk társa lett;
Mert szerette a világot,
Kenyérszínbe rejtezett.
Krisztus, kenyér s bor színében,
Úr s Király a Föld felett :
Forrassz eggyé Békességben
Minden Népet s Nemzetet!
4.
István király árva népe,
Te is hajtsd meg homlokod,
Borulj térdre, szórd elébe
Minden gondod, bánatod!
A kereszt volt ezer éven
Reménységed oszlopa:
Most is Krisztus jele légyen
Jobb jövendınek záloga:
Krisztus, kenyér s bor színében....
Himnusz Szent László királyról
Regis regum civis ave
(1192 körül)
Áve, égi király híve,
királyoknak gyöngye, éke,
László, mennynek sorsosa!
Ég királyát hőn követted,
országunkat védelmezted,
légy hazánknak bajnoka.
Menedéke magyaroknak,
Örök-társa angyaloknak,
Égi kegynek eszköze:
Üdvözlégy, ó, kiváltságos,
híres-neves, igazságos
jó ítélet hírnöke.
Vigadozzál, magyar nemzet,
harsonáljad, énekeljed,
új királynak új dalod.
Boldog Nyitra, szálljon híred,
Növekedjék dicsıséged,
Visszhangozzák századok.
Krisztus, földrıl himnusz szárnyal
hozzád, aki keresztfáddal
magadhoz vonsz népeket.
Szentek útja te vagy égbe,
hitvallóknak dicsısége,
Néked áldás, tisztelet.

ZOBORALJA HIMNUSZA
Nem adhatok mást,
imára kulcsolt kézzel,
felemelt fejemet,
tépett büszkeségem.
Vezet engem utamon
hıs Huba vezér.
Gyepőırként állok helyemen,
Isten magyarnak teremtett!
Lesz még olyan idı,
négy turul száll az égen.
A tiszta hangok a hamisakkal
végleg helyet cserélnek.
Kiárulni lelkemet
az lenne a szégyen.
A kezek összeérnek,
Isten magyarnak teremtett.
Beszánthatják a sírokat,
a házat, az erdıt, a rétet,
de apám, anyám énekében
a mondák tovább élnek.
A gerencséri utcán
piros rózsák nyílnak,
Zobor-hegyen új Nap kel fel -
Isten magyarnak teremtett!
Nem maradt más nekem,
csak igazam, tisztességem.
Védd meg Uram, Teremtım
maradéknyi népem.
Szívem kérést karcol
fel a magas Égre:
Ne hagyd veszni Istenem,
Ne hagyd Zobor-vidéket!
Zoboralja Himnusza
tisztelgés ıseink elıtt!
Gyürki Ákos: A Zobor
vidéke címő könyvében
1941-ben ezt írja:
İsi lakói a birtokukban
lévı földnek, ahová a
magyarság duna-tiszaközi
történelmének már a
legelején telepedtek le.
Azóta élik itt, a századok
minden vihara és
megpróbáltatása köze–
pette magyar életüket.
Gerinces, sıt önérzetes,
faji sajátságait féltékenyen
ırzı nép,
büszke arra, hogy Isten ıt
magyarnak teremtette.
Számol a világ forgandóságával,
igyekszik be–
illeszkedni a változott
viszonyokba, de lenézi azt,
aki képes magát koncért
megtagadni,
mert magyarságából nem
enged soha, egy jottányit
se.
Tegyünk azért, hogy ez a
jellemzés ma is érvényes
legyen!
www.zoboralja.sk
Feltámadási menet Zoboralján
Nyitra – Szent László templom
2009. április 24. – 15.00
Öt éve indult elsı útjára a Feltámadási jelvény, az Árpád-kori
motívumú szárnyas kereszt, mely a Balatontól Csíksomlyóig áthalad
Kárpát-medence magyarlakta területein, hirdetve a Feltámadott Krisztussal
való szövetségünket, nemzeti újjászületésünk tiszta vágyát, az
együvétartozást. A jelvényre a résztvevı egyházközösségek egy szalagot
köthetnek fel, a kísérı zarándokkönyvbe pedig beírhatják a
mindnyájunknak szánt üzenetüket.
Az útvonal eszmeileg egy szívet rajzol a Kárpát-medencébe, az
egyik ága Zamárdiból, a másik ág Tihanyból indult Nagypénteken és
Pünkösdkor a csíksomlyói csángó misén egyesülnek, ebben a templomban
ırzik a szalagkoszorúkat.
Tavaly elsı ízben Zoboralja is részese volt a Feltámadási
menetnek, Nyitragerencsér, Alsócsitár, Kolon, Nyitrageszte, Pográny és
Kálaz egyházközösségei erısítették fel szalagjukat. Idén nem a
Feltámadási jelvényt visszük az egyes templomokba, hanem a nyitrai Szent
László templomban (piarista) minden magyarlakta település
egyházközössége felerısítheti szalagját a feltámadási jelvényre. Sıt a
távoli kazahsztáni magyarok szalagja is felkerül a feltámadási keresztre,
megtisztelve ezzel a nyitrai születéső Nagy Andrást, aki I. világháborús
hadifogolyként ott élte le életét – errıl barátja Lesskó László beszél.