PDF letöltés - Hitelgarancia Zrt.
PDF letöltés - Hitelgarancia Zrt.
PDF letöltés - Hitelgarancia Zrt.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Nemcsak<br />
fehér és fekete<br />
13<br />
„A cigányügy az magyar ügy”<br />
28<br />
Záhony – felvirágzás előtt<br />
33<br />
Boldog születésnapot, PONT!<br />
A Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. magazinja<br />
2009. október
PIAC PROFIT<br />
&<br />
„Az idő kevés, a tét nagy,<br />
a feladat hatalmas!”<br />
„E-Magyarország, e-kormányzat, 2009”<br />
Konferencia és kiállítás<br />
IDŐPONT: 2009. november 19–20.<br />
HELYSZÍN: Siófok, Hotel Azúr<br />
Ezúttal: A SZÁMVETÉS ÉS A JÖVŐKÉP MEGRAJZOLÁSA JEGYÉBEN<br />
A hagyományosan nagy részvételű párbeszéd a kormány és az üzleti szektor, az önkormányzatok, a közigazgatási<br />
intézmények, a térségi szakemberek, a régiók vezetői, a szakmai szövetségek között idén is a fejlett információs,<br />
illetve tudásalapú társadalom megteremtése és működése, a közös jövőnk érdekében történik.<br />
A kétnapos konferencia fókuszában az elmúlt bő 7 év számvetése és a jövőkép megrajzolása áll.<br />
A közelgő választásokra tekintettel a parlamenti pártok szakértőitől is megtudhatjuk, az információs, tudásalapú társadalom<br />
és gazdaság, valamint e-kormányzás fejlődésének tudatosítása jelen van-e programjaikban, s mit tennének másként,<br />
mit folytatnának ugyanúgy, ha kormányzati szerepkörbe kerülnek.<br />
A konferencia fővédnöke:<br />
Kiemelt előadók:<br />
Kiemelt szakmai partner:<br />
Baja Ferenc infokommunikációért felelős kormánybiztos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára<br />
Oszkó Péter pénzügyminiszter, Varga Zoltán önkormányzati miniszter<br />
Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs Államtitkárság<br />
Főbb témák:<br />
1. Mi történt az elmúlt években A szakterület hazai trendjei, fontosabb fejlesztések 2009-ben.<br />
2. Pártstratégiák az információs társadalom, gazdaság fejlődésének felgyorsítása, a fejlett e-közigazgatás<br />
megvalósítása érdekében.<br />
3. E-közigazgatás a gyakorlatban. Futó és tervezett projektek.<br />
4. Az információs társadalom fejlődése felgyorsulásának tényei, esélyek.<br />
5. Az IKT-szektor társadalmi felelősségvállalása.<br />
6. Hírközlés, távközlés szerepe az információs gazdaság és az e-közigazgatás fejlődésének felgyorsításában.<br />
7. Önkormányzatok, régiók hatékonyabban, üzletre hangolódva.<br />
8. Területfejlesztés, vidékfejlesztés. Stratégiák, lehetőségek és források.<br />
9. Workshop: cégek termék- és szolgáltatásbemutatói.<br />
Előadók, beszélgetőpartnerek:<br />
Bálint Ákos, az NFÜ Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóság főigazgatója; Drajkó László, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója; Debreceni Győző,<br />
a MeH Infokommunikációs Főosztály főosztályvezetője; Farkas Ferenc, a Geoview Systems Kft. ügyvezető igazgatója; Kónya László, az ICT Systems vezérigazgatója;<br />
Kovács Kálmán országgyűlési képviselő, SZDSZ; Kónya László, az ICT Systems vezérigazgatója; Kópiás Bence, a MeH E-közigazgatási Főosztály főosztályvezetőhelyettese;<br />
Kőrösi Szabolcs Gábor, a Hírközlési és Postaügyi Főosztály főosztályvezetője, KHEM; Lazarovics Márk, a Synergon Informatika Nyrt. vezérigazgatója;<br />
Lerch Attila, a Microsoft Magyarország Kft. üzletfejlesztési igazgatója; Márfai Péter, az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának alelnöke, MSZP, Molnár Béla<br />
országgyűlési képviselő, KNDP; Molnár Gyula polgármester, a TÖOSZ elnöke; Neupor Zsolt, a VKSZI igazgatója; Nyitrai Zsolt, a Fidesz informatikai és telekommunikációs<br />
munkacsoportjának vezetője; Paszternák Tímea, az NFÜ alelnöke; Papp István, a Magyar Telekom vállalati szolgáltatások üzletág vezérigazgató-helyettese; Papp Péter,<br />
a Kancellár.hu <strong>Zrt</strong>. vezérigazgatója; Pukler Gábor, a Magyar Telekom innovációs és üzletfejlesztési igazgatója; Oláh István György, a Kopint-Datorg <strong>Zrt</strong>. vezérigazgatója;<br />
Somogyi Tamás, a Synergon Informatika Nyrt. kereskedelmi operatív igazgatója; Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke; Téglássy Orsolya, a MeH Infokommunikációs<br />
Főosztály osztályvezetője; Varga Zoltán önkormányzati miniszter.<br />
Médiatámogatók:<br />
Aranytámogatók:<br />
Ezüsttámogatók:<br />
Támogató:<br />
Szakmai<br />
partnerek:<br />
A KONFERENCIA RÉSZVÉTELI DÍJAS!!!<br />
Kedvezményes regisztrációs díjak és regisztráció a www.e-magyarorszag.hu oldalon
Tartalom<br />
05 13 28<br />
31 35 41<br />
PONTszám.<br />
forrásPONT.<br />
biztosPONT.<br />
pontPONTpont.<br />
05 Internet és válság<br />
09 Hiány és adósság<br />
EU-szerte<br />
19 Biogáz: forr a trágyakatlan!<br />
22 Interreg:<br />
Európa határok nélkül<br />
31 Új termékekkel<br />
az új ügyfelekért<br />
Interjú dr. Sík Lászlóval,<br />
a Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>.<br />
vezérigazgató-helyettesével<br />
41 Nemcsak fehér és fekete<br />
42 Új évad, új bemutatók<br />
44 A Nyírség a mi Szaharánk<br />
szemPONT.<br />
13 A cigányügy az<br />
magyar ügy<br />
Interjú Horváth Aladárral,<br />
a Roma Polgárjogi<br />
Alapítvány vezetőjével<br />
16 Önkormányzatok a 2010-es<br />
költségvetésről<br />
célPONT.<br />
25 Kisváros nagy kötvénnyel<br />
28 Záhony – felvirágzás<br />
előtt<br />
33 Boldog születésnapot,<br />
PONT!<br />
közPONT.<br />
35 Jánoshalma:<br />
hétköznapi csodák<br />
38 Falvak a zöldben<br />
46 Ételhez a bort: párosítsunk<br />
48 Grecsó Krisztián:<br />
Isten hozott<br />
2009. október
Szerzőink<br />
13<br />
Bart Dániel<br />
szerkesztő, újságíró<br />
1976-ban született Budapesten. Számtalan<br />
kitérő után az ELTE angol szakán<br />
diplomázott. Azóta angol szépirodalmat<br />
fordít magyarra és mindenfélét angolra.<br />
Gyakran ír online és offline újságokba<br />
könyvekről, játékokról, irodalomról,<br />
utazásról, építészetről, designról,<br />
fotózásról, űvészetről, gyakorlatilag<br />
bármiről.<br />
Somogyi Gábor<br />
újságíró, író<br />
1954-ben született Budapesten.<br />
Újságírói pályafutásának jelentős részét<br />
heti- és napilapok belpolitikai rovatánál<br />
töltötte, majd főszerkesztőként<br />
életmódmagazinoknál dolgozott.<br />
Jelenleg az Autóközlekedés című<br />
lap főszerkesztő-helyettese, illetve<br />
szabadúszó újságíróként vállalati<br />
lapokat szerkeszt, és kommunikációs<br />
tanácsadói feladatokat lát el.<br />
Negyedik és ötödik kötete a 2008-as<br />
könyvfesztiválra jelent meg.<br />
22<br />
42<br />
Bulyovszky Csilla<br />
szerkesztő, újságíró<br />
1966-ban született Athénban. Az ELTE<br />
Állam- és Jogtudományi Karán jogász<br />
diplomát szerzett, majd elvégezte<br />
a MÚOSZ Bálint György Újságíró Iskola<br />
külpolitikai újságíró szakát is. 1986 óta<br />
dolgozik újságíróként, illetve szerkesztőként.<br />
Jelenleg az Európai Tükör című<br />
folyóirat lapigazgatója.<br />
Kiss Judit Ágnes<br />
költő<br />
Kiss Judit Ágnes az ELTE-n magyar, a Színművészeti Egyetemen drámatanári, a Pécsi Tudományegyetemen<br />
oboa szakot végzett. Ír verset, prózát, néha még zenét is.<br />
Eddig megjelent kötetei: Irgalmasvérnő – versek 2006, Nincs új üzenet – versek 2007, A keresztanya<br />
(Szomor Veron történetei) – regény, 2008.<br />
Nagyon szereti a táncot, a lovakat és a palacsintát. Junior Parnasszus-, Mozgó Világ-, Artisjusés<br />
Déry Tibor-díjas.<br />
48<br />
PONT. a Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. kéthavonta megjelenő magazinja. Kiadja: PrintXBudavár <strong>Zrt</strong>. H–1061 Budapest, Király utca 16.<br />
Telefon: (+36 1) 887 4848, fax: (+36 1) 887 4849 Felelős kiadó: Wiszkidenszky András Kiadóigazgató: Kohanecz Margit Főszerkesztő: Banyár László<br />
Lapterv: Zimmermann Zsolt, B&P Social Branding Művészeti vezető: Kiss Dominika Tördelőszerkesztő: Éger György Képszerkesztő:<br />
Karádi Róbert Címlap: Somogyi Gábor Fotók: Bart Dániel, Cultiris, Éger György, Karádi Róbert, MTI, profimedia, Reuters, Somogyi Gábor,<br />
stockxpert Olvasószerkesztő: Stecz Mária Hirdetésfelvétel: Otto Krisztina +36 30 664 96 47, e-mail: hirdetes@pxb.hu Produkciós menedzser:<br />
Wunderlich Péter Nyomtatás: Demax Művek. A kiadvány részeinek másolása vagy újraközlése a kiadó engedélye nélkül tilos! •<br />
A Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. és a PrintXBudavár <strong>Zrt</strong>. egyaránt fontosnak tartja környezetünk védelmét, ezért ez a magazin környezetbarát Cyclus print papírra készült.<br />
2009. október
PONTszám.<br />
05<br />
Internet és válság<br />
09<br />
Hiány és adósság<br />
EU-szerte
PONTszám.<br />
5<br />
Internet<br />
és válság<br />
szöveg: Kárpáti Gergely<br />
Az internet világát, illetve a net üzleti<br />
oldalát is érinti a globális válság,<br />
de sokkal kevésbé, mint a klasszikus<br />
üzleteket. A hazai tapasztalatok<br />
szerint a netes társadalom tagjai körében<br />
töretlen a növekedés, a lakosság a rosszabb<br />
pénzügyi helyzete miatt nem mond le az<br />
online kapcsolatról. Az e-kereskedelem forgalmának<br />
bővülése sem torpant meg, sőt<br />
egyre többen készítik elő nagyobb értékű<br />
vásárlásaikat internetes böngészéssel. A korábbi<br />
intenzív növekedéshez képest megállt<br />
viszont az internetes hirdetések összforgalmának<br />
bővülése. A tévés, rádiós és sajtó-reklámkiadásokat<br />
pedig határozottan lefaragják<br />
2009-ben, így az online hirdetés aránya<br />
emelkedik a reklámra fordított összes költségen<br />
belül.<br />
Még segít is a krízis<br />
Ahhoz képest, ahogyan a 2000-es ezredforduló<br />
környékén gondolták sokan, hogy miként<br />
következik be az online világ, lényegesen<br />
lassabb a folyamat, ugyanakkor fokozatosan<br />
szinte mindent átformál – mondja<br />
Vinnai Balázs, az egyik legsikeresebb<br />
hazai informatikai vállalkozás, az<br />
IND Group vezetője. A szakember<br />
úgy véli: a válság bizonyos értelemben<br />
még segít is, fokozza a kreativitást,<br />
megingatja a berögződött<br />
struktúrákat, de legalábbis azok<br />
újragondolására kényszerít. Nő az<br />
online hirdetések és az e-kereskedelem<br />
részaránya, és erős a valószínűsége annak,<br />
hogy a válság után sem rendeződik vissza<br />
a piac. Mint minden válságnak, úgy a mostaninak<br />
is lesznek majd nyertesei, és Vinnai<br />
Balázs szerint a győztesek között nagyobb<br />
arányban lesznek az online világban működő<br />
cégek, olyanok, amelyek az internet adta<br />
lehetőségeket kihasználva újszerű, innovatív<br />
megoldásokat honosítanak meg saját piacaikon.<br />
Nézzük meg ezt a folyamatot elsőként<br />
a reklámpiacon.<br />
Online hirdetések: pozíciónyerés<br />
A reklámszakmában sokan gondolták azt,<br />
hogy az online hirdetési piacnak még jót is<br />
tehet a válság, ha esetleg abszolút értelemben<br />
nem hoz is javulást, legalább a szegmens relatív<br />
pozíciója javul. E logika alapján a válság<br />
során a vállalatok elhagynak ugyan rövid<br />
