Az elÅadÃ¡sok fÃ³liÃ¡i - BME Ãt Ã©s VasÃºtÃ©pÃtÃ©si TanszÃ©k

AZ EURÓPAI UNIÓ 

KÖZLEKEDÉSI FELADATAI 

Dr. Timár András 

egyetemi tanár 

BME Út és Vasútépítési Tanszék 

Budapest, 2006 

Timár, 2006 1


KÖZLEKEDÉSI FELADATAI 

Tartalom 

Ajánlott irodalom és Internet források….……………………………3-4 

1. Az Európai Gazdasági Közösség kialakulása…… …….………….5-19 

2. Az Európai Gazdasági Közösség fejlődése (1956-2004)………..20-36 

3. Az Európai Unió intézményrendszere, működése……………….37-82 

4. Közös közlekedéspolitika, a Transz-Európai Hálózat………….84-125 

5. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz……………..126-166 

6. A közbeszerzés szabályai az Európai Unióban………………..167-187 

7. Versenytárgyalás az Európai Unióban………………………….188-217 

8. Úthasználati díjpolitika az Európai Unióban…………………...218-280 

9. A közösségi közlekedési joganyag (transport acquis)……....281-307 

10. Köz- és magánszektor társulása (PPP) az EU-ban.………….308-359 

11. Kutatás és fejlesztés az Európai Unióban…………………….360-391 

Timár, 2006 2

AJÁNLOTT IRODALOM ÉS 

INTERNET FORRÁSOK 1 

1. Timár András: A közlekedési infrastruktúra. MEH Közlekedési 

Füzetek 20. Bp. 2003. 

http://www.stratek.hu/images/pdf/EUF20_Kozlekedes.pdf 

2. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. HVGOrac Lap- és 

Könyvkiadó Kft, Budapest 2005 (6. kiadás). 

3. Timár András: A magyarországi közlekedési infrastruktúra ma és 

holnap. Közúti és Mélyépítési Szemle 54. évf. 8.sz. 2004 (pp. 14-22) 

4. Dr. Ehrlich Éva: A magyar infrastruktúra jelenlegi helyzete és az 

EU követelmények. Bp. 2003. (letölthető a Nemzeti Fejlesztési 

Hivatal www.nfh.hu honlapjáról „Helyzetelemzések > IFM 

tanulmányok” alcímről) 

5. EGK Bizottság: Fehér Könyv - Európai közlekedéspolitika 2010- 

ig: itt az idő dönteni. Brüsszel, 2001. COM(2001)370. 

(letölthető:http://www.trafipax.hu/index.phpakt_menu=130) 

Timár, 2006 3

AJÁNLOTT IRODALOM ÉS 

INTERNET FORRÁSOK 2 

EU kapu: 

http://europa.eu.int 

EU kapu magyarul: http://europa.eu.int/index_hu.htm 

Közlekedés: 

http://europa.eu.int/pol/trans/index_hu.htm 

Tájékozódáshoz: 

 

 

 

 

 

 

 

www.euvonal.hu 

www.euractiv.hu 

www.euractiv.com 

www.bruxinfo.hu 

www.euobserver.com 

www.eubusiness.com 

www.trafipax.hu 

Timár, 2006 4

1. ELŐADÁS 

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG 

KIALAKULÁSA 

Timár, 2006 5

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ 

• Integráció lat: 

1. egységesülés, egyes részek egyesülése 

egy egésszé 

2. összegeződés; beolvasztás, 

hozzácsatolás 

3. egységesítés, összevonás 

4. közg. a gazdaság egyes ágazatainak, 

egységeinek együttműködése 

(Idegen szavak szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest 2000) 

Timár, 2006 6

EURÓPA 

A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 

• Európai államok egységének eszméje 

(Dante, Erasmus, Kant) 

• R.C. Calergi és a Páneurópai Mozgalom az 

1920-as években 

• A Népszövetség kudarca, tanulságok 

• 1945 után nem az európai integráció 

szükségessége, hanem megvalósítási 

lehetősége, módja az alapvető kérdés 

Timár, 2006 7

LEHETŐSÉGEK 1945-49 

• Kormányközi együttműködés és nemzetállami 

politizálás, vagy nemzetek feletti 

intézményrendszer a szuverenitás 

bizonyos mértékű korlátozásával 

• Német-francia viszony tartós rendezése a 

közös Európa alapja 

• Kelet- és Nyugat-Európa politikai megosztottsága 

fokozódik, a hidegháború 

• Gazdasági megosztottság intézményesül a 

Marshall tervvel (USA segély, 1947) 

Timár, 2006 8

EURÓPA TANÁCS (ET) 

• 10 ország alapítja Londonban, 1949.05.05. 

(2000: 41 tag), székhelye: Strasbourg (F) 

• Regionális kormányközi szervezet, célja a 

pluralista demokrácia, a jogállamiság, az 

emberi jogok védelme, az európai kulturális 

identitás kialakulásának elősegítése 

• Tevékenysége: egyezmények (kb. 170) 

• Szervei: Miniszteri Bizottság, Parlamenti 

Közgyűlés, Titkárság, Emberi Jogok 

Európai Bírósága 

Timár, 2006 9

OECD 

• A Marshall terv lebonyolítója: az Európai 

Gazdasági Együttműködés Szervezete 

(OEEC, 1948) átalakul: OECD (1960-61), 

• Célja nem integráció; a fejlett piacgazdaságú 

tagországok gazdasági együttműködésén 

keresztül a gazdasági növekedés, a magas 

foglalkoztatási szint, pénzügyi stabilitás, a 

világkereskedelem elősegítése 

• Székhelye Párizs; 200 szakbizottság és 

munkacsoport 

• Magyarország 1996-ban csatlakozott 

Timár, 2006 10

ECMT 

• Brüsszel, 1953: Közlekedési Miniszterek 

Európai Konferenciája (ECMT) 

• Székhelye: Párizs (OECD-vel együtt) 

• Célja egységes, gazdaságilag és műszakilag 

hatékony, biztonságos, környezetbarát európai 

szárazföldi közlekedési rendszer kialakítása 

• Közlekedéspolitikai, közlekedés-gazdaságtani 

kutatások (szakmai rendezvények, statisztikai 

és más kiadványok, ajánlások) 

• Tanácsát több mint 45 tagország közlekedési 

minisztere alkotja (Magyarország : 1983 óta) 

Timár, 2006 11

NATO 

• Észak-Atlanti Szerződés: USA, Kanada + 

10 európai ország; Washington, 1949 

• Kormányközi politikai-katonai védelmi 

szervezet (a Szovjetunió ellenében) 

• Franciaország 1966-ban kilép, Spanyolország 

1996-ban belép a katonai szervezetbe 

• Feladata 1991 (Varsói Szerződés megszűnése) 

óta: válságkezelés, békefenntartás 

• Magyarország csatlakozása: 1999 

Timár, 2006 12

EURÓPAI SZÉN- ÉS 

ACÉLKÖZÖSSÉG 

• A gazdasági együttműködés vezet Európa 

politikai integrációjához, nem fordítva 

• Robert Schuman és Jean Monnet terve 

(1950): német szén és francia vasérc 

közös piacának létrehozása, ellenőrzése 

• 1951: ESZAK-Montánunió (ECSC) 

szerződés (aláírók: F, I, D, B, NL, L) 

• Főhatóság (közös érdekek képviselete), 

Tanács (szakminiszterek), Közgyűlés 

(konzultatív), Bíróság (viták rendezése) 

Timár, 2006 13

A RÓMAI SZERZŐDÉS (1) 

• A francia javaslatra létrehozni kívánt 

Európai Védelmi Közösséget (EDC) maguk 

a franciák buktatják meg 1954-ben 

• Lazább szerveződés a Nyugat-Európai 

Unió (WEU) védelmi szervezet, 1954 

• Varsói Szerződés létrehozása: 1955 

• Montánunió konferenciája (Messina,1955), 

majd a Spaak bizottság jelentése (1956): a 

vámunióra épülő közös piac létrehozásának 

terve 

Timár, 2006 14

GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ (1) 

• Szabadkereskedelmi terület: ezen belüli 

államok külkereskedelme liberalizált, 

kívülállókkal szemben nemzeti vámpolitika 

• Vámunió: ezen belüli államok külkereskedelme 

liberalizált, kereskedelempolitikájuk 

közös, kívülállókkal szemben közös vámok 

• Közös piac: az áruk és szolgáltatások 

mellett a termelési tényezők (tőke és 

munkaerő) szabad mozgását is biztosítják 

Timár, 2006 15

GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ (2) 

• Gazdasági unió: a gazdaságpolitikák 

integrációja (nemzeti gazdaságpolitikák 

összehangolása, majd közösségi szintű 

egyesítése), közös valuta bevezetése 

• Politikai unió: kormányzat és törvényhozás 

fokozatosan közösségi szintre való 

átvitele, közös külpolitika, belügy és 

igazságügy közösségi szabályozása 

Timár, 2006 16


• Az általános politikai kérdések nemzeti 

(tagállami) hatáskörben maradnak 

• A közös piac működtetésére hatósági és 

közösségi felelősséggel felruházott új 

szervezetet hoznak létre 

• Róma, 1957.03.25: Európai Gazdasági Közösség 

(EEC) és Európai Atomenergia Közösség 

(EAEC-Euratom) szerződések aláírása 

(alapító államok: F, D, I, B, NL, L) 

• UK nem csatlakozik, létrejön az Európai 

Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) 

Timár, 2006 17


• EGK általános célja: „közös piac létesítése… a tagállamok 

gazdaságpolitikájának fokozatos egymáshoz 

közelítésével… a gazdasági élet harmonikus fejlesztése, a 

folyamatos és kiegyensúlyozott fejlődés… az életszínvonal 

gyors emelkedése és az államok kapcsolatainak egyre 

szorosabbra fűzése” 

• EGK konkrét céljai: vámok, mennyiségi korlátozások 

és ezekkel azonos hatású intézkedések megszüntetése; 

vámunió létesítése és közös kereskedelempolitika a kívülálló 

országokkal szemben; az áruk és szolgáltatások mellett a tőke 

és a munkaerő szabad áramlásának biztosítása (közös piac); 

közös mezőgazdasági, közlekedési és versenypolitika 

kialakítása; jogharmonizáció 

Timár, 2006 18


• EGK és Euratom intézményi modellje az 

Európai Szén- és Acél-Közösség volt 

• Miniszterek Tanácsa a fő döntéshozó szerv 

• Bizottság döntéskezdeményező és -előkészítő, 

bizonyos döntési jogosítványokkal 

• A (közös) Közgyűlés tanácsadói, konzultációs, 

korlátozott ellenőrzési jogkört kapott 

• A (közös) Bíróság feladata a jogszabályok 

érvényesítésének biztosítása, ellenőrzése 

Timár, 2006 19

2. ELŐADÁS 

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG 

FEJLŐDÉSE, EURÓPAI UNIÓVÁ 

ALAKULÁSA 

1956-2005 

Timár, 2006 20

EGK FEJLŐDÉSE 1957-73 (1) 

• Vámok lebontását már 1968-ra befejezik 

• 1962-ben közös mezőgazdasági politika, 

jelentősége: országok közötti jövedelemátcsoportosítás 

• Tagállamok összes kereskedelme évi 8%- 

kal, egymás közötti kereskedelme évi 12%- 

kal bővül (ez 1973-ban már előbbi 50%-a), 

• Gazdasági szerkezet mélyreható korszerűsítése, 

gyors műszaki fejlesztés, fogyasztás 

dinamikus bővülése 

Timár, 2006 21


• GDP átlagos évi növekedése 5% 

• Vámuniót igen, ám a tőke és munkaerő 

szabad mozgását nem sikerült elérni 

• Közösségi (pl. közlekedési, szociális) 

politikák kialakítása akadozik 

• Sikeren felbuzdult UK csatlakozási szándékát 

De Gaulle meghiusítja (1961, 1967) 

• „Nemzetek Európája” vagy „Nemzetek feletti 

Európa”; Luxemburgi kompromisszum 

1967: egyhangú döntéshozatal - vétójog 

Timár, 2006 22


• Egyesülési Szerződés (MT) 1965: ESZAK, 

EGK, Euratom intézményeinek egyesítése 

• Európai Közösségek (EK) elnevezés 

eredete, bár külön jogalanyiságát 

mindhárom szervezet megőrizte 

• 1973.01.01: Dánia, Írország, Egyesült 

Királyság csatlakozása (Norvégia 

népszavazáson elutasította a csatlakozást) 

• EK világgazdasági súlya jelentősen 

megnövekedett, USA versenytársává vált 

Timár, 2006 23


• Az olajválságok hátráltatják az integrációt, 

euroszkepticizmus alakul ki (kétkedés a 

kapcsolatok egyre szorosabbra fűzésének 

értelmében) 

• A protekcionista intézkedések, a brit 

kompenzációs törekvések ellenére érvényesül 

a közös kereskedelempolitika 

• 1979: Európai Monetáris Rendszer (EMR) 

megteremti a pénzügyi stabilitás alapjait 

• Bővítések: Görögország 1981; Portugália, 

Spanyolország 1986; új impulzusok 

Timár, 2006 24


• Közös politika súlypontjába a gazdasági és 

szociális kohézió kérdése kerül 

• Az európai versenyképesség erősítésének fő 

eszköze a piaci liberalizáció, decentralizáció 

és dereguláció lett 

• J. Delors és az 1985-ös Fehér Könyv az 

egységes belső piac kialakulását akadályozó 

fizikai (határellenőrzés), pénzügyi (költségvetés, 

adózás) és műszaki (szabványok, 

engedélyek) korlátok felszámolását javasolta 

(300 jogalkotási feladatot szabott meg) 

Timár, 2006 25


• 1986: Egységes Európai Okmány (SEA) 

aláírása Luxemburgban 

• Nő a minősített többségi szavazás jelentősége, 

bővül a Bizottság és az Európai Parlament 

(1962-ig Közgyűlés) hatásköre 

• A közös piac megteremtését 1992-re irányozták 

elő, tagállami jogszabályok összehangolásával, 

közösségi irányelvek alapján 

• Rohamosan bővül a közösségi vívmányok 

joganyaga („acquis communautaire”) 

Timár, 2006 26


• A gazdasági és politikai unióra áttérés 

lehetőségeinek vizsgálatára kormányközi 

konferenciákat (IGC) tartanak 

• 1989-91: Kelet-Közép-európai rendszerváltoz(tat)ások, 

Németország újraegyesítése 

• 1992 - Maastrichti Szerződés az Európai 

Unió létrehozásáról: 

„a tagállamok elhatározták, gazdasági és monetáris unióra 

lépnek, legkésőbb 1999-ig közös valutát vezetnek be, közös 

kül- és biztonságpolitikát alakítanak ki, közös célokat 

követnek a bel- és igazságügyben” 

Timár, 2006 27

EU FEJLŐDÉSE 1992-2004 (1) 

• A Maastrichti Szerződés bevezette az 

Európai Unió (EU) elnevezést, de az nem 

lett önálló jogalany (a három korábbi 

Közösség viszont az maradt) 

• Az együttműködés három „pillére”: 

1. az addig működő három Közösségben (Európai 

Közösségek) és a monetáris unió létrehozásával 

kapcsolatos feladatok megoldásában 

2. a kormányközi alapokon szerveződő kül- és 

biztonságpolitikában 

3. a kormányközi alapokon szerveződő bel- és 

igazságügyi politikában 

Timár, 2006 28

Timár, 2006 29


• A Maastrichti Szerződés 

- tovább növelte az Európai Parlament 

hatáskörét, bővítette a minősített többségi 

szavazás alkalmazási körét, 

- beiktatta a szubszidiaritás elvét a 

döntéshozatalba: 

„akkor kell közösségi szinten dönteni, ha a 

kitűzött cél nemzeti szinten (az intézkedések 

méretei, hatásai miatt) kielégítő eredménnyel 

nem, közösségi szinten viszont várhatóan jobb 

hatásfokkal érhető el.” 

Timár, 2006 30


• Maastrichti Szerződés: csak a „konvergencia 

kritériumokat” teljesítő államok 

csatlakozhatnak az Euróövezethez 

1. Árstabilitás: infláció a vizsgált évben a három legalacsonyabb 

inflációjú tagállam átlagát nem haladja meg 

2. Kamatkonvergencia: a hosszú lejáratú kamatláb a 

vizsgált évben legfeljebb 2%-kal haladja meg a három 

legalacsonyabb inflációjú tagállam átlagértékét 

3. Árfolyamstabilitás: az EMR-be bevezetett nemzeti 

valutát az utóbbi két évben nem értékelték le 

4. Pénzügyi stabilitás: a vizsgált évben a költségvetési 

hiány a GDP 3%-át, az államadósság (halmozott hiány) 

a GDP 60%-át nem haladja meg 

Timár, 2006 31


• A kilencvenes évek elején a gazdasági 

recesszió hátráltatta az integrációt 

• Négy EFTA tagállam (A, N, SF, S) és a 

Közép- Kelet-európai államok társulási 

szerződéseket kötnek, megkezdődnek a 

csatlakozási tárgyalások (H: 1998) 

• Tagállamok száma 1995. január 1-jén 

Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozásával 

15-re nőtt (Norvégiában népszavazáson 

ismét elutasították a csatlakozást) 

Timár, 2006 32


• 1999 január 1-jén 11 tagállam (Görögország 

12-ikként 2001-ben) bevezette a 

közös pénzt, az Eurót, ami 2002. január 1- 

jén a készpénzforgalomban is megjelent 

• A várható bővítés miatt is indokolttá vált 

az intézményrendszer korszerűsítése 

• 1997: Amszterdami Szerződésben – ugyan 

elhalasztották a lényeges döntéseket, de 

- uniós szintre emelték a bevándorlási és menekültügyet, a 

foglalkoztatáspolitikát; 

- alapjog lett az információkhoz való hozzáférés joga 

Timár, 2006 33


• Nizzai Szerződés (2000) az intézményrendszer 

és döntéshozatal átalakításával 

rendezte az „amszterdami maradékokat”: 

(i) 

(ii) 

(iii) 

a Tanácsban minősített többséggel hozott 

döntések körének kiterjesztése az egyhangú 

döntések és a nemzeti vétójog szűk körre 

korlátozása; 

a szavazatok újrasúlyozása a népesség 

figyelembe vételével; 

a Bizottság méretének és összetételének 

meghatározása a bővítés figyelembe vételével 

Timár, 2006 34


• A Nizzai Szerződéshez csatolt Nyilatkozat: 

2004-ben kormányközi konferencia az EU 

intézményrendszer korszerűsítéséről 

• Alapvető Jogok Chartáját kihirdették, de nem 

emelkedett jogerőre 

• Laekeni csúcstalálkozón (2001) meghatározták 

a reform során elérendő célokat: 

1. A hatáskörök jobb meghatározása és megosztása 

2. Az Unió eszközrendszerének egyszerűsítése 

3. Átláthatóság, hatékonyság fokozása, demokrácia 

érvényesítése 

4. Európai polgárok alkotmányának megalkotása 

Timár, 2006 35

Integrációs 

szint 

Vámunió 

Közös piac 

Jogi alap Cél Megvalósítás 

RÓMAI SZERZŐDÉS 

(aláírás: 1957.03.25. 

hatályba lépés: 1958.01.01.) 

RÓMAI SZERZŐDÉS 

(aláírás: 1957.03.25. 


Egységes piac EGYSÉGES OKMÁNY 

(aláírás: 1986.02.18. 


Gazdasági és 

monetáris 

unió 

Politikai unió 

MAASTRICHTI SZERZŐDÉS 

(aláírás: 1992.02.07. 

hatályba lépés: 1993.11.01. 

AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS 

(aláírás. 1997.10.02. 


MAASTRICHTI SZERZŐDÉS 

(aláírás: 1992.02.07. 


AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS 

(aláírás. 1997.10.02. 


NIZZAI SZERZŐDÉS 

(aláírás: 2000.02.26. 

hatályba lépett 2003. 01.01.) 

ALKOTMÁNYOS SZERZŐDÉS 

(„2. Római Szerződés”, 

aláírás: 2004.10.29) 

Vámunió: 1970-ig 1968 

Közös piac: 

konkrét időpont nélkül 

Egységes piac: 

1993.01.01-re 

Monetáris unió: legkésőbb 

1999.01.01. 

Gazdasági unió: konkrét 

végső határidő nélkül 

Foglalkoztatáspolitikai 

harmonizáció: konkrét 

végső határidő nélkül 

- Uniós állampolgárság 

- Közös kül- és biztonságpolitika 

- Bel- és igazságügyi 

együttműködés 

- Kül- és biztonságpolitika 

erősítése 

- bel- és igazságügy nagy 

részének közösségivé tétele 

5 év alatt 

- A döntési eljárás 

reformja 

- A megerősített 

együttműködés 

egyszerűsítése 

- A jogalanyiság 

megteremtése 

- Szervezet, működés 

egyszerűsítése 

Megvalósítás 

folyamatosan 

1993. 01.01. 

(konkrét program 

végrehajtása) 

teljes megvalósítása 

folyamatosan 

‣ 1999.01.01 

‣ Megvalósítás 

folyamatosan 


folyamatosan 

‣ 1993.11.01. 


folyamatosan 


folyamatosan 


folymatosan 

‣ 1999.05.01-től 5 

év alatt 

(2004.05.01-ig) 


szakaszosann 


folyamatosan 

‣ A ratifikációs 

eljárás 

lelassítva 

Timár, 2006 36 

Az európai integráció fejlődése

3. ELŐADÁS 


INTÉZMÉNYRENDSZERE, 

MŰKÖDÉSE 

Timár, 2006 37

Timár, 2006 38

KÖZÖSSÉGI INTÉZMÉNYEK 

• Közösségi intézmények az EU szerv(ezet)ei, 

amelyek létrehozásáról és működ(tet)éséről 

EK Szerződés rendelkezik 

• Működésükben kormányközi és nemzetek 

feletti együttműködés jegyei keverednek 

• A 2004-es bővítés és az Alkotmányos 

Szerződés lényegi változásokat hoz(hat) 

• A hat fő szerv: a Parlament, a Bizottság, az 

Európai Tanács, a Miniszterek Tanácsa, a 

Bíróság és a Számvevőszék 

Timár, 2006 39

DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS 

Timár, 2006 40

KONZULTÁCIÓS ELJÁRÁS 

Timár, 2006 41

EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS 

Timár, 2006 42

EURÓPAI PARLAMENT (1) 

• EU egyetlen intézménye, amelynek tagjait 

(2004-től 732 képviselő) a ma 450 millió EU 

állampolgár 5 évre közvetlenül választja 

1979 óta (legutóbb 2004-ben) 

• Nem nemzeti, hanem pártfrakciók szerint 

szerveződik, tagozódik (ülésrend is) 

• Meghatalmazása, jogkörei: 

1. Törvényhozás (Miniszterek Tanácsával megosztva 

gyakorolja): konzultációs, együttműködési, 

együttdöntési és hozzájárulási eljárás 

2. Költségvetés (bizonyos határok között módosíthatja a 

„nem kötelező” kiadások összegét és elosztását) 

3. Európai intézmények politikai ellenőrzése 

Timár, 2006 43

EU PARLAMENT, 

BRÜSSZEL (1) 

Timár, 2006 44

EU PARLAMENT, 

BRÜSSZEL (2) 

Timár, 2006 45

EU PARLAMENT, 

BRÜSSZEL (3) 

Timár, 2006 46

EU PARLAMENT, 

STRASBOURG (1) 

Timár, 2006 47

EU PARLAMENT, 


Timár, 2006 48

EU PARLAMENT 


Timár, 2006 49

EU PARLAMENT 


Timár, 2006 50

EURÓPAI PARLAMENT (2) 

• Havonta egy hetes ülést tart, a köztük eltelő 

időben két hétig szakbizottságok, egy hétig 

politikai csoportok üléseznek 

• 12 ülésszakot székhelyén: Strasbourgban, 

kiegészítő ülésszakot Brüsszelben tart, 

főtitkársága Luxemburgban működik 

• Két és fél évre választott elnökből és 14 

alelnökből álló Parlamenti Iroda irányítja 

• A plenáris üléseket 20 állandó szakbizottság 

készíti elő (tisztújítás két és fél évenként) 

Timár, 2006 51

EP SZAKBIZOTTSÁGAI (1) 

1. Külügyi 

2. Fejlesztési 

3. Nemzetközi kereskedelmi 

4. Költségvetési 

5. Költségvetési-ellenőrzési 

6. Gazdasági és pénzügyi 

7. Foglalkoztatási és szociális 

8. Környezetvédelmi, közegészségügyi és 

élelmiszerbiztonsági 

9. Ipari, kutatási és energiaügyi 

10. Belső piaci és fogyasztóvédelmi 

Timár, 2006 52

EP SZAKBIZOTTSÁGAI (2) 

11. Közlekedési és idegenforgalmi 

12. Regionális fejlesztési 

13. Mezőgazdasági 

14. Halászati 

15. Kulturális és oktatási (ide tartozik a média is) 

16. Jogi 

17. Polgári szabadságjogok, bel- és igazságügyek 

18. Alkotmányügyi 

19. Nők jogaival és esélyegyenlőséggel foglalkozó 

20. Petíciós 

Timár, 2006 53

TAGÁLLAM 

VÁLASZTOTT KÉPVISELŐK SZÁMA 

(2204-IG) (2204-TŐL) (2207-TŐL) 

Németország 99 99 99 

Egyesült Királyság 87 78 78 

Franciaország 87 78 78 

Olaszország 87 78 78 

Spanyolország 64 54 54 

Lengyelország - 54 54 

Románia - 35 

Hollandia 31 27 27 

Belgium 25 24 24 

Görögország 25 24 24 

Portugália 25 24 24 

Magyarország - 24 24 

Cseh Köztársaság - 24 24 

Svédország 22 19 19 

Ausztria 21 18 18 

Bulgária - - 18 

Finnország 16 14 14 

Dánia 16 14 14 

Szlovákia - 14 14 

Litvánia - 13 13 

Írország 15 13 13 

Lettország - 9 9 

Szlovénia - 7 7 

Észtország - 6 6 

Luxemburg 6 6 6 

Ciprus - 6 6 

Málta - 5 5 

ÖSSZESEN 626 732 785 

Timár, 2006 A mandátumok számának megoszlása 

54 

az Európai Parlamentben

EP ELNÖKÖK 

• Simone Veil (francia, Liberális és Demokrata csoport - 1979-82) 

• Pieter Dankert (holland, Szocialista Csoport - 1982-84) 

• Pierre Pfimlin (francia, Európai Néppárt Csoport - 1984-87) 

• Lord Plumb (brit, Európai Demokrata Csoport - 1987-89) 

• Enrique Baron Crespo (spanyol, Szocialista Csop.-1989-1992) 

• Egon Klepsch (német, Európai Néppárt Csoport - 1992-94) 

• Klaus Hansch (német, Európai Szocialista Párt - 1994-1997) 

• José Maria Gil-Robles (spanyol, Európai Néppárt - 1997-1999) 

• Nicole Fontaine (francia, Európai Néppárt - 1999-2002) 

• Pat Cox (ír, Európai Liberális, Demokrata és Reformista 

Csoport - 2002-2004) 

• Josep Borell (spanyol, Európai Szocialista Párt - 2004 -) 

Timár, 2006 55

EURÓPAI BIZOTTSÁG (1) 

• Az Európai Bizottság az EU Tanácsa és az 

Európai Parlament döntéseit készíti elő és 

hajtja végre, az Európai Tanács által 

elfogadott irányelveket követve 

• Döntéselőkészítő, javaslattevő szerv, 

ellenőrző, képviseleti és bizonyos esetekben 

döntéshozó és végrehajtó feladatai az 

EU jogkörének bővülésével gyarapodnak 

• Nem közvetlenül a tagállamok, hanem az 

uniós (közösségi) érdekek érvényesítője 

Timár, 2006 56


• 2004. nov. 22-e óta 25 biztos (köztük elnök 

és öt alelnök) alkotta testület, kormányokhoz 

hasonló működését 22.000 fős 

hivatalnoki kar segíti Brüsszelben 

• Elnökét (ma José Manuel Durao Barroso, 

portugál) és a biztosokat a Parlament 

hozzájárulásával, együttesen jelölik ki, 5 

évre 

• Függetlenek, a Közösség érdekeit szolgálják, 

szervezeti egységeket (36) irányítanak 

(a közlekedést a francia J.Barrot alelnök) 

Timár, 2006 57


• A szerződések őre, felügyeli a közösségi 

jogszabályok (tagállamok általi) alkalmazását, 

betartatja a közösségi jogszabályokat 

(bírságot szabhat ki, bírósághoz fordulhat) 

• Tevékenységét a Parlament, a Számvevőszék 

ellenőrzi (beszámolási kötelezettség) 

• Felelős a költségvetés menedzseléséért, az 

Európai Közösségek külső képviseletéért 

(egyes nemzetközi szervezetekben pl.) 

