PanIV 19 0924.pdf
PanIV 19 0924.pdf
PanIV 19 0924.pdf
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
54<br />
Egy őszi jeles napról - Mihály<br />
A hagyományos paraszti életmód és<br />
kultúra elenyészésével, a vallásosság<br />
háttérbe szorulásával egyre kevesebbet<br />
tudunk jeles napjainkról. Pedig egykor<br />
ezek foglalták keretbe a közösségek<br />
életét, a napokhoz kapcsolódó mondások,<br />
időjóslások pedig segítettek eligazodni<br />
a természet rendjében.<br />
História<br />
aszeptemberi jeles napok közül kiemelkedik<br />
Szent Mihály napja. E napot a<br />
gazdasági év fordulójaként tartották<br />
számon: a Szent György-napkor le ge -<br />
lőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották<br />
vissza. A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének<br />
időpontja és a cselédfogadás ideje is ez volt.<br />
Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás<br />
ismeretes erre a napra vonatkozóan, például:<br />
„Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik,<br />
attól nem kell tanácsot kérni;”<br />
vagyis aki Szent Mihály nap<br />
után is úgy öltözik, mint nyáron<br />
szokott, az nem lehet<br />
okos ember. Szeptember 29.<br />
után már nem nő a fű, mondják<br />
is: „Szent Mihály nap<br />
után harapófogóval sem lehetne<br />
kihúzni a füvet.” Ettől a naptól nem szabadott<br />
az ágyneműt az udvaron szellőztetni. Az<br />
Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék<br />
még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú<br />
őszre lehet számítani. Elkezdték a kukoricát törni,<br />
a szőlőt szüretelni, de a déli területek korábban<br />
szüretelt szőlőinek bora ekkorra már megforrt.<br />
Ezért Szent Mihály Dél-Magyarországon a Borszűrő<br />
előnevet kapta. Megkezdődött az ún. kisfarsang<br />
ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely<br />
Katalin napjáig tartott.<br />
„Kinek nevével élek, kardos angyal/ önts hevet<br />
belém, kígyóval csatázni,/ önts hitet belém ördöggel<br />
vitázni…” – kéri Babits Mihály névadó szentjét,<br />
aki mind a zsidó, mind a keresztény vallásban<br />
úgy szerepel, mint arkangyal, az angyalok fejedelme,<br />
az angyali seregek vezére.<br />
Mihály az egyház oltalmazója, a haldoklók istápolója,<br />
a halottak másvilági szószólója. Neve a héber<br />
Mikél-ből származik, jelentése: ki olyan, mint<br />
az Isten Mihály arkangyal alakja az ábrázolásokon<br />
és a legendákban mindig fényt, erőt és bátorságot<br />
sugároz. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz<br />
minden gonoszt, akaratereje hatalmas, mint<br />
ahogyan ő maga is. Isten iránti hűsége megingathatatlan.<br />
Többször ábrázolják mérleggel a kezében,<br />
mint a jó és a rossz eldöntésére hivatott személyt,<br />
a lelkek mérlegelőjét. Máshol a lába előtt<br />
heverő legyőzött sárkánnyal láthatjuk. A magyar<br />
néphagyományban Szent Mihály ott van a haldoklók<br />
mellett, segít itthagyni a<br />
földi világot, átkíséri a lelkeket<br />
a túlvilágra. Ehhez a jelenséghez<br />
kapcsolódik a Szent<br />
Mihály lova elnevezés.<br />
Városunkhoz két Mihály keresztnevű<br />
történelmi személyiség<br />
kötődik. A 77 éves<br />
Táncsics Mihály népnevelő tervekkel érkezett<br />
Ceglédre: „a közjólét előmozdítása szívemen fekszik”,<br />
„egy rendkívüli áldásos egylet alapításának<br />
eszméje született meg agyamban (…) és föltettem<br />
magamban, hogy Cegléden megvalósítom.” A<br />
gaz dák találkozóhelyéül szánt vasárnapi iskoláról<br />
a „ceglédi levelek”-ben ír: önsegélyezés, újságolvasás,<br />
írni és olvasni tanulás, majd közös lapszer-
Change language