távon nélkülözhetőnek tűnő költségeket, és<br />
a marketing ilyen (ez a része természetesen<br />
bejött a prognózisnak, minden szegmensben<br />
esett a reklámköltés). Az internetes hirdetések<br />
aránya viszont növekszik, leginkább<br />
azért, mert célzottabb, olcsóbb, hatékonyabb.<br />
A rendkívül drága tv-spotok helyett sokkal hatékonyabbnak<br />
tűnik egy olyan online hirdetés,<br />
amelyik után csak a valódi rákattintások<br />
után kell fizetni, ugyanakkor a célközönséget<br />
is könnyebb megtalálni a szakportálokon<br />
vagy az azokon belül bizonyos témákat követő<br />
aloldalakon elhelyezve az üzenetet.<br />
A tapasztalat az, hogy e szegmensben<br />
is drámaian hatott a válság, ám itt nem viszszaesést<br />
hozott, hanem stagnálást, vagyis az<br />
addig nagyon dinamikus növekedés megállt.<br />
Egyre<br />
többen készítik<br />
elő vásárlásaikat<br />
internetes<br />
böngészéssel.<br />
Mivel azonban minden egyéb reklámpiaci<br />
szegmensben nagy a visszaesés, az online hirdetések<br />
aránya a teljes magyar reklámpiacon<br />
a 2008-as 10,8 százalékról akár 15 százalékra<br />
is emelkedhet. A szegmens helyzetéről Novák<br />
Péter, az online hirdetésekkel foglalkozó<br />
IAB Magyarország elnöke, a Magyar Reklámszövetség<br />
alelnöke elmondta, hogy a 2008-<br />
as összefoglaló adatok szerint tavaly a 200,6<br />
milliárd forintos teljes reklámpiacból 10,8<br />
százalékot hasított ki a 21,8 milliárdos online<br />
hirdetési piac. A 2009-es évről még nincsenek<br />
pontos számadatok, a nagy médiabirtokosoknak<br />
vannak saját becsléseik. A TNS Adex<br />
listaáron igyekszik számba venni a kiadásokat,<br />
s a MAKSZ-nak, vagyis a Magyarországi<br />
Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének<br />
is vannak adatai, ám az idén érdemes<br />
a szokottnál is óvatosabban kezelni az adatokat.<br />
A válság egyik legfontosabb hatásaként<br />
ugyanis a valós foglalási árak egyre távolabb<br />
kerülnek a listaáraktól, sok a kedvezmény, az<br />
egyedi árajánlat. Vannak olyan médiacsoportok,<br />
amelyek viszonylag keményen ellenáll-<br />
2009. október
6 PONTszám.<br />
nak az árak lemorzsolódásának, mondván: ha<br />
csupán egyszer 50–60 százalékos diszkontot<br />
adnak, évekig képtelenek lesznek visszajutni<br />
a korábbi árképzéshez. Sokan viszont minden<br />
becsorgó forintért hálásak.<br />
Önbevallásra alapozva<br />
Korábban az online hirdetési piac display<br />
(ezek a klasszikus felületek) szegmenséből 70–<br />
80 százalékos bevételi részt magukénak tudó<br />
legnagyobb online médiatulajdonosok (Origo<br />
Adhouse, Index, Sanoma Online, Ringier<br />
Online, Axel Springer Online, Adaptive Media,<br />
Inform Média, HVG Online, portfolio.hu,<br />
Napi.hu, Egyszervolt.hu, Habostorta-csoport,<br />
Hazipatika.com) negyedévente adatokat szolgáltattak,<br />
amelyekből MOHI (Magyar Online<br />
Hirdetési Index) elnevezéssel készült mutató.<br />
Az érintett felek azonban 2009 elején már nem<br />
tudtak megegyezni a számítási metódusról, így<br />
az idén nem jelenik meg ez a mutatószám. Az<br />
online hirdetési adatok sajátossága az is, hogy<br />
ellentétben a tévés, a rádiós vagy az offline sajtó<br />
hirdetéseivel, önbevalláson alapulnak. Utóbbiakat<br />
ugyanis könnyen össze lehet számolni,<br />
a tévé- és rádióműsorok archívumai, illetve<br />
a lapok kinyomtatott példányai alapján kalkulálható<br />
a listaáras összérték. Az interneten<br />
azonban – a közterületi hirdetésekhez hasonlóan<br />
– a hirdetések egy ideig fent vannak, aztán<br />
leveszik őket, gyakorlatilag a portálok üzemeltetőire<br />
van bízva, hogy mit jelentenek. Mindenesetre<br />
átfogó és teljesen pontos adatok híján is<br />
lehet bizonyos tendenciákat látni. A 200 milliárd<br />
forintos reklámpiac 2009-ben akár 20–25<br />
százalékkal is zsugorodhat.<br />
Az egyes szegmensek közül az összes<br />
reklámköltés 40 százalékát elnyerő televíziót<br />
tekintve 5–15 százalékos visszaesést jósolnak<br />
a szakemberek. Még rosszabb a helyzet<br />
a reklámpiac harmadát megszerző nyomtatott<br />
sajtóban, ahol inkább 20–30 százalékos<br />
zsugorodás várható, s a már jóval kisebb szeletet<br />
kihasító rádió- és közterületi hirdetés<br />
szegmens bevételei is mintegy 30 százalékkal<br />
csökkennek. Ebben a közegben egészen jó<br />
eredménynek számít, hogy az online hirdetési<br />
piac stagnál, vagy akár minimálisan nőhet<br />
is az idén. Ha tehát a 20–22 milliárdos online<br />
hirdetési összérték reális, akkor egy kisebb,<br />
150–160 milliárd forint körüli teljes reklámtortából<br />
már 14–15 százalék is lehet a részesedése.<br />
Online pénzügyek<br />
Az NRC piackutató adatai értelmében az online biztosítás Magyarországon<br />
mind az üzletkötések száma, mind az elköltött összeg tekintetében<br />
a harmadik legnépszerűbb termékkör volt 2008-ban a neten.<br />
A múlt évben már több mint félmillió biztosítási szerződést kötöttek<br />
így, és Marosvölgyi Péter, az AEGONdirekt.hu szakmai igazgatója<br />
szerint 2009-ben már várhatóan több mint 700 ezer biztosítást kötnek<br />
ezen a csatornán, ami 20 milliárd forint értékű állományt adhat.<br />
Az online biztosításkötés rendkívül praktikus: legfeljebb húsz perc<br />
alatt lehet eljutni a keresőprogramtól a visszaigazolt szerződésig.<br />
Szinte minden termékre jellemző azonban a szezonalitás. A kötelező<br />
gépjármű-biztosítás szezonja a novemberi átkötési időszak, de<br />
a jövőben, a lehetőség megnyílásával, nyilván egyre többen fognak<br />
év közben is kötelezőt váltani. Azért a következő négy-öt évben még<br />
várhatóan továbbra is ebben a hónapban lesz a csúcsosodás. Az utasbiztosítások<br />
szezonja a nyár: július és augusztus a két kiemelkedő<br />
forgalmú hónap. A casco-kötések kiegyensúlyozottabbak, a kötelező<br />
kampány időszaka (a gépjármű-biztosítások együttkötése miatt),<br />
illetve a nyár második fele (a külföldre induló autósok révén)<br />
emelkedik ki. Végül az egyenletesnek számító lakásbiztosításokban<br />
másfajta eloszlási jellemző figyelhető meg: itt a nagyobb előre jelzett<br />
viharokat megelőzően bővül a forgalom. Hasonlóképpen a bankoknál<br />
is nőhet az elektronikus csatornák jelentősége – véli Vinnai<br />
Balázs. A válság alapvetően két változást eredményez rövid távon:<br />
költségcsökkentést és a hagyományos bevételi forrásokra fókuszálást.<br />
A ma ismert legolcsóbb csatornák az internet, a call center és<br />
a mobil, így ezek szerepe erősödhet. A szakember szerint a térnyerés<br />
borítékolható, és a felsorolt eszközök közül is valószínűleg a mobilszférában<br />
várható a legforradalmibb átalakulás.<br />
2009. október
PONTszám.<br />
7<br />
Mindez nagyon fontos a szakma szerint, mert<br />
a vállalatok marketingesei is egyre jobban<br />
odafigyelnek a digitális marketingre.<br />
Fontos megjegyezni, hogy az online<br />
reklámköltések említett összértéke ráadásul<br />
csak a hagyományos felületértékesítésre<br />
(display), a keresőmarketingre (search), valamint<br />
a listingre és az e-mailes ügyfélelérésre<br />
vonatkozik. A vállalatok ezenkívül is sokféle<br />
aktivitással vannak jelen a neten, például<br />
márkaoldalakat hoznak létre, a vállalati site-ot<br />
fejlesztik, online PR-tevékenységet folytatnak,<br />
s ezek a költségek nincsenek benne a kimutatásban.<br />
A többféle műfajból egyébként leginkább<br />
a keresőmarketingben volt érezhető<br />
a piacbővülés.<br />
jósolták például, hogy az internetpenetráció<br />
lelassul a válság idején, de nem így történt.<br />
A felhasználók száma változatlanul folyamatosan<br />
növekszik, és ami külön örvendetes: ezen<br />
belül még inkább terjednek a minőségi, nagy<br />
sávszélességű módozatok, illetve új elemként<br />
egyre népszerűbb a mobilinternet használata.<br />
Van tehát kinek kínálni a portékát, ám az<br />
internet mint értékesítési csatorna így is elenyésző,<br />
mindössze egy százalék jut rá a teljes<br />
hazai lakossági értékesítésből. Vagyis, miközben<br />
a hazai kiskereskedelem forgalma 6000<br />
milliárd forint volt 2008-ban, a GKIeNET adatai<br />
szerint az online kiskereskedelemé 63 milliárd<br />
forint, s a cég becslései alapján idén már 95<br />
milliárd forint lehet. 2009 első félévében 2400<br />
Az<br />
online<br />
kereskedelem<br />
megállíthatat lanul<br />
fejlődik idehaza<br />
is.<br />
kosaras rendszerben árusító<br />
internetes kiskereskedelmi<br />
áruház működött, és az elmúlt<br />
egy évben 750 ezren vásároltak<br />
legalább egyszer az interneten.<br />
(A számok bizonytalanságát jelzi,<br />
hogy egy másik szervezet, az NRC<br />
Piackutató Kft. által végzett kutatás értelmében<br />
összesen már 1,8 millió magyar vásárolt<br />
a neten.)<br />
A GKIeNET szerint 2008-ban az online kiskereskedelmi<br />
boltok csaknem felének az éves<br />
nettó árbevétele nem érte el az 5 millió forintot.<br />
Már ez is javulás, hiszen két-három évvel<br />
ezelőtt, az online vásárlás fejlődésének korai<br />
szakaszában, az áruházaknak még több mint<br />
a háromnegyede tartozott ebbe a kategóriába.<br />
A forgalom 80 százalékát továbbra is a mintegy<br />
húsz legnagyobb webbolt generálja. Magyarországon<br />
azonban még mindig korlátot képez<br />
a fogyasztói bizalom hiánya, az emberek<br />
nem szívesen adják meg például bankkártyájuk<br />
adatait. Ezért a legjellemzőbb értékesítési<br />
metódus az, hogy interneten rendelnek, majd<br />
utólagosan készpénzzel fizetnek. A 2008-ban<br />
eszközölt vásárlások 92 százalékában utánvétes<br />
fizetést választottak a felhasználók; csak<br />
5 százalékuk élt a banki átutalás és csupán 3<br />
százalékuk az online bankkártyás fizetés lehetőségével.<br />
Fontos azonban tudni, hogy két<br />
biztosan kiemelkedő szegmens, a turisztikai<br />
vásárlások, valamint a pénzügyi termékek<br />
(például biztosítás) nincsenek benne a kimutatásban,<br />
noha az online szállásfoglalás, jegyrendelés,<br />
illetve az online biztosításkötés vélhetően<br />
külön-külön is tízmilliárdos üzlet.<br />
E-kereskedelem: megállíthatatlanul<br />
Repülőjegy, aukciós értékesítés, könyv, biztosítás,<br />
élelmiszer, koncertjegy, szexuális segédeszközök<br />
– a globális trendeknek megfelelően<br />
Magyarországon is ezek mondhatók a legsikeresebb<br />
e-kereskedelmi termékeknek. Nagyon<br />
erős lemaradással startoltunk, csak öt-hat éve<br />
indult be a piac, ugyanakkor, ahogyan az elmúlt<br />
öt évben, úgy 2009-ben is 40–50 százalékos<br />
lehet a bővülés, vagyis a válság nem éreztette<br />
igazán a hatását. Ebben a szegmensben sem<br />
könnyű pontos adatokhoz jutni. Magyarországon<br />
egy kísérlet emelkedik ki a mezőnyből,<br />
a GKIeNET ad évről évre tájékoztatást, sőt előrejelzést<br />
is az online kiskereskedelmi áruházak<br />
helyzetéről. Ennek értelmében a kereskedelemben<br />
– a hirdetésekkel ellentétben – még<br />
egy nagyságrenddel kisebb az internet szerepe,<br />
