PanIV 19 0924.pdf

A katasztrófa Isten kiáltása. Csapás vétkesnek
és ártatlannak. Mit érnek könnyeink
(Nem szégyellem őket, hiszen Jézus halott
barátja sírjánál könnyezett és megsíratta Jeruzsálem
előrelátott pusztulását.) Könnyek.
Természetes, és segítségre mozduljon a kéz,
vígasztalásra a száj, adakozásra a pénztárca,
együttérzésre a szív! – A katasztrófák kiáltások,
ám azokat el lehet és kell viselni,
mert azokkal semminek nincs vége, különben
Isten kegyetlen lenne. Az ember által
tapasztalt és megélni kényszerült világot
örökkévalóságban képzelte el. Jézus halálával
és feltámadásával megpecsételt ígérete
az abszolút garancia...
„Katasztrófa” minden temetés. Ám Jézus azt
mondja, aki benne hisz, ha meghalt is élni fog,
„és én feltámasztom az utolsó napon.” (Jn 6,40)
Pál apostol mondja is: „Mert, ha nincs feltámadása
a halottaknak, akkor Krisztus sem támadt
fel. Ha pedig Krisztus nem támadt fel,
akkor hiába való a mi igehirdetésünk, és hiábavaló
a ti hitetek is.” (l Kor l5,l3)
És mit gondoljak, amikor házak omlanak öszsze,
földrengésekben tízezrek halnak meg,
földrészek sülyednek el Mit gondoljak akkor,
ha az ember az atomfegyver gyilkos
bombájával lufiként pukkasztja szét a Földet
Sőt a „világvég-katasztrófája” semmivé hamvasztja
csodálatos mindenségünket Félelem
ugyan szorongatja az ember szívét, de reménye
nem engedi kétségbe esni, ha elfogadja
Isten üzenetét a Jelenések Könyvéből: „Új
eget és új földet láttam. Az első ég és az első
föld ugyanis elmúlt, és a tenger sem volt többé.
/.../ Nézd az Isten hajléka az emberek között!
Velük fog lakni és az ő népe lesznek, és
maga Isten lesz velük. Letöröl szemükből
minden könnyet. Nem lesz többé sem halál,
sem gyász, sem jajkiáltás, sem veszendőség,
mert a régi világ elmúlt.”
Kiáltása Istennek csöndes szóvá szelidül és
nevünkön szólít. Könnyeink pedig feloldódnak
Végtelen Mosolyában.
MÁCZ ISTVÁN
Civil
A kereszt
feltámadása
Álljon itt szép példának ez a történet
mindazoknak, akik hisznek – vagy nem
hisznek – az emberi jóakaratban, öszszefogásban.
Van még ilyen.
mennyi út szélén áll kereszt.
Évtizedeken, évszázadokon
keresztül mennek el előtte
emberek. Sokan megállnak
előtte. Van, aki keresztet vet
magára, akad, aki a kalapját, sapkáját veszi le
előtte. Előfordul, hogy letérdelnek, csöndes,
imát fohászt mondanak alatta. Ó, ha azok a
keresztek mesélni tudnának. Vajon hányan