Timár, 2006 58

EU KÖLTSÉGVETÉS (1) 

• Forrásai: 

Tradicionális saját források (vámok, 

illetékek) – Traditional Own Resources 

(TOR) 

Általános Forgalmi Adó – Value Added 

Tax (VAT) alapú saját forrás (0,5%) 

Bruttó Nemzeti Jövedelem – Gross 

National Income (GNI) bizonyos 

százaléka (1,0-1,10%) tagállamonként 

Timár, 2006 59


• Pénzügyi év január 1- december 1, a pénzügyi 

kereteket legalább 5, jelenleg 7 évre határozzák 

meg, éves költségvetésekre bontva 

• Legközelebbi költségvetési időszak: 2007-2013 

• A kiadások hat fő fejezete: Parlament, Tanács, 

Bizottság, Bíróság, Számvevőszék, Gazdasági és 

Szociális + Regionális Bizottság 

• Előirányzatok bontása: mezőgazdaság, 

strukturális intézkedések, belső politikák, külső 

fellépések, igazgatás, tartalékok, előcsatlakozási 

támogatás, kompenzációk 

Timár, 2006 60


Timár, 2006 61


Timár, 2006 62

A 2007-2013-AS EU 

KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETE 

• A 2007-2013 közötti költségvetés összege 

866 milliárd EUR (2004-es áron), ennek közel 

fele felzárkóztatási támogatás 

• Ez a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének 

(GNI) 1,045%-a 

• Magyarország 22,4 milliárd EUR felzárkóztatási 

támogatást vehet igénybe 

• A tervezetet az Európai Tanács 2005 decemberében, 

az EP áprilisban fogadta el 

Timár, 2006 63

EU PÉNZÜGYI PERSPEKTÍVA 

MAGYARORSZÁG (2007-2013) 

UNIÓS TÁMOGATÁSOK ÖSSZEGE, 

kötelezettségvállalások 2004-es áron 

1a. Versenyképesség (TEN, K+F, 

Egész életen át tartó tanulás, stb.) *1,0 

1b. Kohéziós politika 22,4 

2. Természeti erőforrások 

- közvetlen és agrárpiaci támogatás 

- vidékfejlesztés 

- egyéb (halászat, környezetvédelem) 

9,2 

6,1 

3,0 

*0,1 

3. Szabadság, bizt. és igazs. térsége 

(Media, Kultúra, Migráció, stb.) *0,1 

4. EU a világban (3. országoknak járó 

támogatások) 0,0 

AZ EU KÖLTSÉGVETÉSÉT 

MEGILLETŐ TÉTELEK 2004-es áron 

Tradicionális saját források (vámok, 

cukorilletékek) 

Hozzájárulások (áfa-, GNI-alapú) 

- Áfa-alapú hozzzájárulás 

- GNI-alapú hozzájárulás 

*1,9 

5,8 

0,9 

4,9 

5. Igazgatás *0,1 

6. Visszatérítés (csak RO, és BU-nak 

jár) 0,0 

Összesen: 32,8 

A brit korrekció finanszírozása 0,6 

Összesen: 8,3 

Timár, 2006 64 

*Becslés, ill. előrejelzés

EU TÁMOGATÁSOK 

MAGYARORSZÁGNAK 

ISPA 

Kohéziós Alap 

2004-2006 

Kohéziós Alap 

2007-20013 

Forrás 44 millió €/év 143 millió €/év 500-600 millió €/év 

Minimális 

projekt-méret 5 millió € 10 millió € 

>25 millió € nagyprojekt 

EURÓPAI TANÁCS 

• Az EU állam- és kormányfőinek testülete, 

az EU csúcsszerve 1974 óta, székhelye 

Brüsszel 

• A Maastrichti Szerződés rendelkezett működéséről, 

évente legalább kétszer tartott 

ülésén részt vesz a Bizottság elnöke is 

• Nagy horderejű stratégiai kérdésekben 

dönt, kijelöli az általános politikai 

irányvonalat, de jogszabályt nem alkot 

(kivétel: közös stratégiák) 

Timár, 2006 66

SOROS ELNÖKSÉG 

• Soros elnökség intézménye: a Tanács elnöki 

tisztségét félévente felváltva tölti be 

egy-egy tagállam: 

2005:Luxemburg / Egyesült Királyság 

2006:Ausztria / Finnország 

• Képviselője elnököl a Tanácshoz kötődő 

testületekben; befolyása van a döntéshozatalra 

(napirend, szavazás előkészítése, stb.) 

• Az elnöki periódusok az Európai Tanácsnak 

az elnöklő tagállamban tartott üléseihez 

(június és december) kapcsolódnak 

Timár, 2006 67

MINISZTEREK TANÁCSA (1) 

• Az EU elsődleges, de nem kizárólagos, 

kormányközi alapon, változó 

összetételben működő jogalkotó szerve 

• A tagállamok érdekképviseleti intézménye: 

döntései a nemzeti érdekek eredőjeként 

értelmezhetők 

• Tagjai: a tagállamok kormányainak 

képviselői, a tárgyalt témában illetékes 

miniszterek (9 összetétel/konfiguráció) 

Timár, 2006 68


• Általános ügyek és külkapcsolatok tanácsa 

• Gazdasági és pénzügyek tanácsa (ECOFIN) 

• Mezőgazdasági és halászati tanács 

• Bel- és igazságügyi együttműködés tanácsa 

• Közlekedési, hírközlési és energiapolitikai ügyek 

tanácsa 

• Foglalkoztatási, szociálpolitikai, egészségügyi 

és fogyasztóvédelmi ügyek tanácsa 

• Versenyképességi tanács 

• Környezetvédelmi tanács 

• Oktatási, ifjúsági és kulturális ügyek tanácsa 

Timár, 2006 69


• Fontosabbak havonta, mások (pl. 

Közlekedési Miniszterek Tanácsa) évente 

2-6 alkalommal 1-2 napig üléseznek 

• Székhelye Brüsszel, a 2500 fős Főtitkárság 

feladata az ülések megszervezése, 

anyagainak előkészítése, lebonyolítása 

• Munkáját az EU mellé rendelt brüsszeli 

nagykövetekből álló, hetente ülésező 

Állandó Képviselők Bizottsága segíti 

(COREPER): szakértői szintű egyeztetés 

Timár, 2006 70


• Állandó képviselők feladata a tagállami 

álláspontok szakértői szintű közelítése, a 

Tanácsi döntések előkészítése, ők tartják 

a kapcsolatot az Unió szervei és a nemzeti 

intézmények között is 

• További 250, témák szerint elhatárolt 

tanácsi munkacsoport (évente 2500 ülés) 

• A Miniszterek Tanácsa a már egyeztetett 

javaslatok politikai vetületeivel foglalkozik, 

így folyamatos a tanácsi döntéshozatal 

Timár, 2006 71


• Évente kb. 100 ülésén rendeleteket, 

irányelveket, határozatokat, 

ajánlásokat, vagy véleményeket 

fogad el 

• Döntéseit egyszerű többséggel, 

minősített többséggel, vagy 

egyhangúlag (konszenzussal) hozza 

• A hatályos Szerződés rendelkezik az 

alkalmazandó szavazási eljárásról 

Timár, 2006 72


• Egyszerű többség: eljárásjogi kérdések 

• Minősített többség: határozat elfogadásához 

legalább a tagok kétharmada által 

leadott, az EU népességének legalább 

62%-át képviselő, legalább 232 szavazat 

kell (lásd szavazati súlyok listája) 

• Egyhangú döntések köre szűkül, de 

stratégiai kérdésekben (külpolitika, 

adózás, szociálpolitika, kultúra, stb.) 

tagállami vétójog fennmarad 

Timár, 2006 73

SZAVAZATI SÚLYOK A 

MINISZTEREK TANÁCSÁBAN 

Németország 29 Ausztria 10 

Franciaország 29 Svédország 10 

Olaszország 29 Írország 7 

Egyesült Királyság 29 Litvánia 7 

Spanyolország 27 Dánia 7 

Lengyelország 27 Szlovákia 7 

Hollandia 13 Finnország 7 

Görögország 12 Észtország 4 

Belgium 12 Ciprus 4 

Cseh Köztársaság 12 Lettország 4 

Magyarország 12 Luxemburg 4 

Portugália 12 Szlovénia 4 

Málta 3 

ÖSSZESEN: 321 MINŐSÍTETT TÖBBSÉG: 232 

BLOKKOLÓ KISEBBSÉG: 90 

Románia 14 (2007-től) 

Bulgária 10 (2007-től) 

ÖSSZESEN: 345 MINŐSÍTETT TÖBBSÉG: 255 

BLOKKOLÓ KISEBBSÉG: 91 

(2007-től) 

Timár, 2006 74

EURÓPAI BÍRÓSÁG (1) 

• Az 1952-es Párizsi Szerződés alapján jött 

létre 1957-ben, székhelye Luxemburg 

• Ügyel a tagállamokban közvetlenül alkalmazható 

közösségi jog betartására, ez elsőbbséget 

élvez a nemzeti joggal szemben 

• Tagjait a tagállamok közös megegyezéssel 

nevezik ki: 25 bíróból áll, 6 éves megbízásuk 

megújítható, a bírák felét 3 évente cserélik 

• 8 főtanácsnok készíti elő az ügyeket 

(tagállamok jelölik őket) 

Timár, 2006 75


• A bírák maguk közül választott elnökének 

megbízatása 3 évre szól (megújítható), ő 

irányítja a Bíróság munkáját, vezeti a 

tárgyalásokat és tanácskozásokat 

• 1989 óta Felső Bíróság segíti, 25 tagját a 

tagországok nevezik ki 6 évre (megújítható) 

• A panaszokat írásban kell benyújtani, az 

ítéleteket nyilvánosan hirdetik ki 

• 1951 óta 10000 ügyet tártak a Bíróság elé, ez 

közel 5000 ítéletet hozott 

Timár, 2006 76


• Nizzai Szerződés: tagállamonként egy bíró 

• Eljárások: 

1. Kötelezettség teljesítésének elmulasztása (tagállamok) 

2. Semmissé nyilvánítás (közösségi intézmények 

rendelkezéseire vonatkozóan) 

3. Intézkedés elmulasztása (közösségi intézmények) 

4. Kártérítés (EU intézményei és alkalmazottai okozta kár) 

5. Fellebvitel (fellebbezés az Elsőfokú Bíróság ítéletei ellen) 

6. Előzetes döntéshozatal (nemzeti bíróságok kérelmére) 

7. Véleménykérés (Tanács, Bizottság, tagállamok nemzetközi 

egyezményeivel kapcsolatosan, előzetesen) 

Timár, 2006 77

EGYÉB INTÉZMÉNYEK 

• Európai Számvevőszék (1977), székhelye 

Luxemburg, ellenőrzi, hogy az EU a költségvetési 

szabályoknak és a kitűzött céloknak 

megfelelően költi el az adófizetők pénzét 

• Tanácsadó bizottságok: Gazdasági és 

Szociális Bizottság, Régiók Bizottsága 

• Európai Beruházási Bank (EIB, Luxemburg) 

feladata EU beruházások hitelfinanszírozása 

• Európai Központi Bank (Frankfurt), Központi 

Bankok Európai Rendszerének irányítója 

Timár, 2006 78

ALKOTMÁNYOS 

SZERZŐDÉS 

• Előzmények: 

2001. dec: Laekeni Nyilatkozat 

2002. febr: Európai Konvent 

2003. júl: Konszenzusos tervezet 

2004. okt. 29: Ünnepélyes aláírás, Róma 

• 1. rész: EU céljai, hatáskörei, döntéshozatali 

módok, intézmények 

• 2. rész: Alapvető Jogok Európai Chartája (2000) 

• 3. rész: A jelenlegi szerződések rendelkezéseit is 

magukba foglaló politikák és az Unió működése 

• 4. rész: Általános és záró rendelkezések, az 

alkotmány módosításának lehetséges módja 

Timár, 2006 79

MI VÁLTOZHAT (1) 

• Az Európai Tanács az Unió intézményévé válik, 

elnökét 2,5 évre választják 

• EU önálló jogi személyiséggé válik 

• Külügyminiszteri poszt jön létre; alelnöke a 

Bizottságnak, elnöke a Külügyi Tanácsnak 

• Soros elnökséget három tagállam látja majd el 

(felváltva egy elnök, két segítő), 3x6 hónapig 

• 2009-től a parlamenti helyek minimuma 6, 

maximuma 96, maximum 750 képviselő lehet 

• Parlament együttdöntési jogköre bővül (európai 

törvények 95%-a) 

Timár, 2006 80


• Egy ország – egy biztos elv 2014-ig 

• Minősített többséghez a tagállamok legalább 

55%-ának (legalább 15 tagállam) egyetértése 

szükséges, amelyek a népesség legalább 65%-át 

képviselik 

• Blokkoló kisebbséget legalább 4 tagállam 

alkothat 

• Egyhangú szavazás fennmarad az adópolitikai, 

kül- és biztonságpolitikai, védelmi kérdésekben 

és az Alkotmányos Szerződés módosításához 

Timár, 2006 81


• Újdonságok: 

„korai figyelmeztetés” (nemzeti kormányok 

tanulmányozzák a jogszabály-tervezeteket) 

1 millió EU állampolgár kezdeményezheti, hogy 

a Bizottság nyújtson be törvényjavaslatot 

energia, sport, turizmus, űrkutatás, közigazgatás 

területén együttműködés új jogi alapokon 

Eurozónában lehetőség közös adópolitikára 

Európai Ügyészség jogi alapjainak 

megteremtése 

Szolidaritási klauzula a terrorizmus ellen 

Timár, 2006 82

ELFOGADÁSTÓL 

A HATÁLYBA LÉPÉSIG () 

2004 2005 

EP 

választás 

PARLAMENTI JÓVÁHAGYÁSSAL: - Ausztria, Németország, Magyarország, Ciprus, Belgium, 

Görögország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Olaszország, Szlovénia, Szlovákia elfogadta 

- Észtország, Finnország, Lengyelország, Svédország elhalasztotta a döntést 

Államközi 

Konferencia 

2002-2004 

ALKOTMÁNY 

Államfők, vagy 

kormányfők 

aláírása 

Ratifikálás 

a 

Tagállamokban 

HATÁLYBA 

LÉPÉS 

Aláírás. 2004.10.29 

Róma (EU 25) 

Új Bizottság 

2004.nov. 

NÉPSZAVAZÁSSAL: - Spanyolország elfogadta 

- Franciaország, Hollandia 2005-ben elutasította 

- Egyesült Királyság, Dánia, Csehország, Írország, Portugália elhalasztotta

4. ELŐADÁS 

KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA, 

A TRANSZ-EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI 

HÁLÓZAT (TEN-T) 

Timár, 2006 84

KÖZÖS 

KÖZLEKEDÉSPOLITIKA (1) 

• Már a Római Szerződés (1957) 3. cikke a 

közlekedéspolitikát közös politikaként 

határozta meg 

• Más közös politikákkal (kereskedelem-, 

verseny-, agrár- és halászati politika) 

szemben e téren gyengébb a Közösség és 

intézményeinek szerepe (jogi és politikai 

keretek meghatározására szorítkozik) 

• Irányítás és végrehajtás a tagállamok 

hatáskörében marad 

Timár, 2006 85

KÖZÖS 


• Eredeti célok (1957): nemzetközi (átmenő) 

forgalom közös szabályozása, szolgáltató 

közlekedési vállalatok más tagállamokban 

való működésének engedélyezése 

• A Bizottság terve a fizikai, adminisztratív 

korlátok lebontására (1963) a tagállamok 

protekcionizmusa miatt nem valósult meg 

• 1985: Európai Bíróság elmarasztalta a 

Bizottságot a közös közlekedéspolitika 

kidolgozásának elmulasztása miatt 

Timár, 2006 86

KÖZÖS 


• Az egységes piac létrejöttének feltétele a 

közlekedési piac liberalizációja, a közlekedési 

szolgáltatások szabad mozgásának, a 

szolgáltatók versenyének biztosítása is 

• A jogharmonizáció felgyorsításával ez a 

közlekedés minden ágában (közúti, vasúti, 

tengeri, belvízi, légi) 1998-ra valósult meg 

• Főbb lépések: Fehér Könyv 1992, Transz- 

Európai Hálózatok (Maastricht 1993), 

Fehér Könyv 2001 

Timár, 2006 87

KÖZÖS 


• Fehér Könyv 1992: fő cél a jogharmonizáció 

felgyorsítása, a közlekedés területén a 

versenypiaci viszonyok létrehozása 

• Kulcsfogalmak: 

 

 

 

 

 

hatékonyság és biztonság növelése 

a gazdasági növekedéssel összhangban fenntartható 

mobilitás 

tagállamok gazdasági együttműködését elősegítő 

infrastruktúra-fejlesztés 

környezetvédelem 

szociális (foglalkoztatási) szempontok 

Timár, 2006 88

KÖZÖS 


• Közös EU közlekedéspolitika 2010-ig: „Itt 

az idő dönteni” Fehér Könyv (2001 szept.) 

• „Félidős felülvizsgálat” 2006-ban: szerény 

eredmények 

• Az egyéni utazási teljesítményt, amely 

napi 17 km-ről 35 km-re növekedett (1970- 

1998) szerzett személyi jognak tekintik 

• A különböző közlekedési módok egyenlőtlen 

növekedése gazdasági veszteségeket 

és társadalmi feszültségeket okoz 

Timár, 2006 89

KÖZÖS 


• Célok: a szállítási teljesítmények és a GDP 

növekedési üteme közötti szoros 

kapcsolat fokozatos lazítása (decoupling, 

szétkapcsolás) a közlekedési 

munkamegosztás kiegyensúlyozásával, a 

minőség és a közlekedésbiztonság 

javításával 

• Több, mint 60 intézkedést irányoztak elő a 

kitűzött célok elérésére 

Timár, 2006 90

KÖZÖS 


• A vasúti piac szabályozott piacának megnyitása: 

2003-2007 áruszállítás és 2010 személyszállítás 

• Közúti közlekedésbiztonság és munkajogi 

szabályozás javítása és betartatása 

• TEN Útmutató (2004): elsőbbség a vasúti szűk 

keresztmetszetek felszámolásának 

• Galileo (2008-2010) 

• Marco Polo intermodális fejlesztési program (2003) 

• Európai Nyitott Égbolt (2003) 

• Infrastruktúra-használat igazságos díjszabása és 

adózás összehangolása 

• Közlekedésbiztonsági intézkedések 

Timár, 2006 91

KÖZÖS 


• Eredményességet mérő mutatók: 

GDP és szállítási teljesítmény-növekedés 

szétkapcsolása: járműkm 

1998-as közlekedési munkamegosztás 

(teljesítmény-arányok) helyreállítása 

Az új tagállamokban a vasúti áruszállítás 35%- 

os teljesítményarányának fenntartása 

Közúti balesetek halálos áldozatai számának 

50%-os csökkentése (2010-ben, 2000-hez 

viszonyítva) 

Timár, 2006 92

KÖZÖS 


• Cél: a munkamegosztás befolyásolása, 

közúti áruszállítás növekedési ütemének 

fékezése 

• Utakkal kapcsolatos intézkedések: 

 

 

 

 

A közúti áruszállítás minőségének javítása (fuvarvállalási és 

munkavégzési feltételek összehangolása) 

A közlekedésbiztonság fokozása (a kőzúti balesetek halálos áldozatai 

számának felére csökkentése 2010-re 2000-hez képest) 

Az úthasználók közötti hatékony tehermegosztást biztosító adó- és 

útdíjpolitika kidolgozása és megvalósítása 

A Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T) építése 

Timár, 2006 93

A KÖZLEKEDÉSI MUNKAMEGOSZTÁS FEJLŐDÉSE 

ÁRUSZÁLLÍTÁS (ÁRUTONNA-KILOMÉTER) 

100% 

90% 

80% 

70% 

60% 

50% 

40% 

30% 

20% 

10% 

0% 

20 

27 

39 

44 

51 

10 

50 

61 

5 

59 

64 

70 72 

5 

6 

3 

14 

57 

2 

66 

11 

43 

3 

35 

30 

9 

26 

28 

9 

20 

20 

15 13 

8 8 

11 13 15 13 13 13 

6 6 4 

EU 1970 EU 1980 EU 1990 EU 2000 H 1970 H 1980 H 1990 H 1992 H 2000 H 2005 H 2015 

csővezeték vasút belvízi hajózás közút 

Timár, 2006 94

A KÖZLEKEDÉSI MUNKAMEGOSZTÁS FEJLŐDÉSE 

SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS (UTASKILOMÉTER) 

100% 

2 4 

6 7 

1 

1 

2 

2 

3 

3 

3 

90% 

80% 

70% 

60% 

50% 

76 

78 

79 

82 

28 

39 

48 

58 59 

60 

69 

77 

40% 

30% 

20% 

10% 

0% 

33 

27 27 

26 

18 

12 

32 

11 

12 

9 

6 

18 

10 

13 12 

8 

11 

7 

10 

5 

8 

EU 1970 EU 1980 EU 1990 EU 2000 H 1970 H 1980 H 1990 H 1992 H 2000 H 2005 H 2015 

vasút autóbusz sz.gépkocsi repülőgép 

Timár, 2006 95

AZ ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK FŐ MOZGÁSIRÁNYAI EURÓPÁBAN 

-5 

DUBLIN 

BIRMINGHAM 

SWANSEA 

PORTUGÁLIÁBA 

LE HAVRE 

BORDEAUX 

0 5 

TEN-T folyosók 

PENK folyosók 

EDINBOROUGH 

MADRID 

I- 

Árumozgási irány 

BARCELONA 

IX 

BREMEN 

AMSTERDAM 

10 15 20 25 30 35 40 

SZT. PÉTERVÁR 

OSLO 

LONDON 

BRUXELLES 

LUXEMBOURG 

PARIS 

ROMA 

SZICILIÁBA 

KOBENHAVEN 

PLOCE 

HELSINKI 

STOCKHOLM 

BEOGRAD 

DURRES 

RIGA 

Timár, 2006 96 

VIII 

V 

I 

IX 

I 

LVOV 

TALINN 

VILNIUS 

ZÜRICH 

GRAZ 

V BUDAPEST 

LJUBLJANA 

X IV 

LION 

ZAGREB 

IV 

RIJEKA X 

SARAJEVO 

MARSEILLE 

SOFIA 

MILANO 

HAMBURG 

FRANKFURT 

MÜNCHEN 

BERLIN 

TRIESTE 

WIEN 

GDANSK 

III 

PRAHA 

VI 

KRAKOW 

BRATISLAVA 

III 

MINSK 

WARSZAWA 

V 

IX 

IX 

IX IX 

IX 

II 

KIEV 

ODESSA 

CHISINAU 

CONSTANTA 

BUCURESTI 

VARNA 

IV 

GÖRÖGORSZÁGBA 

IX 

MOSZKVA 

ISTANBUL 

60 

55 

50 

45 

40

TRANSZ-EURÓPAI 

HÁLÓZATOK 

• Maastrichti Szerződés (1992): a Transz- 

Európai Hálózatok (TEN) kijelölése (közlekedés: 

TEN-T; távközlés, energia) 

• Cél: a nemzeti hálózatok összekapcsolása, 

átjárhatóság (interoperability) biztosítása 

• TEN-T: határidő 2010, becsült összköltség 

400 Md € (finanszírozás: tagállamok költségvetése 

és magántőke, EU költségvetési 

támogatás) 

Timár, 2006 97

TERVEZETT EU TEN-T 

HÁLÓZAT 2010-BEN 

• 75200 km út, 85%-ban autópálya 

• 78000 km vasútvonal 

• 330 repülőtér 

• 270 nemzetközi tengeri kikötő 

• 210 belvízi hajóúti kikötő 

• Forgalomszervező, forgalomirányító és 

utastájékoztató rendszerek 

Timár, 2006 98

A 

TRANSZ- 

EURÓPAI 

KÖZÚT- 

HÁLÓZAT 

Timár, 2006 99

A 

TRANSZ- 

EURÓPAI 

VASÚT- 

HÁLÓZAT 

Timár, 2006 100

A 

TRANSZ- 

EURÓPAI 

KOMBI- 

NÁLT 

KÖZLE- 

KEDÉSI 

HÁLÓZAT 

Timár, 2006 101

TEN-T HÁLÓZAT 

FINANSZÍROZÁSA (1) 

• Becsült kiadás 19 Md €/év (1996/97 átlaga) 

• Költségek: a prioritásoknak megfelelően 60% 

vasúti, 25% közúti, 15% légi- és víziközlekedési 

beruházásra 

• Maastrichti Szerződés: Kohéziós Alap (CF) az 

EU vásárlóerő-paritáson számított átlagos 

GDP/fő értékének 90%-át el nem érő 

tagállamok (2004-ig: Görögország, Írország, 

Spanyolország és Portugália) környezetvédelmi 

és közlekedési (TEN-T) beruházásainak 

támogatására (l. később) 

Timár, 2006 102

TEN-T HÁLÓZAT 

FINANSZÍROZÁSA (2) 

• Kohéziós Alap 

1993-1999: 15 Md € 

2000-2006: 18 Md € 

• TEN-T közösségi finanszírozás 2000-2006: 

TEN költségvetési előirányzat 4,2 Md € 

Kohéziós Alap 9,0 Md € 

Strukturális Alapok 4-6 Md € 

EIB hitel évente (2000-ben) 6,6 Md € 

• Magántőke bevonására (Public-Private 

Partnership, PPP) tett erőfeszítések csak 

mérsékelten sikeresek voltak 

Timár, 2006 103

AZ EU TRANSZEURÓPAI KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATA (TEN-T), A PÁN-EURÓPAI 

NEMZETKÖZI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK ÉS AZ EURÓPAI FEJLŐDÉSI ZÓNÁK 

-5 

DUBLIN 

BIRMINGHAM 

SWANSEA 

0 5 

2003-ban: 

LE HAVRE 

∼60 000km 

PORTUGÁLIÁBA 

BORDEAUX 

TEN-T folyosók 

PENK folyosók 

EDINBOROUGH 

MADRID 

PARIS 

-I 

BARCELONA 

10 15 20 25 30 35 40 

HELSINKI 

SZT. PÉTERVÁR 

OSLO 

IX 

Európai fejlődési zónák 

BREMEN 

AMSTERDAM 

LONDON 

BRUXELLES 

EU autópályák LUXEMBOURG 

LION 

MILANO 

MARSEILLE 

HAMBURG 

FRANKFURT 

MÜNCHEN 

ZÜRICH 

ROMA 

KOBENHAVEN 

GRAZ 

LJUBLJANA 

SZICILIÁBA 

BERLIN 

WIEN 

GDANSK 

RIJEKA 

Timár, 2006 104 

PLOCE 

III 

PRAHA 

SARAJEVO 

TRIESTE 

STOCKHOLM 

VI 

VIII 

BEOGRAD 

DURRES 

RIGA 

V 

I 

KRAKOW 

IX 

BRATISLAVA 

I 

LVOV 

V BUDAPEST 

X IV 

ZAGREB 

IV 

X 

SOFIA 

TALINN 

VILNIUS 

III 

MINSK 

WARSZAWA 

V 

IX 

IX 

GÖRÖGORSZÁGBA 

IX IX 

VARNA 

KIEV 

ODESSA 

CHISINAU 

CONSTANTA 

BUCURESTI 

IV 

IX 

II 

IX 

MOSZKVA 

ISTANBUL 

60 

55 

50 

45 

40

PÁN EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI 

FOLYOSÓK 

• 1992 Prága/1994 Kréta/1997 Helsinki Pán- 

Európai Közlekedési Konferencián a kormányok 

javaslatára kijelölték a fejlesztésekhez 

iránymutató páneurópai nemzetközi 

közlekedési (PENK) folyosókat 

• PENK utak, vasutak, víziutak, repülőterek: 

nem mindig nemzeti fejlesztési prioritások 

• PENK folyosókon a gazdaságilag hatékony 

projektek másoknál nagyobb eséllyel () 

pályázhatnak nemzetközi (EU) támogatásra 

Timár, 2006 105

A PÁN-EURÓPAI NEMZETKÖZI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK ÉS 

TÉRSÉGEK (HELSINKI, 1997) 

PENK FOLYOSÓK 

DUNA 

Timár, 2006 106

TINA 

• Közép Kelet-európai országokban a Közlekedési 

Beruházási Igények Értékelésére 

(Transport Investment Needs Assessment 

–TINA) 1999-ben lezárult EU vizsgálat 

• Cél a TEN-T kiterjesztésének előkészítése 

• A PENK folyosókra eső és oda kapcsolódó 

projekteket a kormányok javasolták 

• 2015-ig kb. 110 Md € beruházási igény: 

közlekedés beruházási arányának jelentős 

(GDP 1,5%-ára) emelésével finanszírozható 

Timár, 2006 107

A MAGYARORSZÁGI TINA ÚTHÁLÓZAT 

Timár, 2006 108

A magyarországi TINA közúti gerinchálózat: 

Folyosó 

Vonalvezetés 

Hossz 

km 

Költségbecslés 

millió € 

IV. 