noha a növekedés megállíthatatlan. Sokan<br />
2009. október
8 PONTszám.<br />
Többet szöszölünk<br />
Szakértők úgy vélik: a válság annyiban hatott<br />
pozitívan az e-kereskedelemre, hogy a vásárlók<br />
több időt töltenek az információszerzéssel,<br />
a felkészüléssel. Ennek pedig a legjobb<br />
tere, a legnagyobb összehasonlítást biztosító<br />
felülete a net. Az NRC Piackutató szerint az<br />
internetezők 92 százaléka alapozza meg nagyobb<br />
értékű beszerzését a neten. Így sokan<br />
tévednek e-commerce oldalakra. Különösen<br />
sikeresek az online aukciós piacterek (a Vatera<br />
és a TeszVesz együtt 15 milliárdos forgalmat<br />
bonyolított le, a cégek árbevétele ebből a közvetítésért<br />
felszámolt jutalék). A válság idején<br />
sokaknak fontos szempont az, hogy olcsóbban<br />
vegyenek, akár használt közszükségleti cikkeket,<br />
és többen is szeretnének bevételhez jutni<br />
a már nem használt tárgyaikkal. A szakirodalom<br />
ezt a műfajt megkülönbözteti a hagyományos<br />
webboltoktól. Amíg a kereskedők és a végfelhasználók<br />
közötti áruforgalmat business to<br />
consumer (B2C) kereskedelemnek nevezik,<br />
addig a lakosság egymás közötti adásvétele<br />
a consumer to consumer (C2C) forgalom. (Természetesen<br />
van cégek közötti, professzionális<br />
B2B forgalom is, de ez írásunk szempontjából<br />
irreleváns.) Léteznek kifejezetten sikeres képviselői<br />
az online könyv- és borértékesítésnek,<br />
és rendkívül dinamikusan nőtt a szexuális segédeszközök<br />
online piaca, amelyen ráadásul<br />
a diszkréció is jobban érvényesül.<br />
Viszonylag új elemként jelent meg Magyarországon,<br />
de gyorsan terjed a vevőket<br />
jutalmazó kuponos vásárlási modell. Ami<br />
a számokat illeti, ismét az NRC adataiból kiindulva,<br />
a hazai netpolgárok 15 százaléka vett<br />
már könyvet, 13 százaléka rendelt meleg ételt<br />
és 12 százaléka kötött biztosítást (lásd keretes<br />
írásunkat) a világhálón. Érték alapján egészen<br />
más a sorrend, itt az üdülési szolgáltatás,<br />
a hardver és a biztosítás a dobogós termékek.<br />
Végül érdekes összehasonlításra ad módot,<br />
hogy egy adott terméken belül mekkora hányadot<br />
képvisel az internetes forgalom (a számok<br />
csak az internetezőkre, nem a teljes lakosságra<br />
vonatkoznak). Aki használ netet, az<br />
repülőjegyet 50 százalékban interneten foglal.<br />
Vagy például a fotókidolgozásban 38, a könyvpiacon<br />
32 százalék a netes költés aránya.<br />
Vállalati rendszerek:<br />
óvatos felhasználók<br />
A költségcsökkentés jegyében többen vélekednek<br />
úgy, hogy a válság a legnagyobb<br />
informatikai projektekben is eltolódást hoz<br />
a kisebb szállítók vagy éppen az interneten<br />
elérhető olcsó, esetleg ingyenes megoldások<br />
felé. Ezeknek a rendszereknek – az átfogó vállalatirányítási<br />
rendszerek vagy a különböző<br />
szűkebb tervezési, riporting-, bérszámfejtési,<br />
ügyviteli rendszerek – a piaca azonban kicsit<br />
konzervatívabbnak bizonyult a válságban. Az<br />
informatikai rendszerek közül ugyanis gyakran<br />
az olcsó a legdrágább. A legtöbb cég nem<br />
szereti a kritikus, szenzitív üzleti adatokat<br />
tartalmazó rendszereinek működtetését teljesen<br />
az internetre helyezni, vagy egészében<br />
egy külső partnerre bízni. A legtöbben ezért<br />
megvesznek egy rendszert, amivel aztán sok<br />
probléma van. Leginkább az, hogy drága a bevezetésük,<br />
majd az üzemeltetésük is, és vagy<br />
belső vagy külső stáb, szakértő kell a használatukhoz.<br />
Ezért nem is könnyű optimalizálni<br />
a működtetésüket.<br />
A nagy multinacionális szállítók (például<br />
az SAP és az Oracle, sőt már az ezekben a piaci<br />
szegmensekben is egyre erősebb a Microsoft)<br />
drágán adják a szoftverlicenceiket, és<br />
magas a munkatársaik munkadíja is (bevezetés,<br />
testreszabás, oktatás, utótámogatás).<br />
A szokásos árazási technika szerint az eredeti<br />
licencdíj 20-22 százalékát a későbbi években<br />
is ki kell fizetni támogatás címén. Vagyis ötévente<br />
meg kell venni a rendszert, viszont<br />
a support-díjért cserébe a vevő megbízható<br />
ügyfélszolgálatot, hibajavítást kap, ingyenes<br />
az upgrade, az újabb verziók bevezetése vagy<br />
éppen a törvényi változások nyomon követése.<br />
Abban is lehet bízni, hogy a nagy multik jól<br />
ismert platformjain sok magyar tanácsadó tud<br />
fejleszteni, azaz nemcsak közvetlenül a nagy<br />
szállítótól, hanem magyar partnerektől is meg<br />
lehet vásárolni a szükséges új projekteket.<br />
A hazai tulajdonú rendszerintegrátorok,<br />
rendszerszállítók (a teljesség igénye nélkül<br />
ilyen a Synergon, az Albacomp, a Freesoft,<br />
a Griffsoft, a Delta Elektronika, a Zalaszám<br />
vagy a Nexon) közül egyesek szintén a nagyok<br />
valamelyik ismert megoldásával házalnak, míg<br />
mások különböző saját megoldásokkal is rendelkeznek,<br />
akár általános ügyviteli megoldással,<br />
akár valamilyen specializációval, például<br />
bérszámfejtési rendszerrel. Ezek határozottan<br />
olcsóbbak, és sokszor még abban is erősebbek<br />
nagy versenytársaiknál, hogy mivel e cégek általában<br />
kifejezetten a hazai ügyfelek igényeit<br />
tartják szem előtt a fejlesztéseikben, kevesebb<br />
„magyarítás”, kevesebb testreszabás szükséges,<br />
és a szállítók képben vannak a hazai aktualitásokat<br />
illetően is.<br />
•<br />
2009. október
PONTszám.<br />
9<br />
Hiány és<br />
adósság<br />
EU-szerte<br />
szöveg: Banyár László<br />
Noha a válság munkaerő-piaci hatásai<br />
és számos más, az emberek<br />
hétköznapjait megkeserítő következményei<br />
csak ezután tetőznek<br />
Európában, az EU-országok által nemrégiben<br />
közzétett második negyedéves GDP-adatok<br />
láttán már úgy tűnhet, hogy az öreg kontinens<br />
gazdaságai tavasszal elérték a mélypontot,<br />
s innen már ha lassan is, de biztosan<br />
jön a kilábalás. Abban, hogy a trendforduló<br />
– még ha ezt a szót mindenki óvatosan ejti is ki –<br />
ilyen gyorsan eljöhetett, kulcsszerepe volt<br />
azoknak az állami gazdaságösztönző lépéseknek,<br />
fiskális élénkítő csomagoknak, amelyeket<br />
a múlt év végétől gyors egymásutánban<br />
jelentettek be az Európai Unió országai.<br />
Az ösztönzőcsomagok nélkül a gazdaság ez<br />
évi visszaesése bizonyára jóval nagyobb volna<br />
annál a 4 százaléknál, ami a mostani kilátások<br />
alapján valószínűnek látszik a hazánkkal<br />
együtt 27 országot tömörítő blokkban. A gazdaság<br />
és az elsőként „infarktust” kapó pénzügyi<br />
szektor megmentésének euró-százmilliárdokban<br />
mérhető költségei a fogyasztás<br />
serkentésének céljából végrehajtott adócsökkentésekkel<br />
együtt ugyanakkor alaposan<br />
felborították az unió országainak büdzséjét.<br />
A következmény: az államok költségvetési deficitjének<br />
növekedése és eladósodásuk megugrása,<br />
aminek kezelését rögvest a válság lecsengését<br />
követően el kell kezdeni.<br />
A válság felülírta Maastrichtot<br />
Az Európai Bizottság májusban készült előrejelzése<br />
alapján a legtöbb EU-tagországban<br />
2009-ben igencsak elszalad a GDP-arányos államháztartási<br />
hiány – mondhatni, kisebbségben<br />
lesznek azok az országok, amelyek teljesíteni<br />
tudják az 1997-ben elfogadott Stabilitási<br />
és Növekedési Paktumban foglalt, legfeljebb<br />
3 százalékos GDP-arányos deficitre vonatkozó<br />
kötelezettséget. A Bizottság májusi prognózisa<br />
értelmében a 27 tagország egyesített<br />
költségvetési hiánya a GDP arányában idén<br />
6 százalékra nőhet a 2008-as 2,3 százalékról,<br />
2010-ben pedig tovább romolhat a helyzet, hiszen<br />
a tagországok deficitje a GDP 7,3 százalékára<br />
emelkedhet.<br />
Az EU magját alkotó nagy gazdaságok<br />
közül Franciaország 2009-re 7,5 százalékos<br />
GDP-arányos deficitre számít (Eric Woerth<br />
költségvetésügyi miniszter szeptember eleji<br />
nyilatkozata értelmében), s az IMF szerint<br />
2010-ben ugyanekkora lehet a francia büdzsé<br />
hiánya – hacsak nem vezetnek be megszorításokat.<br />
Az Európai Bizottság májusi előrejelzése<br />
szerint Németországban idén 3,9 százalék,<br />
jövőre 5,9 százalék lehet az államháztartás<br />
hiánya. A németekhez képest egészen jól állnak<br />
a békeidőben sokszor problémás olaszok,<br />
akiknél most „csak” 4,5 százalékos deficit várható,<br />
2010-ben pedig 4,8 százalékos. De főhet<br />
a feje a mindig szigorú költségvetési politikát<br />
folytató Hollandiának, ahol az ez évi 3,4 százalék<br />
után jövőre 6,1 százalékos deficitet vár<br />
a Bizottság. Persze még ez is sokkal jobb, mint<br />
a Spanyolországban várható hiány, amely idén<br />
8,6 százalék, jövőre pedig 9,8 százalék lehet.<br />
A negatív csúcstartó azonban valószínűleg<br />
Nagy-Britannia lesz, amelynek 2008-ban 11,5,<br />
2009-ben 13,8 százalékos hiányt jövendölnek.<br />
A kisebb EU-tagországok közül a régieket<br />
tekintve Írország áll a deficitlista tetején:<br />
a kelta tigris gazdaságának látványos megtorpanása<br />
azzal járt, hogy a költségvetés idén<br />
várhatóan 12 százalékos, jövőre pedig ennél is<br />
2009. október
10 PONTszám.<br />
A hiány<br />
idén kevés<br />
EU-tagnál lesz<br />
a GDP 3 százaléka<br />
alatt.<br />
nagyobb, 15,6 százalékos GDParányos<br />
hiányt produkálhat.<br />
Nem lehet büszke Portugália<br />
és Görögország sem, hiszen<br />
az előbbiben 6,5 százalékos,<br />
utóbbiban 5,1 százalékos hiány<br />
várható ebben az évben, 2009-re<br />
pedig mindkét országban a helyzet<br />
romlását prognosztizálják.<br />
Az EU-ba nemrégiben belépő országok<br />
közül a Baltikumban állt elő a legsúlyosabb<br />
államháztartási helyzet: a gazdasági zuhanórepülés<br />
Lettországban az idén várhatóan<br />
a megtizedelt GDP 11,1 százalékának megfelelő<br />
hiányt eredményez, amely érték jövőre<br />
13,6 százalékra nőhet. Litvániában az ez évi 5,4<br />
százalék után a következő esztendőre 8 százalékos<br />
deficitet becsülnek, míg Lengyelországban<br />
éppen szeptember elején<br />
állt elő a pénzügyminiszter<br />
azzal a sokkszerű bejelentéssel,<br />
miszerint a költségvetés<br />
2010-re várható hiánya a korábban<br />
jósoltnak csaknem a duplája<br />
lesz. Más kérdés, hogy az Európai<br />
Bizottság 2010-re már májusban<br />
7,3 százalékos lengyel deficitet jelzett előre<br />
a 2009-re várt 6,6 százalékhoz képest. Érdekes<br />
módon a válság még olyan „bezzegországokat”<br />
is a költségvetési egyensúly megbillenésének<br />
útjára vitt, mint az eurót nemrégiben bevezető<br />
Szlovénia és Szlovákia: előbbiben idén 5,5<br />
százalék, jövőre 6,5 százalék lehet a hiány, míg<br />
a „tátrai tigris” az ez évi 4,7 százalék után a következő<br />
esztendőben 5,4 százalékos hiánnyal<br />
számolhat.<br />
GDP: nyakunkon a fordulat<br />
A nyár végével közzétett második negyedéves<br />
GDP-adatok mérsékelt optimizmusra<br />
adnak okot az Európai Unió jövőbeli növekedési<br />
