Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
pontPONTpont.<br />
41<br />
A kávé<br />
mint mesterség<br />
szöveg: Bart Dániel<br />
Ha azt állítom, hogy a fejlett világ lakosainak<br />
nagy része rá van szokva<br />
egy egzotikus trópusi bokor terméséből<br />
készült szerre, amit bennszülöttek<br />
milliói termelnek meg számukra<br />
nehéz körülmények között éhbérért, akkor<br />
mindenki azt hiszi, hogy a kokain sajnálatos<br />
térhódításáról beszélek, pedig nem: az említett<br />
anyag a kávé.<br />
Természetesen nem áll szándékomban<br />
elmosni a két tudatmódosító közti különbséget,<br />
annyit azonban el kell ismernünk, hogy<br />
a kávéfogyasztás túlzásba vitelének súlyos következményei<br />
lehetnek, és a kokaint is lehet<br />
olyan mértékletesen fogyasztani, hogy a benne<br />
rejlő anyag mellékhatások nélkül fejtse ki<br />
gyógyító, erősítő hatását – lásd a Coca-Colát,<br />
illetve XIII. Leó pápa kedvenc Mariani borát.<br />
A legenda szerint a kávé élénkítő hatására<br />
egy etióp pásztor, Káldi figyelt fel először,<br />
a kilencedik században, amikor arra<br />
lett figyelmes, hogy azok a kecskék, amelyek<br />
az általa csak babnak ismert bokor bogyóit<br />
fogyasztották, egészen különösen kezdtek<br />
viselkedni: megvadultak és táncra perdültek.<br />
Leszakított egy pár bogyót, és istenfélő ember<br />
lévén elvitte a közeli imámhoz, hogy ő<br />
mondja meg, mi lehet ez. A szent ember nem<br />
szerette a babonaságot, ezért megvetően tűzbe<br />
dobta a bogyókat, de amikor megérezte,<br />
milyen isteni aroma száll fel a tűzből, hamar<br />
kikaparta onnan őket, és megkóstolta. Innen<br />
indult hát a kávé diadalútja, de még egy fél évezred<br />
eltelt, mire Európába is eljutott.<br />
Először a jemeni és arábiai misztikus<br />
szúfi szekták használták egyfajta vallásos révület<br />
elérésére meg arra, hogy az éjszakákon<br />
átnyúló szertartásaikon ébren tudjanak maradni.<br />
Később rászokott Kairó, Damaszkusz,<br />
Isztambul és az egész szekuláris muszlim világ,<br />
s feltalálták a kávéházat is. Európába az<br />
arab világgal kereskedő Velencén keresztül<br />
jutott el a 17. században. VIII. Kelemen pápa<br />
azt találta mondani, hogy „a kávét meg kellene<br />
keresztelni, mert igazi keresztény ital”.<br />
Nem véletlen, hogy ma is az olasz az egyik<br />
legmarkánsabb kávékultúra Európában.<br />
A barista szó is az olaszból származik, és<br />
egyszerűen bárost jelent, ám mára úgy ment<br />
át a globális nyelvhasználatba, mint kávéfőző<br />
mester. Ha valaki járt már olasz bárban, az<br />
tudja, hogy ezek a bárok reggel nyitnak, reggelit<br />
lehet bennük kapni, meg kávét, s estére<br />
be is zárnak. A fő helyen hosszú pult áll, rajta<br />
tömérdek frissen elmosott pohár, egy óriási,<br />
behemót presszógép, a pult mögött pedig egy<br />
nagyhangú férfiú, a barista, akinek folyton<br />
jár a keze és általában a szája is – ő a helyiség<br />
lelke, főpincér és vőfély egy személyben, de<br />
mindenekelőtt ő a kávéfőző mester, aki felelős<br />
azért, hogy a kávé kifogástalan legyen.<br />
Noha Magyarország mindenekelőtt az<br />
olasz kávéfőzési tradíció vonzáskörzetéhez<br />
tartozik, a barista szó mégsem az olaszból<br />
vándorolt a magyarba – merthogy bevándorolt,<br />
afelől semmi kétség. Hanem az angolból,<br />
méghozzá amerikai közvetítéssel.<br />
Az Egyesült Államokban akkor kezdtek<br />
el kávét inni, amikor a brit koronától való<br />
függetlenség kikiáltásakor az angolok beszüntették<br />
az tengerentúlra irányuló teaszállítást<br />
– mintegy büntetésképpen. Noha ez<br />
a lépés az angolokat minden bizonnyal térdre<br />
kényszerítette volna, az amerikaiak csak<br />
megvonták a vállukat, és átszoktak a kávéra,<br />
amit a hollandoktól is meg lehetett venni.<br />
A hollandok akkor már maguk termesztették<br />
a kávét Délkelet-Ázsiában, és az bizony nem<br />
volt a legjobb minőségű. Amerika tehát rászokott<br />
a híg, vacak kávéra, és a minőség hiányát<br />
a mennyiséggel igyekezett pótolni.<br />
A nyolcvanas években azonban új szelek<br />
kezdtek el fújdogálni az Egyesült Államokban,<br />
és a Starbucks olyan új koncepciójú kávéházakat<br />
nyitott meg, amelyek ötvözték egy<br />
hagyományos babkávékimérés, egy amerikai<br />
típusú gyorsétterem és egy olasz kávézó tulajdonságait.<br />
„Az olasz kávézó annyiban jelenik<br />
meg a Starbucksban, amennyiben csakis elsőrangú<br />
alapanyagokból és technikával főznek<br />
kávét, és a kávézó spirituális központjába<br />
a baristát, azaz a kávéfőző mestert állítják” –<br />
magyarázza Senkáriuk András, a Barista<br />
Hungary oktatója kérdésemre. A lassan talán<br />
Magyarországon is megtelepülő Starbucks<br />
ennek ellenére valószínűleg nagy csalódást<br />
okozna egy olasznak, mert a kínálat időközben<br />
tökéletesen idomult az amerikai elvárásokhoz,<br />
és miközben mindenfélétől mentes<br />
és mindenféle tejjel felöntött, különféle gyengeségű<br />
kávék nagy választékát kínálják, sima<br />
eszpresszót már egyáltalán nem főznek. <br />
•<br />
2009. augusztus