Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
36 közPONT.<br />
Bozsó Brigitta, az Energiaklub éghajlatvédelmi<br />
projektfelelőse lapunknak elmondta,<br />
hogy számos, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését,<br />
illetve a légköri szén-dioxid-szint<br />
mérséklését célzó projekt van kísérleti fázisban.<br />
Az EU-ban nem kevesebb, mint tizenkét<br />
ezzel kapcsolatos konkrét kísérleti program<br />
fog indulni a közeljövőben. Ezek azonban<br />
többnyire pénz- és időigényesek, a siker pedig<br />
bizonytalan. Márpedig idő nem sok van:<br />
az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete<br />
szerint legkésőbb 2015-től globálisan<br />
redukálni kell a légkörbe kerülő üvegházhatású<br />
gázok mennyiségét. „Egyértelműen<br />
működőképes viszont az energiahatékonyság,<br />
hiszen az el nem használt energia a leginkább<br />
környezetbarát megoldás. Törekedni<br />
kell az épületek szigetelésére, fűtés- és hűtésrendszerük<br />
optimalizálására. Az elektromos<br />
berendezések használatakor a felesleges<br />
energiahasználat elkerülésével szintén javíthatunk<br />
a fennálló helyzeten anélkül, hogy<br />
igényeinkből fel kellene adnunk” – mutatott<br />
rá a szakértő.<br />
Technológiák: próbára nincs idő<br />
A szén-dioxid-szint csökkentésére szolgáló,<br />
tesztelés alatt álló technológiák közül az egyik<br />
legismertebb a szén-dioxid föld alá sajtolása<br />
az úgynevezett CCS-technológiával. Ennek lényege<br />
a szén-dioxid megkötése és geoló giai<br />
formációkban (tengerfenék alatti, kimerült<br />
olaj-, gáz- és széntelepeken) való biztonságos<br />
tárolása. A technológia – a hívei szerint – akár<br />
85–95 százalékkal is képes csökkenteni a kőszén-<br />
és a gáztüzelésű erőművek kibocsátását.<br />
Ezért a CCS az EU klímacsomagjában is kulcsszerepet<br />
kapott.<br />
Bozsó Brigitta úgy véli: ezzel az olaj kinyerésére<br />
használt, már működő technológiával<br />
az a probléma, hogy drága, és ipari méretű<br />
hatékonysága nem bizonyított. További gond,<br />
hogy a szén-dioxid föld alá sajtolása rontja az<br />
hibrid modell: a jövő járművei<br />
erőművek hatékonyságát, így több fosszilis<br />
tüzelőanyagot kell betáplálni. Vagyis még sok<br />
tanulmányozást igényel ez a technológia, és<br />
az éghajlatváltozás szempontjából valószínűleg<br />
nem hozza meg a kívánt eredményeket,<br />
mivel sok időbe telik, míg a kísérletek tanulságait<br />
levonják, a tapasztalatokat rendszerezik,<br />
és a projektek elindulhatnak.<br />
Közelebb vihet a megoldáshoz az az erőmű<br />
is, amelynek a prototípusán texasi kutatók<br />
dolgoznak. Ennek lényege az, hogy széndioxid<br />
dal dúsított vízbe algatenyészeteket<br />
helyeznek, amelyek napfény hatására etanolt<br />
és oxigént bocsátanak ki. Az etanolt műanyaggyártáshoz<br />
használhatják fel a későbbiekben,<br />
a prototípust pedig a tervek szerint siker esetén<br />
széntüzelésű erőművel kötnék össze. Ez<br />
azonban szintén kísérleti jellegű, pénz- és<br />
időigényes eljárás.<br />
Az EU-ban folyamatosan törekednek az<br />
alacsony fogyasztású eszközök, készülékek<br />
bevezetésére is. A hatékonyabb energiagazdálkodású<br />
személygépkocsik előállítása<br />
ugyancsak megoldás lehet. Az Egyesült Államokban<br />
nemrég nyert teret az a történelmi<br />
jelentőségű szándék, hogy 2016-ig szabályozzák<br />
a piacra kerülő autók szén-dioxid-kibocsátását<br />
és üzemanyag-felhasználását. A megújuló<br />
energiaforrások felé fordulás szintén<br />
célravezető út. A szükséges technológiák egyelőre<br />
ugyan drágábbak a hagyományos berendezéseknél,<br />
de mivel az erőforrás ingyen<br />
és helyben rendelkezésre áll, a befektetés öt–<br />
húsz év alatt megtérül.<br />
Bár összességében nem túl biztató a helyzet,<br />
a meglévő technológiákkal, illetve a még<br />
kísérleti fázisban lévők tökéletesítésével az<br />
éghajlatváltozás valószínűleg kordában tartható<br />
lesz. Kivárásra, kísérletezgetésre azonban<br />
nincs sok idő.<br />
•<br />
Szén-dioxidból<br />
energia<br />
A hagyományos energiahordozók kimerülésének<br />
problémáján túl a légkörben<br />
található szén-dioxid megkötésének<br />
lehetőségét, ezáltal pedig a globális felmelegedés<br />
megfékezését is ígéri az 1994-<br />
ben Nobel-díjban részesülő – többek<br />
között az ólmozatlan benzin gazdaságos<br />
előállításának módját kidolgozó –, magyar<br />
származású kémikus, Oláh György<br />
vezetésével kifejlesztett direkt metanolos<br />
üzemanyagcella (DMFC). Az utóbbi<br />
években világszerte az érdeklődés középpontjába<br />
kerülő találmány a már korábban<br />
is ismert üzemanyagcellára épül,<br />
amely eredetileg hidrogénből állított elő<br />
közvetlenül elektromos áramot. Oláh<br />
György újításának lényege, hogy a tudós<br />
rájött: a cellában hidrogén helyett metanol<br />
(azaz metil-alkohol, ismertebb néven<br />
faszesz) is használható, amely közvetlenül<br />
szén-dioxidból is előállítható, a folyamat<br />
végén pedig víz keletkezik. A direkt<br />
metanolos tüzelőanyag-cellával működő<br />
gépjárművek gyártásához immár lényegében<br />
minden technikai feltétel adott.<br />
2009. augusztus
Change language