kilátásait illetően. Amíg ugyanis az<br />
első negyedévben az unió GDP-jének 80<br />
százalékát adó hét ország – Németország,<br />
Franciaország, Olaszország, Spanyolország,<br />
Hollandia, Lengyelország és Nagy-Britannia<br />
– közül hatban a GDP csökkenésének<br />
lehettünk tanúi a 2008. negyedik negyedéves<br />
időszakhoz viszonyítva, addig a második<br />
negyedévben a 0,5 százalékos bővülést<br />
mutató Lengyelországon kívül már Németországban<br />
és Franciaországban is nőtt<br />
a kibocsátás 0,3-0,3 százalékkal. Az EU 27<br />
tagállamának összesített GDP-je az első negyedévben<br />
még 2,4 százalékkal csökkent,<br />
míg a másodikban már csak 0,2 százalékkal.<br />
Minden jel arra mutat tehát, hogy az uniós<br />
gazdaságok számára a második negyedév<br />
volt a válság mélypontja, a harmadik negyedévben<br />
pedig megtörténhet a fordulat,<br />
vagyis ismét nőhet a hazai össztermékük.<br />
Ezt az óvatos optimizmust képviseli az Európai<br />
Bizottság is, amely szeptember 14-én<br />
közzétett évközi jelentésében a harmadik<br />
negyedévre 0,2 százalékos növekedést<br />
prognosztizál az EU egészére nézve (persze<br />
csak a mélypontot képező második negyedévhez<br />
képest), a negyedik negyedévre<br />
pedig szintén óvatos, 0,1 százalékos további<br />
bővülésre számít. 2009 egészében persze<br />
még így is markáns lesz a visszaesés, aminek<br />
össz-EU-s mértékét továbbra is 4 százalékra<br />
becsüli a Bizottság. Igaz, ezen belül immár<br />
több országot illetően is optimistább, mint<br />
korábban: a lengyel gazdaság például még<br />
az idén is képes lehet egy szerény bővülésre,<br />
Németország és Franciaország GDP-je pedig<br />
kisebb mértékben (5,1, illetve 2,1 százalékkal)<br />
csökkenhet, mint ahogy azt májusban<br />
látták Brüsszelben. Mélyebb lehet viszont<br />
a visszaesés a korábban képzeltnél Spanyolországban,<br />
Olaszországban, Hollandiában<br />
és Nagy-Britanniában, ahol sorrendben 3,7<br />
százalék, 5 százalék, 4,5 százalék, illetve 4,3<br />
százalék lehet a gazdaság szűkülésének volumene.<br />
A Bizottság ezzel együtt változatlanul<br />
óvatosságra int, mondván: a fellendülés<br />
tartóssága és mértéke még kérdéses.<br />
Következmények<br />
Válság idején persze az EU is elnézőbb a szokottnál<br />
jóval nagyobb költségvetési hiányt<br />
produkáló országokkal. Ehhez nem is kell<br />
különösebb indokokat keresnie: 2005-ben<br />
ugyanis éppen német és francia kezdeményezésre<br />
fogadták el a Stabilitási és Növekedési<br />
Paktum azon módosítását, mely szerint<br />
a túlzott hiány miatti eljárások során el lehet<br />
tekinteni a közösségi büntetéstől, amennyiben<br />
a túlzott deficitnek csupán ciklikus okai<br />
vannak (tipikusan a válság), s ha az adott országnak<br />
hiteles programja és kilátása van a hiány<br />
kellő csökkentésére. Ennek megfelelően<br />
Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa<br />
már májusban jelezte: a válságra való tekintettel<br />
először csak azok ellen az országok ellen<br />
indítanak eljárást, amelyek már 2008-ban is<br />
3 százaléknál nagyobb hiányt halmoztak fel.<br />
Ily módon 2009 tavaszán a „régi” tagok közül<br />
csak a már 2008-ban vétő Spanyolország, Franciaország,<br />
Görögország, Írország és Nagy-Britannia<br />
ellen indult túlzott deficit miatt eljárás.<br />
Emellett folyamatban van az évek óta napirenden<br />
lévő eljárás Magyarország ellen, illetve<br />
időközben elindult a procedúra Málta, Lengyelország,<br />
Litvánia, Románia és Lettország<br />
ellen is. Az unió azonban láthatóan ezekben<br />
az eljárásokban is „kegyes” lesz (ahogyan azt<br />
a nyáron már hazánkkal kapcsolatban is láthattuk).<br />
A legtöbb érintett országban szintén<br />
nem kapkodják el a deficitcsökkentést: leginkább<br />
várnak arra, hogy a gazdasági növekedés<br />
megindulásával a hiány magától visszaáll<br />
a válság előtti szintre.<br />
A költségvetési hiányt persze minden<br />
ország a hitelfelvétellel fedezi, a deficit elsza-<br />
2009. október
PONTszám.<br />
11<br />
ladása tehát együtt jár az államadósság növekedésével.<br />
Emiatt pedig egyre több tagország<br />
lépi át a GDP-arányos államadóssággal kapcsolatban<br />
felállított 60 százalékos határt is:<br />
amíg 2008-ban kilenc ilyen ország volt, addig<br />
2009-ben várhatóan 11-re, 2010-ben pedig 13-<br />
ra nőhet a számuk. Az eladósodás fokozódása<br />
nyomán a hitelminősítők több ország esetében<br />
is lefelé módosították az államadósság<br />
minősítését: a Standard and Poor’s például januárban<br />
Spanyolország, Portugália és Görögország,<br />
márciusban Magyarország,<br />
júniusban Írország,<br />
Több<br />
ország<br />
esetében is lefelé<br />
módosították az<br />
államadósság<br />
minősítését.<br />
augusztusban Lettország<br />
és Észtország<br />
minősítését rontotta.<br />
A legerősebb gazdasággal rendelkező EUtagok<br />
eddig elkerülték az államadósságuk<br />
leértékelését, bár az S&P májusban jelezte:<br />
előbb-utóbb veszélybe kerülhet az Egyesült<br />
Királyság AAA besorolása is.<br />
Magyarország: kezdünk jól állni<br />
Lépni kell!<br />
Azt persze az Európai Unió illetékes szervei<br />
is látják, hogy a magas költségvetési hiány<br />
és az ebből fakadó gyorsuló eladósodás<br />
nem tarható fenn. A kérdés emiatt már az EU<br />
pénzügyminisztereinek október eleji kétnapos<br />
ülésén is napirendre került. A téma<br />
előkészítő dokumentuma eléggé lehangoló<br />
képet fest: e szerint ugyanis – akkor is, ha az<br />
unió gazdasága jövőre lendületet kap, s ennek<br />
köszönhetően nem kellenek újabb állami<br />
gazdaságélénkítési intézkedések – a tagországok<br />
együttes adóssága 2016-ra elérheti<br />
az uniós GDP 100 százalékát (2008-ban még<br />
61,5 százalék volt ez az arány), ha pedig a tagországok<br />
nem változtatnak a gazdaságpolitikájukon,<br />
akkor 2020-ra a GDP-arányos adósságráta<br />
már 120 százalékra nőhet, ezen belül<br />
Nagy-Britanniában, Írországban és Lettországban<br />
elérheti a 175–200 százalékot is. Az<br />
Európai Bizottság anyaga értelmében a tagországoknak<br />
ezt megakadályozandó már<br />
2011-ben neki kell látniuk az államháztartási<br />
hiány csökkentésének, mégpedig évente<br />
a GDP 0,5–1 százalékának megfelelő mértékben.<br />
Ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy elejét<br />
vegyék az ellenőrizetlen adósságspirál kialakulásának.<br />
Persze ha megindul a növekedés,<br />
akkor mindez lényegesen könnyebben teljesíthető<br />
lesz…<br />
•<br />
A magyar gazdaságot – amelyet az uniós átlagnál<br />
jobban rendített meg a válság – mostanában<br />
kezdik ismét pozitív példaként<br />
emlegetni, legalábbis abban a tekintetben,<br />
hogy hazánk az általános trenddel ellentétben<br />
nem növelte, hanem éppen csökkenteni<br />
tudta az államháztartás hiányát.<br />
Az Európai Bizottság által 2009-re várt 3,4<br />
százalékos és 2010-re prognosztizált 3,9<br />
százalékos GDP-arányos hiány nemcsak az<br />
összes szomszédos EU-tagország hasonló<br />
adatánál kedvezőbb (beleértve Ausztriát<br />
is), hanem a kelet-közép-európai térség<br />
többi államának adatánál is. A 27 tagú unióban<br />
idén összesen csak hét országban<br />
lesz kisebb az állam hiánya, mint nálunk:<br />
Bulgáriában, Ciprusban, Dániában, Észtországban,<br />
Finnországban, Luxemburgban<br />
és Svédországban.<br />
A GDP-arányos államadósság tekintetében<br />
kedvezőtlenebb a helyzetünk, hiszen<br />
a brüsszeli bizottság szerint a 2009-ben már<br />
80,8 százalékra növekvő GDP-arányos államadósságunknál<br />
az egész EU-ban csak<br />
három ország mutat rosszabb képet: Belgium<br />
(idén várhatóan 95,7 százalék), Görögország<br />
(103,4 százalék), valamint a csúcstartó<br />
Olaszország (113 százalék). A jelenlegi<br />
kilátások szerint a hazai mutató 2010-ben<br />
még romolhat valamelyest (82,3 százalékos<br />
GDP-arányos szintre), a Bizottság prognózisa<br />
alapján azonban már jövőre „beérhet”<br />
bennünket nemcsak Franciaország (2010-<br />
ben várhatóan 86 százalékos eladósodottság),<br />
hanem Nagy-Britannia (81,7 százalék)<br />
és Portugália (81,5 százalék) is. A 80 százalékot<br />
meghaladó eladósodottságunk inkább<br />
régiós összehasonlításban riasztó, hiszen<br />
itt a sorban utánunk következő országban,<br />
Lengyelországban csak 53 százalék ez a ráta,<br />
a többieknél pedig jobbára a GDP 20–30<br />
százaléka között mozog.<br />
2009. október
szemPONT.<br />
13<br />
„A cigányügy az magyar ügy”<br />
Interjú Horváth Aladárral, a Roma<br />
Polgárjogi Alapítvány vezetőjével<br />
16<br />
Önkormányzatok<br />
a 2010-es költségvetésről
szemPONT.<br />
13<br />
A cigányügy<br />
Interjú Horváth Aladárral,<br />
a Roma Polgárjogi Alapítvány<br />
vezetőjével<br />
H. A.: A ranglétra tetején lévők sem tudják<br />
kezelni ezt a helyzetet. Ehhez képest képinterjú:<br />
Somogyi Gábor<br />
Már-már szitokszó lett a cigány.<br />
Szinte nem múlik el nap, hogy<br />
a média ne harsogna olyan hírt,<br />
amelyben cigány ember szerepel.<br />
Hol kedvező, hol kedvezőtlen színben<br />
feltüntetve a roma társadalmat – de leginkább<br />
az utóbbiban… Pedig a romáknak is, a társadalom<br />
egészének is inkább csendre volna<br />
szüksége. Vagy legalábbis halk, ám értelmes<br />
párbeszédekre. Hogy miért lángoltak fel az<br />
utóbbi időben a cigányellenes megnyilvánulások,<br />
hogy hol is keresendők az integráció és<br />
a kölcsönös megbékélés útjai, s hogy milyen<br />
vízióink lehetnek, arról Horváth Aladárral,<br />
a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetőjével beszélgettünk.<br />
PONT: Franciaországban, Hollandiában<br />
járva az ember örömmel látja, hogy békében<br />
élnek egymás mellett a legkülönbözőbb nációk<br />
tagjai. Miért nem működik ez a viszony<br />
nálunk is A rendszerváltozás előtt miért<br />
nem volt ilyen kiélezett ez a probléma Akkor<br />
agyonhallgatták az ellentéteket, vagy nem is<br />
voltak<br />
az magyar ügy<br />
A cigány<br />
férfiak 90<br />
százaléka<br />
dolgozott, sőt<br />
a nők közül is<br />
minden<br />
második.<br />
országai, hiszen például a hazai<br />
cigányok sokkal jobban<br />
beépültek, beolvadtak a magyar<br />
társadalomba, mint kelet-európai<br />
társaik a saját hazájukban.<br />
Nyugat-Európában<br />
a bevándorlókkal kapcsolatos<br />
politika hasonlatossá vált a magyarországi<br />
cigányokkal kapcsolatos<br />
politikához, némi éllel azt is mondhatnám,<br />
hogy az őshonos cigányokat is bevándorlóként<br />
kezelte, kezeli a politika. Mostanra<br />
a cigányságban is létrejött az a második, harmadik<br />
generáció, amelyik munkanélküli, és<br />
a város, falu széli gettókban tengődik. A különbség<br />
annyi, hogy a cigány – véleményem<br />
szerint – a legbéketűrőbb, legbékeszeretőbb<br />
nép, amely még egyszer sem szervezett vagy<br />
indított támadásokat, zavargásokat. A kérdés<br />