Rajka (Nickelsdorf) – Hegyeshalom - Győr- 

Tatabánya – Budapest – Kecskemét – 

410 942,00 

Kiskunfélegyháza – Szeged - Nagylak 

V. 

Tornyiszentmiklós – Becsehely – Nagykanizsa – 

Balatonszentgyörgy – Zamárdi – Balatonaliga – 

Székesfehérvár – Budapest - Gyöngyös – 

588 2.130,00 

Füzesabony – Nyékládháza – Polgár – 

Nyíregyháza – Záhony (Barabás) 

V (Rijeka 

Letenye – Becsehely 

felé) 

7 30,00 

V (Ploce Udvar (Illocska) – Mohács – Szekszárd – 

felé) Dunaújváros - Budapest 

189 790,00 

X 

Budapest – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – 

(Belgrád 

Szeged - Röszke 

felé) 

171 380,00 

Kiegészítő úthálózati összetevők 

Költségbecslés 

Vonalvezetés 

Hossz km 

millió € 

Polgár – Debrecen – Ártánd 116 300,00 

Sahy – Vác – Budapest 67 160,00 

Tornyosnémeti – Miskolc – Nyékládháza 84 340,00 

Timár, 2006 109

KIEMELT 

TEN-T PROJEKTEK (1) 

• Európai Tanács 1994 (Essen): elsőbbséget 

élvező kiemelt projektek kijelölése: 

1. Nagysebességű É/D vasútvonal/kombinált szállítás (Verona-Berlin) 

2. PBKAL (Párizs-Brüsszel-Köln-Amszterdam-London) nagysebességű vasút 

3. Déli nagysebességű vasútvonal (Madrid-Montpellier/Dax) 

4. Keleti nagysebességű vasútvonal (Párizs-Strasbourg/Mannheim) 

5. Betuwe - hagyományos vasútvonal/kombinált szállítás (Rotterdam-NL/D határ) 

6. Francia-olasz nagysebességű vasútvonal/kombinált szállítás (Lyon-Trieszt) 

7. Pathe és Via Egnatia autópályák Görögországban 

8. Portugália-Spanyolország-Közép-Európa multimodális összeköttetés 

9. Corn-Dublin-Belfast-Larne-Stranraer hagyományos vasútvonal (kész) 

10. Malpensa repülőtér, Milánó (kész) 

11. Ǿresund vasúti/közúti híd Dánia és Svédország között (kész) 

12. Északi háromszög vasútak/közutak korszerűsítése (Svédország, Finnország) 

13. Írország-Egyesült Királyság-Benelux államok közúti összeköttetése 

14. Nyugati parti vasúti fővonal (UK) 

Timár, 2006 110

KIEMELT TEN-T 

PROJEKTEK (ESSEN) (2) 

Timár, 2006 111

KIEMELT 


• A Bizottság 2001-ben 6 új projekt kijelölését és 

2 korábbi kiegészítését javasolta: 

• Új projektek: 

1. Világméretű műholdas navigációs/helymeghatározó rendszer 

(GALILEO) 

2. Nagy kapacitású vasúti összeköttetés a Pireneusokon át 

3. Kelet-Európai kombinált szállítás/nagysebességű vasút 

4. Dunai hajóút javítása Vilshofen és Straubing között 

5. Nagysebességű vasúti átjárhatóság biztosítása az Ibériai félszigeten 

6. Fehrman Belt: Németország és Dánia állandó összeköttetése 

 

Kiegészítések: 

1. Nagysebességű É/D vasút meghosszabbítása (Verona-Nápoly, 

Bologna-Milánó) 

2. Déli nagysebességű vasút meghosszabbítása (Montpellier-Nimes) 

Timár, 2006 112

KIEMELT 


Timár, 2006 113

KIEMELT 


• A célokat lehetetlennek bizonyult a javasolt 

módon elérni (pl. közigazgatásimagánvállalkozási 

társulásokkal – PPP) 

• 2003-as felülvizsgálat (Van Miert jelentés): 

elsőbbségi projekt-lista bővült (22 új 

projekt), határidő 2020, 4 lista: 

0. Lista: Befejezett, illetve 2010-ig befejeződő Esseni projektek 

1. Lista: Európai jelentőségű, 2010-ig elkezdődő, 2020-ra elkészülő 

projektek 

2. Lista: Európai szempontból jelentős, hosszú távon figyelmet 

érdemlő projektek 

3. Lista: A gazdasági és társadalmi kohéziót erősítő fontos projektek 

Timár, 2006 114

KIEMELT 


0 Lista 

• 3 befejezett projekt (Cork-Dublin-Belfast-Stranraer 

vasútvonal, Malpensa reptér, Öresund híd) 

• 2010-ig befejezendő 5 projekt (Betuwe vasútvonal, 

Párizs-Brüsszel-Köln-Amszterdam-London 

TGV, görög autópályák, UK/IRL/Benelux 

közúti összeköttetés, UK Ny. Parti vasúti fővonal) 

• 6 projekt 2010 előtt elkészülő fő részei (Berlin- 

Verona, Déli TGV, Keleti TGV, Lyon-Torino- 

Trieszt, Portugália/Spanyolország/Európa többi 

része közötti multimodális összeköttetés, Északi 

Háromszög) 

Timár, 2006 115

KIEMELT 


• 1. Galileo 

1. Lista 

• 2. Rajna-Majna-Duna akadálymentesítése 

• 3. Tengeri autópályák 

• 4. Lyon-Trieszt/Koper-Ljubljana-Budapest vegyes forgalmú vasútvonal 

• 5. Berlin-Verona-Nápoly/Milánó-Bologna vegyes forgalmú vasútvonal 

• 6. Görög/bolgár határ-Szófia-Budapest-Wien- Praha-Nürnberg vegyes forgalmú 

vasútvonal 

• 7. Dél-Nyugat TGV vonalak 

• 8. Gdansk-Varsó-Brno/Zsolna vegyes forgalmú vasútvonal 

• 9. Lyon/Genova-Basel-Duisburg-Rotterdam/Antwerpen vegyes forgalmú vasútvonal 

• 10. Párizs-Strasbourg-Stuttgart-Wien-Pozsony vegyes forgalmú vasútvonal 

• 11. Ibériai félsziget nagysebességű vasúti hálózatának interoperabilitása 

• 12. Írország/UK/Kontinentális Európa multimodális összeköttetések 

• 13. Közúti/vasúti híd a Messina-i szorosban 

• 14. Állandó vasúti/közúti összeköttetés a Fehrmann Szorosban 

• 15. Az Északi Háromszög 

• 16. Portugália/Spanyolország multimodális összeköttetése Európa többi részével 

• 17. Görög/bolgár határ –Szófia–Nagylak(Budapest)/(Constanta) autópálya 

• 18. Gdansk–Katowice–Brno / Zsolna –Wien autópálya 

Timár, 2006 116

EURÓPAI JELENTŐSÉGŰ, KIEMELT TEN-T PROJEKTEK 

Timár, 2006 117

MAGYARORSZÁGOT ÉRINTŐ 

KIEMELT TEN-T PROJEKTEK (1) 

• 1. Lista: 4. Vegyesforgalmú vasútvonal: Lyon- 

Trieszt/Koper-Ljubljana-Budapest 

6. Vegyesforgalmú vasútvonal: görög/bolgár 

határ-Szófia-Budapest-Wien-Prága- 

Nürnberg 

17. Autópálya: görög/bolgár határ - Szófia – 

- Nagylak (Budapest) / (Constanza) 

• 2. Lista: Határon átnyúló összeköttetések 

Autópálya: (Ljubljana)-Maribor-Pince- 

Tornyiszentmiklós-Letenye-Zamárdi- 

(Budapest) 

• 3. Lista: Autópálya: Gdansk-Torun-Zsolna-Parassapuszta- 

Budapest-Pécs-Ilocska-Szarajevo-Ploce 

Timár, 2006 118



Timár, 2006 119



Timár, 2006 120



Timár, 2006 121

ISPA 

• "Instrument for Structural Policies for Pre- 

Accession" (ISPA, 1999) a csatlakozó 

országok környezetvédelmi és közlekedési 

beruházásainak támogatására létesült 

Előcsatlakozási Alap a 2000-2006-os 

költségvetésben 

• Átmenet PHARE és Kohéziós Alap között 

• A Csatlakozási Szerződésben elfogadott 

burkolat-megerősítési program (l. később) 

társ-finanszírozására vesszük igénybe 

Timár, 2006 122

MAGYAR 

KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 1 

• Közlekedéspolitikai koncepciót (2003-2015) 

az Országgyűlés 2004 tavaszi ülésszakán 

tárgyalta meg és határozatként fogadta el 

• A fő célok illeszkednek az EU közlekedéspolitikájához, 

bár a rangsorolás eltérő: 

‣ a hiányzó közlekedési kapcsolatok kiépítése, lehetővé 

téve a nemzetközi összeköttetést (TEN-T, PENK folyosók), a 

sugaras hálózati szerkezet átalakítása 

‣ az EU jogharmonizáció folytatása, vasúti reform, közszolgáltatások 

finanszírozásának korszerűsítése, piaci verseny 

ösztönzése) 

‣ közlekedési munkamegosztás módosítása, a környezet 

védelme, közúti balesetek áldozatai számának csökkentése 

Timár, 2006 123

MAGYAR 


• 2044/2003 (III.14) Kormányhatározat a 

gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről 

• Ütemezés nem gazdaságossági vizsgálatok 

eredményén alapul, nem biztosítja a 

finanszírozást (v.ö. 2004. évi költségvetés) 

• 2003. évi CXXVIII. Törvény a Magyar 

Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának 

közérdekűségéről és fejlesztéséről 

(2004. jan. 1. óta hatályos) 

Timár, 2006 124

VENEZIA 

felé 

TRIESTE 

14 

PRAHA 

16 18 

20 22 24 26 

LVOV felé 

felé 

OLOMOUC 

50 

ZILINA 

V 

PRESOV 

BRNO TRENCIN 

LINZ 

felé 

SALZBURG 

felé 

V 

GRAZ 

V 

RIEKA 

SOPRON 

SZOMBATHELY 

LJUBLJANA 

ZAGREB 

Vb 

WIEN 

X 

IV 

MARIBOR 

IV 

KARLOVAC 

TEN-T folyosó 

TINA folyosó 

javasolt TINA folyosó 

díjas autópálya 

szabad autópálya 

GYŐR 

NAGYKANIZSA 

PÉCS 

X 

Va 

BRATISLAVA 

VESZPRÉM 

V 

BROD 

Vc 

IV 

ZVOLEN 

Xa 

Xa 

SARAJEVO, 

PLOCE felé 

L.MIKULAS 

KOSICE 

MISKOLC 

BUDAPEST 

SZOLNOK 

SZEGED 

TIMISORA 

NOVI-SAD 

X 

ARAD 

NIS felé 

Va 

MUNKACEVO 

NYÍREGYHÁZA 

V 

DEBRECEN 

IV 

BEOGRAD 

ORADEA 

KECSKEMÉT 

BÉKÉSCSABA 

IV 

CLUJ-NAPOCA 

SIBIU 

SOFIA 

felé 

PITESTI 

KIEV 

BRASOV 

BUCURESTI 

A TEN-T, PENK ÉS TINA FOLYOSÓK MAGYARORSZÁG KÖRZETÉBEN 

AZ EZREDFODULÓN 

CSÍKSZEREDA 

48 

46 

CHISINAU 

felé 

44 

IX 

IV

5. ELŐADÁS 

MAGYARORSZÁG CSATLAKOZÁSA 

AZ EURÓPAI UNIÓHOZ 

Timár, 2006 126

1993 

I AZ can EU see ELŐTT a growing 

2004 

importance FÉNYES JÖVŐ for 

the EU! ÁLL…. 

No AKKOR doubt - Brussels SEMMI 

is a place KÉTSÉG, for AZ 

INTERTANKO UNIÓBAN A to be.. 

HELYÜNK! 

Timár, 2006 127

BŐVÍTÉSI FOLYAMAT (1) 

• Korábbi bővítéseknél nem szabtak 

feltételeket 

• Európai Tanács követelményrendszere a 

Kelet Közép-európai társult tagállamok 

számára (Koppenhága 1993): 

1. demokrácia megszilárdulása, jogállamiság, az emberi és a kisebbségi 

jogokat garantáló intézményrendszer létrehozása 

2. működő piacgazdaság, EU piacán megfelelő versenyképesség 

kialakulása 

3. alkalmasság a bővülő acquis communautaire befogadására 

4. képesség a tagsággal járó további kötelezettségek vállalására, különös 

tekintettel a politikai, gazdasági és monetáris unióra 

5. az Unió legyen képes fenntartani az integráció fejlődésének ütemét az 

új tagállamokkal együtt 

Timár, 2006 128


• Európai Tanács, Cannes 1995: Fehér 

Könyv megküldése a tagjelölteknek 

(átveendő joganyag és egységes piac 

szabályainak tételes ismertetése) 

• Csatlakozó államok: Ciprus, Csehország, 

Észtország, Lengyelország, Lettország, 

Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, 

Szlovénia (2004); Bulgária, Románia (2007) 

Timár, 2006 129


• EU-Magyarország Társulási Szerződés 

aláírása (1991.12.16, hatályos: 1994.02.01.) 

• Magyarország csatlakozási kérelmének 

benyújtása: 1994.03.31. 

• Országjelentések elkészítése, „Agenda 

2000” programcsomag elfogadása: 1997 

• A csatlakozási tárgyalások megkezdése 

(1998.03.31.) 

Timár, 2006 130


• Csatlakozás döntő eleme a jogharmoni- 

záció: : EU joganyag („acquis 

communautaire - közösségi vívmányok”) 

beépítése a nemzeti jogrendszerbe 

• Csatlakozási tárgyalások fejezetei: 

1. Az áruk szabad áramlása 

2. A személyek szabad mozgása 

3. A szolgáltatásnyújtás szabadsága 

4. A tőke szabad áramlása 

5. Vállalati jog 

Timár, 2006 131


• Csatlakozási tárgyalások fejezetei (folyt.): 

6. Versenypolitika 7. Mezőgazdaság 

8. Halászat 9. Közlekedéspolitika 

10. Adózás 11. Gazdasági és Monetáris Unió 

12. Statisztika 13. Szociálpolitika, foglalkoztatás 

14. Energia 15. Iparpolitika 

16. Kis- és középvállalkozások 17. Tudomány és kutatás 

18. Oktatás és képzés 19. Távközlés, információs technológiák 

20. Kultúra, audiovizuális politika 21. Regionális politika 

22. Környezetvédelem 23. Fogyasztóvédelem 

24. Bel-, igazságügyi együttm. 25. Vámunió 

26. Külgazdasági kapcsolatok 27. Közös kül- és biztonságpolitika 

28. Pénzügyi ellenőrzés 29. Pénzügyek, költségvetés 

30. Intézmények 31. Egyéb kérdések 

Timár, 2006 132


• A közlekedési EU joganyag közel 300 

jogszabályból áll 

• Közlekedési fejezet lezárása: 2002.12.22. 

• Átmeneti mentességek („derogációk”); a 

kért 7-ből 4-et elfogadtak: 

1. Közúti árufuvarozás: A csatlakozás után három évig 

tilos a közúti árufuvarozási kabotázs (külföldi fuvarozó által 

végzett belföldi szállítás). Bármelyik tagország – saját 

viszonylatában – két évvel meghosszabbíthatja az átmenetet. Az 

átmeneti mentességet nemcsak Magyarország, hanem az EU 

jelenlegi tagállamai is kérték: saját fuvarozóikat kívánták 

megvédeni, arra hivatkozva, hogy a tagjelöltek szállítói sokkal 

alacsonyabb költségekkel működnek. 

Timár, 2006 133


2.Túlsúlyos tehergépjárművek: A túlsúlyos tehergépjárműveknél 

2008 végéig fenntarthatjuk a díj- és útvonalengedély-rendszert. 

Az átmenet nem vonatkozik a gyorsforgalmi úthálózatra és azokra a 

felújított útszakaszokra, amelyek megfelelnek az EU 11,5 tonnás 

tengelyterhelési követelményének 

3.Vasúti áruszállítás: Az uniós liberalizáció értelmében 2003. 

március 15-től szabad a nemzetközi fuvarozás a transzeurópai vasúti 

árufuvarozási hálózaton (TERFN). A 2006 végéig tartó átmenet alatt a 

magyar TERFN-hálózatra csak a pályakapacitás húsz százalékáig engedjük 

be az EU vasúttársaságait. 

4.Légi közlekedés: Az unió 2004 végéig elfogadta a zajos gépekre 

kért magyar átmenetet azzal a korlátozással, hogy ennek előnyét csak a 

következő országokból érkező repülőgépek élvezhetik: Azerbajdzsán, 

Kazahsztán, Moldávia, Oroszország, Türkmenisztán, Ukrajna. 

Timár, 2006 134


• A csatlakozás óta Magyarország az EU 

költségvetéséből a közös agrárpolitika, a 

strukturális politika és a belső politikák 

keretében részesül uniós támogatásokban 

• Tagállamként ugyanakkor mi is 

hozzájárulunk az EU költségvetéséhez 

Timár, 2006 135


Timár, 2006 136


• Magyarország 2004 és 2006 között 

részbeni visszatérítést (költségvetési 

kompenzációt) kap 

• Új tagállamok 2004-ben évi kötelezettségeik 

arányos részét (kétharmadát) 

fizették 

• Hazánk EU-val szembeni nettó költségvetési 

egyenlege 2004–2006-ra összesen 

+1,389 Md € (kb. 384 Md Ft) lesz 

Timár, 2006 137


• Közlekedési TEN-T projekteknél EU 

támogatás 10-20% (költségvetés) + 

Kohéziós Alap + EIB hitelek 

• Saját erő: legalább 15-20% 

Timár, 2006 138

A CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉSBEN A TEN-T HÁLÓZAT RÉSZEKÉNT 

ELISMERT VASÚTHÁLÓZATI ELEMEK MAGYARORSZÁGON 

Timár, 2006 139


ELISMERT ÚTHÁLÓZATI ELEMEK MAGYARORSZÁGON 

Timár, 2006 140


ELISMERT VIZIÚTHÁLÓZATI ELEMEK MAGYARORSZÁGON 

Timár, 2006 141

Főúthálózat 

2001 2002 2003 2004 2005 2006 Összes 2007 2008 Összes 

(2007- 

2008) 

Összes 

(2001- 

2008) 

Burkolatmegerősítés (2, 3, 4, 6, 8, 

33, 35, 42, 44, 47, 56, 61. út) 

78 126 270 270 270 1014 1014 

Burkolatmegerősítés 

(41, 49, 51, 58. út) 

51 65 69 185 Burkolatmegerősítés 

(74, 87, 86. út) 

100 100 200 385 

Burkolatmegerősítés 

(egyéb utak) 

30 50 70 70 70 70 360 Burkolatmegerősítés 

(egyéb utak) 

70 70 140 500 

Új utak építése 

(főleg elkerülő szakaszok) 

29 49 45 27 35 61 246 Új utak építése 

(főleg elkerülő 

szakaszok) 

60 60 120 366 

Főutak összesen 59 177 241 418 440 470 1805 230 230 460 2265 

Autópálya és autóút hálózat 

Új utak építése (M0, M3, M5, M7, 

M30, M35, M43, M70) 

65 24 20 237 85 431 Új utak építése 

(M6-56, M7, M8, 

M0) 

177 165 342 773 

Összesen 59 242 265 438 677 555 2236 407 395 802 3038 

A CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉSBEN SZEREPLŐ 

ÚTFELÚJÍTÁSI PROGRAM (KM) 

Timár, 2006 142

KOHÉZIÓS ALAP (1) 

• Létrehozása a Maastrichti Szerződéssel: 

„…a Tanács 1993. december 31-ig létrehoz egy 

Kohéziós Alapot, hogy a környezetvédelemmel és 

a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos 

projektekhez pénzügyi támogatást nyújtson a 

közlekedési infrastruktúra területén„ 

• Azon tagállamok számára elérhető, melyek 

vásárlóerő-paritáson számított GNP/fő 

értéke nem éri el az EU átlag 90%-át 

(minden 2004-ben csatlakozott ország) 

• 2000-2006 leköthető összes forrás 18 Md € 

Timár, 2006 143


• Kohéziós Alapból+Strukturális Alapokból 

nyújtott évi támogatás összege nem 

haladhatja meg az ország GDP-je 4%-át 

• Támogatásra pályázatot kell benyújtani 

• Projektértékelés alapvető szempontjai: 

1. Gazdasági és Szociális hasznok 

2. Hatékony menedzsment 

3. Hozzájárulás a Közösség környezetpolitikájának alkalmazásához 

4. Hozzájárulás a Transz-európai Hálózatokhoz és közösségi 

közlekedéspolitikához 

5. A környezetvédelem és közlekedés közötti egyensúly 

6. Alternatív finanszírozási források figyelembevétele 

Timár, 2006 144


• Támogatás mértéke az állami, illetve hasonló 

kiadások 80-85%-a; projekt minimális költsége 10 

millió € (ISPA 5 millió €), 

• Egy projekt csak egy Alap támogatásából 

részesülhet egy időpontban 

• Szerződés csak az EU szabályoknak megfelelő 

közbeszerzési versenytárgyalást nyert 

ajánlattevővel köthető 

• Előleg a támogatás 20%-a a közösségi támogatás 

engedélyezéséről szóló határozat elfogadásakor, 

ill. közbeszerzési szerződések aláírása után 

Timár, 2006 145

A KOHÉZIÓS ALAPBÓL KAPOTT 

TÁMOGATÁSOK INTÉZMÉNYRENDSZERE 

MAGYARORSZÁGON 2004-2006 

Timár, 2006 146


• Kohéziós Alapból támogatott közlekedési 

beruházások Magyarországon (2004-2006): 

 

 

 

 

1. sz. projekt: Budapest-Cegléd-Szolnok-Lökösháza 

vasútvonal (az ISPA projekt folytatása) 

2. sz. projekt: M0 autópálya keleti szakaszának (a 4-es 

főút és M3- as autópálya között, gödöllői átkötéssel) 

megépítése (460 millió €) 

3. sz. projekt: Légiforgalmi ellenőrzési infrastruktúra 

fejlesztése (30 millió €) 

4. sz. projekt: M43 autóút Szeged-Makó szakasz építése 

(35 km, 330 millió €) 

Timár, 2006 147

STRUKTURÁLIS ALAPOK (1) 

• A Strukturális Alapok, az EU regionális 

politikájának fő pénzügyi eszközei 

• Strukturális Alapok: Európai Regionális 

Alap (ERDF), Európai Szociális Alap (ESF) 

és Európai Mezőgazdasági Orientációs és 

Garancia Alap Orientációs Része (EAGGF 

GF), Halászati Orientáció Pénzügyi 

Eszközei (FIFG) együttesen 

• Strukturális Alapok teljes költségvetése 

213 milliárd € (2000-2006) 

Timár, 2006 148

STRUKTURÁLIS ALAPOK (2) 

• Régiók: területi egységek melyeket az adminisztráció 

megkönnyítése érdekében hoztak létre 

• Nevük NUTS (Nomenclature of Territorial Units 

for Statistics), 5 kategóriában léteznek 

• Strukturális Alapokból általában NUTS 2, NUTS 3 

régiók programjaihoz nyújtanak támogatást a 

GDP/fő < 0,75 . EU átlagú régióknak 

Tipológia Régiók szám a Lakosság 

N U T S 0 O rsz á g o k 1 5 0 .4 - 8 0 m illió 

N U T S 1 S u p ra -ré g ió k 7 7 0 .4 - 1 7 m illió 

N U T S 2 R e g io n á lis 2 0 6 0 .0 8 - 1 0 m illió 

N U T S 3 S u b -re g io n á lis 1 0 3 1 0 .0 2 - 7 m illió 

NUTS 4 Helyi 1074 

NUTS 5 Helyi 98433 

Timár, 2006 149

NUTS-2 ADMINISZTRATÍV 

RÉGIÓK MAGYARORSZÁGON 

A NÉPESSÉG ELOSZLÁSA A RÉGIÓKBAN 1999-BEN 

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 

NYUGAT-DUNÁNTÚL 

KÖZÉP-DUNÁNTÚL 

KÖZÉP- 

MAGYARORSZÁG 

ÉSZAK-ALFÖLD 

444 

DÉL-DUNÁNTÚL 

DÉL-ALFÖLD 

JELMAGYARÁZAT: 

népsűrűség 1999 évben 

(fő/km 2 

) 

90-99 

Timár, 2006 69-79 150 

80-89 

SZERKESZTETTE: ROADTECH KFT.

A MAGYAR AUTÓPÁLYA HÁLÓZAT SŰRŰSÉGE NEMZETKÖZI 

ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN 

km/1000 km 2 

18 

17 

16 

15 

14 

13 

12 

11 

10 

9 

8 

7 

6 

5 

4 

3 

2 

1 

0 

ÚTKATEGÓRIA Tulajdonos/Üzemeltető Hossz 

2003 

(km) 

Autópálya 

Állam/Állami Autópálya Kezelő Rt 

Állam/Alföld Koncessziós 

443 

Autópálya Rt 

97 

Autóút/félautópálya Állam/Állami Autópálya Kezelő Rt 

Országos 

közúthálózat 

Magyarország Magyarország Magyarország EU átlaga 1998 EU kandidátus 

1998 2000 2002 

országok átlaga 

Timár, 2006 151 

1998 

15,4 

Burkolt 

(%) 

5,9 

5,5 6,6 5,4 

100 

57 100 

Állam/Állami Közútkezelő 

Közhasznú Társaságok (19) 29460 99 

Helyi utak Önkormányzatok/Önkormányzatok 105233 34 

Mezőgazdasági utak Magánszféra/magánvállalkozások 23000 28 

Erdészeti utak Magánszféra/magánvállalkozások 4919 52

A MAGYAR GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT 1970-BEN 

A 

Győr 

SK 

Duna 

Tatabánya 

M1 

BUDAPEST 

Vác 

Tornyosnémet 

i 

Miskolc 

Eger 

Füzesabony 

Emőd 

Polgár 

Debrecen 

Tisza 

Nyíregyháza 

UA 

Veszprém 

Székesfehérvár 

M7 

Dunaújváros 

Szolnok 

RO 

Kecskemét 

Békéscsaba 

SLO 

Kaposvár 

Szekszárd 

Szeged 

HR 

Pécs 

YU 

állami autópálya 

koncessziós autópálya 

állami autóút, félautópálya 

épülő autópálya 

épülő autóút 

koncesszióba adott autópálya építési 

jog

A MAGYAR GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT 1990-BEN 

Tornyosnémeti 

UA 

A 

SK 

Duna 

Vác 

M3 

Miskolc 

Eger 

Emőd 

Polgár 

Tisza 

Nyíregyháza 

Győr 

M1 

Tatabánya 

BUDAPEST 

Füzesabony 

Debrecen 

Veszprém 


M0 

Dunaújváros 

M5 

Szolnok 

RO 

M7 

Kecskemét 

Békéscsaba 

SLO 

Kaposvár 

Szekszárd 

Szeged 

HR 

Pécs 

YU 



állami autóút , félautópálya 




jog

A MAGYAR GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT 1998-BAN 

Tornyosnémeti 

UA 

A 

POZSON 

Y, 

PRÁGA 

IV 

BÉCS 

felé 

felé 

M15 

SK 

Duna 

M2 

Vác 

M3 

Miskolc 

Eger 

Emőd 

Polgár 

Tisza 

Nyíregyháza 

Győr 

M1 

Tatabánya 

BUDAPEST 

Füzesabony 

Debrecen 

Veszprém 


V 

M0 

Dunaújváros 

M5 

Szolnok 

RO 

M7 

Kecskemét 

IV 

Békéscsaba 

SLO 

Kaposvár 

Szekszárd 

Szeged 

HR 

Pécs 

YU 

V 

Helsinki folyosók 



állami autóút 




jog

A MAGYAR GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT 2003-BAN 

A 

POZSON 

Y, 

IV 

BÉCS 

PRÁGA 

felé 

felé 

M15 

Győr 

SK 

Duna 

M1 

Tatabánya 

M0 

M2 

BUDAPEST 

Vác 

M3 

Tornyosnémet 

i 

Miskolc 

Eger 

Füzesabony 

Emőd 

M30 

Polgár 

V 

Debrecen 

Tisza 

Nyíregyháza 

UA 

Veszprém 


Dunaújváros 

M5 

Szolnok 

RO 

M7 

Kecskemét 

SLO 

Kaposvár 

V 

M9 

Szekszárd 

M9 

IV 

Szeged 

Békéscsaba 

HR 

Pécs 

YU 

V 




állami autóút , félautópálya 




jog

A GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT 2003-2006 KÖZÖTT MEGVALÓSÍTANI 

TERVEZETT FEJLESZTÉSE [2044/2003 (III.14.) KORM.HAT.] 

