Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
Årség: a nyugat keletje - Hitelgarancia Zrt.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
14 szemPONT.<br />
idején adott a Nemzetközi Valutaalap a térségbeli<br />
országoknak. A gyors kilábalásában<br />
persze főszerepet játszik a <strong>nyugat</strong>itól eltérő<br />
gazdasági-pénzügyi rendszer is, amelyet egy<br />
monolit diktatúra irányít. Európában például<br />
elképzelhetetlen, hogy Angela Merkel utasítást<br />
adjon a Bundesbanknak francia cégek<br />
felvásárlására. Kínában viszont a központi<br />
vezetés még a válság előtt eldöntötte, hogy<br />
az állami devizatartalékok terhére <strong>nyugat</strong>i<br />
vállalatokba fektetnek. A válság kitörését<br />
követően kicsit alábbhagyott ez a lendület,<br />
most azonban megint erősödni látszik a dollártartalékok<br />
működőtőkévé alakításának<br />
irányvonala.<br />
PONT: Ön szerint milyen világ következik<br />
a krízis után<br />
A. M.: Az a tippem, hogy a válság után<br />
nagy lehetőségek nyílnak azon vállalkozások<br />
előtt, amelyek most a fogukat összeszorítva<br />
valahogyan túlélik azt, és okosan tudnak<br />
gazdálkodni. A válság ugyanis olyan,<br />
mint egy rosta: sokakat kiejt a versenyből.<br />
Akik viszont megmaradnak,<br />
előnyből indulnak a fellendülés<br />
idején. Persze a munkanélküliség<br />
még sokáig okoz majd<br />
gondot, hiszen az kezd enyhülni<br />
a legkésőbb. A középosztályoktól<br />
lefelé még sokáig<br />
lesz nehéz az élet.<br />
Magában<br />
a rendszerben<br />
legfeljebb kisebb<br />
kozmetikázások<br />
várhatók.<br />
PONT: Melyek lehetnek a válság utáni fellendülés<br />
motorjaként szolgáló szektorok vagy<br />
üzleti területek<br />
A. M.: Globálisan előtérbe kerülnek például<br />
a különböző zöld programok, amelyek<br />
óriási lehetőségeket rejtenek. Csakúgy, mint<br />
a biotechnológia, amely szintén az egyik fő<br />
motorja lehet a gazdaságnak, minden pozitívumával<br />
és negatívumával együtt. Kérdés<br />
például, hogy meddig lehet fenntartani a génmódosított<br />
növények behozatalának tilalmát<br />
Európában. Ugyanígy kérdés, hogy fenntartható-e<br />
Európában az őssejtek kutatásának és<br />
felhasználásának a korlátozása – különösen,<br />
hogy a Távol-Keleten ezt lehetővé tették, s<br />
így piaci előnyhöz jutottak. Magyarországnak<br />
egyébként a biotechnológia óriási kitörési<br />
pont lehetne: a szegedi iskola kutatási eredményei<br />
ugyanis világszinten is kiemelkedők.<br />
PONT: Mennyire hagy nyomot a krízis<br />
a világkapitalizmus fennálló rendszerén, illetve<br />
mennyire változtatja meg azt<br />
Almási Miklós<br />
Esztéta, filozófus, esszéíró, egyetemi tanár.<br />
1932-ben született Budapesten. 1954-ben<br />
szerzett filozófusi diplomát az ELTE Bölcsészettudományi<br />
Karának filozófia szakán.<br />
Ezt követően az MTA aspiránsa volt Lukács<br />
Györgynél. 1957-ben az ELTE esztétikai tanszékén<br />
lett adjunktus, ahonnan 1958-ban<br />
politikai okokból távoznia kellett. Egy ideig<br />
középiskolában tanított, majd 1962-ben<br />
a Színháztudományi Intézet csoportvezetője,<br />
1976-ban a vezetője lett. 1978-ban visszakerült<br />
az ELTE esztétikai tanszékére, ahol<br />
egészen 1997-ig tanszékvezető egyetemi<br />
tanárként dolgozott. Itt alapította meg kollégáival<br />
1992-ben a kommunikáció szakot<br />
(ELTE Media Center). 2002-ben ment nyugdíjba,<br />
de 2007-ben emeritálták, jelenleg is<br />
oktat. 1966-ban védte meg a filozófiai tudományok<br />
kandidátusi, 1972-ben pedig a doktori<br />
értekezését. 1987-ben a Magyar Tudományos<br />
Akadémia levelező-, majd 1994-ben<br />
rendes tagjává választották. Munkásságát<br />
kétszer ismerték el József Attila-díjjal, 2004-<br />
ben pedig Széchenyi-díjat kapott. Írásaiban<br />
kezdetben drámaelmélettel és filozófiai<br />
esztétikával foglalkozott. Az utóbbi években<br />
érdeklődése a modern gazdaság fejlődése,<br />
az ezredforduló ipari társadalmának<br />
és gazdaságstruktúrájának filozófiai és szociológiai<br />
kérdései felé fordult. E témákkal<br />
foglalkozik többek közt a Léghajó Manhattan<br />
felett (1992), a Napóra a Times Squareen<br />
(1995), az Üveggolyók (1998) és legutóbb<br />
a Hová tűnt a rengeteg pénz Válságkönyv<br />
(2009) című munkáiban.<br />
A. M.: A jelek szerint kevésbé,<br />
mint korábban gondoltuk. A válság<br />
kapcsán ugyan valószínűleg<br />
kissé visszaszorul majd<br />
a fejlett világ eddigi fogyasztásmániája,<br />
de ez szerintem<br />
csak átmeneti jelenség lesz.<br />
Magában a rendszerben legfeljebb<br />
kisebb kozmetikázások várhatók. Jó<br />
példa erre Obamának az egészségbiztosítás<br />
kiterjesztésére vonatkozó javaslata: ezt is egyre<br />
többen támadják, pedig ez a lépés – amely<br />
egyfajta emberarcúságot hozott volna az amerikai<br />
kapitalizmusba – kezdetben nagy támogatottságnak<br />
örvendett. Az látszik, hogy az<br />
Egyesült Államokban nem lesz újabb roosevelti<br />
korszak, hiszen az ezermilliárd dolláros<br />
Obama-csomagból – amelynek eredetileg<br />
csaknem egyharmadát közberuházásokra<br />
költötték volna – az idő előrehaladtával folyamatosan<br />
szorulnak ki a munkahelyek teremtését<br />
célzó programok.<br />
A válság kapcsán mindenesetre egyértelműen<br />
felértékelődtek a kapitalizmus euró pai,<br />
2009. augusztus
Change language