második felére azt válaszolhatom: a szocializmusban<br />
a teljes foglalkoztatottság gyakorlatba<br />
ültetése azt jelentette, hogy<br />
a cigány férfiak 90 százaléka<br />
dolgozott, sőt a nők közül is<br />
minden második. Ennek következtében<br />
elindult egy lassú<br />
szociális fejlődés a cigányok<br />
körében.<br />
PONT: A rendszerváltozással azonban<br />
ez a lassú szocializációs folyamat, amely<br />
egyébként nem csak a cigányságot érintette,<br />
megtorpant. Nem gondolja, hogy erre az országra<br />
túl hirtelen szakadt rá a demokrácia,<br />
amit mi – amúgy magyarosan – egy kicsit túl<br />
is lihegünk, sokszor demokratábbak akarunk<br />
lenni a demokratánál Az önhibájukon kívül<br />
a társadalmi ranglétra alján lévők pedig nem<br />
tudják hova tenni a demokrácia szabályait…<br />
Horváth Aladár: Nem vagyok biztos abban,<br />
hogy Franciaországban vagy Hollandiában<br />
– a felszín alatt – békésebbek a viszonyok.<br />
Mindkét országban erős jobboldali,<br />
szélsőjobboldali pártok, mozgalmak vannak.<br />
Ezek a pártok alapvetően az idegenellenességre<br />
építik a programjaikat: a bevándorlók<br />
második, harmadik nemzedéke város széli<br />
gettókban, munkanélküli-státusban él, és<br />
egyre inkább tekintik a létező társadalmi<br />
normákat számukra nem létezőknek. Azt is<br />
látni kell azonban, hogy másfajta történelmi,<br />
politikai folyamatokat élt meg Nyugat-<br />
Európa, Magyarország és Kelet-Európa más<br />
Remélhetőleg nem<br />
vakvágányon járnak<br />
2009. október
14 szemPONT.<br />
Horváth Aladár<br />
1964-ben született. A sárospataki tanítóképző<br />
főiskolán végzett tanító-népművelő<br />
szakon. Dolgozott a kohászatban,<br />
tanított Miskolcon, majd 1988–89-ben<br />
a miskolci gettóellenes bizottság ismert<br />
alakja lett. Négy éven át a rendszerváltozás<br />
utáni első országgyűlés képviselője.<br />
1995-től a Roma Polgárjogi Alapítvány<br />
vezetője. 1997 és 2004 között a Gandhi<br />
Közalapítvány kuratóriumi elnöke.<br />
Láthatóan<br />
boldogak még<br />
a lányok<br />
De meddig<br />
zelje el, miféle teher lehet ez az alul lévőknek.<br />
A rendszerváltást az állam által irányított gazdaság<br />
összeomlása kényszerítette ki, ehhez<br />
társult még a birodalmak közötti verseny eldőlése,<br />
nevezetesen, hogy az<br />
orosz birodalom nem tudta<br />
fenntartani a gyarmatait. Áttértünk<br />
a kapitalista gazdaságra,<br />
az önkormányzati rendszerre,<br />
kialakítottunk egy, a nyugati demokráciákra<br />
hajazó döntéshozatali,<br />
hatalmi struktúrát, de megmaradtak<br />
a régi beidegződések, reflexek, és sok helyütt<br />
a régi arcok is. A cigányokat ez a változás elsősorban<br />
úgy érintette, hogy politikailag szabadok<br />
lettek, gazdaságilag viszont rabszolgák.<br />
1987 és 1993 között a cigányok a teljes foglalkoztatottságból<br />
a majdnem teljes munkanélküliségbe<br />
zuhantak. Ezt nem lehet másként<br />
értelmezni, mint társadalmi katasztrófaként.<br />
Mi más az, amikor minden egyes családban<br />
van kenyérkereset, majd pár év leforgása alatt<br />
már csak minden ötödikben Ez törvényszerűen<br />
beindított egy kirekesztődési folyamatot,<br />
erre erősítettek rá az intézményesülő szegregációs<br />
mechanizmusok. A magyarországi cigányok<br />
szempontjai, érdekei nem jelenhettek<br />
meg kellő súllyal a rendszerváltozás folyamatában,<br />
mert akkor sem számítottunk politikai<br />
tényezőnek. Ennek a következménye az, hogy<br />
a pártok nem tudták tisztességesen felvállalni<br />
azt a filozófiát, gondolkodásmódot, amit<br />
Göncz Árpád hitelesen úgy fogalmazott meg,<br />
hogy „a cigányügy az magyar ügy”.<br />
PONT: Vajon nem az az oka a cigányok<br />
társadalmi lemorzsolódásának, hogy többségükben<br />
alulképzettek a kapitalizmus versenyhelyzetéhez<br />
H. A.: A cigányok hátrányai évszázadosak.<br />
Egy margóra szorított, sokszor üldözött,<br />
Azokból<br />
a javaslatokból,<br />
amelyeket a roma<br />
mozgalom<br />
megfogalmazott,<br />
soha nem lett<br />
semmi.<br />
sokszor diszkriminált, olykor<br />
népirtás áldozatává vált<br />
közösség, amely törvényszerűen<br />
rendelkezik történelmi<br />
hátránnyal. Ma azt mondjuk,<br />
hogy ez a szocializmus alatt<br />
nagyrészt ledolgozható lett volna,<br />
de az is egy antidemokratikus, antiszociális<br />
és képmutató rendszer volt, amely<br />
csak időnként és mintegy példaként engedett<br />
érvényesülni egy-egy cigányt, aztán<br />
a többiek előtt merev falként visszazárt. Azt<br />
ugyan hangsúlyozta a rendszer, hogy dolgozni<br />
mindenki köteles, komoly szakmával<br />
rendelkezni azonban nem volt mindenkinek<br />
kötelező. Tény, hogy rendszeres, legális jövedelme<br />
volt a cigánynak, tervezhetett. A gazdaság<br />
és a társadalom legalján voltunk, de<br />
legalább részei voltunk. A cigányság kétharmada<br />
telepen lakott, ám közel a falu, a város<br />
vérkeringéséhez, remélve a beköltözést. Ma<br />
a falvakban is és a környékükön is cigányok<br />
élnek. Nincs kihez integrálódni, minimális<br />
a kitörési lehetőség, itt a gettóvilág törvényeihez<br />
kell alkalmazkodni.<br />
PONT: De hogyan lehetne azt megvalósítani,<br />
hogy ebben a profitorientált világban is<br />
megállják a helyüket, csakúgy, mint a hozzájuk<br />
hasonlóan vergődő nem cigányok<br />
H. A.: A cigányok és a leszakadók szempontjai<br />
a rendszerváltáskori társadalompolitikában<br />
nem kaptak helyet. Illetve azt<br />
mondták, hogy válság van, de ha túl jutunk<br />
rajta, akkor, ahogy nő a gazdasági teljesítmény,<br />
és több bevétele lesz az országnak,<br />
úgy fog lecsorogni a pénz a legszegényebbekhez<br />
is. Kiderült azonban, hogy ez nem<br />
így van. Tévedtek ebben az új rendszer közgazdászai,<br />
politikusai. A pénz nem csorog le<br />
magától a kapitalizmusban. Ahhoz oda kell<br />
vinni a tőkét, befektetni és megteremteni<br />
hozzá azt a piaci környezetet, amelyik ennek<br />
a lecsúszott társadalmi rétegnek a talpra<br />
állásához biztosíthatja a feltételeket. Ám<br />
azokból a javaslatokból, ötletekből, amelyeket<br />
a roma mozgalom megfogalmazott,<br />
soha nem lett semmi. Sokan azt mondják,<br />
azért nem, mert az érintettek kvalifikálatlan<br />
munkaerők. De azért váltak azzá, mert az új<br />
rendszer tizenöt éven keresztül a munkás<br />
cigányszülők gyermekéből kőműveskanalat<br />
soha nem látott kőművest, kőművesből senkinek<br />
nem kellő lakatost, a lakatosból pedig<br />
kosárfonót képzett, sokszor csak papíron,<br />
2009. október
szemPONT.<br />
15<br />
magyarán a képzők szociális segélyezését<br />
finanszírozta a rendszer, nem pedig a leszakadók<br />
tudásszerzését. Természetesen most<br />
elsősorban azokról beszélünk, akik leszakadtak,<br />
tartósan kirekesztődtek. A cigányok<br />
másik fele főként a szocializmusnak és a saját<br />
erőfeszítéseinek köszönhetően meg tudott<br />
kapaszkodni.<br />
PONT: Bizonyára ismeri azt a vélekedést,<br />
hogy csak cigány ne költözzön a szomszédomba.<br />
Mondják ezt azért, mert sok roma életvitele,<br />
hangoskodása irritálja a jóérzésű embereket.<br />
És ez nem elsősorban a szegény sorban élőkre<br />
vonatkozik…<br />
csodálkozzanak, ha embertelen módon fog<br />
viselkedni. Gondoljuk el a cigány embert, aki<br />
szegényként él egy faluban, ötven kilométeres<br />
körzetben nincs munka, gyenge az iskola,<br />
az egészségügyi ellátás. Mégis minden hónapban<br />
megtesz mindent, hogy munkát kapjon,<br />
az utolsó pénzéből telefonál. Azt mondja<br />
nekem, hogy „a telefonban magyar vagyok,<br />
személyesen cigány”. Akárhogy öltözik fel,<br />
akárhogy tisztítja meg a körmét, nem tudja<br />
már, ettől még ott van a sok százezer lecsúszott<br />
ember. Vagyis minden szakmában, státusban,<br />
hivatalban olyan arányban kellene<br />
jelen lennünk, mint amilyen arányban alkotói<br />
vagyunk a magyar nemzetnek. Száz kőművesből,<br />
tanárból, bíróból és topmenedzserből<br />
is hétnek-nyolcnak cigánynak/romának kellene<br />
lennie. Valahogy azt kellene megértetni<br />
az emberekkel, hogy Isten nem azért teremtett<br />
minket a világra, hogy szívesen éhezzünk,<br />
H. A.: A cigányok többsége jól el tud<br />
igazodni a nem cigányok között, de kétségtelenül<br />
van egy újgazdag, rongyrázó kisebbség,<br />
csakúgy, mint a nem cigányok között is.<br />
A pénzük miatt hatalmat érző emberek úgy<br />
gondolják, nem számít, hogyan viselkednek.<br />
A cigányok azonban ebben a körben is jobban<br />
látszódnak, hamarabb felismerni őket<br />
a bőrszínük miatt. És mivel velük szemben<br />
alapvetően van egy ellenséges érzelem, ezért<br />
hamarabb jegyzik meg, ha kirívó a magatartásuk.<br />
Egyébként én sem szeretem ezt a stílust,<br />
mint ahogy egyetlen jóérzésű ember sem.<br />
PONT: Mégis miért van az, hogy százfelé<br />
szakadtak a cigányságot képviselő szervezetek,<br />
amelyek olykor – lejáratva magukat –<br />
nyilvánosan esnek egymásnak<br />
H. A.: Mert nem vagyunk okosabbak, mint<br />
a magyarok. El vagyunk magyarosodva, azért<br />
van ez így. Nagyon örülnék, ha a cigányok<br />
ebben különbek lennének, és azt mondanák,<br />
hogy félretesszük a személyes problémáinkat,<br />
politikai szempontú ellentéteinket, mert van<br />
egy-két dolog, amiben meg kell állapodnunk.<br />
PONT: A lányom mesélte a minap, hogy<br />
van egy nagyon tisztességes roma osztálytársa,<br />
akivel együtt ment az egyik élelmiszeráruházba.<br />
A srácra már az ajtóban ráálltak<br />
a biztonsági őrök. A lányom szerint borzasztó<br />
lehet így élni. Nekem pedig az egykori „Ne lopj,<br />
magyar!” feliratú bécsi táblák jutottak eszembe.<br />
Vajon milyen ember lesz ebből a fiúból<br />
H. A.: Ezek a lényeges kérdések. És nem<br />
lehet megmagyarázni a társadalom tagjainak,<br />
hogy ha valakit egész élete során sarokba<br />
szorítva, állati sorban tartanak, akkor ne<br />
Vajon merre vezet az útjuk<br />
lemosni magáról a bőre színét, mint a ráaggatott<br />
negatív tulajdonságokat sem. Közben<br />
pedig a másik oldalon azt halljuk, hogy „a cigányok”<br />
lopnak, borzasztóan viselkednek<br />
az iskolában, hogy verekednek, megverik<br />
a tanárt, kábítószereznek, uzsorás tevékenységben,<br />
prostitúcióban vesznek részt. Igen,<br />
léteznek ezek a jelenségek, következményei<br />
a megkülönböztetett népcsoportok elnyomásának,<br />
kirekesztésének. Az állampolgároknak<br />
személyesen kell felelősséget vállalniuk<br />
tetteikért, nem szenvedhet azokért<br />
a teljes közösség. Legalábbis demokratikus<br />
jogállamokban nem.<br />
PONT: A beszélgetésünk vége felé talán kijelenthetjük,<br />
hogy távolinak tűnik még, amikor<br />
lesznek cigány topmenedzserek is nagyvállalatok<br />
vezetői székeiben…<br />
H. A.: Nem csak ez az integráció fokmérője,<br />
mert bár jó néhány ilyen cigány is van<br />
hogy előszeretettel<br />
menjünk börtönbe.<br />
Mi együtt alkotunk<br />
egy országot, amely<br />
vagy összetartó, vagy<br />
széthúzó. Ha kellően bölcs<br />