KOSICE 

GRAZ 

SLO 

V/A 

A 

M9 

Sopron 

Rábafüzes 

M7 

Letenye 

ZAGREB 

BRATISLAVA, 

IV 

PRAHA 

WIEN 

M15 

Szombathely 

Zalaegerszeg 

LJUBLJANA, 

TRIESTE 

0 

Nagykanizsa 

V Tornyiszmikló 

s 

HR 

Bszgyörgy 

M8 

Győr 

M7 

SK 

Tatabánya 


Veszprém 

Lelle 

Kaposvár 

Duna 

Pécs 

M9 

Mohács 

Ilocska 

Parassapuszta 

M1 

Dunaújváros 

Szekszárd 

SARAJEVO 

V/C 

M6 

M56 

BUDAPEST 

Baja 

M0 

M2 

IV 

Vác 

Kecskemét 

M4 

Salgótarján 

Kiskunfélegyhá 

za 

M5 

Röszke 

BEOGRAD 

X/A 

V 

M3 

M8 

YU 

Füzesabony 

Szolnok 

Szeged 

Tornyosnémet 

i 

Miskolc 

M25 

Emőd 

Eger 

Békéscsaba 

M44 

M43 

Nagylak 

TEMESVÁR, 

BUCHAREST 

M30 

Polgár 

M35 

M4 

IV 

Tisza 

Nyíregyháza 

Debrecen 

ARAD 

V 

M3 

RO 

UA 

V 

LVOV, KIIV 

ARAD, 

KOLOZSVÁR/ R/CLUJ 


gyorsforgalmi hálózat 2002-ben 

Hálózatbővülés 2003-2006: 

2006: 

autópálya 

autóút 



autópálya előkészítés alatt 

autóút előkészítés alatt

A GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT HOSSZÚTÁVÚ (2030) 

FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 

A KAPCSOLÓDÓ FŐ- ÉS MELLÉKÚTI 

FEJLESZTÉSEKKEL 

Salgótarján 

Miskolc 

M2 

Eger 

Nyiregyháza 

Győr 

M2 

Sopron 

Tatabánya 

BUDAPEST 

Debrecen 

Szombathely 

Veszprém Szf.vár 

Szolnok 

Zalaegerszeg 

Dunaújváros 

Kecskemét 

Békéscsaba 

444 

JELMAGYARÁZAT: 

Kaposvár 

Szekszárd 

Szeged 

forrás: UVATERV Rt. 

autópálya (2*3 sáv) 

autópálya (2*2 sáv) 

Pécs 

autóút (2*2 sáv) 

autóút (2*1 sáv) 

főút fejleszések 

elkerülések, bővítések 

hálózati jel. mellékút fejl. 

TINA folyosók 

EU koridor 

SZERKESZTETTE: ROADTECH KFT. 

Timár, 2006 157

GRÁC 

felé 

Rábafüzes 

A 

LJUBLJANA, 

TRIESZT 

felé 

V 

M70 

SLO 

A 2044/2003 (III.14.) KORMÁNYHATÁROZATBAN 2015-RE JAVASOLT 

GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT (HÁLÓZATSŰRŰSÉG: 27-28 KM/KM 2 ) 

M9 

Sopron 

ZÁGRÁB 

V/A felé 

Letenye 

POZSONY, 

PRÁGA felé 

BÉCS 

felé 

Szombathely 

HR 

M86 

IV 

M8 

Zalaegerszeg 

Bszgyörgy 

Tornyiszentmiklós 

Nagykanizsa 

M15 

Győr 

M7 

M1 

SK 

Tatabánya 


Veszprém 

Kaposvár 

Duna 

Lelle 

M81 

Pécs 

M9 

Mohács 

Ilocska 

V/C 

Parassapuszta 

Dunaújváros 

M6 

Szekszárd 

SZARAJEVÓ felé 

M56 

M56 

BUDAPEST 

M0 

Baja 

M2 

IV 

M8 

Vác 

Kecskemét 

M4 

Kiskunfélegyhá 

za 

M5 

BELGRÁD 

felé 

X/A 

V 

M3 

Szeged 

Röszke 

YU 

Tornyosnémet 

i 

Miskolc 

M25 

Eger 

Füzesabony 

Szolnok 

Békéscsaba 

Nagylak 

M43 

M30 

Emőd 

M44 

Polgár 

IV 

TEMESVÁR, 

BUKAREST 

felé 

KASSA 

felé 

M35 

Nyíregyháza 

ARAD 

felé 

Tisza 

Debrecen 

M4 

V 

RO 

ARAD, 

KOLOZSVÁR 

felé 

V 

M3 

határátkelő 


autópálya 

autóút 


UA 

LVOV, KIJEV 

felé

EURÓPA TERV (1) 

Az infrastruktúra fejlesztését szolgáló 

autópálya program 2003-2006: 

M0 - tovább épül 

M3 - 2004-ig Görbeházáig megépül 

M4 

M30 

M35 

M5 

M6 

M7 

M70 

M8 

- 2006-ig Nyíregyházáig megépül 

- Vecsés-Üllő elkerülő szakasz 

- 2004-ig Miskolcig megépül 

- 2006-ig Debrecenig megépül 

- 2006-ig Szegedig megépül 

- megépül Dunaújváros - Budapest között. 

- 2006 végéig 58 km-rel bővül, 

- Letenye-Tornyiszentmiklós országhatár 

- M6- M51 között a dunaújvárosi Duna-híddal 

Timár, 2006 159

EURÓPA TERV (2) 

• Az úthálózat-fejlesztés stratégiai céljai: 

 

 

 

 

 

Középtávon (2015) a gyorsforgalmi utakkal való ellátottság 

(km/km 2 ) érje el az EU15 akkori ellátottsági átlaga 60%-át 

Hosszú távon (2030) a gyorsforgalmi utakkal való ellátottság 

(km/km 2 ) érje el az EU15 akkori ellátottsági átlagértékét 

A hálózat sugaras szerkezete fokozatosan változzon sugarasgyűrűs 

rácsszerkezetté, az elmaradott területek felzárkóztatása, 

a fővárosi agglomeráció tehermentesítése érdekében 

Javuljon a közlekedési ágak közötti munkamegosztás 

Megfelelő áteresztőképességű határátkelők alakuljanak ki, 

álljanak helyre a hagyományos mellékúti kapcsolatok 

 

A természeti és emberi környezet, a termőföld védelme 

Timár, 2006 160

A GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT JAVULÓ REGIONÁLIS 

MEGOSZLÁSA AZ EURÓPA TERV EREDMÉNYEKÉNT 

Regionális hálózatsűrűség (autóutak hossza km/1000 km 2 ) 

2000 2006 

Közép-Magyaro. 

Észak-Dunántúl 

Nyugat-Dun 

Dunántúl 

Dél-Dunántúl 

Észak-Magyaro. 

Észak-Alföldld 

Dél-Alföldld 

Országos egész 

27,0 

12,0 

8,1 

1,0 

5,0 

0,0 

3,0 

5,9 

35,1 

16,4 

10,7 

7,4 

11,7 

6,4 

6,7 

11,2 

Timár, 2006 161

NEMZETI FEJLESZTÉSI 

TERV (NFT) (1) 

• Az Európai Unió tagjaként Magyarország 

jogosulttá vált az EU támogatásainak 

igénybevételére a strukturális alapokból és a 

Kohéziós Alapból, ennek előfeltétele és kerete a 

2003-ban benyújtott első NFT 

• A Nemzeti Fejlesztési Terv, illetve a Közösségi 

Támogatási Keret 2004-2006 között mintegy 

1350 Md Ft értékű fejlesztés megvalósítását 

teszi lehetővé (ez az összes tervezett hazai 

közösségi fejlesztés 50%-a) 

• A 2. NFT (2007-2013) 2005 végére nem készült 

el, egyeztetés alatt áll 

Timár, 2006 162

NEMZETI FEJLESZTÉSI 

TERV (NFT) (2) 

• A célokat, amelyek elérésére pályázat útján támogatás 

kérhető, a magyar Nemzeti Fejlesztési Terv 

(NFT) operatív programjai (OP) határozzák meg: 

 

 

 

 

 

Agrár és vidékfejlesztés 

Gazdasági versenyképesség 

Humán erőforrások fejlesztése 

Környezetvédelem és infrastruktúra (KIOP) 

Regionális fejlesztés (ROP) 

• Az 5 OP keretében 2004-től több mint 60 témában 

lehet pályázni (utak: elsősorban KIOP és ROP) 

• Pályázatok elkészítéséhez segítséget nyújtanak a 

Regionális Fejlesztési Ügynökségek 

Timár, 2006 163

NFT KÖRNYEZETVÉDELEM & 

INFRASTRUKTÚRA OP 

• 2.1. A főúthálózat műszaki színvonalának 

emelése (közúthálózat-fejlesztésért felelős költségvetési 

szervek & intézményeik; 53,1 MdFt/3 év) 

 

 

 

Út-rehabilitációs program a burkolatok teherbírásának 11,5 t 

tengelyterhelést lehetővé tevő növelésére 

Elkerülő és tehermentesítő utak építése 

A főúthálózat kapacitásának növelése a régiók között 

• 2.2. Útépítés a javuló környezetért (költségvetési 

szervek & intézményeik; 11,1 MdFt/3 év) 

 

 

Elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése 

Intermodális központok közlekedési kapcsolatainak fejlesztése 

Timár, 2006 164

NFT REGIONÁLIS 

FEJLESZTÉS OP 

• 2.0 Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek 

elérhetőségének javítása (helyi önkormányzatok 

& intézményeik & társulásaik, központi 

költségvetési szervek/intézményeik, nonprofit 

közhasznú társaságok; 25,52 Md Ft/3 év; 

minimális saját forrás 10%) 

 

 

 

Négy- és ötszámjegyű utak, ezekkel azonos funkciójú 

önkormányzati bekötő és összekötő utak építése, burkolatának 

és alépítményének felújítása, szélesítése és megerősítése 

Út alatt és mellett található infrastrukturális elemek 

korszerűsítése 

Közlekedésbiztonság növelését és a környezet védelmét 

szolgáló beruházások 

Timár, 2006 165

ELSŐRENDŰ HATÁRÁTKELŐHELYEK ELÉRHETŐSÉGE BUDAPESTRŐL 

A MEGVALÓSULÓ GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT HATÁSÁRA (2008) 

2000-es utazási idő 

2008-as utazási idő 

2000-ben elfogadható normaidő 

M2-2 

5 

M1 

4 

óra 

M3-M30-3 

3 

2 

1 

M7-8 

0 

4 

M7-7 

M5-5 

M6-6 

Timár, 2006 166 

63

6. ELŐADÁS 

A KÖZBESZERZÉS SZABÁLYAI 

AZ EURÓPAI UNIÓBAN 

Timár, 2006 167

A POLITIKAI HÁTTÉR 

• Az egységes piac csak akkor működhet, 

ha a közpénzekből finanszírozott árukért, 

munkákért és szolgáltatásokért minden 

vállalkozás egyenlő eséllyel versenyezhet 

• Római Szerződés alapelvei: nemzeti alapú 

megkülönböztetés, a beszerzendő áruk, 

szolgáltatások körének korlátozása tilos 

• Értékükkel arányos árú és minőségű termékek, 

szolgáltatások csak átlátható és 

valós verseny esetén vásárolhatók 

Timár, 2006 168

KÖZBESZERZÉS 

• A közbeszerzés a különféle szolgáltatások 

és fogyasztási cikkek költségvetési 

szervek által történő megvásárlása 

• Közös: a finanszírozás közpénzekből, a 

megrendelések gyakran nagy értékűek 

• A közlekedési infrastruktúra (utak, hidak, 

vasútvonalak, repülőterek, kikötők, stb.) 

tervezése, építése, műszaki ellenőrzése 

(építőmérnöki tevékenység) döntően a 

közbeszerzés körébe tartozik 

Timár, 2006 169

KÖZÖSSÉGI KÖZBESZERZÉSI 

ALAPELVEK 

• Más tagállamokbéli szállítókkal szembeni 

diszkrimináció tilalma (nem lehet nemzeti 

szabványokkal, vagy meghatározott műszaki eljárásokkal kizárni 

más tagállamok potenciális ajánlattevőit) 

• Az áruk szabad mozgása elvének érvényesülése 

(nem lehet a külföldi ajánlattevőktől különleges pénzügyi 

biztosítékokat kérni, a viszonosság elvének érvényesítését feltételül 

szabni, az áru minőségére, összetételére, minőségi bizonylatolására 

külföldiek által nem teljesíthető előírásokat megszabni) 

• Letelepedés szabadsága és szolgáltatások 

szabad nyújtása elvének érvényesülése 

(nem lehet a külföldi tulajdonú vállalkozások bejegyzését és 

szolgáltatásaikat korlátozni) 

Timár, 2006 170

KÖZBESZERZÉS GAZDASÁGI 

JELENTŐSÉGE 

• EU15 közbeszerzés összértéke évente 

1000 Md €, a GDP 12%-a, Magyarországon 

kb. 607 Md Ft, GDP 5%-a (2001) 

• Csak a pályázatok 15%-át nyerik más 

tagállamokból pályázók 

• Hivatalos Lapban (OJ) közölt versenytárgyalási 

felhívások száma >120000/év 

• A különleges, vagy viszonylag alacsony 

értékű beszerzéseket nem célszerű 

közösségi szinten szabályozni 

Timár, 2006 171

EU SZABÁLYOZÁS (1) 

• A Szerződés csak tiltja a tisztességtelen 

eljárást; közbeszerzés Közösségi pozitív 

szabályozása szükségessé vált 

• Az érdekelt vállalatok igénylik: 

 

 

 

a lehető legpontosabb tájékoztatást, hogy a 

közbeszerző jogos igényeit mindenben 

kielégítő ajánlatot tehessenek 

a lehető legnagyobb mértékű átláthatóságot, 

hogy a döntéseket méltányos módon hozzák 

a beszerzési eljárás szabályozásának a 

változó körülményekhez való igazítását 

Timár, 2006 172

NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁS 

• General Agreement on Procurement (GPA) 

GATT egyezmény a kormányzati 

árubeszerzések szabályozásáról (1979) 

• A második - módosított - közbeszerzési 

egyezmény (1996) a kormányzati áruvásárlások 

mellett kiterjed a szolgáltatásokra, 

a beruházási beszerzésekre, valamint 

az önkormányzatok és a közszolgáltatást 

végzők beszerzéseire is 

• A GPA és a Közösségi közbeszerzés összhangját 

a 97/52/EK irányelv teremti meg 

Timár, 2006 173


• Munkák és termékek beszerzésére vonatkozó 

Irányelveket többször módosították 

• 93/36/EGK Irányelv a termékek, 93/37/EGK 

Irányelv a munkák közbeszerzési szerződéses 

eljárását szabályozza (közlekedés, 

vízgazdálkodás, energia, telekommunikáció 

esetében 93/38/EGK) 

• 89/665/EGK Irányelv a termékekre, munkákra, 

szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzések 

jogorvoslati eljárásait hangolja össze 

Timár, 2006 174

JOGORVOSLATI ELJÁRÁS 

• Tagállamoknak biztosítaniuk kell az ellenőrizhetőség, 

a panaszok orvoslása, a jogellenes lépések 

semmissé nyilvánítása, az esetleges kártérítések 

stb. objektív és hatékony megvalósítását 

• Az eljárás panaszbeadvánnyal indul, az eljáró 

hatóság döntése ellen bírósághoz lehet fordulni 

• Közösségi szintű jogorvoslatot a Bizottságtól 

lehet kérni, ha a szerződést még nem ítélték oda 

és a jogsértés egyértelmű 

• Tagállamok hatóságai közbeszerzési gyakorlatát 

külső szakértők vizsgálják és hitelesítik 1993 óta 

Timár, 2006 175


• Cél: nem a közbeszerzéssel kapcsolatos 

nemzeti jogszabályok összehangolása, 

hanem biz. értékhatáron felüli szerződéskötéskor 

kötelező közös szabályozás 

• A közös szabályok megszabják: 

1. az irányelvek hatálya alá eső közbeszerzők 

típusait (állam, önkormányzatok, stb.) és a 

szerződések tartalmát 

2. a szokásosan követendő eljárás típusát 

(nyílt, zárt, tárgyalásos) 

Timár, 2006 176


• A közös szabályok megszabják (folyt.): 

3. A műszaki követelmény-kiírás tartalmát, 

előnyben részesítve a Közösségi szabványokat 

és előírásokat, kizárva a hátrányos 

megkülönböztetést 

4. A versenytárgyalási felhívás közzétételi 

módját: előírt mintákhoz igazodva, határidőket 

betartva, EU Hivatalos Lapban 

Timár, 2006 177


• A közös szabályok megszabják (folyt.): 

5. A részvétel feltételeit, ideértve a minősítő 

válogatás és a szerződés odaítélésének 

objektív szempontjait (a legalacsonyabb ár, 

vagy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat - a 

beszerző hatóság választásától függően) 

6. A statisztikai adatszolgáltatási 

kötelezettséget, lehetővé téve a Bizottságnak, 

hogy ismereteket szerezzen a szabályok 

gyakorlati érvényesüléséről 

Timár, 2006 178


• A Bizottság 1996-ban Zöld Könyvet tett 

közzé, majd 1998-ban javasolta a 

közbeszerzési szabályozás változtatását a 

következő szempontok szerint: 

 

 

 

 

a közbeszerzési szabályok egyszerűsítése, nagyobb 

rugalmasság a szabályozásban 

a szabályok betartatása a potenciális pályázók ösztönzésével, 

a Bizottság vonatkozó jogosítványainak érvényesítésével, 

valamint a hitelesítési eljárás fejlesztésével 

a kis- és középvállalatok részvételének erősítése 

az információs társadalom igényeihez való alkalmazkodás 

a szabályozás és a gyakorlat szintjén egyaránt 

Timár, 2006 179


• A Bizottság 2000-ben javaslatot nyújtott 

be a közbeszerzést szabályozó két 

alapvető irányelv módosítására 

• 2003 decemberében az Egyeztető 

Bizottság (15 Parlamenti képviselő + a 

Tanács 15 képviselője) jóváhagyta a 

módosított irányelvet 

• Új szabályozás a Parlament és a Tanács 

jóváhagyását követően lép hatályba 

Timár, 2006 180


• Központilag meghirdetett EU közbeszerzési pályázatok 

értékhatárai 2004. 01.01-től (ÁFA nélkül): 

- áru és szolgáltatás esetében központi szervek, önkormányzatok, 

regionális szervezetek beszerzéseire 

150.000 SDR (236.945 €) 

- központi kormányzati szervek: 130.000 SDR (154.014 €) 

-közmű, energia, telekommunikációs szolgáltatók 

esetében 400.000-600.000 SDR (473.890-710.835 €) 

a beruházási, építési beszerzések esetében 

egységesen 5.000.000 SDR (5.923.624 €) 

• SDR (Special Drawing Rights) különleges lehívási 

jogok, a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) elszámolási 

egysége 

Timár, 2006 181

KÖZBESZERZÉSI 

IRÁNYELVEK HATÁLYA 

• A Közösségnek a közbeszerzési piacot 

szabályozó irányelvei vonatkoznak: 

- a építési beruházásokra (tervezés, építés) 

- az árubeszerzésekre (lízing- és bérleti 

szerződésekre is) 

- a szolgáltatások vásárlására (összeszerelés, 

javítás, biztosítás, könyvelés, reklámozás, 

adatfeldolgozás, szervezés, szemétszállítás, 

pénzszállítás, stb.) 

- a közüzemi beszerzésekre (pl. vasúti, 

autóbusz és villamoshálózatok) 

Timár, 2006 182

KÖZBESZERZÉSI 

IRÁNYELVEK TARTALMA 

• Szerződő hatóság meghatározása: állam, 

állami szerv és minden, a közérdek megvalósítását szolgáló 

területi, vagy helyi hatóság, amelynek nincs ipari és kereskedelmi 

érdekeltsége, tevékenységét az állam, vagy önkormányzat 

finanszírozza, vagy ezek felügyelete alatt működik 

• Érintett szerződések körének kijelölése 

• A versenyeztetés módjának kijelölése 

(nyílt, zárt, vagy tárgyalásos eljárás) 

• Részvétel és a megfelelés feltételei 

• A döntési kritériumok, odaítélés feltételei 

Timár, 2006 183

PÁLYÁZATI RÉSZVÉTEL 

• Common Procurement Vocabulary (CPV) 

az egyes közbeszerzéseknél leggyakrabban 

alkalmazott kifejezések többnyelvű 

értelmezését adja, tevékenységjegyzékkel 

• TED - Tenders Electronic Daily adatbank 

(ted.eur-op.eu.int) 15 EU-tagállam, Japán, 

USA, Svájc + 70 társult ország összes 

közbeszerzési kiírását tartalmazza 

• ENSz Biztonsági Tanács határozatai 

kizárhatnak egyes országokat és cégeiket 

• Korrupció, csalárd gyakorlat kizáró ok 

Timár, 2006 184

CSALÁS ÉS KORRUPCIÓ (1) 

• Korrupt gyakorlat: 

köztisztviselő tevékenységének befolyásolása 

céljából bármilyen érték felajánlása, 

átadása, átvétele, vagy erre felhívás, 

illetve a személyek, a tulajdon, vagy a jó 

hírnév veszélyeztetése a beszerzési eljárás 

vagy a szerződés végrehajtása kapcsán, 

az üzlet megszerzése, vagy megtartása, 

esetleg más tisztátalan előnyszerzés 

érdekében a nemzetközi üzleti életben 

Timár, 2006 185

KORRUPCIÓVAL FERTŐZÖTT 

ORSZÁGOK 

Helyezés 102 értékelt 

között 

Azerbajdzsán 95 

Moldova 93 

Ukrajna 85 

Grúzia 85 

Albánia 81 

Románia 77 

Oroszország 71 

Szlovákia 52 

Lettország 52 

Cshország 52 

Horvátország 51 

Lengyelország 45 

Bulgária 45 

Litvánia 36 

Fehéroroszorszá 

Magyarország 33 

Észtország 29 

Szlovénia 27 

0 200 400 600 

Érzékelt korrupció 2002-ben, 

1000=legkevésbé korrupt 

Timár, 2006 186

CSALÁS ÉS KORRUPCIÓ (2) 

• Csalárd gyakorlat: 

tények hamis beállítása egy beszerzési 

eljárás, vagy szerződés végrehajtásának 

befolyásolása céljából, a megrendelő 

kárára, ideértve az ajánlattevők (az ajánlat 

beadása előtti, vagy utáni) megegyezését, 

amelynek célja mesterséges, nem 

versenyképes szintű ajánlati árak kialakítása, 

illetve a megrendelőnek a szabad és 

nyílt verseny előnyeitől való megfosztása 

Timár, 2006 187

7. ELŐADÁS 

VERSENYTÁRGYALÁS AZ 

EURÓPAI UNIÓBAN 

Timár, 2006 188

VERSENYTÁRGYALÁS 

• Áruk, munkák, szolgáltatások beszerzésére 

vonatkozó szerződés megkötését célzó, 

a vásárló szempontjából legkedvezőbb 

szerződő fél kiválasztására irányuló eljárás 

• Az értékhatár kijátszása a beszerzés 

részekre bontásával tilos! 

• Műszaki és gazdasági, pénzügyi 

tanácsadói, ellenőrzési szolgáltatásokra 

külön szabályozás érvényes 

Timár, 2006 189

Versenytárgyalás = tender 

(…és miről énekel Elvis Presley) 

Timár, 2006 190

A BESZERZÉSI ELJÁRÁS (1) 

• Ajánlati/részvételi felhívás: versenytárgyalás 

szándékáról, tárgyáról és feltételeiről 

• Egyfordulós: ajánlattevők alkalmasságának 

minősítése, ajánlatok elbírálása együtt 

• Kétfordulós: ajánlatot csak az alkalmasnak 

minősültek (rövid lista) tehetnek 

• Versenytárgyalási dokumentáció kiadása 

• Ajánlat kidolgozása, konzultációk (Q&A), 

beadása, értékelése, eredményhirdetés 

• Szerződéskötés, a végrehajtás felügyelete 

Timár, 2006 191

Az ajánlati felhívás hatásos közzététele 

Timár, 2006 192

A BESZERZÉSI ELJÁRÁS (2) 

• Szakaszos versenytárgyalás: nagy értékű, 

bonyolult, vagy gyorsan változó technológiájú 

áruk, létesítmények esetén tanulmányterv, 

vagy teljesítmény-követelmények alapján 

műszaki előajánlat kérhető, amelyet felhasználnak 

a tenderdokumentációhoz 

• Az előminősítés nem külön szakasz, az ajánlattevők 

gyakorlati tapasztalatainak, pénzügyi 

helyzetének és személyzetük képességeinek 

felmérésére; ajánlatok komolyságát 

biztosítja a nyerési esélyek megadásával 

Timár, 2006 193

Az előminősítés objektív 

feltételrendszere 

Timár, 2006 194

NYÍLT VERSENYTÁRGYALÁS 

ALÓLI KIVÉTELEK (1) 

• Zárt (meghívásos) versenytárgyalás: 

 

 

 

 

a beszerzendő áru, vagy szolgáltatás 

különleges és nagyon összetett 

az igényelt különleges árut, szolgáltatást 

csak nagyon kevesen állítják elő 

egyéb körülmények miatt a követelményeknek 

megfelelők száma korlátozott 

az áru, szolgáltatás sürgősen kell, hiánya 

nagy értékű projektet veszélyeztet 

Timár, 2006 195



• Tárgyalásos versenytárgyalás: 

• korábban elnyert nyílt versenytárgyaláson 

elnyert megbízáshoz kapcsolódó, kiegészítő 

beszerzés 

• versenytárgyalási felhívásra elégtelen 

számú válasz érkezett 

• csak egyetlen egy cég állítja elő az árut, szolgáltatást 

• meglévő berendezésekből eredő műszaki 

követelményeket csak egy cég képes kielégíteni 

• rendkívül sürgős a beszerzés 

Timár, 2006 196



• Vásárlás: kis értékű szerződések esetén 

megengedett, (i) készen kapható, vagy 

(ii) szabványos termékek beszerzésére 

• Legalább három árajánlatot kell bekérni 

ismert szállítóktól (lehetőleg külföldiek is) 

• Helyi versenytárgyalás: kis értékű 

szerződés, térben és időben szétszórtan 

kis volumenű munkák, helyi árszint 

alacsonyabb a nemzetközinél, külföldi 

ajánlattevő nem valószínű 

Timár, 2006 197

A hazai vállalatok előnyben 

részesítése 

Timár, 2006 198

TENDERDOKUMENTÁCIÓ (1) 

• Minden, az ajánlattételhez szükséges 

ismeretet, adatot tartalmaznia kell 

• Részletezze: 

• a kért munka, áru, vagy szolgáltatás 

mennyiségi és minőségi jellemzőit 

• a megrendelő és a szállító/vállalkozó 

jogait és kötelességeit 

• az ajánlat érvényességének feltételeit 

• az ajánlatok értékelésének szempontjait, 

az értékelés menetét 

Timár, 2006 199

TENDERDOKUMENTÁCIÓ (2) 

• Tartalma (legalább): 

• versenytárgyalási meghívó (invitation) 

• utasítások az ajánlattevőknek (instructions) 

• formai követelmények, kizárási és felmondási 

jogok (összeférhetetlenség) 

• előírt biztosítékok (tender security) 

• szerződéses feltételek (minta) 

• előlegfizetési garanciák és jó-teljesítési 

biztosítékok 

• tervrajzok és műszaki leírások 

• időbeli ütemezés 

Timár, 2006 200

ÉRTÉKELÉS (1) 

• Szempontok: ár, szállítási ktsg, kifizetés 

ütemezése, határidők, üzemeltetési ktsg, 

termék hatékonysága és illeszthetősége, 

karbantartás és alkatrészellátás, kezesség 

időtartama, stb. 