Isten nem<br />
azért teremtett<br />
minket a világra,<br />
hogy előszeretettel<br />
menjünk<br />
börtönbe.<br />
a társadalom, tisztességes, előrelátó politikusokat<br />
választ, akik képesek betemetni a két<br />
oldal közötti szakadékot és egységre jutni<br />
a nemzeti sorskérdéseket illetően, amelyek<br />
között a cigány magyarok életesélyei a legsürgősebben<br />
megoldandó feladatok közé<br />
soroltatnak. Ha nem így történik, akkor azzal<br />
kell szembenéznünk, hogy a cigányság a peremvidékeken<br />
területileg és társadalmilag is<br />
leszakad Magyarországról. Ami aztán lehet<br />
Romanisztán vagy valami rezervátum, kevésbé<br />
védett állatfajoknak. Vagy ez lesz, vagy kialakul<br />
egy működő, normális ország. Mert az<br />
ország hét-nyolc százalékát képező cigányság<br />
nélkül egyetlen értelmes társadalmi program<br />
sem valósítható meg. •<br />
2009. október
16 szemPONT.<br />
Önkormányzatok a 2010-es<br />
Túristvándi: túlélő üzemmódban<br />
„A költségvetési tervezetet átolvasva kétségeim<br />
vannak, hogy át tudjuk-e vészelni az előttünk<br />
álló esztendőt” – mondta kérdésünkre<br />
Lakatosné Sira Magdolna, Túristvándi polgármester<br />
asszonya. A nyolcszáz lakosú Szabolcs-<br />
Szatmár-Bereg megyei település első embere<br />
már néhány hónappal ezelőtt is a tartalékok<br />
teljes kimerüléséről beszélt lapunknak, de<br />
most még pesszimistább: „A központi normatívák<br />
ritka kivétellel minden önkormányzati<br />
területen elképesztő mértékben csökkentek,<br />
legyen szó akár településigazgatási vagy körköltségvetésről<br />
szöveg: V. Pap Zsófia<br />
A<br />
költségvetési megszorítások miatt<br />
az önkormányzatok nehéz év elé<br />
néznek 2010-ben. Körkérdésünkben<br />
arra kerestük a választ, hogy az érintettek<br />
hogyan látják a jövő évi kilátásokat.<br />
Budafok-Tétény:<br />
sok a bizonytalanság<br />
Hauberl Judit, a Budapest XXII. kerületi önkormányzat<br />
gazdasági irodájának vezetője<br />
a PONT körkérdésére válaszolva úgy fogalmazott:<br />
„Egyelőre felbecsülhetetlen, hogy<br />
2010-ben milyen, eddig nem várt költségek<br />
zúdulnak a nyakunkba, hiszen nemcsak az 5<br />
százalékos áfaemelést kell kigazdálkodnunk,<br />
hanem a magasabb infláció miatt várható<br />
többletkiadásokat is fedeznünk kell, miközben<br />
a bevételek csökkenését sem tudjuk pontosan<br />
felmérni.”<br />
A budafok-tétényi városháza<br />
Az áfaemelést azért tartják<br />
különösen súlyosnak, mert az<br />
önkormányzatok – például<br />
az iskolákat, az egészségügyi<br />
létesítményeket tekintve –<br />
végfelhasználók, vagyis nincs<br />
kire továbbhárítaniuk a forgalmi<br />
adót. Nagyfogyasztónak számítanak<br />
a közüzemi díjakat illetően is, ami<br />
miatt a lakossági árnál magasabb tarifákat<br />
fizetnek, és az áfaemelésen felül ki kell gazdálkodniuk<br />
az évközi áremelésekből eredő<br />
többletkiadásokat is. A szakember szerint az<br />
önkormányzatok pénzügyi helyzetét jövőre<br />
tovább ronthatja az, hogy a kormány elképzelései<br />
szerint az iparűzési adót az APEH fogja<br />
beszedni. „Egyáltalán nem mindegy, hogy<br />
a forrásmegosztásban mennyi pénzre számíthatunk.<br />
Eddig nagyjából tudtuk, hogy milyen<br />
összeg érkezik, hiszen elkülönített számlára<br />
utalták az adót a fővárosi önkormányzathoz,<br />
ahol szigorú szabályok szerint hajtották végre<br />
Kétséges,<br />
hogyan tudják<br />
átvészelni a jövő<br />
esztendőt.<br />
a forrásmegosztást, és a számításokat<br />
könyvvizsgáló, illetve<br />
az Állami Számvevőszék<br />
ellenőrizte. A kerület tavaly<br />
több mint 3 milliárd forintot<br />
kapott a fővárostól, amelynek<br />
csaknem 40 százaléka csupán<br />
októberben érkezett meg. 2010-<br />
ben mindenképpen kevesebb lesz az<br />
iparűzési adó, ráadásul olyan helyzet áll elő,<br />
hogy senki sem tudja majd ellenőrizni, menynyi<br />
pénz is folyt be az államkasszába, s hogy<br />
onnan mikor és mennyit kaphat meg. Ilyen<br />
aggodalmaink vannak, s emiatt szavazta meg<br />
a képviselő-testület azt a határozatot, amelyben<br />
módosító javaslat beterjesztésére kérte<br />
az országgyűlési képviselőt annak érdekében,<br />
hogy a helyi iparűzési adó beszedése<br />
továbbra is az önkormányzati adóhatóságok<br />
kezében maradjon. Budafok-Tétény az országos<br />
átlagnál egy kicsit jobban áll, s valószínűleg<br />
jobb a helyzetünk sok más kerületénél<br />
is, mivel jelentős tartalékot képeztünk az elmúlt<br />
években. Ha viszont az elvonások ilyen<br />
ütemben folytatódnak, aligha tudjuk tartani<br />
a kiegyensúlyozott pénzügyi helyzetet, s működési<br />
költségekre kell fordítanunk az eredetileg<br />
fejlesztésekre szánt pénzeszközöket”<br />
– mutatott rá az önkormányzati szakember.<br />
2009. október
szemPONT.<br />
17<br />
jegyzőségi támogatásról, akár szociális vagy<br />
oktatási feladatról, ami azt jelenti, hogy össze<br />
fog omlani az intézményi rendszer. Félelmetes,<br />
hogy miként lehet kitenni intézményekben<br />
elhelyezett gyermekeket, elesett, idős<br />
embereket annak, hogy az ellátásuk veszélybe<br />
kerül. Ilyen körülmények között nem lehet<br />
a szakmai követelményeknek megfelelően<br />
fenntartani az intézményhálózatot sem a településeken,<br />
sem a megyei önkormányzatoknál.<br />
Itt már arról van szó, hogy nem lesz megfelelő<br />
minőségű és mennyiségű étel, időnként megfelelő<br />
hőmérséklet sem, sőt nem lesz elegendő<br />
gyógyszer sem.” A drasztikus visszafogására<br />
példaként a gyermekétkeztetési támogatást<br />
említette a polgármester asszony. „Ez egy rászorultra<br />
65 ezer forintot tesz ki egész évre,<br />
s már ehhez is jelentősen hozzá kell járulniuk<br />
az önkormányzatoknak. Ezt az összeget<br />
szégyenletes módon 22 500 forintra veszik<br />
vissza, amikor az energiaárak folyamatosan<br />
emelkednek, amikor az áfa is nőtt, és az emiatt<br />
megemelkedett költségeket a normatívák<br />
már a 2009-es szinten sem fedezik. Megdöbbentő,<br />
hogy mindez a fogyatékkal élő gyermekek<br />
esetében is így lesz! A közgyűjteményi<br />
és közművelődési normatívát teljesen eltörölték!<br />
A körjegyzőségi támogatások megkurtítása<br />
már csak hab a tortán, hiszen azok eddig<br />
is csak a működési kiadások 70–75 százalékát<br />
fedezték. A rendszerben kistelepülési szinten<br />
már egyik területen sincsen létszámfelesleg.<br />
Félelemmel tölt el a következő évre való felkészülés,<br />
mert egyelőre nem látom a megoldást,<br />
hogy mit fogunk lépni, milyen feladatokat<br />
szüntetünk meg” – fejezte be Lakatosné Sira<br />
Magdolna.<br />
Zalacsány: tönkremennek<br />
Az önkormányzatokra nézve különösen<br />
lesújtó a kormányzat 2010-re beterjesztett<br />
költségvetése – summázta véleményét Nagy<br />
Lászlóné, Zalacsány polgármestere. „A közoktatási<br />
normatívában mintegy 8 százalékos,<br />
a rászoruló gyermekek étkeztetési támogatásában<br />
viszont már 78 százalékos az elvonás”<br />
–mondta, hozzátéve: az 1042 lelkes Zalacsány<br />
eddig még képes volt megőrizni a működőképességét,<br />
fenntartani az iskolát, az óvodát, az<br />
idősek nappali otthonát. A költségtakarékosság<br />
jegyében három településsel egy körjegyzőségben<br />
dolgoznak, de az ehhez való állami<br />
hozzájárulást is erőteljesen csökkentették.<br />
A polgármester asszony szerint jelenleg<br />
nagyon úgy fest a dolog, hogy az elvonások<br />
– intézményeivel együtt –<br />
tönkreteszik a települést, miközben<br />
náluk is az önkormányzat<br />
a legnagyobb munkáltató.<br />
A növekvő munkanélküliség<br />
miatt az szja-bevétel apadásával<br />
is számolniuk kell, miközben<br />
az idegenforgalmi adóbevételük<br />
is megfeleződik. Ráadásul<br />
a központilag beszedett iparűzési adónak<br />
is csak a 80 százalékát kapják meg. Megértik,<br />
hogy a megszorításokat meg kell tenni,<br />
mert nehéz helyzetben van az ország, s azt is<br />
el tudnák fogadni, hogy egy évig meghúzzák<br />
a nadrágszíjat, de csak úgy, hogy a következő<br />
évben már megemelik a fejkvótát. Nagy<br />
Lászlónénak azonban az a tapasztalata, hogy<br />
amit egyszer elvonnak, azt soha többé nem<br />
adják vissza. Az áfaemelés már az idén másfél<br />
millió forint többletkiadást jelent, s az előzetes<br />
számítások szerint a további elvonások<br />
hatása tízmillió forint körül lesz. Tovább növeli<br />
a gondjaikat, hogy 2006-ban elkezdték<br />
A Zalacsányi közösségi ház<br />
Amit<br />
egyszer<br />
elvonnak, azt<br />
soha többé<br />
nem adják<br />
vissza.<br />
felépíteni a művelődési házat, a könyvtárat és<br />
az önkormányzati hivatalt magában foglaló<br />
új közösségi házat (a régi ugyanis már rájuk<br />
szakadt volna), amihez három év türelmi idővel<br />
100 millió forintos hitelt vettek fel. A törlesztést<br />
2010-ben kell elkezdeniük, de ezzel<br />
a költségvetési tervezettel a saját adóbevételüket<br />
– amelyet eredetileg a hitel visszafizetésére<br />
szántak – a működési költségekre kell<br />
fordítani. A másik súlyos probléma a hazai<br />
pályázatok teljes befagyasztása – pedig<br />
csak ezekből futotta az intézmények<br />
felújítására, a játszóterek,<br />
járdák karbantartására. Hátrányos<br />
helyzetű kistérségként<br />
15 százalékos önrésszel indulhattak.<br />
Jövőre csak az uniós<br />
pályázatok maradnak, ezekhez<br />
viszont már nem tudják<br />
előteremteni az önerőt a 193 millió<br />
forintos költségvetésből. A közmunkaprogramokat<br />
is kezelő szociális<br />
ágazatra valamivel több pénz jut, csakhogy<br />
egyre több a munkanélküli is. Zalacsányban<br />
a 69 rendelkezésre állási támogatásra jogosult<br />
közül tíz embernek tudnak munkát adni. „Ráadásul<br />
még azzal is büntetnek minket, hogy<br />
amíg 2008-ban a szociális segélyhez helyben<br />
10 százalékot kellett hozzátenni, addig 2009-<br />
ben annak a rendelkezésre állási támogatásához,<br />
akit nem tudunk foglalkoztatni, már<br />
20 százalékot kell adnunk” – mondta a polgármester<br />
asszony, kiemelve: jövőre elvonják<br />
a települési sportfeladatokra, a közösségi közlekedési<br />
feladatokra adott juttatásokat is. •<br />
2009. október
forrásPONT.<br />
19<br />
Biogáz:<br />
forr a trágyakatlan!<br />
22<br />
Interreg:<br />
Európa határok nélkül
forrásPONT.<br />
19<br />
Biogáz: forr a trágyakatlan!<br />
szöveg: O. Horváth György<br />
Lopakodik a jövő, amely visszahozza<br />
a történelmi időket. Ez a mondat juthat<br />
eszébe annak, aki az olyan sommás<br />
megállapítások mögé néz, amelyek<br />
szerint Magyarország nem környezettudatos.<br />
Mert az utóbbi években nagyot változott a világ<br />
itthon, az eddig lesajnált alternatív energiahordozók<br />
felhasználása egyre nagyobb<br />
teret nyer, s ha hagyják, hogy a mikroközösségek<br />
a saját útjukat járják, akkor egészségesebb,<br />
olcsóbb és racionálisabb lesz az életünk.<br />
Voltak már korábban is próbálkozások,<br />
de nem jó időben, megfelelő környezetben.<br />
Gondoljunk csak a Torgyán-féle központilag<br />
sulykolt biodízel-akcióra! Mára kiderült, hogy<br />
a hangsúly egyre inkább a kisebb, életképes<br />
egységeken van, vagyis egy-egy üzem, település,<br />
településcsoport – összefogva vállalkozó<br />
szellemű emberekkel, cégekkel – megteremti<br />
magának az energiaellátás helyi központját.<br />
Közös nevező az önellátásra törekedés, úgymond<br />
a régi, „városállami” jelleggel. Olyan<br />
biomassza-, biogáz-előállító egységek születésének<br />
vagyunk tanúi, amelyek az adott térségben<br />
található, eddig hulladékként kezelt<br />
anyagokból nyernek energiát áram, meleg<br />
víz, gáz formájában, s nem mellékesen az eddig<br />
gyakorta tetemes költségen messzire szállított<br />
és ártalmatlanított hulladékból végül<br />
komposzt marad.<br />
Hulladékból energia<br />
Nézzük, mi történt eddig. A biogáz-erőművek<br />
két nagy csoportra oszthatók. Mindkét<br />
csoport helyben, folyamatosan termelődő<br />
alapanyagot használ. A különbség az, hogy<br />
az egyiknél döntően kommunális hulladék,<br />
illetve szennyvíziszap a kiindulási pont,<br />
a másik pedig erdészeti, faipari, illetve mezőgazdasági,<br />
élelmiszer-ipari melléktermékeket<br />
hasznosít.<br />
A szemetet eddig el kellett szállítani.<br />
A hulladéklerakó, ha megtelt, el kellett földelni,<br />
be kellett takarni – és lehetett egy újabb<br />
gödröt, kubikot keresni. A szemét meg maradt,<br />
csak a föld alatt. Ez viszont nem megy tovább.<br />
A helyi szeméttelepeknek vége, beindultak<br />
a korszerű hulladékszelektáló, újrahasznosítást<br />
lehetővé tevő üzemek. Ahogy vége az ideoda<br />
kilocsoló szippantós kocsik időszakának<br />
is: a csatornázottság egyre nagyobb arányú,<br />
a központi szennyvíztelepek egyszerre több<br />
település „trutyiját” fogadják, tisztítják. Kérdés<br />
viszont, hogy mi lesz a „sűrűjével”.<br />
És ugyanez a kérdés motoszkál egyre<br />
több állattartó agyában is. Mert jó, hogy több<br />
Bio, bio, de melyik<br />
százmillió forintból – egy része uniós pénz<br />
– korszerűsítik a trágyakezelőt. (Arról most<br />
ne essen szó, hogy hány tucat telep zár be<br />
2011-ben, mert nincs pénzük korszerűsítésre.)<br />
De azért csak marad ott egy csomó minden,<br />
amit lehet egyszerűen komposztálni, és<br />
közbe lehet iktatni az energiagyártó biogázlétesítményt,<br />
azzal pedig hőt, áramot lehet<br />
fejleszteni. Vagyis rengeteget lehet spórolni!<br />
Mert ez a lényeg: takarékoskodás a pénzzel,<br />
Nincs nap, hogy ne hallanánk a bióról. Az első, amit eszünkbe juttat, az az élelmiszer. Ez egy<br />
igen tág határok között mozgó valami, nem is tárgya cikkünknek, de említést érdemel, mert<br />
ha akarjuk, ha nem, tudat alatt a bio előtaggal ellátott kifejezések emiatt váltak, válnak pozitív<br />
kicsengésűvé. Így vagyunk a bioenergiával, a biomasszával, a biogázzal, a biodízellel,<br />
a bioetanollal, a bioreaktorral, a biokazánnal is. De tudjuk-e valójában, miről is beszélünk<br />
A bioenergia a nagy gyűjtőfogalom, beletartozik minden anyag, eljárás, módszer, amely<br />
nem hagyományos és fosszilis alapanyagot – szén, kőolaj, földgáz, atomenergia – használ,<br />
hanem a környezetünkben lévő, folyamatosan előállítható energiahordozót. Ebbe a körbe<br />
tartoznak a biomassza termékek. Ezek fás vagy lágy szárú növények – energiafűz, energianád<br />
stb. –, eddig ilyen célra nem, vagy az utóbbi évtizedekben elvétve hasznosított melléktermékek<br />
– fűrészpor, forgács, szalma stb. Azután vannak a biodízel alapanyagok, amelyek olajos<br />
magvak – repce, napraforgó, olajpálma stb. Ezekből kisajtolják a bennük lévő olajat, kicsit<br />
átalakítják – észterezik –, majd dízelolajként járműhajtásra használják. Hasonló a felhasználási<br />
területe, csak benzines motorhoz tankolható a bioetanol, amely lényegében ipari szesz.<br />
Vagyis minden olyan anyagból nyerhető, amelyben sok a cukor vagy a cukorrá bontható keményítő.<br />
Cukornádból, illetve gabonaféleségekből állítják elő, de akár krumpli is használható<br />
erre a célra. A két bioüzemanyag gyártásakor keletkező melléktermék kitűnő takarmány.<br />
komposztálás<br />
2009. október
20 forrásPONT.<br />
biogázüzem külföldön<br />
2012-re<br />
6 százalékot<br />
kell elérnie<br />
a megújuló<br />
energiaforrások<br />
arányának.<br />
az anyaggal, az energiával, a környezet terhelésének<br />
visszafogása. A város a szemetéből,<br />
szennyvizéből, az erdészeti, mezőgazdasági<br />
üzem a faforgácsából, trágyájából, növényi<br />
hulladékából, állati eredetű veszélyes hulladékából<br />
pénzt tud csinálni. Magának és a környezetének.<br />
És most kanyarodjunk vissza a „városállam-elmélethez”.<br />
Az utóbbi években alakultak<br />
úgy a feltételek, hogy egy-egy közösség kénytelen<br />
volt elgondolkodni a hogyan továbbról.<br />
Az energia ára olyan mértékben megugrott,<br />
a hazai és az uniós szabályozók pedig úgy<br />
megszigorodtak, hogy szinte finanszírozhatatlanná<br />
vált az élet. Ehhez társul<br />
a támogatási rendszer, amely<br />
szó szerint felpezsdítette e téren<br />
a beruházási kedvet, illetve társul egy<br />
sor határidő, amely után már nem lehet a régi<br />
módon működni. Utóbbi vonatkozik a magyar<br />
hulladékgazdálkodásra – lásd szeméttelepek<br />
bezárási hulláma –, állattartó telepekre,<br />
amelyeknek 2011-ig kell megfelelniük a környezetvédelmi<br />
előírásoknak. Vagy itt van az<br />
a brüsszeli előírás, miszerint Magyarországon<br />
2012-re 6 százalékot kell elérnie a megújuló<br />
energiaforrások arányának, 2020-ra pedig<br />
15 százalékot. Tehát a kényszer és a ráció, illetve<br />
az ökológiai, ökonómiai<br />
környezet változása teremtette<br />
a mostani mozgalmas helyzetet.<br />
Biogáz- és biomasszaüzemek létesülnek<br />
országszerte. Nézzük, melyek, és hol<br />
mutatnak példát.<br />
Szeméthegy melengeti az utókort<br />
Mint említettük, a biogáz-beruházások két<br />
nagy csoportra oszthatók. Ebből az első a szeméttelepekkel<br />
és szennyvízzel küzdő települések<br />
köre. A legutóbbi ilyen hír Várdáról<br />
jött: ott egy holland cég partnerségével és<br />
segítségével építenek biogázüzemet, amely<br />
A biogáz Az összetettebb ügy!<br />
Már csak azért is, mert egy olyan légnemű elegy, amely 50–70 százalékban tartalmaz metánt<br />
– ez ég igazából –, a többi lényegében szén-dioxid, illetve van benne némi kén-hidrogén<br />
és szén-monoxid is. Élőlények állítják elő szerves anyagok lebontásával. Végeredményben<br />
egy emésztési melléktermék, amelyet oxigénmentes körülményeket igénylő<br />
– anaerob – baktériumok „böfögnek” ki magukból. Ezt kell felfogni, majd egy gázüzemű<br />
motorban elégetni, miközben az egy dinamót forgat, amely áramot termel. Égés közben<br />
hő keletkezik, amely hűtővíz formájában távozik a rendszerből. Egyrészt a biogáztelep<br />
egyes egységeit fűtik vele, másrészt üvegházak, lakások vagy netán egész lakótelepek távfűtéséhez<br />
hasznosítják. Az áramot szintén az előállító használja, míg a felesleget betáplálja,<br />
eladja az országos elektromos hálózatba.<br />
Biogázt termelnek a leföldelt szeméttelepek is. Bennük sok a szerves hulladék, amit<br />
az előbb említett baktériumok folyamatosan lebontanak. S hogy mit tud ez a gáz Egy<br />
köbméter földgázt 1,8 köbméter biogáz helyettesíthet, már ami a fűtőértéket illeti. Az ára<br />
attól függ, hogy milyen körülmények között, milyen alapanyagokból, mennyiségben stb.<br />
állítják elő, de mindenképpen jóval olcsóbb a földgáznál.<br />
2009. október
forrásPONT.<br />
21<br />
a szennyvíziszapból, hulladékfeldolgozóból,<br />
vágóhídról, éttermekről, konyhákról származó<br />
anyagot használja fel. A keletkező energiát,<br />
hőt 6 hektárnyi üvegház fűtésére, illetve az<br />
olcsóbb áramot a település ellátására használják<br />
majd. Nézzünk egy „nagy” példát is.<br />
Készen van, és 2009 februárjától már termel<br />
a Budapesti Csatornázási Művek <strong>Zrt</strong>. északpesti<br />
szennyvíztelepén lévő üzem. És nemcsak<br />
iszapot, hanem például hamburgert is<br />
felhasználnak itt alapanyagként, ugyanis a fővárosi<br />
McDonald’s-üzletek válogatott moslékát<br />
is ide hordják.<br />
A miskolci szeméthegy – 22 hektár, 5 millió<br />
tonna hulladék – sem böfög már fölöslegesen<br />
metánt többé: befedték, és felfogják a gázt,<br />
amellyel január óta 319 lakást távfűtenek.<br />
A Mihő Kft. az EU Környezet és Energia Operatív<br />
Programjában (KEOP) nyert 500 millió<br />
forintot a fejlesztés első üteméhez. Azután ott<br />
van Győr, amely harminc év után zárta be régi<br />
– és nyitotta meg mostanság új – hulladékkezelőjét<br />
és biogázüzemét. Itt is támogatott volt a 9<br />
milliárdos beruházás. Ahogy hasonló nagyságrendben<br />
gondolkodik Kaposvár is, de beszélhetnénk<br />
pellérdi, tamási példákról is. Támogatás<br />
is van mindehhez: szeptember elején<br />
jelent meg a KMOP-2009-3.3.3 nevű pályázat.<br />
A földtől indul, és ott is végzi<br />
A környezettudatos ember álma valósulhat<br />
meg az agrárüzemekben. A földtől elvesszük,<br />
amit adni tud, és visszaadjuk azt, amire képesek<br />
vagyunk. Ez a speciális biogáz-beruházások<br />
lényege. Ilyenről gondolkodtak például<br />
Abonyban, ahol az Abonyi Mezőgazdasági<br />
<strong>Zrt</strong>. telepén kétezer tehén ad tejet és termel<br />
trágyát. Az utóbbi kezelése az EU-normák szerint<br />
nagyon sokba került volna. Ezért Viszlai<br />
Béla elnök vezetésével kitalálták az energiafarmot.<br />
Egy olyan rendszert, amelyben nem<br />
keletkezik káros anyag, viszont áram, biogáz,<br />
bioetanol, humusz annál több. A lényeg az,<br />
hogy egymás mellett működik, illetve fog működni<br />
egy komposztáló-fermentáló, egy biomassza-,<br />
egy biogáz- és egy bioetanol-üzem.<br />
A lényeg a trágya. Ennek egy részét tavaly<br />
óta fermentálják a komposztálóüzemben, ahol<br />
egy hónap alatt csíra- és gyommentes humusz<br />
képződik, amelyet eladnak. A trágya másik részét<br />
a mostanság elkészülő biogázüzemben<br />
használják fel. A gáz metántartalmát lehet növelni<br />
és földgáz helyett használni, illetve a gázmotoros<br />
megoldással áramot és meleg vizet<br />
lehet előállítani. A keletkező mellékterméket<br />
centrifugálják, a megmaradó iszapból a fermentálóban<br />
humusz keletkezik, míg a nitrogéntartalmú<br />
híg termékkel öntözni, trágyázni<br />
lehet a szántóföldet, illetve a későbbiekben az<br />
üvegházat. Az áram egy része helyben marad,<br />
többségét eladják. A keletkező hulladékhő<br />
egy részét a biogázüzemben, illetve a fermentálóban<br />
használják, majd az üvegház<br />
is kap belőle. Ahogy a még szintén csak tervekben<br />
létező, s a támogatási pályázat kiírására<br />
váró bioetanol-üzem is részesedik majd<br />
a hulladékhőből. A cél egy évente 15 ezer tonna<br />
kukoricát és búzát felhasználó bioetanolüzem<br />
építése, ahol a szesz egy részét a saját<br />