• Értékelési szempontok relatív súlyát 

(szorzók) előzetesen célszerű közölni 

• Ajánlati ár: adók és illetékek, ill. helyi pénznemben 

felmerülő kiadások külön feltüntetésével, 

előírt pénznemben (hivatalos 

árfolyamokkal számítva), adott időpontban 

Timár, 2006 201

ÉRTÉKELÉS (2) 

• PPP típusú versenytárgyalás: a műszaki, 

pénzügyi és jogi ajánlat-csomagot különkülön 

és együtt is értékelni kell 

• A versenytárgyalás végső szakasza: üzleti 

tárgyalások (a két legjobb ajánlattevővel) 

• Pénzügyi, jogi és műszaki tanácsadók 

nyílt versenytárgyalásos kiválasztása 

• Jogorvoslati lehetőségek szabályozása (a 

döntés végleges, vagy megtámadható) 

Timár, 2006 202

IDŐSZÜKSÉGLET (1) 

• Legalább 52, nagyobb munkák esetén 90- 

150 nap az ajánlat kidolgozására (l. tábl.) 

• Ajánlat érvényességének időtartama 

hosszabb kell legyen 

• Sem a tartalom, sem az érvényességi 

időtartam utólag nem módosítható 

• Ha az ajánlati ár fix, a szerződéskötésig 

várható infláció kockázatának kezeléséről 

külön rendelkezni kell 

Timár, 2006 203

IDŐSZÜKSÉGLET (2) 

A részvételi 

szándéknyilatkozat 

beadásának 

időhatára 

Ajánlatok 

beadásának 

időhatára 

Szokásos Sűrgös Szokásos Sürgős 

Nyílt eljárás ____ ____ legalább 

52 nap(1) 

____ 

Zárt eljárás 

legalább 

37 nap 

legalább 

15 nap 

legalább 

40 nap(2) 

legalább 

10 nap 

Tárgyalásos 

eljárás 

legalább 

37 nap 

legalább 

15 nap 

____ 

____ 

(1) 36 napra csökkenthető olyan közmunkák és szolgáltatások 

esetén, amelyekre vonatkozóan figyelemfelhívó értesítés jelent meg 

(2) 26 napra csökkenthető olyan közmunkák és szolgáltatások 

esetén, amelyekre vonatkozóan figyelemfelhívó értesítés jelent meg 

Timár, 2006 204

Versenytárgyalási szakasz 

Versenytárgyalási felhívás 

megjelentetése (Official Journal of 

the European Communities) 

1.: Előminősítés 

Hónapok 

1-2 2-5 5-7 7-9 9-11 11-13 13-15 15-16 16-18 18-21 

Előminősítési ajánlatok értékelése 

és a rövid lista összeállítása. 

Tenderdokumentáció kiadása a 

rövid listára vett ajánlattevőknek 

2.: Ajánlat kidolgozása 

Ajánlatok értékelése és üzleti 

tárgyalások. A legjobb ajánlatok 

véglegesítése 

A kiválasztott ajánlattevők végső 

versenyeztetése 

Szerződések véglegesítése és 

aláírása 

Egy autópálya koncessziós szerződés versenytárgyalási eljárásának hozzávetőleges 

időigénye 

Timár, 2006 205

BONTÁS, ÉRTÉKELÉS (1) 

• Beadási határidőt közvetlenül követően 

• Nyilvánosan/zártan: meghívottak és/vagy 

közjegyző jelenlétében, jegyzőkönyvvel 

• Értékelő bizottság hivatalos megalakulása 

(titoktartási, pártatlansági nyilatkozatok 

aláírása) után, bontóbizottság végzi 

• Értékelés: biztonságos helyen, ajánlat nem 

másolható, ki nem vihető, csak az értékelő 

bizottság és szakértői férhetnek hozzá 

• Csak a meghirdetett szempontok szerint! 

Timár, 2006 206

BONTÁS, ÉRTÉKELÉS (2) 

• Ajánlatok átvétele, bontása 

• Formai-tartalmi követelmények vizsgálata 

• Irásos kiegészítések kérése (ha szükséges) 

• Lényegileg nem megfelelő ajánlatok kizárása 

• Lényegileg megfelelő ajánlatok összehasonlító 

értékelése 

• Legjobbnak minősített ajánlat kiválasztása 

• Legjobb ajánlat utó-minősítése 

• Javaslat a versenytárgyalás győztesére 

• Értékelő jelentés lezárása 

• Eredményhirdetés, ajánlattevők értesítése 

Timár, 2006 207

JÓVÁHAGYÁS 

• Nemzetközi szervezet (EU), pénzügyi 

intézmény (EIB, EBRD), reménybeli társfinanszírozása: 

a beszerzést felügyeli, az 

értékelést jóváhagyja 

• PPP: hitelezők kulcsszerepe a szerződések 

szövegezésében (érdekellentétek) 

• Szerződéskötés előtti munkák költségeinek 

kifizetése: csak rendkívüli esetben 

• PPP: független mérnök mellett a hitelezők 

műszaki tanácsadót alkalmazhatnak 

Timár, 2006 208

SZERZŐDÉS 

• Milyen mit, mikorra, hogyan, mennyiért 

(FIDIC: International Federation of Consulting 

Engineers) 

Teljesítményi garanciák és kezességvállalás 

Szavatosság és biztosítások 

Átadás-átvételi feltételek és eljárás 

Fizetési feltételek és eljárásrend 

Esetleges ármódosítás feltételei és módja 

Elismert veszteségek és jutalmak 

Tartalmi változások és követelések 

Force majeure, felmondás, vitás kérdések 

rendezése (döntőbíráskodás), érvényes jog 

Timár, 2006 209

TANÁCSADÁS – 

SZOLGÁLTATÁS (1) 

• Megvalósíthatósági és egyéb 

hatástanulmányok, elemzések készítése 

• Műszaki tervdokumentációk elkészítése 

• Beszerzési eljárások, versenytárgyalások 

szervezése és lebonyolítása 

• Kivitelezés-irányítás, menedzsment 

• Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás 

• Pénzügyi tervezés és ellenőrzés 

• Szerződések szövegezése, előkészítése 

Timár, 2006 210



• A nemzetközi szervezetnek (EU) pénzügyi 

intézménynek (IFI) nyújtott tanácsadói 

szolgáltatások beszerzési eljárása 

• Felhívás az érdekeltség bejelentésére 

(expression of interest) 

• Feladatleírás (Terms of Reference, TOR): 

- Háttér, körülmények ismertetése 

- Tanácsadás céljai 

- Feladatok köre és részletes leírása 

- Elkészítendő munkarészek 

Timár, 2006 211



• Háttér (EU, IFI társ-finanszírozta projekt): 

Miért szükséges a tanácsadás 

Kinek szükséges a tanácsadás 

Hogyan illeszkedik egy programba, 

projekthez 

Hol kerül rá sor 

Milyen típusú tevékenységek szükségesek 

Ki felügyeli a szolgáltatások nyújtását 

Milyen időszerű feladatokat kell megoldani 

Ki finanszírozza 

Timár, 2006 212



• Célok (EU, IFI társ-finanszírozta projekt): 

A projekt megvalósíthatóságának értékelése 

Beruházási ütemterv/program kidolgozása 

Problémák azonosítása, megoldási javaslatok 

Létesítmények, szerkezetek tervezése 

Új eljárások, rendszerek, megközelítési módok, 

vagy szolgáltatások kidolgozása 

A címzett alkalmassá tétele tevékenységeinek 

eredményesebb elvégzésére 

Szakmailag elvárható gondosság ellenőrzése 

Képzés és szakmai készségek átadása 

Timár, 2006 213



• Feladatok köre és leírása: 

Mit kell tenni a kitűzött célok eléréséhez 

Feladatok részelemekre bontása és részletes 

ismertetése, ütemezése (mit, hogyan, mikor) 

Együttműködés és adatszolgáltatás, helyi 

tanácsadók szerződtetése 

Beszerzendő (hátrahagyható) berendezések, 

(mérőeszköz, iroda- és számítógép, szoftver) 

és beszerzési eljárás típusának meghatározása 

Ne kösd ki a felhasználandó eszközöket és 

módszereket – a tanácsadó legyen innovatív! 

Timár, 2006 214



• Elkészítendő munkarészek: 

Egyértelmű „mérföldköveket” célszerű kijelölni: 

kifizetésekre csak egyes részfeladatok teljesítését 

követően kerülhet sor 

Tanfolyam, képzés szervezése, lebonyolítása 

A végrehajtási jelentések (progress reports) és a 

feladatmegoldó jelentések, tanulmányok 

A jelentések felépítése, nyelve, formája 

(összefoglaló, tartalomjegyzék, e-report) 

A jelentés-tervezetek benyújtása, megvitatása, 

véglegesítése és jóváhagyása 

Számlák benyújtása és kiegyenlítése 

Timár, 2006 215



• Tanácsadói szolgáltatásokra kiírt 

versenytárgyalás értékelése: 

Két borítékos értékelés: műszaki és árajánlat 

külön, utóbbit akkor bontják, ha előbbi 

pontszáma eléri a határértéket 

Fontos: a személyes (tehát nem vállalati) 

tapasztalat (CV) és helyismeret 

Két legjobb ajánlattevő szakértőinek 

személyes meghallgatása döntő lehet 

Ajánlatok vonzó formája (képek, hivatkozások) 

sokat segíthet 

Timár, 2006 216

TERVEZÉS 

EU 

PÁLYÁZAT 

KÉSZÍTÉS 

BÜNTETÉSE: SZÁMŰ ZETÉS 

Timár, 2006 217

8. ELŐADÁS 

ÚTHASZNÁLATI DÍJPOLITIKA AZ 


Timár, 2006 218

ÚTHASZNÁLATI DÍJSZEDÉS 

INDOKA 1 

• Költségvetési korlátok (Maastricht) 

akadályozzák az utakra fordítandó 

közkiadásoknak a gyorsan növekvő 

kereslettel egyenesen arányos növelését 

• Környezetvédelem: út- és autópálya-hálózatok 

hossza nem növelhető végtelenül 

• Kiegyensúlyozatlan munkamegosztás és 

közúti torlódások miatti társadalmi-gazdasági 

veszteségek néhány tagállamban már 

aggasztó méretűvé váltak (GDP 1-2%-a) 

Timár, 2006 219

KÖZLEKEDÉSI 

MUNKAMEGOSZTÁS 

TEHERSZÁLLÍTÁS 

100% 

90% 

80% 

70% 

60% 

50% 

40% 

30% 

20% 

10% 

0% 

20 

51 

10 

61 

70 72 

14 

11 

66 

9 

28 

9 

20 

15 13 

8 8 6 6 4 

27 

39 

44 

5 

57 59 

64 

5 

6 

3 

57 

2 

43 

3 

35 

30 26 

20 

11 13 15 13 13 13 

EU 1970 

EU 1980 

EU 1990 

EU 2000 

H 1970 

H 1980 

H 1990 

H 1992 

H 2000 

H 2005 

H 2015 

csővezeték vasút belvízi hajózás közút 

Timár, 2006 220

”HASZNÁLÓ FIZET” ALAPELV 

• EU Bizottság Fehér Könyve (2001): Európai 

közlekedéspolitika 2010-ig: Itt az idő dönteni 

• Egyensúlytalanság egyik oka: közlekedési 

módok nem fizetik az okozott költségeiket 

• Nehéz tehergépjárművek okozta költségek: 

‣ Burkolat teherbírás „fogyasztása” a tengelyteher 4. 

hatványával arányos (AASHO) 

‣ Kapacitás „fogyasztása”, helyfoglalás a személygépkocsiénak 

2-5-szöröse (egységjármű-átszámítás) 

• Társadalmi költségeknek az úthasználókkal 

való megfizettetéséhez reformok kellenek 

Timár, 2006 221

ÚTHASZNÁLATI DÍJSZEDÉS 

INDOKA 2 

• Alapszabadságok biztosítása, infrastruktúra 

fejlesztése, közúti közlekedés biztonságának 

fokozása: mind pénzbe kerül 

• Pénzügyi terhek az adófizetőkre hárulnak, 

anélkül, hogy tudnák, mekkorák is azok 

• A közlekedési hálózatok használóinak 

joguk van tudni, miért és mennyit fizetnek 

• Használati díj-fizetés hozzájárulhat a tudatosság 

fokozásához, a versenyképesség 

növeléséhez 

Timár, 2006 222

MAI HELYZET EURÓPÁBAN 

• Elszigetelt kezdeményezések a szabályozás 

sokféleségéhez, a közlekedési adók, 

illetékek és úthasználati díjak rendszerének 

szétaprózódásához vezettek 

• Jármű-üzemeltetők nem egyenlő elbánásban 

részesítése az elkülönült hálózatokon 

a versenyfeltételek torzulását okozza 

• A szabályozás és a terhek sokfélesége 

megriasztja a befektetőket és aláássa az 

üzemeltetők kereskedelmi stratégiáját 

Timár, 2006 223

ÁTLÁTHATÓSÁG & 

ELFOGADTATHATÓSÁG 

• A használók akkor értik meg és fogadják 

el a díjszedést, ha az együtt jár az 

infrastruktúrát üzemeltetők nyújtotta 

szolgáltatások minőségének javulásával 

• A díjszedés elfogadtathatósága attól függ, 

mire használják a bevételeket és a díjszedés 

során mennyire átláthatók, ellenőrizhetők 

a pénzmozgások 

• Közútkezelő, üzemeltető szolgáltatóvá, 

úthasználó fogyasztóvá válik 

Timár, 2006 224

KÖZVETLEN ÚTDÍJSZEDÉS 

EURÓPÁBAN 2003 ASECAP 

Timár, 2006 225

EU SZABÁLYOZÁS 1 

• 1999/62/EK irányelv egyes infrastruktúrák 

használatának a nehéz tehergépjárművekkel 

való megfizettetéséről ("Euromatrica") 

• Fogalom-meghatározások: 

 

 

 

„úthasználati díj” a meghatározott infrastruktúrán két pont 

közötti távolságot megtevő gépjármű által fizetett bizonyos 

összeg; nagyságának a megtett távolságon és a jármű típusán 

kell alapulnia 

„úthasználói díj” egy jármű által meghatározott infrastruktúrák 

adott időtartamon belüli használatára szóló jogosultság 

megszerzéséért fizetett bizonyos összeg 

egyazon útszakasz használatáért egyidejűleg úthasználati 

díjak és úthasználói díjak nem vethetők ki 

Timár, 2006 226

1999/62/EK IRÁNYELV 

• 12 tonna feletti nehéz tehergépjárművekre 

vonatkozik; 

• megadja a kivethető adók minimumát; 

• meghatározza az útdíj tartalmát és a matricás 

rendszerben kivethető útdíjak maximumát; 

• meghatározza a díjköteles útvonalat 

(autópálya, vagy a legmagasabb szolgáltatási 

színvonalat nyújtó közút) 

• meghatározza a díjak változtathatóságának 

mértékét (differenciálás) 

Timár, 2006 227


• Az adminisztrációs költségeket is magukba 

foglaló úthasználói díjakat valamennyi 

gépjármű-kategóriára vonatkozóan az illetékes 

Tagállam határozza meg, adott 

határértékeknél nem magasabb szinten 

• Úthasználói díjak: az infrastruktúra-használat 

időtartamával arányosak kell legyenek 

• EUROMATRICÁ-t alkalmazó országok 

2003-ban: D, DK, S, B, LG, NL, A 

2005-ben: DK, S, B, LG, NL 

Timár, 2006 228


• Az úthasználati díj súlyozott átlagértéke 

az illető infrastruktúra-hálózat építési, üzemeltetési 

és fejlesztési költségeinek függvénye, 

abból levezethető kell legyen 

• A Tagállamok az úthasználati díjakat a 

következők függvényében változtathatják: 

 

 

(a) jármű-motor emissziós osztályok, de a díj legfeljebb 

50%-kal lehet magasabb a legszigorúbb emissziós 

előírásokat is kielégítő járműre kirótt díjnál; 

(b) napszak, de a díj legfeljebb 100%-kal haladhatja meg 

a legalacsonyabb díjú (legkisebb forgalmú) napszakban 

érvényes díjat 

Timár, 2006 229

EUROMATRICA 

(II. MELLÉKLET) 

• 12 tonnánál nagyobb össztömegű járművek adminisztrációs 

költségeket is tartalmazó legmagasabb 

úthasználói díjai (€/év): 

Éves díj* max. három tengely min. négy tengely 

NEM-EURO 960 (1020) 1 550 (1648) 

EURO I 850 (904) 1 400 (1488) 

EURO II és tisztább 750 (797) 1 250 (1329) 

*Zárójelben a COM(2003)448 szerinti javaslatok 

• Havi és heti díjaknak a használat időtartamával 

arányosaknak kell lenniük 

• Napi úthasználói díj valamennyi nehéz tehergépjármű-kategóriában 

egységesen 8,0 € 

Timár, 2006 230

EU SZABÁLYOZÁS 

MÓDOSÍTÁSA 

• Fehér Könyvvel összhangban EK/1999/62 

irányelv módosítása folyik [COM(2003)448], 

2006. március 27-én a közlekedési miniszterek 

tanácsa jóváhagyó döntést hozott: 

együttdöntési eljárás folyamatban van 

• Lehetőség az úthasználati díjak 

differenciálására a következők függvényében: 

 

 

 

 

 

Megtett távolság 

Helyszín (baleset-sűrűség, fenntartás intenzitása) 

Infrastruktúra típusa és azon elérhető sebesség 

Jármű jellemzői (tengelyteher és felfüggesztés 

típusa, méretek, motor levegőszennyezése) 

Napszak és a torlódás mértéke 

Timár, 2006 231

HÁLÓZATOK & ÉRINTETT 

ÚTHASZNÁLÓK 

• Az infrastruktúra-használat díjszabásának 

közvetlenül az EU belső piaca által érintett 

hálózatokra és használókra kell vonatkoznia 

• A 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű 

áruszállító járművekre alkalmazandó 

• Tagállamok, városok szabadsága és felelőssége, 

hogy a járműkategóriákat saját eljárásukkal 

határozzák meg, továbbra is fennáll 

• Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T): 

65.000 km autópálya + jó szolgáltatási színvonalú főutak 

Timár, 2006 232

EU TEN-T úthálózat 2004 

Timár, 2006 233

A BEVÉTELEK 

FELHASZNÁLÁSA 

• Az úthasználati és úthasználói díjakból 

keletkező bevételeket a díjas úthálózat 

fenntartására és (esetleg) az egész 

közlekedési rendszerre kell fordítani 

• A bevételt a Tagállamok általános közkiadásaik 

fedezésére nem használhatják fel 

• Az alapelv szigorú betartását a Tagállamok 

által kijelölendő, független infrastruktúra 

felügyelő hatóságnak kell biztosítania 

Timár, 2006 234

VÁRT ELŐNYÖK 1 

• Hatékonyabb piac és az üzemeltetők 

tisztességes feltételek közötti versenye 

• Ésszerűbb használat: ösztönöz a kevésbé 

zsúfolt hálózatok, kevésbé környezetszennyező, 

biztonságosabb közlekedési 

módok igénybevételére 

Timár, 2006 235

VÁRT ELŐNYÖK 2 

• Óriási megtakarítások (torlódási-, baleseti 

költségek, környezeti károk csökkenése) 

• Forrás új infrastrukturális létesítmények 

finanszírozásához 

• Az infrastruktúra-használati díjak 

megállapítása méltányos és átlátható, 

kevésbé diszkriminatív 

Timár, 2006 236

VÁRT HATÁSOK 

• Nehéz tehergépjárművek útvonalainak módosulása 

(érzékeny területeken magasabb 

díj alkalmazható) 

• Nehéz tehergépjármű-állomány összetételének 

változása (ösztönöz a nagyobb 

össztömegű járművek használatára, ezáltal 

a közúti áruszállítás optimálására) 

• A járműtechnológia, a közúti árufuvarozók 

üzemvitele és vállalati vezetés-irányítása, 

áruszállítás logisztikai rendszere fejlődik 

Timár, 2006 237

DÍJSZEDÉSI RENDSZEREK 

• Legtöbb rendszerben szükségszerű a járművek 

megállása/lassítása a díjszedő állomásokon, 

ami a járművezetőknek kényelmetlenséget 

és időveszteséget okoz (F,I,E,P,GR,SLO, HR) 

• Új rendszerek: használják ki az új technológiákból 

(GPS, GSM-GPRS) eredő előnyöket, 

ne kelljen megállni/lassítani a díjszedéshez 

• Veszély: eltérő technológiát alkalmazó elektronikus 

díjszedő rendszerek új, mesterséges 

akadályokat hoznak létre Európában 

Timár, 2006 238

DÍJSZEDÉS MŰSZAKI 

MEGOLDÁSAI 

FRANCIAORSZÁG 

• 9 Koncessziós Társaság 7220 km díjas 

autópályát üzemeltet (2002) 

• 521 útdíjszedő állomás 4089 sávval 

• Művelet/év: 150 millió tgk, 982 millió szgk 

• Télépéage-távdíjszedés: díjszedő állomás 

külön sávján lassítással való áthaladást és 

fedélzeti egységet (OBU) igényel (Franciaország: 

Télépass, Olaszország: Viacard) : 

• Közvetlen (kapus) útdíjszedést alkalmazó 

tagállamokkal az átjárhatóság kérdéses 

Timár, 2006 239


MEGOLDÁSAI 


Timár, 2006 240


MEGOLDÁSAI 


• „Liber-t” a francia koncessziós 

társaságok 5,8 GHz-es adatátvitellel 

működő, egymás közötti elszámolást is 

lehetővé tevő elektronikus díjszedő 

rendszere személygépkocsikra (2000-től 

üzemel) 

• A közös elszámolási rendszerben: 2300 

sáv csak személygépkocsik részére, 

750.000 előfizető 

• Berendezések együttműködtethetők 

Timár, 2006 241


MEGOLDÁSAI 


Távdíjszedő sáv szabványos 

felszereltsége (személygépkocsik) 

Kijárati 

hurokdetektor 

Adatátviteli zóna 

Bejárat 

Antenna 

Ellenőrző sorompó 

Áthaladási 

fényjelző 

Űrszelvény-korlátozó 

portálkapu 

Timár, 2006 242


MEGOLDÁSAI 


Timár, 2006 243


MEGOLDÁSAI 

• A szövetségi utak finanszírozását 

szabályozó jogszabály: 

AUSZTRIA 

„Bundesstraßen-Finanzierungsgesetz“ 1996 

szerint: az autópálya és autóút-használók 

úthasználati díjat kötelesek fizetni 

Első lépés: 3,5 t-nál nagyobb össztömegű jármű 

Második lépés: (minden gépjármű) - a parlament 1999- 

ben eltörölte 

• Átmeneti megoldás (1997-től kezdve): 

12 tonnánál kisebb össztömegű járművek: matrica 

12 tonnánál nagyobb össztömegű járművek: Euromatrica 

Timár, 2006 244

ELŐKÉSZÍTÉS 

AUSZTRIA 

Előminősítési 

felhívás 

Megfelelő vállalatok 

kiválogatása Bírálat 

2 hónap 

Ajánlatok 

beadási 

határideje 

Megnyitás 

2004. 01.01. 

Versenytárgyalási 

anyagok 

Ajánlat 

kidolgozása 

Tárgyalás 

Realisation 

kb. 7 hónap 

Tender 

dokumentáció 

kb. 11 hónap 

kb. 18 hónap 

Nem 

mérethelyes 

2001 

2002 

Összesen: 36 hónap = 3 év 

2003 

Timár, 2006 245

ÜZEMELTETŐ 

AUSZTRIA 

• EUROPPASS: Olasz Autostrade SpA 

leányvállalata 

• Teljeskörű a felelőssége az útdíjszedési 

rendszer: 

• tervezéséért 

• kiépítéséért 

• finanszírozásáért és 

• üzemeltetéséért 

• A szerződés 10 évre szól, legfeljebb 5 évre 

meghosszabbítható 

• Technológiát az üzemeltető határozza meg 

Timár, 2006 246

DÍJAS ÚTHÁLÓZAT AUSZTRIA 

alpesi díjas szakaszok 

új díjas utak 

Timár, 2006 247

RENDSZER- 

ELEMEK 1 AUSZTRIA 

Jármű fedélzeti 

egység 

Útmenti 

berendezések 

GO-Box 

Díjszedő portálkapu 

Timár, 2006 248

RENDSZER- 

ELEMEK 2 AUSZTRIA 

420 db díjszedő 

portálkapu 

DSRC 5,8 GHz 

GO Box 

ára 5,0 € 

kötelező 

Timár, 2006 249

ÚTDÍJAK 2005 (1) 

AUSZTRIA 

Az infrastruktúra költségszámítás alapján a súlyozott átlagos útdíj: 

0,22 €/km 

Díjszabást a közlekedési miniszter rendeletével állapították meg 

Az alábbi díjak nem tartalmazzák a 20% forgalmi adót 

2. Járműosztály 



Tengelyszám 

2 

3 

4 + több 

Útdíj 

€ / km 

0,130 

0,182 

0,273 

Viszonyszám 

1 

1,4 

2,1 

Timár, 2006 250

ÚTDÍJAK 2005 (2) 

AUSZTRIA 

Díjas szakasz 

2 tengely 

3 tengely 

4+tengely 

€ összesen 

€ összesen 

€ összesen 

Timár, 2006 251

FIZETÉS MÓDJA 

AUSZTRIA 

ELŐRE-FIZETÉS 

• GO-Box feltöltése 

elektronikus úton 

• A pénz felhasználása 

(előre fizetett mobil 

telefonhoz hasonlóan) 

UTÓLAGOS-FIZETÉS 

• Számlázás használatot 

követően 

• Fizető-, flotta-, vagy 

hitelkártyával 

–Flottakártyák: DKV, Esso, Euroshell, GlobalStar, Multiservice, 

OMV, Plose, Ressa, Routex, UTA 

–Hitelkártyák: Diners, MasterCard, Visa 

–Fizetőkártyák: Maestro 

–Készpénz (csak előre fizetés) 

Timár, 2006 252

ELLENŐRZÉS 

AUSZTRIA 

100 ellenőrző portálkapu 

30 jármű helyszíni 

ellenőrzéshez 

Timár, 2006 253

ELŐNYÖK 

AUSZTRIA 

• Fő cél: autópályák finanszírozása 

• Bevétel 2004-ben 720 millió € (matrica 

2003-ban kb. 320 millió €) 

• Másodlagos hatások: 

• Az áruszállítás növekedésének üteme csökken 

• A közúti szállítás költségeinek jelentősége nő 

• Közlekedési ágazat válaszlépései: 

• Javuló logisztika, üres futás csökkenése 

• Teherbírás jobb kihasználása 

• Más közlekedési módok használata 

Timár, 2006 254

TAPASZTALATOK 

AUSZTRIA 

1 évvel a bevezetés után: 

• Több mint 500.000 Go-Box eladva 

• Még nehéz téli körülmények között is jó 

teljesítmény 

• Közel 2 millió díjbeszedő művelet naponta 

• 20% előre-fizetés 

• 80% utólagos fizetés (üzemanyag-, hitelkártya) 

• Naponta kevesebb, mint 1000 szabálysértő 

Timár, 2006 255

ÚTDÍJSZEDÉS 1 NÉMETORSZÁG 

• Nehéz tehergépjárművek autópályahasználati 

díjára vonatkozó törvényt 

(ABMG) a Bundestag 1999-ben fogadta el: 

‣ 12 t és nagyobb engedélyezett össztömegű járműveknek 

úthasználati díjat kell fizetniük 

‣ a díjszabás a megtett kilométerek pontos számán és az 

infrastruktúra költségein alapul 

‣ A szövetségi autópályák használatáért kirótt díjak 

differenciáltak 

‣ Lehetőség van a díjas hálózatnak a szövetségi utak 

bizonyos szakaszaira való kiterjesztésére is, közlekedésbiztonsági 

okokból 

Timár, 2006 256

ÚTDÍJSZEDÉS 2 NÉMETORSZÁG 

Timár, 2006 257

ÚTDÍJSZEDÉS 3 

NÉMETORSZÁG 

Díjas utak (2003) 

Szövetségi autópályák 

Hossz 

kb. 12 000 km 

Csomópont 2213 

Kereszteződés 251 

Díjfizető nehéz tgk 

1,2-1,4 millió/év, 

köztük 0,4-0,5 millió külföldi 

Díjas futásteljesítmény 

kb. 22,7 milliárd jműkm/év 

ennek kb. 35%-át külföldi 

járművek teljesítik 

Timár, 2006 258

RENDSZER- 

ELEMEK 

NÉMETORSZÁG 

Automatikus Útdíjszedés: 

Műholdas helymeghatározó rendszer 

(GPS) és virtuális díjszedő pontok 

Virtuális díjszedő pontok 

Globális Helymeghatározó Rendszer 

Timár, 2006 Globális Mobilkommunikációs Szabvány 

259 

Be- és kilépési pont

RENDSZER- 

ELEMEK 

NÉMETORSZÁG 

Timár, 2006 260

RENDSZER- 

ELEMEK 

NÉMETORSZÁG 

Timár, 2006 261

RENDSZER- 

ELEMEK 

NÉMETORSZÁG 

Timár, 2006 262

FIZETÉSI 

MÓDOK NÉMETORSZÁG 

Külső 

KÖZPONTI SZÁMÍTÓGÉP 

Belső 

Útdíjfizetési automaták 

- 3500 db kamionparkolókban, 

töltőállomásokon és 

határátkelőknél 

- jármű- és útvonal adatok, 

úthasználat időzítése 

- helyi fizetőeszköz, hitel- 

/üzemanyagkártya 

Online 

- Nyilvántartott fogyasztók 

- Elővásárlás 

Ügyfélszolgálati 

telefonközpont 

Timár, 2006 263

ÚTDÍJAK (1) 

NÉMETORSZÁG 

• Szövetségi autópályák összes pályaköltsége: 

7,51 milliárd € 

• Nehéz tehergépjárművek pályaköltségei a 

szövetségi autópályákon: 3,4 milliárd € (az 

összes költség 45%-a) 

• Szakértők szerint ebből 2003-ra átlagosan 

0,15 €/km útdíj volt levezethető 

• Útdíjakat a tengelyszám és a motor levegőszennyezésének 

mértéke alapján 

differenciálták 

Timár, 2006 264

ÚTDÍJAK (2) 

NÉMETORSZÁG 

Timár, 2006 265

ÚTDÍJAK (3) 

NÉMETORSZÁG 

Útdíj/km a jelenlegi díjszabás szerint 

(súlyozott átlag 0,124 €/km): 

*Ikertengely két tengelynek számít 

Timár, 2006 266

ÚTDÍJAK (4) 

NÉMETORSZÁG 

• Az ingyenes fedélzeti egységet erre felhatalmazott 

műhelyek szerelik fel, (kb. 300 €; 

„lefutható”) 

• Európában általánosan használható lesz () 

• Tervezett éves bevétel 3,0-3,2 Md €, 

felhasználása közlekedési célhoz kötött 

Timár, 2006 267

ÚTDÍJAK (5) 

NÉMETORSZÁG 

GPS alapú fedélzeti egység 

Timár, 2006 268

ELLENŐRZÉS (1) NÉMETORSZÁG 

• Cél: a nem fizetők arányának 5% alatt 

tartásával optimális bevétel elérése 

300 ellenőrző portálkapu 

Automatikus ellenőrzés 

videokamerákkal 

Helyi ellenőrzés az automatikust 

követően 

Mozgó ellenőrzés 

Ellenőrzések a fuvarozók telephelyein 

Timár, 2006 269


Timár, 2006 270


Timár, 2006 271

ÜZEMELTETŐ 

NÉMETORSZÁG 

• TollCollect Gmbh: DaimlerChrysler, Deutsche 

Telekom és Cofiroute (F) 

 

 

 

Szolgáltató 

Felszereli és üzemelteti a díjszedő rendszert Németországban 

Biztosítja a megfelelő díjszedést és nyilvántartást 

• Műszaki (szoftver) hibák miatt 2003. szept. 1. 

helyett csak 2005. jan. 1-je óta üzemel (1.0 verzió) 

• A német kormány 2004 februárjában felbontotta, 

majd újra megkötötte a TollCollect szerződését, a 

veszteség (bevételkiesés, munkahelyek) óriási 

(Euromatricát már megszüntették), jelenleg 

kártérítési per folyik 

Timár, 2006 272

TAPASZTALATOK 

NÉMETORSZÁG 

• 2005. ápr. 8-ig 417 000 OBU-t szereltek fel, 

számuk hetente több ezerrel növekszik 

• 2005. I. negyedévében 97 200 használó 

635 600 járművét regisztrálták, egyharmaduk volt 

külföldi 

• A rendszer 68 millió bejelentkezést fogadott, a 

kézi bejelentkezések aránya 20%, fokozatosan 

csökken 

• A TollCollect E-mailben és postán 212 000 

útdíjszámlát küldött ki az úthasználóknak 

Timár, 2006 273

DICSŐ MÚLT 

MAGYARORSZÁG 

• Széchenyi Lánchídon az egyenlő közteherviselés 

elve érvényesült a hídpénzfizetéskor 

(1849), megtörve a nemesség előjogait 

• Helyhatóságok kövezetvám-szedési joga 

1918-ban (őszirózsás forradalom) megszűnt 

• Első autópálya-díjfizetés 1996 januárban, 

amikor az M1-es 43 km-es szakasza (Bécs- 

Budapest „hiányzó láncszem”) megnyílt 

Győr és Hegyeshalom között 

Timár, 2006 274

DÍJAS 

AUTÓPÁLYÁK MAGYARORSZÁG 

• A magánszektor tapasztalatait felhasználva, 

tőkéjét bevonva 1992-98 között felgyorsult 

az autópályák építése (PPP; koncessziók) 

• Az üzemanyagfogyasztók (adófizetők) és 

autópálya-használók (útdíjfizetők) közötti 

tehermegosztást elismerték, ösztönözték 

• Költségvetésből nem lehetett a szükségesnek 

ítélt építkezéseket finanszírozni 

• 4 autópálya-projekt (M1;M3;M5;M7) koncessziós 

versenytárgyalása 1992-97 között 

Timár, 2006 275

ÚTDÍJSZEDÉS MAGYARORSZÁG 

• A forgalom- és fizetőképesség-előrejelzés 

alapján a költségek fedezéséhez bevételmaximáló 

útdíjakat kellett alkalmazni 

• Csekély költségvetési támogatás, nagy kockázati 

felár, infláció- és árfolyamváltozás 

követése rendkívül magas útdíjakhoz vezetett, 

ellenállást váltott ki (Magyar Autóklub) 

• Autópályaépítés, útdíjszedés szakmai szempontokat 

figyelmen kívül hagyó politikai 

kérdéssé vált 

Timár, 2006 276

MATRICÁS 

RENDSZER (1) MAGYARORSZÁG 

• Járműkategóriák pályaköltségeinek számítását 

mellőzve matricás (átalánydíjas) 

útdíjszedést vezettek be 2001. január 1-jén 

• M1-es, M3-as, díjkapuit 2001-ben, M5-ös 

díjkapuit 2004-ben lebontották 

• Matricás útdíjszedő-rendszert kiterjesztették 

az M7 (2003) és M5 autópályára (2004) 

• Díj magas, a rendszer nem hatékony, ellenőrzés 

laza (bevétel-kiesés kb. 20-30%) 

• Bevételek (2005-ben kb. 20 Md Ft) csak a 

fenntartás-üzemeltetés 80%-át fedezik 

Timár, 2006 277

MATRICA ÁRAK (€) 

ORSZÁG 

Összes/díjas 

autópályahossz 

2005 január1. 

AUSZTRIA 

CSEH 

KÖZTÁRSASÁG SZLOVÁKIA MAGYARORSZÁG 

2200/2200km 546/494 km 230/191 km 564/461 km 

Érvényesség 10 nap 2 hó 1 év 15 nap 2 hó 1 év 7 nap 1 hó 1 év 10 nap 1 hó 1 év 

2003 

szgk < 3,5t 7,6 22 73 3,5 7 27 2,5 16 6 10 95 

tgk 3,5-7,5t 15 27 240 

14 35 200 16 105 

tgk 7,5-12t 25 127 581 

tgk > 12t 29 145 726 27 65 400 32 210 20 36 330 

2004 

szgk < 3,5t 7,6 20 70 5,4 9 27 3,6 18 8 1 14 122 

tgk 3,5-7,5t -- -- -- 22 40 352 

17 45 250 18 120 

tgk 7,5-12t -- -- -- 

tgk > 12t -- -- -- 35 85 410 36 240 34 58 560 

2005 

szgk < 3,5t 7,6 21,8 72,6 6 9 27 3,6 7,2 27 9,2 1 15,6 140 

tgk 3,5-7,5t -- -- -- 22 40 400 

tgk 7,5-12t -- -- -- 19,5 52,5 210 19,2 4 48 180 34 58 600 

tgk > 12t -- -- -- 39 3 105 420 33,6 5 72 360 50 2 85 760 

Megjegyzések: 1 – négynapos matrica ára 4,5 €, nyári szezonban 5,8 € 

2 – egynapos matrica ára 8 € 

3 – egynapos matrica ára 7,5 € 

Timár, 2006 



278

MATRICA ÁRAK (Ft, 2005/2006) 

Érvényes/ka 

tegória 

1 

napos 

4 

napos 

10 

napos 

31 

napos 

éves 

D1 — 1120/ 

1460* 

1170/ 

1520* 

2 300/ 

2 500 

3 900/ 

4 200 

35 000/ 

37 000 

D2 — — 6 300/ 

6 500 

D3 — — 9800/ 

11 500/ 

12 500 

16 700/ 

101 000/ 

106 000 

150 000/ 

10 000 

18 000 

158 000 

D4 2 000/ 

— 12 500/ 

21 300/ 

190 000/ 

2 000 

13 000 

22 500 

190 000 

*A 4 napos matrica ára május 1. és szeptember 30. között 

Timár, 2006 279

MATRICÁS 

RENDSZER (2) MAGYARORSZÁG 

• EU figyelmeztetést követően a matricás 

rendszer 2005. jan. 1-je óta EU konform (új 

D1 kategória, abban 1 napos matrica is) 

• A matricás útdíjszedési rendszert korszerű 

elektronikus rendszerrel kell felváltani 

(tenderkiírás megjelent: 2006. március) 

• Dönteni az osztrák és német tapasztalatok 

elemzése alapján célszerű 2005-2006-ban 

• Fokozatosság: bevezetés előbb a tehergépjárművekre 

(2007), azután a személygépkocsikra 

vonatkozóan 

Timár, 2006 280

9. ELŐADÁS 

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSI 

JOGANYAGA (TRANSPORT ACQUIS) 

Timár, 2006 281

EU KÖZLEKEDÉSI 

JOGSZABÁLYOK 1 

• A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz 

történő csatlakozásával a közösségi jogszabályok 

a magyar jogrend részévé válnak 

(jogharmonizáció) 

• Guide to the transport acquis (1999); 

Közösségi közlekedési jogszabályok 

kézikönyve, GKM, Budapest, 2003: 

http://212.108.197.140/dokk/binary/26/49/28/Acquis_kezikonyv.pdf 

• A következőkben csak a közúti és a vasúti 

közlekedésre vonatkozó néhány fontos 

jogszabállyal foglalkozunk 

Timár, 2006 282


JOGSZABÁLYOK 2 

• Fő fejezetek: 

Közlekedéspolitika (infrastruktúra, nemzetközi 

fuvarozás, statisztika) 

Szárazföldi közlekedés (közút, vasút, belvízi 

hajózás, kombinált szállítás, szociális 

szabályozás, pénzügyi harmonizáció, állami 

támogatás, nyári időszámítás, közszolgáltatás, 

versenyszabályok, veszélyes áruk szállítása) 

Légi közlekedés 

Tengerhajózás 

Timár, 2006 283

ELSŐDLEGES JOGFORRÁSOK 

• Szerződések, ezek közül a fontosabbak: 

• Párizsi Szerződés (1951, ESZAK) 

• Római Szerződés (1957, EGK, EURATOM) 

• Egységes Európai Okmány (1986, EK) 

• Maastrichti Szerződés (1992, EU) 

• Nizzai Szerződés (2001, bővítés) 

• Költségvetési szerződések (1970, 1975) 

• Csatlakozási szerződések (Athén, 2003) 

Timár, 2006 284

MÁSODLAGOS 

JOGFORRÁSOK 

• Rendelet (regulation) : közvetlenül 

alkalmazandó minden tagországban 

• Irányelv (directive) : célokat fogalmaz 

meg, a nemzeti jogrendszerbe illesztendő 

• Határozat (decision): meghatározott 

címzetthez szóló, kötelező érvényű 

• Ajánlás és vélemény : elvárás és álláspont 

megfogalmazása, általában magasabb 

szintű jogszabály előkészítése során 

• Számjelük az elfogadás évére is utal 

Timár, 2006 285

DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS 

Európai 

Parlament 

TANÁCS 

tagállamok 

kormányai 

Gazdasági és 

Szociális Bizottság 

Régiók Bizottsága 

Európai 

Bizottság 

nemzeti 

parlamentek 

kezdeményezés 

vélemény 

döntés 

Timár, 2006 286


• 1692/96/EK határozat a transz-európai közlekedési 

hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi 

irányelvekről 

• Cél: transzeurópai közlekedési hálózat fokozatos 

létrehozása 2010-ig, a Közösséget átfogó szárazföldi, 

tengeri és légi közlekedési hálózatok 

integrálásával 

• Tartalom: a transzeurópai közlekedési hálózatra 

vonatkozó célok, prioritások, teendő intézkedé-sek, 

a közös érdekű projektek listája (Essen) 

• Ellenőrzés: a tagállamok képviselőiből álló Transzeurópai 

Közlekedési Hálózat (TEN-T) Bizottsága 

Timár, 2006 287


• 2236/95/EK rendelet a transzeurópai hálózatokkal 

kapcsolatosan nyújtandó közösségi pénzügyi 

támogatás általános szabályairól 

• Cél: A támogatás méltányos elosztása a transzeurópai 

hálózatok közös érdekű közlekedési 

infrastrukturális projektjei között 

• Tartalma: A támogatás a közösségi célok (nemzeti 

hálózatok összekapcsolása és átjárhatóságának 

biztosítása, elérhetőség javítása, stb.) elérése 

elősegítésének mértékétől függ 

• Társ-finanszírozás (különféle formákban) egy 

projekt beruházási költségének legfeljebb 10%-a, 

kivételesen 20%-a lehet 

Timár, 2006 288


• 96/48/EK irányelv a transzeurópai nagysebességű 

vasúti rendszer átjárhatóságáról 

• Cél: az átjárhatóság megteremtése a nagy 

sebességű vasúti hálózat létrehozásakori 

• Tartalom: az átjárhatóság műszaki megvalósításában 

szerepet játszó alrendszerekkel (infrastruktúra, 

energiaellátás, ellenőrzés-irányítás, jelzőrendszerek 

és gördülőállomány, karbantartás, stb) 

kapcsolatos követelmények leírása 

• Vasutak és ipar képviselőiből álló testület (AEIF) 

feladata a műszaki feltétel-tervezetek (Technical 

Specification for Interoperability, TSI) kidolgozása 

Timár, 2006 289


• 2001/16/EK irányelv a transzeurópai hagyományos 

vasúti rendszer átjárhatóságáról 

• Cél: a hagyományos vasúthálózatok közötti 

átjárhatóság műszaki feltételeinek megteremtése 

• Tartalom: vasúti rendszer létesítése, átalakítása 

és működtetése során csak olyan elemek alkalmazhatók, 

amelyek megfelelnek a TSI követelményeknek 

és kijelölt szervezetek által kiadott EK 

megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkeznek 

• Meghatározza az infrastruktúra és a gördülő állomány 

nyilvántartására vonatkozó szabályokat is 

Timár, 2006 290

KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS 1 

• 881/92/EGK rendelet a közúti áruszállítási piacra 

jutásról a Közösségben, egy tagállam területére 

vagy területéről történő szállításkor, illetve egy 

vagy több tagállam területén történő áthaladáskor 

• Cél: a Közösség nemzetközi közúti áruszállítási 

piacaihoz való hozzáférés szabályozása a szolgáltatásnyújtás 

szabadsága, a hátrányos megkülönböztetés-mentesség 

és az egyenlő feltételek érvényesítésével, 

engedély-kontingentálás nélkül 

• Tartalom: bér és fuvardíj ellenében, illetve saját 

számlára végzett nemzetközi közúti szállítások 

szabályozása (jogosultság, közösségi engedély) 

Timár, 2006 291


• 3118/93/EGK rendelet azoknak a feltételeknek a 

megállapításáról, amelyek alapján nem belföldi 

fuvarozók belföldi közúti fuvarozási szolgáltatásokat 

nyújthatnak egy tagállamon belül 

• Cél: a belföldi közúti fuvarozási piacok fokozatos 

megnyitása, a nemzeti hovatartozás vagy a letelepedés 

helye alapján alkalmazott korlátozások 

megszüntetése 

• Tartalom: olyan belföldi fuvarozás szabályozása, 

amelyet a fuvarozók más tagállamban nyilvántartásba 

vett járművel végeznek (kabotázs) 

• Magyarország: átmeneti mentesség 3 évig 

Timár, 2006 292


• 3916/90/EGK rendelet a közúti árufuvarozási piac 

válságaival kapcsolatos intézkedésekről 

• Cél: a válság elleni védelmet és a válságkezelő 

intézkedések megtételét biztosító döntéshozatali 

folyamat kialakítása és az ehhez szükséges 

adatok összegyűjtése 

• Tartalom: válság (tartós túlkínálat; sok fuvarozó 

pénzügyi egyensúlyhiánya; középtávon sem 

várható a fuvarpiaci helyzet javulása) esetén a 

működő fuvarozó vállalkozások tevékenységének 

bővítését és piacra jutását korlátozó, 6 hónapig 

érvényes intézkedéseket lehet bevezetni 

Timár, 2006 293


• 684/92/EGK rendelet az autóbusszal végzett 

nemzetközi személyszállítás közös szabályairól 

• Cél: a nemzetközi közúti személyszállítás 

közösségi szabályozása 

• Tartalom: meghatározza a menetrendszerinti 

járatok, a különjáratok, az alkalmi járatok, a saját 

számlás szállítási tevékenység és a nemzetközi 

szállításokhoz szükséges közösségi engedély 

fogalmát, utóbbi kiadásának feltételeit 

• Az engedély iránti kérelmet azon tagállam illetékes 

hatóságához kell benyújtani, ahol a kiindulási 

hely található 

Timár, 2006 294


• 12/98/EK rendelet a tagállam területén nem 

belföldi fuvarozók által nyújtott belföldi közúti 

személyszállítási szolgáltatások feltételeiről 

• Cél: a személyszállítási kabotázs feltételeinek 

megállapítása 

• Tartalom: meghatározza a menetrend szerinti járatok, 

különjáratok fogalmát és előírja, hogy 

kabotázs-szolgáltatás nyújtásakor be kell tartani 

a fogadó tagállam erre vonatkozó jogszabályait 

• Piacvédelmi intézkedések átmeneti bevezetésére 

kerülhet sor, ha a kabotázs miatt válság alakul ki 

a belső fuvarozási piacon 

Timár, 2006 295


• 3820/85/EGK rendelet a közúti közlekedéssel 

összefüggő egyes szociális jogszabályok 

harmonizációjáról 

• Cél: a versenytorzítás elkerülése, a közúti közlekedésbiztonság 

és a munkakörülmények javítása 

• Tartalom: a vezetési idő naponta nem haladhatja 

meg a kilenc órát; négy és fél óra vezetés után, 

amennyiben nem kezdődik meg a napi vagy heti 

pihenőidő, legalább 45 perces szünetet kell tartani, 

ami megosztható; napi pihenőidő minden 24 

órában legalább 11 egymást követő óra 

• A vonattal, illetve komphajóval szállított gépjárművekre 

külön szabályok vonatkoznak 

Timár, 2006 296


• 88/599/EGK irányelv a közúti közlekedéssel összefüggő 

bizonyos szociális jogszabályok harmonizálásáról szóló 

3820/85/EGK rendeletnek, valamint a közúti szállítási 

ellenőrző készülékeket előíró, 3821/85/EGK rendeletnek a 

végrehajtására vonatkozó egységes ellenőrzési eljárásról 

• Cél: a közúti ellenőrzések minimum követelményeinek 

kialakítása a szabálysértések számának 

csökkentése és megakadályozása érdekében 

• Tartalom: Az ellenőrzéseknek évente a gépjárművezetők 

munkanapjainak legalább 1%-ára kell 

kiterjedniük; az ellenőrzéseknek legalább 15%-át 

az országúton, legalább 25%-át pedig a vállalkozások 

telephelyén kell elvégezni 

Timár, 2006 297


• 1999/62/EK irányelv a nehéz tehergépjárművekre bizonyos 

infrastruktúrák használatáért díj kivetéséről 

• Cél: a versenyfeltételek torzulásainak kiküszöbölése 

érdekében az adórendszer összehangolása, a 

pályaköltségeknek az úthasználókra való méltányos 

ráterhelését lehetővé tevő eljárások bevezetése 

• Tartalom: infrastruktúra használatáért díj szedhető, 

amit a használat időtartama alapján kell megállapítani 

és a gépjárművek által okozott pályaköltségek 

függvényében kell differenciálni 

• A díj súlyozott átlagértéke az építés, üzemeltetés és 

fenntartás költségeinek függvénye, a jármű környezetszennyezése 

és az idő függvényében változhat 

Timár, 2006 298


• 96/53/EK irányelv a Közösség területén közlekedő 

bizonyos közúti járművek legnagyobb megengedett 

méreteiről a nemzeti és nemzetközi forgalomban 

és a nemzetközi forgalomban megengedett 

legnagyobb tömegéről 

• Cél: aműszaki fejlődést tükröző rendeletek elfogadása 

és harmonizált belső piac biztosítása, a 

korábbi irányelvek és módosításaik, a műszaki 

előírások új jogszabályban való összefoglalása 

• Tartalom: megengedett legnagyobb járműméretek 

(hossz, magasság, szélesség), tömegek és 

tengelyterhelések (pl. hajtott tengely 11,5 t) 

Timár, 2006 299

ÉS MÉG… 

• 3821/85/EGK rendelet a közúti közlekedésben 

használt menetíró készülékekről 

• 91/671/EGK irányelv a biztonsági övek 3,5 tonnánál 

kisebb össztömegű járművekben kötelező 

használatára vonatkozó tagállami jogszabályok 

összehangolásáról 

• 96/96/EK irányelv a gépkocsik és pótkocsik 

műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tagállami 

jogszabályok összehangolásáról 

• 2411/98/EK rendelet a gépjárműveket és pótkocsijaikat 

bejegyző tagállam megkülönböztető jelének 

elismeréséről a Közösségen belüli forgalomban 

Timár, 2006 300

VASÚTI KÖZLEKEDÉS 1 

• 91/440/EGK irányelv a Közösség vasútjainak 

fejlesztéséről 

• Cél: A vasúti vállalkozások és a pálya-üzemeltetés 

szétválasztása, gazdálkodási és irányítási önállóságának 

és szilárd pénzügyi alapjainak megteremtése, 

a vasúti infrastruktúrához való hozzáférési 

és tranzitjogok biztosítása 

• Tartalom: vasútvállalat a közösségi követelményeknek 

megfelelően engedélyezett magán-, vagy 

állami vállalat, amely vasúti személyszállítási, árufuvarozási, 

vagy vontatási szolgáltatást nyújt 

• Független testület a vasúti szolgáltatók versenyének 

szabályozására, ellenőrzésére 

Timár, 2006 301


• 95/18/EGK irányelv a vasútvállalatok engedélyezéséről 

• Cél: 91/440/EGK irányelv szerint vasúti szolgáltató 

vállalkozások tevékenységének engedélyezése, 

az engedélyek kölcsönös elismerése 

• Tartalom: az engedélyezés elveit rögzíti, a részletek 

kidolgozását a tagállamokra hagyja; tevékenységük 

megkezdése előtt a vasúti vállalkozásoknak 

bizonyítaniuk kell, hogy bármikor képesek 

teljesíteni a jó hírnévre, a szilárd pénzügyi helyzetre, 

a szakmai alkalmasságra, polgári jogi felelősségbiztosításra 

vonatkozó követelményeket 

Timár, 2006 302


• 2001/14/EK irányelv a vasúti infrastruktúra kapacitás 

elosztásáról, a vasúti infrastruktúra használatának 

díjairól és a biztonsági tanúsítványról 

• Cél: a versenyképesség növelése a rendelkezésre 

álló kapacitások jobb kihasználását és a vasúti 

vállalkozások esélyegyenlőségét biztosítva 

• Tartalom: a vasúti pályahasználat díjszabásának 

alapelveit, módszereit rögzíti, a gyakorlati alkalmazást 

a tagállamokra bízva; a kapacitás elosztásából 

a követelményeknek megfelelő kérelmezőt 

nem lehet kizárni 

• Magyarországon 2006.12.31-ig külföldi vasútvállalatok 

a TERFN kapacitás 20%-át igényelhetik 

Timár, 2006 303

VERSENYSZABÁLYOZÁS 1 

• 1107/70/EGK rendelet a vasúti, közúti és belvízi 

közlekedés támogatásáról 

• Cél: a fuvarpiaci versenyt torzító különbségek 

megszüntetése, támogatásnyújtás szabályozása 

a vasutak támogatási módjának harmonizálása 

• Tartalom: állami támogatás adható a közlekedés 

koordinálása érdekében: a közlekedési infrastruktúra 

finanszírozásához, ha a vállalkozás is felel az 

infrastruktúra költségeiért; a hatékonyabb és gazdaságosabb 

közlekedési módokkal kapcsolatos 

K+F-re; kivételes jelleggel kapacitásfelesleg megszüntetésére; 

a közszolgáltatási kötelezettségből 

eredő üzemi veszteség ellentételezésére 

Timár, 2006 304


• 1191/69/EGK rendelet a tagállamoknak a vasúti, közúti 

és belvízi közlekedés közszolgáltatási jellegéből 

eredő kötelezettségeit illető intézkedésekről 

• Cél: a versenyfeltételek torzulását okozó egyenlőtlenségek 

és bizonyos közszolgáltatási kötelezettségek 

megszüntetése, az üzemeltetésre, szállítás-ra 

és a díjszabásokra vonatkozó közszolgáltatási 

kötelezettségek meghatározása 

• Tartalom: közszolgáltatási kötelezettség az a tevékenység, 

amelyet a közlekedési vállalat saját üzleti 

érdekeit érvényesítve nem, illetve nem ilyen mértékben 

és feltételekkel vállalna 

Timár, 2006 305


• 1191/69/EGK rendelet (folytatás) 

• A vállalkozások kérhetik a közszolgáltatási kötelezettségek 

megszüntetését, ha ebből gazdasági 

hátrányuk származik 

• Ha az illetékes hatóság fenntartja a kötelezettséget, 

a szolgáltatók a gazdasági veszteségükkel 

arányos ellentételezésre jogosultak, a kötelező 

díjszabási kedvezmények alkalmazásából eredő 

veszteségeket is beleértve 

• Az ellentételezés módjait a számított veszteségek 

alapján határozzák meg, lehetőleg közszolgáltatási 

szerződésekben 

Timár, 2006 306


• 1108/70/EGK rendelet a vasúti, közúti és belvízi 

közlekedési infrastruktúra kiadásaira vonatkozó 

számviteli rendszer bevezetéséről 

• Cél: a vasúti, közúti és belvízi közlekedés infrastrukturális 

költségei szabványos elszámolási 

rendszerének bevezetése, az infrastruktúra-használat 

egységes díjszabásának megvalósításához 

• Tartalom: a tagállamoknak minden évben meg 

kell küldeniük a Bizottságnak a közlekedési infrastruktúrára 

fordított (tőke-, folyó-, rendészeti és 

általános) költségek kimutatását; a Bizottság 

éves jelentéseket készít 

Timár, 2006 307

10. ELŐADÁS 

A KÖZ- ÉS MAGÁNSZEKTOR 

TÁRSULÁSA: 

PUBLIC-PRIVATE PARTNERSHIP 

(PPP) AZ EURÓPAI UNIÓBAN 

Timár, 2006 308

MI A PPP 

• Public-Private Partnership (PPP, vagy P3): köz- és 

magánszektor társulása egy, hagyományosan általános 

érdekűnek tekintett szolgáltatás nyújtására, 

a szükséges létesítmények tervezését, építését, 

üzemeltetését és finanszírozását is beleértve 

• A közérdekű feladat ellátásával kapcsolatos törvényes 

jogainak és kötelezettségeinek egy részét, 

vagy teljes egészét a közhatalom (központi, vagy 

helyi kormányzat) meghatározott időre és feltételekkel 

versenytárgyaláson kiválasztott magánvállalkozásnak 

adja át, általában egy kereskedelmi 

(koncessziós) szerződés keretében 

Timár, 2006 309

PPP MODELL 

• A „társulási modell” jellemzői: 

Legalább két különálló szervezet vesz benne részt, 

egyrészt a közigazgatás (közpénzből gazdálkodó 

szervezetek), másrészt a magánszektor, esetleg a 

közpénzből (is) gazdálkodó, vagy nem-profitérdekelt 

szervezetek köréből 

Meghatározott időre szóló, írásba foglalt, egyenlő 

felek közötti formális szerződésen alapul 

Egy bizonyos általános érdekű szolgáltatás nyújtását 

jelöli ki elérendő közös célként 

Az anyagi és nem anyagi felelősségek megosztása 

magába foglalja a kockázatok, a költségek és a 

hasznok méltányos megosztását egyaránt 

Timár, 2006 310

A PPP TÉRHÓDÍTÁSA 

• A nemzeti költségvetési források korlátai 

miatt az utóbbi évtizedekben a magánszektor 

bevonása az infrastruktúra-fejlesztési tervek 

megvalósításába létfontosságúvá vált 

• A Világbank „Közúti PPP-k eszköz-készlete” 

(Toolkit for PPP in Highways) címen részletes 

útmutatót jelentetett meg 2000-ben: 

http://rru.worldbank.org/Toolkits/highways/detailed_outline.htm 

• Az Európai Bizottság 2003-ban jelentette meg 

az „Útmutató a köz- és magánszektor sikeres 

társulásaihoz” (Guidelines for Successful 

Public-Private Partnerships) c. kiadványát: 

http://europa.eu.int/comm/regional_policy/sources/docgener/guides/PPPguide.htm 

Timár, 2006 311

EU ZÖLD KÖNYV 

 

Az Európai Bizottság COM(2004)307 Zöld Könyve 

a PPP-ről (2004. 04.04) megkülönböztetni 

javasolja: 

A szerződéses típusú PPP-t, amikor a 

közigazgatás és a magánvállalkozás 

kapcsolatai kizárólag a hagyományos 

kapcsolatokon alapulnak, és 

Az intézményes típusú PPP-t, amikor a közigazgatás 

és a magánvállalkozás együttműködése 

egy önálló gazdálkodó egység 

keretei között valósul meg (koncesszió) 

Timár, 2006 312

EU PPP ÚTMUTATÓJA 

• A Bizottság szerint a magánszektor négy 

alapvető szerepe a PPP-kben: 

Közpénzeket kiegészítő finanszírozási források 

rendelkezésre bocsátása; 

Vezetési-irányítási, kivitelezési szaktudás és tapasztalatok 

átadásával a projektek hatékony és gyors 

megvalósítása; 

A fogyasztók és a nagyközönség számára többletérték 

létrehozása (szolgáltatás költséghatékonyságának 

és minőségének javítása); 

Az igények pontosabb feltárása és az erőforrások 

optimális felhasználásának biztosítása. 

Timár, 2006 313

ÚTMUTATÓ HÁTTERE (1) 

• Az Európai Bizottság célja a magánszektor 

minél nagyobb mértékű bevonása az infrastruktúra 

(pl. közlekedés) fejlesztésébe, illetve 

az általános gazdasági érdekű szolgáltatások 

minőségének javítása privatizáció útján is 

• Az EU 3 megválaszolandó kérdése: 

Miként viselkedjen támogatás-nyújtóként 

Hogyan járuljon hozzá a finanszírozási lehetőségek 

és források bővítéséhez 

Hogyan segítse elő a PPP- k fejlődését és az 

„értéket a pénzért” (value for money) alapelv 

érvényesülését 

Timár, 2006 314

ÚTMUTATÓ KONCEPCIÓJA 

A Bizottság - PPP viszony 

befolyásolja a támogatásos-társfinanszírozás 

feltételeit 

A PPP jelentős 

hasznot hozhat 

Gyakorlati megoldás 

és a követendő út 

Hatékony PPP létrehozásához 

szükség van a gyakorlati 

kötöttségek és lehetőségek 

vizsgálatára 

Timár, 2006 315

ÚTMUTATÓ HÁTTERE (2) 

• Az útmutató a sikeres PPP létrehozásának 

általános kérdéseit érinti, különös tekintettel a 

támogatás szerepére a finanszírozásban 

• Cél a PPP gyakorlati alkalmazására vonatkozó 

ismeretek érzékelt hiányának csökkentése a 

reménybeli támogató (EU) közreműködésével 

• Köz- és magánszektor céljainak összeegyeztetéséhez, 

a projektek megvalósításához nyújt 

segítséget 

• Ugyanakkor nem célja, hogy közös megvalósítási 

módszertannak, vagy kizárólagos 

érvényűnek tekintsék 

Timár, 2006 316

KULCSKÉRDÉSEK (1) 

• Az irányelvet többször megvitatták, 

átdolgozták, hogy valamennyi érdekelt fél 

nézeteit és törekvéseit tükrözze 

• Kidolgozásakor a következő fő kérdésekkel 

foglalkoztak: 

 

 

 

 

PPP és a magánszektor bevonása előnyös és hasznos, 

de kockázatos és költséges is 

A növekvő érdeklődés dacára nem a PPP az egyetlen 

célravezető megoldás 

A PPP egy fejlődőben lévő megoldás 

A Bizottság elismeri a PPP fontosságát és azt, hogy 

szükség van a Szerződés alapelveinek érvényesülését 

biztosító jogi szabályozásra 

Timár, 2006 317


• Közvetlen piacrajutás és verseny biztosítása: 

 

 

 

 

Piaci szabályozás érvényesülése 

Versenytárgyalás és a magánvállalkozó felek kiválasztása 

A támogatás felhasználása és hatása 

Szerződések érvényességének időtartama, meghosszabbítása 

• A közérdek védelme: 

 

 

 

 

EU szabványok, minőségi & teljesítmény-előírások elfogadása 

Hatékony felügyeleti és irányítási-vezetési rendszerek 

alkalmazása 

Őrszem-szerep és a lakosság részvételének biztosítása 

„Értéket a pénzért” alapelv érvényesítése 

• Az állami támogatás szabályaival való összeegyeztethetőség 

biztosítása: 

 

 

A támogatásokat a valós igényekhez rendeljék 

Kerüljék el a tisztességtelen támogatást 

Timár, 2006 318


• Támogatás mértékének meghatározása 

• Legmegfelelőbb PPP típus kiválasztása: 

 

 

 

Költségeket és hasznokat értékelni – „értéket a pénzért” 

alapelv érvényesülését igazolni – kell 

A közösség/társadalom hasznának növekednie kell 

Vizsgálandó a megfelelőség, költség, a megvalósíthatóság 

egyszerűsége és az irányítás-vezetés 

• Sikert befolyásoló, korlátozó tényezők elemzése 

• Időbeli ütemezés optimálása 

• Igazodás a Bizottság pénzügyi céljaihoz és a 

pénzügyi támogatás-felhasználás legmegfelelőbb 

módjának megválasztása 

Timár, 2006 319

ÚTMUTATÓ TARTALMA 

• Fő részei: 

1. Rész: Lehetséges PPP megoldások – különféle 

PPP szerkezetek, azok melletti és ellenérvek 

2. Rész: Jogi és igazgatási szabályozás – PPP-k 

jogszabályi háttere, az EU, nemzeti, regionális és 

helyi önkormányzati szabályozás egymásrahatása 

3. Rész: PPP-k pénzügyi és gazdasági hatásai – 

kockázat-kezelés, „értéket a pénzért”, igények és 

támogatás összehangolása 

4. Rész: A PPP jellemzők és a támogatásos társfinanszírozás 

összehangolása – a támogatás előnyei 

és hátrányai, beillesztése a PPP keretei közé 

5. Rész: PPP tervezése és megvalósítása – a PPP 

projekt-ciklus, nehézségek és megoldások 

Timár, 2006 320

KÜLÖNFÉLE PPP 

SZERKEZETEK (1) 

• Miért alkalmazzuk és mire jó a PPP 

 

 

 

 

Finanszírozási nehézségek (forráshiány) áthidalására 

Magánszektor gazdálkodási hatékonyságának 

kihasználására: 

Gyorsabb kivitelezés és csökkenő életciklus-költségek 

 

 

 

Jobb kockázat-megosztás, hatékonyabb ösztönzők 

Jobb minőségű szolgáltatás, kiegészítő jövedelemképződés 

Közigazgatás hatékonyságának fokozása 

A Tagállamok által említett alkalmazási területek: 

 

 

 

Infrastruktúra fejlesztésének gyorsítására 

Erőforrás-felhasználás hatékonyságának növelésére 

Köztulajdonú eszközök üzleti célra való felhasználására 

Veszély: ha csodaszernek, v. könyvelési trükknek vélik 

Timár, 2006 321

KÜLÖNFÉLE PPP 

SZERKEZETEK (2) 

• PPP szerkezetek, felépítés 

Fejlődőben lévő koncepció és megoldás 

Nincs egyetlen, egyetemleges modellje 

Helyzethez és partnerekhez kell igazítani 

• Társak tevékeny együttműködését, mindegyikük 

céljainak és igényeinek azonosítását igényli 

• A Bizottság értelmezése szerint nincs sajátos 

meghatározása, de a beszerzési eljárására és a 

szervezeti kialakítására különleges szabályok 

vonatkoznak; minden tipusának összhangban kell 

lennie a Szerződés szabályaival és szellemével 

Timár, 2006 322

TIPIKUS PPP SZERKEZETE 

Közigazgatás, 

hatóság 

Tanácsadók 

Bankok 

Hitelek és 

garanciák 

Projekt-társaság 

(maghatározott 

célú szervezet) 

Alaptőke 

Befektetők 

Építő 

vállalat 

Kulcsrakész építési 

szerződés 

Üzemeltetési szerződés 

Üzemeltető 

vállalat 

Timár, 2006 323

VÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉS 

JELLEGZE- ALKALMA- 

TESSÉGEI ZÁSA ELŐNYÖK HÁTRÁNYOK 

• Szerződés • Tőkeigényes, 

• Tervezési • A tervezési és 

magánvállalattal 

de és építési környezetvé- 

egy közszolgáltató 

viszonylag kockázat delmi 

létesít- 

alacsony átadása elgondolások 

mény 

üzemeltetési 

• Lehetőség ellentétbe 

tervezésére & 

költ- 

a kivite- 

kerülhetnek 

megépítésére ségű 

lezési • Növelheti az 

• Létesítményt projektek program üzemeltetési 

közpénzből • Tőkeigényetására 

felgyorsí- 

kockázatot 

finanszírozzák, 

• Megbízási 

köztulajdonban 

projektek, 

szakasz kritikus 

marad amelyek 

• Korlátozottan 

• Fő indoka a üzemeltetésének 

ösztönöz az 

tervezési és 

életciklus- 

építési 

felelősségét 

költségek 

kockázat 

a közigazgatás 

figyelembevé- 

átruházása 

fenn 

telére a 

kívánja 

tervezéskor 

tartani 

• Nincs 

magántőkebevonás 

Timár, 2006 324

B(uild) O(perate) T(ransfer) – 

Építsd Üzemeltesd Add vissza 

JELLEGZE- 

TESSÉGEI 

ALKALMA- 

ZÁSA ELŐNYÖK HÁTRÁNYOK 

• Magánvállalattal • Jelentős • Tervezési, építési és • A tervezési és 

kötött szerződés üzemeltetési üzemeltetési kockázat környezetvédelmi 

egy közszolgáltató feladatokat átruházása 

elképzelések 

létesítmény tervezésére, 

tartalmazó • Lehetőség a kivitelezés ellentmondóak 

építésére és projektekhez felgyorsítására 

lehetnek 

meghatározott illik 

• Kockázatmegosztás • Szerződések 

időtartamú • Rendkívül jól ösztönöz az életciklusköltségek 

bonyolultabbak, 

üzemeltetésére, illik vízügyi és 

versenytárgyalás 

melynek végén azt hulladékkezelési 

alkalmazására 

hosszabb 

projektekhez • Elősegíti a 

• Szerződés- 

visszaadják a 

közigazgatásnak 

magánszektor 

menedzsment és 

• A létesítményt közpénzből 

innovációját és az teljesítményszírozzák 

finan- 

“értéket a pénzért” elv figyelő rendszerek 

és a 

érvényesülését 

szükségesek 

szerződés érvényességi 

idejére 

üzemeltetés minősége költséges, ha az 

• Javul a fenntartás és • Üzemvitel átvétele 

köztulajdonban 

• Szerződések átfogó üzemeltető alkalmatlannak 

bizonyul 

marad 

jellegűvé válhatnak 

• Fő indoka az a 

• Kormányzat alapvető • Nincs magántőke 

tervezési és építési 

közfeladatainak 

bevonás, a közigazgatás 

hosszú 

kockázaton felül az 

megoldására 


összpontosíthat 

távra finanszírozási 

Timár, kockázat 2006 kötelezettséget 325 

átruházása 

vállal

D(esign) B(uild) F(inance) O(perate) –Tervezd 

Építsd Finanszírozd Üzemeltesd 

JELLEGZE- 

TESSÉGEI 

ALKALMA- 


• Magánvállalattal kötött 

szerződés egy 

közszolgáltató létesítmény 

finanszírozására, 

tervezésére, 

építésére és meghatározott 

időtartamú 

üzemeltetésére, 

• Jelentős 


feladatokat 

tartalmazó 

projektekhez 

illik 

• Rendkívül jól 

illik közúti, 

• Mint BOT esetében, 

ezen felül: 

• Magántőke 

bevonással jár 

• Hitelfinanszírozási 

szabályok 

betartására 

kényszerít 

• A tervezési és 

környezetvédelmi 

elképzelések 

ellentmondóak 

lehetnek 

• Szerződések 

bonyolultabbak, 

versenytárgyalás 

melynek végén azt vízügyi és • Jobban tervezhető hosszabb, mint 

visszaadják a 

hulladékkezelési 

költségalakulást • Szerződés- 

és egységes 

BOT esetén 

közigazgatásnak 

• A létesítmény köztulajdonban 

projektekhez eredményez 

menedzsment és 

van a 

• Nagyobb lehetőséget teljesítmény- 

szerződés időtartama 

alatt és költ- 

program 

rek szükségesek 

nyújt a kivitelezési figyelő rendszeségeit 

a költségvetésből 

fedezik 

• Megnövekedett 

tele költséges, ha 

felgyorsítására • Üzemvitel átvé- 

• Fő indok a magánfinanszírozás 

és a 

átadás a 

alkalmatlannak 

mértékű kockázat- 

az üzemeltető 

tervezési, építési & 

magánvállalkozó bizonyul 


építőt jobban • Finanszírozási 

kockázat átadása 

ösztönzi az életciklus garanciákra lehet 

• Változatok az alapvető 

felelősségek 

Timár, 2006 

költségeken alapuló 

tervezésre 

szükség 

• Menedzsment- 

326 

megosztásának 

kombinációi 

váltási rendszer 

szükséges

HASZNÁLATI DÍJAS „BOT” 

JELLEGZE- 

TESSÉGEI 

• Mint DBFO 

esetén, de a 

magánvállalat 

költségeit 

használói 

díjakból 

fedezi 

• Fő indok a 

“használó 

fizet” alap-elv 

érvényesítése, 

a 

magánfinanszírozás 

igénybevétele, 

a tervezési, 

építési 

és üzemeltetési 

kockázat 

átadása 

ALKALMA- 


• Használati • Mint DBFO • Mint DBFO esetén, 

díjszedésr esetén, ezen ezen felül: 

e 

felül: • Politikailag 

lehetőség • Megkönnyíti elfogadhatatlan 

et nyújtó a “használó lehet 

projektekhez 

illik érvényesí- 

Helyettesítő 

fizet” alapelv • Alternatívák/ 

• Különösen tését 

megoldások pl. 

illik • Növeli a alternatív közlekedési 

utakhoz, keresleti útvonalak; alternatív 

vízügyi kockázat hulladéklerakó helyek 

(nem átadásának hatékony 

lakossági) mértékét, menedzselését igényli 

és 

ösztönöz 

hulladékkezelési 

harmadik fél 

jövedel- 

projektekhemeinek 

képzésére 

Timár, 2006 327

JOGI, KÖZIGAZGATÁSI, 

PÉNZÜGYI SZABÁLYOZÁS 

• PPP megvalósíthatósága az érvényes 

nemzeti jogszabályoktól függ 

• Vizsgálandó kérdések: 

 

 

 

Mi akadályozza a magánszektor bevonását általános 

gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásába, 

közszolgáltató létesítmények finanszírozásába, 

építésébe és üzemeltetésébe 

Mit kell változtatni a jogszabályokon, hogy a magánszektor 

érdekei is érvényesülhessenek (haszon) és a 

kockázatok átruházhatók legyenek 

Mit kell a PPP szerződésekbe foglaltan szabályozni és 

hogyan védhető ki a szabályozási (jogi) kockázat 

Timár, 2006 328

JOGSZABÁLYI HIERARCHIA 

EU jogszabályok 

(acquis) 

Projekt 

szerződéses 

kérdések 

PPP 

PROJEKT 

Regionális & 

helyi 

önkormányzati 

szabályozás 

Nemzeti jogszabályok 

beleértve (többek 

között): egészségügy, 

környezetvédelem, 

adózás, közbeszerzés, 

munkaügy, közlekedés, 

közfinanszírozás, stb. 

Timár, 2006 329

SZABÁLYOZÁSI TERÜLETEK 

• A felek jogállása és az állam törvényes • Közigazgatási együttműködés és irányítás 

szolgáltatás-nyújtási kötelezettsége • Vitás kérdések megoldására vonatkozó 

• A magánszektor, különösen külföldi előírások 

vállalatok bevonását lehetővé tevő, tiltó, • Lehetséges állami pénzügyi támogatás 

vagy korlátozó általános érvényű 

formái 

jogszabályok 

• Versenyszabályozás és monopólium 

• Költségek megtérülését lehetővé tevő elleni szabályok 

mechanizmusok megléte és jogalapja • A foglalkoztatási és társadalombiztosítás 

• Garancianyújtási képesség 

jogszabályok várható hatása 

• Földdel és infrastrukturális 

• Fizetőeszköz és profit kiviteli szabályok 

létesítményekkel kapcsolatos 

• Kormányzat hitelfelvételének korlátai 

tulajdonviszonyok 

• Adózási és számviteli kötelezettségek 

• EIA követelmények 

• Versenytárgyalási és beszerzési 

• Terület megszerzése 

szabályok megfelelősége 

• Tervezői jogosultsággal kapcsolatos • Szerződéses megállapodásokra 

követelmények 

vonatkozó jogszabályok és üzemeltetési 

• Hatósági és egyéb engedélyek 

kérdések 

• Projekt-specifikus jogi követelmények • Tulajdonjog 

iránti igény 

• Szellemi tulajdon jogvédelme 

• EU irányelveknek való esetleges 

• Know-how és technológia átadás-átvétel 

ellentmondás 

• Felügyeleti és megfigyelési előírások 

• Jogszabályok átláthatósága 

megfelelősége, a szolgáltatások 

Timár, 2006 

szabályozására vonatkozó hatósági 

jogkör 

330

EU SZABÁLYOZÁS 

• A fejlődő nemzeti szabályozás 

bizonytalanságot is szül: 

Jogi szabályozás hatása a nyilt és 

tisztességes versenyre – különösen a 

szolgáltatók kiválasztására 

A jogállás és a felek jogainak / 

kötelezettségeinek esetleges változása 

Az (álló)eszközök tulajdonviszonyai 

A hatóságok felügyeleti, megfigyelési és 

szabályozási hatásköre 

Timár, 2006 331

SZERZŐDÉSEK 

• A Bizottság közvetlenül nem szerződő fél, 

de befolyásolja a szerződéseket, hogy 

azok: 

Ne sértsék a közérdeket 

A felek egyenlőségén alapulók és tisztességesek 

legyenek / a költségek és hasznok méltányos 

elosztásával 

Mozdítsák elő a hatékony szabályozást 

Rugalmasan alkalmazkodjanak a körülményekhez 

Segítsék elő a szabványok alkalmazását / a helyes 

gyakorlat elterjedését 

Timár, 2006 332

KONCESSZIÓS SZERZŐDÉS (1) 

Fejezetcím 

Részletek 

A megállapodás • Jogi meggondolások 

általános 

• Hatályos jog 

rendelkezései • Projekt szerződés végeredménye 

A koncessziós • Jogi forma 

szervezeti 

• Alaptőke, jegyzett tőke 

felépítése 

• Alkalmazandó számviteli előírások 

Projekt helyszíne, • Projekt eszközök tulajdonjoga 

hozzáférés és • Területszerzés a projekt céljára 

szolgalom 

• Szolgalmi és átjárási jogok szabályozása 

Pénzügyi 

• A koncesszor pénzügyi kötelezettségei 

megállapodások • Díjszabás és díj-ellenőrzés, beleértve 

o A koncesszor felhatalmazását 

használati díjak szedésére 

o A díj-ellenőrzési eljárást, azaz a 

megtérülési hányados módszert, a 

felső korlátos ár módszert 

o A díj-ellenőrzésre vonatkozó 

eljárási meggondolásokat 

• A szerződő hatóság pénzügyi 

kötelezettségei, beleértve 

o a közvetlen kifizetéseket 

o szolgáltatás-vásárlási 

Timár, 2006 

kötelezettségeket 

333

KONCESSZIÓS SZERZŐDÉS (2) 

Fejezetcím 

Biztonsági 

érdekeltségek 

A koncesszió 

megadása 

A fejlesztő vállalkozás 

ellenőrzésének 

átruházása 

Építési munkák 

Részletek 

• Fizikai eszközökre vonatkozó érdekeltségek 

• Nem forgalomképes eszközökre vonatkozó 


• Kereskedelmi követelésekre vonatkozó 


• Fejlesztő vállalkozással kapcsolatos 


• Kivitelezési tervek felülvizsgálata és 

jóváhagyása 

• A projekt feltételek változtatása 

• Szerződő hatóság felügyeleti jogosultságai 

• Garanciális időtartam 

Infrastrukturális • Teljesítmény-előírások 

létesítmények 

• Szolgáltatások bővítése, kiterjesztése 

üzemeltetése 

• Szolgáltatások folyamatossága 

• Fogyasztók, vagy használók egyenlő 

elbánásban részesítése 

• Infrastrukturális hálózatok összeköttetése, 

azokhoz hozzáférés biztosítása 

• Tájékoztatási követelmények 

Timár, 2006 

• A koncesszornak a szabályok betartatására 

vonatkozó jogosultságai 

334

AUTÓPÁLYA PPP 

SZERZŐDÉSES RENDSZERE 

HITELEZŐK 

BEFEKTETŐK 

jelentések 

Hitelszerződések 

Tőkebefektetés az 

alapító okirat szerint 

BIZTOSÍTÓK 

KÖZLEKEDÉSI 

MINISZTÉRIUM 

KONCESSZIÓS 

SZERZŐDÉS 

KONCESSZIÓS TÁRSASÁG 

Biztosítási 

szerződések 

Beszállítói 

szerződések 

bevétel megosztás 

jelentések 

Fenntartási és 


szerződés 

Mérnöki tanácsadói 

szerződés 

FÜGGETLEN 

MÉRNÖK 

jelentések 

jelentések 

alvállalkozói 

szerződések 

Építési és szavatossági szerződés 

FŐVÁLLALKOZÓ, VAGY 

PROJEKT MENEDZSER 

beszállítói 

szerződések 

ÜZEMELTETŐ ÉS 

FENNTARTÓ VÁLLALAT 

Útdíj bevétel 

ALVÁLLALKOZÓK 

BESZÁLLÍTÓK 

Timár, 2006 335

BESZERZÉSI ELJÁRÁS (1) 

• Gyakran ezen bukik el a PPP megvalósítása 

• Cél = magántőke és know-how bevonása a 

tágan értelmezett közcélok elérésének 

elősegítésével egyidejűleg 

• Ellentét a közbeszerzési szabályok és a 

magánszektor korai bevonása között 

• Értékelés rendkívül nehéz és alkufolyamatba 

torkollik, ahol az üzleti tárgyalásokban jártas 

magánvállalkozók fölényben lehetnek 

(szakértők bevonása életbevágóan fontos) 

Timár, 2006 336


 

 

 

A versenytárgyalási eljárás célja a legjobb 

szolgáltatás/ár hányados elérése az elérendő 

eredmények (nem eszközök) előírásával 

A szerződés szövegezésekor és a 

koncesszor kötelességei megszabásakor 

alapvető a közszolgáltatás rendelkezésre 

állásának és minőségének biztosítása 

Építési munkák, vagy közszolgáltatások 

versenytárgyalásai: nyílt, vagy korlátozott 

körű eljárás a magánvállalkozó társ 

kiválasztására (EU) 

Timár, 2006 337


 

 

 

Kivételes esetben, bizonyos körülmények között 

a tárgyalásos eljárás is lehetséges (az elvégzendő 

munkák mennyiségével, jellegével kapcsolatos 

előzetes bizonytalanság mértékétől függően) 

A 2004/18/EK irányelv elfogadása óta a 

„versenyszerű párbeszéd”-nek nevezett eljárás is 

alkalmazható rendkívül összetett szerződések 

megkötését célzó versenytárgyalás során 

A tárgyalásokat az átláthatóság és az egyenlő 

elbánás követelményeinek szigorú betartásával 

kell lefolytatni 

Timár, 2006 338


 

 

 

Nem egyszerű már a kiinduláskor megállapítani, 

hogy szolgáltatási, vagy koncessziós szerződés-e 

a versenytárgyalási eljárás tárgya 

A versenytárgyalás megkezdésekor már 

koncessziós szerződésnek minősített esetben a 

kockázatok, költségek és hasznok megosztása 

megbeszélés tárgya az eljárás során 

Néhány országban kialakult gyakorlat szerint a 

magánszektor is kezdeményezhet PPP-ket; így 

igen korán mód nyílik a magánszektor bizonyos 

projektek finanszírozásában való részvételi 

hajlandóságának felmérésére 

Timár, 2006 339

INTÉZMÉNYI KERETEK 

• Hatályos jogszabályi háttér rendkívül fontos a 

PPP sikeréhez, érvényesülése viszont a 

hatékony intézményektől függ 

• A Tagállamok tapasztalatai szerint PPP 

támogató intézmény és szervezeti változások 

szükségesek, mind a központosított, mind 

pedig a decentralizált igazgatási modellekben 

• Erős, tartós politikai támogatást igényel – politikusoknak 

tudniuk kell, mi érhető el PPP-vel 

• Biztosítani kell a fizető közönség / fogyasztók 

bevonását, hogy a PPP felülről és alulról 

egyaránt befolyásolható legyen 

Timár, 2006 340

PPP PÉNZÜGYI & GAZDASÁGI 

VELEJÁRÓI (1) 

• Kockázat pénzügyi kihatásai (felárak) 

• A PPP alapelve – kockázatok megosztása úgy, 

hogy az egyes kockázatokat az vállalja, aki 

kezelésükre a leghatékonyabb módon képes 

• A méltányos és igazságos kockázatmegosztás 

 

 

 

 

Csökkenti a projekt hosszú távú költségeit 

A kivitelezőt a műszaki és minőségi előírások, a határidők 

és költségelőirányzatok betartására ösztönzi 

A hatékonyabb üzemeltetés következtében javítja a 

szolgáltatások minőségét és növeli a bevételeket 

Tervezhetőbbé és áttekinthetőbbé teszi a kiadásokat 

Timár, 2006 341

KÖZLEKEDÉSI PPP PROJEKT 

KOCKÁZAT-ELOSZLÁSA 

PROJEKT 

KOCKÁZAT 

Üzembe helyezés előtt 

Üzembe helyezés után 

építési kockázat 

határidők 

pénzügyi 

kockázat 

Üzemeltetési és 

fenntartási 

kockázat 

tervezés 

költség 

túllépés 

szolgáltatás 

minősége 

talajviszonyok 

forgalomnagyság 

közvetlen 

díjszedés 

Koncesszióba adás 

IDŐ 

Politikai, jogi és/vagy adminisztratív 

szabályozás-változás, vis maior 

Koncessziós időszak vége 

pl. 30 év elteltével 

Timár, 2006 342

KOCKÁZAT MEGOSZTÁSA (1) 

A koncessziót 

adományozó 

fél – 

közigazgatási 

partner 

A koncessziós - 

magánvállalkozó 

partner 

1 – Politikai kockázat 

• A vállalat eszközeinek kisajátítása x 

• A jog- és adórendszer általános módosítása x 

• A jog- és adórendszer egyedi módosítása x 

• Politikailag kedvezőtlen események x 

• Szerződés felmondása a kormányzat által x 

• Fizetőeszköz átválthatóságának és 

x 

átutalásának ellenőrzése, korlátozása 

• Anyagilag kedvezőtlen állami intézkedés x 

2 – Építési kockázatok 

• Terület megszerzése és átadása x 

• Tervdokumentáció minősége x x 

• Költségtúllépések (kivéve a projekt 

x 

megváltoztatásából eredőket) 

• Költségtúllépések (a projekt 

x 

megváltoztatásából erdők) 

• A munkálatok ütemterve és minősége x 

• Késedelmet okozó igazgatási eljárások (pl. 

x 

x 

hatósági engedélyezés) 

• Munkálatokkal okozott károk x 

• Régészeti feltárások, leletek x 

• Veszélyes hulladékok lerakóhelyei 

Timár, 2006 

x 

343



adományozó 

fél – 


partner 



partner 

3 – Üzemeltetési kockázatok 

• Környezetkárosítás x 

• Force majeure x x 

• Technológiai jellegű kockázat, 

x 

beleértve a közlekedésbiztonságot 

• Költségtúllépések x 

• Üzemeltetési követelmények és 

x 

előírások megváltoztatása 

4 – Kereskedelmi kockázatok 

• Forgalmi és/vagy útdíj-bevételi hiány 

(a viszonyítási esethez képest) 

x 

x 

• Ár- és díjszabásellenőrzés (tarifák) x 

• Egyéb bevételek hiánya x 

• Versengő létesítmények kínálatának 

javulása 

x 

Timár, 2006 344



adományozó 

fél – 


partner 



partner 

5 – Pénzügyi kockázatok 

• Infláció és kamatlábak változása x x 

• Árfolyamváltozás x 

• Pénzügyi költségek növekedése x 

• A meghatározott célú 

x 

magánvállalat csődje 

• A meghatározott célú 

x 

köztulajdonú vállalat csődje 

6 – Jogi kockázatok 

• Jogviták x x 

• A zavartalan tevékenységhez 

szükséges engedélyek 

x 

Timár, 2006 345



• A közlekedési ágazatban az olyan PPP projektek, 

amelyek kizárólag a használati díjakból 

eredő bevételekre támaszkodva pénzügyileg 

hatékonyak, azaz bankképesek, ritkák 

• Egy társadalmilag-gazdaságilag hatékony 

PPP projekt bankképessé tétele érdekében 

nemzetközi, központi, vagy helyi költségvetési 

támogatásokat szükséges nyújtani 

(elérhetik a projekt összköltség 50-60%-át is!) 

és ezeket igénybe venni képes, önálló 

vállalkozást célszerű létrehozni 

Timár, 2006 346



• Az értéket a pénzért alapelv érvényesülésének 

vizsgálata 

Gyakran költséges elemzés, szubjektív 

eredményekkel 

Többféle módszer: 

 

 

 

Árnyék-ajánlat kidolgozása 

Közfinanszírozású viszonyítási változattal (public sector 

comparator) való összevetés 

Pénzügyi / nem pénzügyi összehasonlítások 

• Támogatás-társfinanszírozás optimálása 

Kedvező és kedvezőtlen hatások mérlegelése 

Igazodás a valós igényekhez és célokhoz 

A megvalósítási igény – magánszektor haszonkulcsa 

– társadalmi haszon egyensúlyban tartása 

Timár, 2006 347

KÖZKIADÁSOK ELOSZLÁSA 

HAGYOMÁNYOS 


PPP BESZERZÉS 

Nincs kifizetés, amíg a 

szolgáltatás meg nem 

kezdődik 

Használatarányos kifizetések 

Üzemeltetési költségtúllépés 

Becsült üzemeltetési költségek 

Rendelkezésre állási díj 

kifizetések 

ÉVEK 

ÉVEK 

Építés Üzemeltetés Építés Üzemeltetés 

Becsült 

tőkeköltség 

Költség 

túllépések 

Határidő 

csúszások 

Timár, 2006 348

PPP KÖLTSÉGVETÉSI 

KIHATÁSAI (1) 

• Maastrichti konvergencia-kritériumok teljesítése, 

(államadósság csökkentése) érdekében 

egyes Tagállamok a DBFO típust, azaz a 

halasztott közfinanszírozást támogatták 

• A PPP-k pénzügyi terheinek számviteli nyílvántartása, 

könyvelése és a mérlegekben való 

szerepeltetése körül bizonytalanság alakult ki 

• EUROSTAT 2004-ben határozott a kormányzati 

és a nem-kormányzati szervezetek közötti 

társulási szerződéseknek a nemzeti 

számlákban való könyvelésére vonatkozóan 

Timár, 2006 349



• Eurostat határozat: a PPP-ben érintett 

eszközöket a nem-kormányzati eszközök 

közé sorolják be, így a kormányzati mérlegen 

kívül vegyék nyilvántartásba, ha mindkét 

következő feltételt kielégítik: 

a magánvállalkozó társ viseli az építési 

kockázatot, és 

a magánvállalkozó társ viseli a rendelkezésre 

állási, vagy a keresleti (forgalmi, kereskedelmi) 

kockázat közül legalább az egyiket 

Timár, 2006 350



 

 

 

Az „építési kockázat” körébe - többek között - a határidők, a 

műszaki előírások, szabványok be nem tartása, a 

költségtúllépés, a műszaki hiányosságok és a kedvezőtlen 

külső körülmények tartoznak, 

A „rendelkezésre állási kockázat” körébe olyan események 

tartoznak, amikor a vállalkozó társ nem képes 

(i) a szerződésben meghatározott mennyiségű és minőségű 

szolgáltatások nyújtására 

(ii) megfelelni a biztonsági követelményeknek, illetve 

(iii) megszerezni a végfelhasználóknak nyújtandó szolgáltatásokkal 

kapcsolatos hatósági tanúsítványokat 

A „keresleti kockázat” körébe a kereslet ingadozása 

tartozik (erősebb, vagy gyengébb, mint a szerződés 

aláírásakor várt), ha ez nem vezethető vissza a 

magánvállalkozó társ viselkedésére (gazdálkodására) 

Timár, 2006 351

PPP PROJEKT AZONOSÍTÁS 

• Indokoltság a magánszektor szempontjából: 

 

 

 

 

 

Elegendő kereslet 

Jövedelemképző és fejlesztési potenciál 

Egyértelmű megvalósíthatóság 

Erős politikai elkötelezettség 

Hazai fejlesztési szempontoknak való megfelelőség 

• PPP indokoltsága a közhatalom szempontjából 

 

 

 

 

 

Kisebb életciklus költségek 

Kockázatok jobb elosztása 

Gyorsabb megvalósítás 

Jobb minőségű szolgáltatások 

Kiegészítő jövedelem képződése 

Timár, 2006 352

PPP MÉRLEGELÉS 

ALKALMAZHATÓ 

A PPP 

• Mik a célok 

• Milyen képesség, 

kapacitás 

szükséges 

• Érdekeltté 

tehető-e a 

magánszektor 

MIT KELL 

NYÚJTANI 

• Mely szolgáltatás 

szükséges 

• Mik a kockázatok 

ki vállalja azokat 

• Mik a költségek 

és hasznok 

• Melyik PPP illik 

hozzá 

A PPP A PÉNZÉRT 

ÉRTÉKET AD ÉS 

A LEGJOBB 

ERŐFORRÁS 

ELOSZTÁST 

BIZTOSÍTJA 

KÉSZÜLJ FEL, 

MIELŐTT 

BELEKEZDESZ 

EGYSZERŰ 

MEGOLDÁSOKKAL 

A VALÓS 

IGÉNYEKHEZ 

IGAZODJ 

CSAK AKKOR 

HASZNÁLJ PPP-T 

HA ELŐNYEI 

IGAZOLHATÓK ÉS 

ELÉRHETŐK 

Timár, 2006 353

EU TÁMOGATÁS 

OPTIMÁLÁSA 

Magánszektor haszna 

& Tőkemegtérülés 

A MAGÁNSZEKTOR HASZNA ÉS A TÁRSADALMI 

HASZON KÖZÖTTI CSEREÉRTÉK 

Új üzemkész eszköz 

valós hatása 

(támogatással) 

X 

3 

Újra-tárgyalás hatása 

4 

Y 

O 

Magán 

szakértelem/ 

tőke 

bevonásának 

hatása 

1 

A B C 

2 

D 

5 

E 

Társadalmi haszon (érték a 

pénzért a közösségnek) 

Timár, 2006 354

ÁBRA MAGYARÁZATA 

A magánszektor profitját jelző függőleges tengelyen: 

0 _ Y Magánszektor üzemi haszna támogatás nélkül 

Y _ X Magánszektor üzemi haszon-növekménye a támogatás-társfinanszírozás és az 

üzemeltetés hatékonyságának ebből eredő növekedése következtében 

X csökkenése Y– ig = a tiszta üzemeltetési profit újraelosztása (a támogatástársfinanszírozás 

következtében), ami a társadalmi haszon növekedéséhez vezet és az újratárgyalás 

eredményeképpen a magánszektor „tisztességes” haszonkulcsa alakul ki 

A társadalmi hasznot jelző vízszintes tengelyen: 

0 _ A tisztán közfinanszírozású projekt társadalmi haszna 

A _ B 

B _ C 

a magánszektor bevonása következtében keletkező társadalmi haszonnövekmény 

a projekt megvalósításából és a támogatás társfinanszírozásból eredő 

Társadalmi haszon határnövekménye 

C _ D vagy E a támogatásos társ-finanszírozásból eredő tiszta haszon újraelosztására 

vonatkozó újratárgyalás eredményeképpen előálló társadalmi haszonnövekmény 

1. Pont: tisztán közfinanszírozású projekt 

2. Pont: magántőkéből és közpénzekből finanszírozott projekt 

3. Pont: PPP keretében támogatás társfinanszírozott projekt 

4. & 5. Pont: a támogatás-nyújtó által kívánatosnak tartott kimenetel, mivel célja a 

társadalmi haszon maximálása és egyúttal a támogatás magánszektor 

Timár, 2006 haszonkulcsaira gyakorolt hatásainak korlátozása 

355

PPP ÉS EU TÁMOGATÁS 

ÖSSZEHANGOLÁSA 

• Cél – a támogatás-társfinanszírozás és a PPP 

szerkezeti felépítésének összeegyeztetése 

• A támogatás-finanszírozás előnyei és hátrányai 

• A támogatás módja attól függ, minek a finanszírozására 

szolgál (lehet tőke, kamatkedvezmény, 

garancia, biztosítás, stb.) 

• A Bizottsággal megfelelő kapcsolatokat kell 

kialakítani az EU támogatást igénylő PPP projekt 

előkészítéséhez 

• A Bizottság feltételeinek meg kell felelni 

• A koncesszió időtartama jelentősen befolyásolja 

a nyílt és tisztességes versenyt 

Timár, 2006 356

EU BIZOTTSÁG ÉS PPP 

KÖLCSÖNHATÁSAI 

VERSENYPIAC & 


KÖZÉRDEK 

VÉDELME 

EU BIZOTTSÁG – 

PPP 

KÖLCSÖNHATÁSA 

ÁLLAMI 

TÁMOGATÁSI 

SZABÁLYOK 

TISZTELETBEN 

TARTÁSA 

HATÉKONY 

TÁMOGATÁS 

ELOSZTÁS 

Timár, 2006 357

PPP MEGVALÓSÍTÁSA 

Időtengely 

Előkészítő szakasz Projekt azonosítás Projekt Project értékelés Appraisal Tervezés & Megállapodás Beszerzés Megvalósítás 

Szakaszok 

ÉRTÉKELÉS 

FELÜGYELET 

• Nemzeti és 

helyi jogi és 

igazgatási 

szabályozási 

keretek 

előkészítése 

• Alkalmazhatóság 

• Értékelés 

• PPP típus 

kiválasztása 

• PPP szerkezet 

kialakítása 

• PPP tervezése 

• Beszerzési eljárás 

kiválasztása 

és tervezése 

• Nemzeti hatóságok 

és a 

finanszírozók 

megállapodása 

• Versenytárgyalás 


• Tárgyalás 

• Szerződéskötés 

• Építés 

• Üzemeltetés 

• Felügyelet 

• Szerződés 

menedzsment 


Követelmények 

• Jogi háttér 

• Intézményes 

kapacitások 

• Nemzeti politika 

• Projekt illesztése 

az EU 

harmonizációs 

és prioritásokat 

finanszírozó 

politikájához 

• Várt előnyök 

• Akadályok és 

kötöttségek 

• Magánszektor 

érdekei 

• Szolgáltatások 

valós költségei 

• PPP költségei 

és hasznai 

• Igények 

felmérése 

• Kockázat 

elosztás 

• PPP 

összetevők 

• Költségvetés 

• Egy PPP-vel 

kapcsolatos 

elvárások 

• PPP beillesztése 

a tervezésbe 

• Beszerzési 

eljárás kiválasztása 

és 

tervezése 

• Finanszírozók 

követelményei 

• Pénzügyi és 

társadalmigazdasági 

értékelés 

• Szerződés 

kidolgozása 

• Nyílt és 

átlátható 

eljárás 

• Részletes 

nyilvántartás 

• Hatékony 

megvalósítási 

megoldások 

• Hatékony 

munkaközi 

kapcsolatrendszer 

Timár, 2006 358

EU ÉS MAGYAR GYAKORLAT 

• Közlekedés területén kevés az igazán sikeres 

PPP, mert nehezen becsülhető a keresleti 

(forgalmi) kockázat 

• Csalagút (UK-F), 2. Severn híd, Dartford híd 

(UK), Vasco da Gama híd (P), Øresund híd 

(DK-S), díjas autópályák (F, I, P, E, GR), 

árnyék-útdíjas (DBFO) utak (UK, SF, P, E) 

• Magyarország: vegyes tapasztalatok (M1/M15, 

M3 és M5 autópálya, Ferihegyi 2A terminál) 

• Új kisérlet 2004: M6 autópálya koncesszióba 

adása – (D)BFO rendelkezésre állási díjjal, M5 

autópálya koncesszió átalakítása ugyanígy 

Timár, 2006 359

11. ELŐADÁS 

KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS AZ 


Timár, 2006 360

KUTATÁS & FEJLESZTÉS 

• A kutatás és fejlesztés (K+F) a gazdasági 

siker (fejlődés, növekedés) lényeges és 

elengedhetetlen előfeltétele 

• Kutatás: a teljesebb(körű) tudás/ismeretek 

megszerzését, vagy a vizsgált tárgy(kör) 

megértését célzó rendszeres tanulmányok 

folytatása 

Timár, 2006 361

ALAPKUTATÁS 

• Általában egyetemeken végzik, ezért alap-, 

elméleti-, vagy akadémiai kutatásnak nevezik 

• Ösztönzője a kíváncsiság, új ismeretekhez 

vezet anélkül, hogy azok közvetlen, vagy 

azonnali alkalmazását tartanánk szem előtt 

• Csupán ezért végzik, hogy bárminek a 

vizsgálatával, tanulmányozásával ki-, illetve 

feltaláljanak valamit 

• Nem egy sajátos probléma megoldása 

érdekében, hanem azért végzik, hogy 

kiderüljön, hová is vezet(het) a kutatás 

Timár, 2006 362

ALKALMAZOTT, IPARI 

KUTATÁS 

• Szokásosan egy bizonyos eljárás új 

alkalmazására, vagy termék előállítására 

vonatkozó közvetlen, vagy azonnali 

szükséglet kielégítése érdekében végzik 

• A megoldandó feladatok jól 

meghatározottak és a célokat 

egyértelműen kijelölték 

Timár, 2006 363

FEJLESZTÉS 

• Fejlesztés: a kutatásból nyert tudás, vagy 

ismeret rendszerezett felhasználása 

• Hasznos anyagok, készülékek, rendszerek, 

vagy módszerek előállítását 

célozza, beleértve a tervezést, a 

prototípusok és gyártási eljárások 

kidolgozását is 

Timár, 2006 364

K+F kiadások a GDP %-ában 2000-2001-ben 

ORSZÁG ÜZLETI SZEKTOR % KORMÁNYZAT % FELSŐOKTATÁS % ÖSSZESEN % 

Timár, 2006 365

K+F KIADÁS ÖSSZESEN 

vállalatok % 

ÉÁNÜ 

ÉÁNÜ 

Timár, 2006 ÉÁNÜ – Évi átlagos növekedési ütem, % 

366

K+F FOGLALKOZTATÁS 

összes foglalkoztatott %-a teljes munkaidő egyenérték vállalatok % 

ÉÁNÜ% ÉÁNÜ% ÉÁNÜ% 

Timár, 2006 Forrás: EUROSTAT ÉÁNÜ – Évi Átlagos Növekedési Ütem, % 

367

Az üzleti szektor által finanszírozott K+F aránya a cégméret függvényében, 2001 

50 alkalmazottnál kevesebb 

50 < alkalmazottak száma < 249 

Timár, 2006 368

Közpénzből finanszírozott K+F aránya a cégméret függvényében 

2001 

50 alkalmazottnál kevesebb 

50 < alkalmazottak száma < 249 

Timár, 2006 369

K+F KIADÁSOK 

MEGOSZLÁSA 

Százalékos arány a nemzeti összes K+F kiadáson belül 

Gazdasági vállalkozások Kormányzat 

Magán non-profit Felsőoktatás 

Timár, 2006 370

K+F kiadások bruttó összegének évi átlagos növekedése 

1993-2001 

Timár, 2006 371

K+F AZ ÚJ TAGÁLLAMOKBAN 

• 2003-ban kb. a GDP 0,8%-ával egyenlő K+F 

kiadás az új tagállamokban 

• Szlovénia (1,55%), Csehország (1,35%), 

Magyarország (0,97%) átlag fölött és az 

arány is növekedett 1998-2003 között 

• K+F közpénzből finanszírozott hányada 

65%, magasabb, mint az EU15 átlaga (44%) 

• Vállalati finanszírozású K+F azonban 

évente átlagosan 2,1%-kal csökkent 1998- 

2003 között (ok: Lengyelország, Szlovákia) 

Timár, 2006 372

EU K+F (1) 

EU ÁLTAL 

MEGHIRDETETT 

KEZDEMÉNYEZÉSEK 

Kutatás támogatása 

EURÓPA 

Műszaki fejlesztés 

támogatása 

FEJLETT 

ORSZÁGOK 

FEJLŐDŐ 

ORSZÁGOK 

Timár, 2006 373

EU K+F (2) 

Kutatási keretprogramok fokozatos 

kialakulása 

4. 4. KP 

1994-1998 

5. 5. KP 

1998-2002 

6. 6. KP 

2002-2006 

Egyéb K+F programok 

Timár, 2006 374

EU K+F (3) 

• Európai Tanács lisszaboni ülésén (2000) 

kitűzött, barcelonai ülésén (2002) megerősített 

célok 2010-re: 

Európai Kutatási Térség kialakítása 

K+F kiadásoknak az EU GDP 3%-ára növelése 

K+F kiadások kétharmadát a magántőke, 

egyharmadát közpénz fedezze 

1000 munkavállalóra jutó kutatók számának 6-ról 8- 

ra növelése 

Nagy technológiai kutatási projektek indítása az 

egyetemek és gazdasági vállalkozások európai 

szintű együttműködésével 

Timár, 2006 375

EU K+F (4) 

• A 6. Keretprogramban 2004 végéig 

28 000 kutatási javaslatot nyújtottak be, 

150 000 intézmény közreműködésével, 

50 országból, de csak ezek 50%-a volt jó 

minőségű, 20%-át sikerült finanszírozni 

200 nagy nemzetközi kutatási projektet 

indítottak 

55 hálózati kutatási programot 

indítottak 

Timár, 2006 376

6 FŐ CÉL COM(2004)353/16.06.2004 

• Kutatóhelyek együttműködésével kiemelkedő 

szinvonalú európai központok létrehozása 

• Európai együttműködést igénylő technológiai 

kutatások kezdeményezése 

• Kutatócsoportok versenyeztetése európai 

szinten, az alapkutatásokban az alkotókészség 

ösztönzése érdekében 

• Európa vonzóbbá tétele a legjobb kutatóknak 

• Európai érdekű kutatási infrastruktúra fejlesztése 

• Nemzeti kutatási programok jobb 

összehangolása 

Timár, 2006 377

6. KUTATÁSI 

KERETPROGRAM 

• Hét kiemelt téma: 

1. élettudományok, genomika és biotechnológia 

az egészség szolgálatában; 

2. az információs társadalmi technológiák; 

3. nanotechnológiák és nanotudományok, 

tudásalapú többfunkciós anyagok, valamint 

új termelési folyamatok és eszközök; 

4. repülés és űrkutatás; 

5. élelmiszer-minőség és -biztonság; 

6. fenntartható fejlődés, globális változás és 

ökológiai rendszerek; 

7. polgárok és kormányzás a tudásalapú 

társadalomban. 

Timár, 2006 378

6. TÉMA: FENNTARTHATÓ 

KÖZLEKEDÉS (1) 

1. Környezetbarát, biztonságos és versenyképes 

földfelszíni közlekedési rendszerek, 

valamint utas- és teherszállító eszközök 

fejlesztése, tiszta városi közlekedés a gépkocsik 

ésszerű városi használata mellett; 

i. új technológiák és elképzelések a felszíni szállításra 

vonatkozóan, ideértve az újszerű meghajtórendszereket 

és az üzemanyagcellák közlekedési célú alkalmazását; 

ii. jobb minőséget, biztonságot, újrafelhasználhatóságot, 

kényelmet és költséghatékonyságot eredményező 

fejlett tervezési és gyártástechnológiák; 

Timár, 2006 379

6. TÉMA: FENNTARTHATÓ 

KÖZLEKEDÉS (2) 

2. A vasúti és tengeri szállítás hatékonyabbá 

és versenyképesebbé tétele, a közlekedési 

módok interoperabilitásának biztosításával, 

intelligens és biztonságos személy- és 

teherszállítási rendszerek alkalmazásával: 

i. a különböző közlekedési módok teljesítményarányainak 

egyensúlyba hozatala és integrálása, elsősorban városi és 

regionális szinten, ideértve a vasúti és tengeri közlekedést 

hatékonyabbá tevő új kereslet-befolyásoló és logisztikai 

rendszereket (pl. az intermodalitás és interoperabilitás 

ii. 

elősegítésével); 

a biztonság növelése és a forgalmi torlódások elkerülése 

(különösen a városi területeken) az innovatív elektronikai és 

szoftvermegoldások, a műholdas navigációs rendszerek és 

a telematika alkalmazásával 

Timár, 2006 380

POLITIKA-ORIENTÁLT K+F 

• Cél az EU gazdasági potenciáljának 

növelése és kohéziójának elősegítése 

i. a fenntartható közlekedési és energiarendszerek 

teljesítményének (gazdasági, 

környezeti és szociális szempontú) 

értékelésére szolgáló eszközök, mutatók és 

működési jellemzők fejlesztése; 

ii. a közlekedésre vonatkozó átfogó biztonságelemző 

és -érvényesítő rendszerek, valamint a 

közlekedési rendszerek baleseti kockázatára 

és biztonságára vonatkozó kutatások 

Timár, 2006 381

EU K+F KÖLTSÉGVETÉS 

• 6. Keretprogram: 16 270 millió € 

• Fenntartható felszíni közlekedés: 610 

millió € 

• Az EU támogatásának módja, mértéke 20- 

100%-ig terjedhet, részletesen 

szabályozva van 

• Eredményeket független szakértői 

testületek ellenőrzik 

Timár, 2006 382

HOZZÁFÉRÉS (1) 

• EXTR@Web projekt – Közlekedési Kutatási 

Eredmények Felhasználása a Világhálóról 

(Exploitation of Transport Research 

Results via the Web) – megkísérli összegyűjteni, 

rendszerezni, elemezni és terjeszteni 

az Európai Kutatási Térségben az 

EU által támogatott és a csak nemzeti 

forrásokból finanszírozott kutatások és 

válogatott KMF programok eredményeit 

Timár, 2006 383


• A közlekedési kutatási projektekre vonatkozó 

ismereteket a Közlekedési Kutatási Tudás 

Központ (Transport Research Knowledge 

Centre -TRKC) honlapján teszik közzé: 

europa.eu.int/comm/transport/extra 

• A 'Projektek & Elemzés' részből a közzététel 

időpontjára, szerzőjére, a dokumentum 

típusára, a közlekedési módra, alágazatra, az 

érintett földrajzi térségre, politikai célra, 

eszközre, ill. ezek kombinációjára vonatkozó 

ismeretek nyerhetők 

Timár, 2006 384


• TRKC 2004-től kezdődően évente 

Tematikus Kutatási Összefoglalókat 

jelentet meg, összesen 30 témakörben 

• Példa: a D2.C-5.4 jelű „Infrastruktúrával 

való ellátás (beleértve Transz-Európai 

Hálózatok)” összefoglaló a TRKC által 

figyelt, jelenleg 4500 közlekedési kutatás 

közül 24 db (ehhez a témakörhöz is 

kapcsolódó) kutatásra vonatkozó 

ismereteket tartalmaz 

Timár, 2006 385


KUTATÁSOK (4. + 5. KP) 

PÉLDA 

• Területfejlesztés és makrogazdasági hatások: 

ARTIST, ASTRA, ECONOMETRIST, ECOPAC, POSSUM, 

SCENARIOS, SESAME, STREAMS, TRANSLAND 

• Regionális kapcsolatok: CODE-TEN, EUDET, 

EUNET, EUROSIL, SCANDINET, TENASSESS 

• Közös Piac kiteljesítése: EUFRANET, ISOTOPE, 

LIBERAIL, MAICA, MINIMISE, SORT-IT 

• EU versenyképesség, foglalkoztatás és 

innováció: ASDSS, EUROPE-TRIP, FANTASIE, MASSOP, 

PRORATA, RECONNECT, REDEFINE, SOFTICE 

• Külkereskedelem: ARCDEV, ICE ROUTES 

• Díjszabás, finanszírozás és külsődleges 

költségek: AFFORD, CAPRI, EUROTOLL, FATIMA, 

FISCUS, OPTIMA, PETS, QUITS, START, TRACE, TRENEN 

Timár, 2006 386

EU KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI 

KUTATÁSOK (5.KP) 

PÉLDA 

CUPID 

A városi közlekedési 

árképzéssel és a legjobb 

gyakorlattal kapcsolatos, a 

PRoGREss bemutatókon 

alapuló időszerű információk 

elterjesztését célzó tematikus 

kutatóhálózat 

A városi útdíjasítással 

kapcsolatos bemutató és 

kutatási projekt. 

A vitát és a politikai szintű 

támogatást, illetve a vitában a 

városi/regionális kérdésekre 

összpontosítást előmozdító 

projekt. 

Az igazságos és méltányos 

közlekedési árképzés 

előmozdítását célzó tematikus 

kutatóhálózat. 

A közlekedés árképzési 

politikájának reformját vizsgáló 

kutatás. 

Európában a városközi 

útdíjasítás lehetőségeit valós 

esettanulmányok kidolgozása 

alapján értékelő kutatási 

projekt. 

Timár, 2006 387

EU K+F EREDMÉNYEK 

IASON 

PÉLDA 

• Integrated Appraisal of Spatial ecOnomic 

and Network effects of transport 

investments and policies – IASON: a 

közlekedéspolitika és a közlekedési 

beruházások térbeli gadasági és hálózati 

hatásainak összefoglaló értékelése 

• Honlap: http://www.inro.tno.nl/iason 

• Résztvevők: NL, UK, H, F, SF, D 

• Időtartam: 2000-2004 (zárójelentés: 2004 

március) 

Timár, 2006 388

TÍZ VÁLOGATOTT, HATÁRON ÁTNYÚLÓ KÖZÚTI 

PROJEKT BECSÜLT EURÓPAI HOZZÁADOTT 

ÉRTÉKE (Forrás: IASON D4, 2003) 

Timár, 2006 389

A GDP/fő változása 2020/2000 (%), az A62 (A3+Maximum) 

szcenárió esetén Kelet-Európában (IASON D10, 2004) 

Timár, 2006 390

A vasúti/közúti elérhetőség (millió utazás) várható 

alakulása az EU új tagállamaiban (IASON D10, 2004) 

Timár, 2006 391

Az elÅadÃ¡sok fÃ³liÃ¡i - BME Ãt Ã©s VasÃºtÃ©pÃ­tÃ©si TanszÃ©k

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

Az elÅadÃ¡sok fÃ³liÃ¡i - BME Ãt Ã©s VasÃºtÃ©pÃtÃ©si TanszÃ©k