erőműben elégetik, és áramot termelnek<br />
vele, illetve egy részét eladják. A szeszmoslékot<br />
itt is centrifugálják: a szilárd rész igen<br />
tápláló szarvasmarha-takarmány, amellyel<br />
a mostani takarmányozási költséget ötödével<br />
lehet csökkenteni. A híg szeszmoslék pedig<br />
megy a biogázüzembe mint alapanyag. A kör<br />
A rendszerben nem keletkezik káros anyag<br />
Bioreaktorral<br />
megy a tehén is<br />
A biokazánt, bioreaktort nem mi, emberek,<br />
találtuk ki: hasonlóan működik, mint<br />
a marha, a kecske, a juh vagy más kérődző<br />
állat. Ők ugyanis növényi tápanyagot esznek,<br />
amely a nagy térfogatú, többosztatú<br />
gyomrukban baktériumok segítségével<br />
„megemésztődik”. Miközben az állat kérődzik<br />
és büfizik néhányat, a légkörbe távozik<br />
a metán – amit a bioerőművekben viszont<br />
összegyűjtenek és elégetnek.<br />
bezárult, egy kilogramm káros anyag nem<br />
keletkezik Abonyban, miközben 30–40 ezer<br />
tonnával csökkentették a szén-dioxid-kibocsátást.<br />
S itt egy új kérdés: ahogy szaporodnak<br />
a mezőgazdasági bioenergetikai létesítmények<br />
– legutóbb harminc üzem létesítéséhez<br />
elegendő forrású támogatási pályázatot írt ki<br />
az agrártárca –, úgy válik tarthatatlanná, hogy<br />
ezek a vállalkozások nem vehetnek részt a jó<br />
pénzt hozó CO 2<br />
-kibocsátás kereskedelmében.<br />
Csengersimán, Dömsödön szintén termel már<br />
a biogázüzem.<br />
Valahogy így kerül vissza dédapáink rációja<br />
a múltból, amikor is mindent felhasználtak,<br />
ami a környezetükben volt, és ami a termelés<br />
és az élet során keletkezett. Gondoljunk a kukoricaszárral,<br />
venyigével, hulladékfával fűtött<br />
kemencére, sparheltra. Most ezt a gondolkodásmódot<br />
követjük megint, csak modernebb<br />
kivitelben.<br />
•<br />
2009. október
22 forrásPONT.<br />
Interreg:<br />
Európa határok nélkül<br />
szöveg: Bart Dániel<br />
A komáromi erzsébet híd:<br />
összeköti a szomszédokat<br />
Mégiscsak van igazság a földön.<br />
Közép-Európában a nemzetállamok<br />
határai mindig is gonosz<br />
helynek számítottak, és a hidegháború<br />
csak súlyosbította a helyzetet. Azok<br />
a földek, amelyeken korábban szögesdrót<br />
tekergett, amelyeken a magaslesekről nem<br />
vadászok, hanem géppuskaállások és reflektorok<br />
kémlelték a tájat, vagy egyszerűen csak<br />
tiltott övezetnek számítottak, így a fejlődés<br />
minden lehetőségétől megfosztattak, most az<br />
összeurópai fejlesztéspolitika ideális gyakorlóterepeivé<br />
váltak.<br />
Európa új ideájának egyik sarokköve,<br />
hogy többé nem engedjük, hogy a határok<br />
elválasszák egymástól a szomszédokat. A határok<br />
nélküli Európa azonban nem születik<br />
meg attól, hogy lebontják a sorompót és az<br />
őrbódét. Az új Európát úgy kell összevarrni,<br />
mint egy széttépett terítőt. E cél elérését igyekszik<br />
elősegíteni az Európai Unió<br />
Interreg pályázati rendszere,<br />
amelynek keretében szomszédos<br />
országok határ menti<br />
kisrégiói kapnak támogatást<br />
bizonyos közös szociális, gazdasági,<br />
kulturális vagy természetvédelmi<br />
beruházásokra.<br />
500 nyertes projekt<br />
A korábban zárt határterületek valóban ideális<br />
terepei a határon átívelő fejlesztéseknek,<br />
hiszen ezek a területek az elmúlt évtizedekben<br />
gyakran lemaradtak a gazdasági modernizációról<br />
– aminek következtében egyfelől<br />
ugyan kevés a munkahely, másfelől azonban<br />
érintetlenebb a környezet, a természet, így<br />
például nagy szükség van munkaigényes környezetvédelmi<br />
beruházásokra.<br />
Az is igen alkalmassá teszi őket a híd szerepének<br />
betöltésére, hogy a határ két oldalán<br />
– pláne hazánk esetében – gyakran ugyanazt<br />
a nyelvet beszélik, így eleve adott a lehetőség az<br />
Többé nem<br />
engedjük, hogy<br />
a határok elválaszszák<br />
egymástól<br />
a szomszédokat.<br />
együttműködésre. Magyarország<br />
2004 és 2006 között 500 nyertes<br />
projektet indított, és több mint<br />
18 milliárd forintnyi támogatásban<br />
részesült három támogatási<br />
régiócsoportra osztva.<br />
A Magyarország–Szlovákia–<br />
Uk rajna Szomszédsági Program<br />
keretében 4,89 milliárd forintot<br />
nyertek el a pályázók. A Magyarország–<br />
Románia és Magyarország–Szerbia és Montenegró<br />
Határ menti Együttműködési Program<br />
keretében 9,71 milliárd forint vándorolt<br />
a pályázók bankszámlájára, ami az összes<br />
Interreg-támogatásoknak több mint a fele. A<br />
Szlovénia–Magyarország–Horvát ország Szom -<br />
szédsági Program keretében 3,6 milliárd forintot<br />
nyertek el a pályázók.<br />
Arra, hogy milyen területek kapjanak támogatást,<br />
az Európai Bizottság tett javaslatot<br />
a tagállamoknak. Az Európai Unió az anyagi<br />
keretek biztosításán túl elsősorban célokat és<br />
fontossági sorrendet határozott meg. Ennek<br />
alapján az érintett uniós tagállamok – a velük<br />
szomszédos nem EU-tagállamok közreműködésével<br />
– részletes közös javaslatot nyújtottak<br />
be a Bizottsághoz a programok megvalósítására.<br />
Ezek révén valósulhattak meg azok<br />
a törekvések, amelyek a tagállamok és a nem<br />
tagállamok, illetve az európai régiók közötti<br />
szorosabb együttműködést, a közös célokat<br />
és a közös felelősségvállalást támogatták.<br />
Jó példák<br />
A szóban forgó támogatási rendszer legalább<br />
olyan sokszínű, mint az államok és a népek,<br />
amelyek éltek a lehetőségeivel. Segítséget<br />
nyújtott egyebek mellett a szociális és az etnikai<br />
különbségek mérséklésében, a történelmi<br />
értékek megőrzésében, a vállalkozásfejlesztésben<br />
a vízgazdálkodásban éppúgy, mint az<br />
egészségügyi ellátás korszerűsítésében, az<br />
idegenforgalmi kapcsolatok erősítésében, az<br />
oktatásban vagy a természetvédelemben.<br />
2009. október
forrásPONT.<br />
23<br />
Az 1992-ben átadott komáromi híd megnyitotta<br />
az utat a két Komárom szakmai és<br />
személyes együttműködése előtt. Az „Együtt<br />
egymásért az ovihídon” című partnerprogram<br />
majdnem 7 millió forint támogatást kapott<br />
az Interreg Közösségi Kezdeményezéstől.<br />
Célja az volt, hogy a két ország között fennálló<br />
és jól működő óvodai intézményi együttműködést<br />
tovább erősítse. Ez az együttműködés<br />
nagyon fontos a gyermekek iskolára való felkészítésében<br />
és az óvodapedagógusok szakmai<br />
felkészültségének javításában. E közös és<br />
kölcsönös igényt szem előtt tartva jött létre<br />
a Komarno és Komárom közötti együttműködési<br />
megállapodás. A mindkét országban<br />
támogatott kezdeményezés révén felgyorsult<br />
az információáramlás az óvodapedagógusok<br />
között, gyakoribbá vált nevelési tapasztalataiknak<br />
a cseréje, könnyebbé egymás módszereinek<br />
a megismerése.<br />
„A másfél éves pályázati idő alatt majdnem<br />
harminc program valósult meg – mondta<br />
Nagy Ágnes, a Kistáltos óvoda vezetője. –<br />
Közéjük tartozott az is, hogy meglátogattuk<br />
egymás óvodáit. Ide-oda mászkáltunk a hídon,<br />
és a gyerekeket is igyekeztünk bevonni.<br />
Nagyon tetszett a VÁTI szakembereinek, hogy<br />
nemcsak a pedagógusok, hanem a gyerekek<br />
is egy kis élményhez jutnak. Rendeztünk például<br />
közös lufieregetést a Duna-parton.”<br />
Inkubátorház Mátészalkán<br />
A Magyarország–Románia és Magyarország–<br />
Szerbia és Montenegró Határ menti Együttműködési<br />
Programnak nyújtott be pályázatot<br />
a Szatmári Gazdaságfejlesztési Alapítvány<br />
a Mátészalkai Inkubátorház képzési központ<br />
és technológiai centrum megvalósítása végett.<br />
A támogatás abban nyújtott segítséget,<br />
hogy javuljanak a mátészalkai kistérség és<br />
Szatmárnémeti vonzáskörzetének gazdasági<br />
lehetőségei. Az inkubátorház komplex, közös<br />
üzleti szolgáltatást nyújt, amely az új típusú<br />
együttműködési formákat segítve hozzájárul<br />
a vállalkozások megerősítéséhez, stabilabb<br />
működéséhez. A Szatmári Gazdaságfejlesztési<br />
Alapítvány 5 százalékos önerővel 296 millió<br />
forint támogatást nyert el.<br />
„Azoknak a kisvállalkozásoknak, amelyek<br />
a meglévő pénzüket nem egy épületre<br />
költik el, hanem már a termelőeszközökre,<br />
nagy segítséget nyújt az inkubátorház, amit<br />
az is mutat, hogy használják a házat – fejtette<br />
ki Szováti Tibor, az Inkubátorház igazgatója.<br />
– Az inkubátorház hasznos területe 960 négyzetméter.<br />
Ebből 700 négyzetméter kilenc<br />
az Őrségi Nemzeti Park<br />
műhelynek ad helyet. A teljes<br />
ház kihasználtsága jelenleg<br />
80 százalék.”<br />
A mátészalkai inkubátorház<br />
fejlődési lehetőséget nyújt<br />
az olyan új vagy növekedésben<br />
lévő innovatív vállalkozásoknak,<br />
amelyek nem rendelkeznek saját irodával,<br />
műhellyel, irodatechnikai berendezésekkel,<br />
vagy még nem eléggé jártasak a vállalkozás<br />
üzletvitelében.<br />
Az Őrállók<br />
Útja projekt<br />
44 millió forintot<br />
kapott az Interreg<br />
program keretéből.<br />
Őrállók útja<br />
A Szlovénia–Magyarország–Horvátország Szomszédsági<br />
Program keretéből 44 millió forintot<br />
kapott az Őrállók Útja projekt. „Egy határon<br />
átnyúló, egységes turisztikai bemutatóövezet<br />
alapjait szerettük volna lerakni a szlovén–magyar<br />
határ menti területen, itt az Őrségben és<br />
a régi, történelmi Őrség területén, Szlovéniában<br />
– magyarázta Kevi Albert projektgazda.<br />
„Az Őrállók Útja program konzorciumi partnerség<br />
keretében valósult meg, s a települési<br />
önkormányzatok az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság<br />
vezető partnersége mellett bonyolították<br />
le a programot” – tette hozzá Őr Zoltán,<br />
Őriszentpéter polgármestere.<br />
A Nemzeti Park Igazgatóság, a társult<br />
falvak, valamint három szlovéniai község és<br />
a Goričko Natúrpark a támogatás révén új turisztikai<br />
övezetet hozott létre. A történelmi Őrség<br />
hagyományainak, turisztikai<br />
vonzerejének színvonalas<br />
bemutatását célzó fejlesztések<br />
határon átnyúló eredményeit<br />
egy többnyelvű – magyar, szlovén<br />
és német – kiadványcsomag<br />
ismerteti. Egységes turisztikai<br />
táblarendszer készült, és pihenőhelyeket<br />
alakítottak ki. Az információs pontok<br />
és a szálláshelyek iránt megnyilvánuló fokozott<br />
érdeklődés a kezdeményezés sikerét<br />
jelzi. A támogatásnak köszönhetően a térség<br />
idegenforgalma erősödött, a hazai és a szlovén<br />
partnerek közti együttműködés javult, sőt<br />
a fejlődés további beruházásokat ösztönzött<br />
a szolgáltatószférában.<br />
A 2004 és 2006 között megvalósuló<br />
Interreg-projektek sokat tettek a határ menti<br />
régiók fejlődéséért, de az egységesülő Európa<br />
álma még rengeteg munkát igényel, és<br />
az Európai Bizottság a jövőben sem kívánja<br />
a véletlenre bízni e fontos ügyet. A 2007–2013<br />
időszakban a határokon átnyúló transznacionális,<br />
interregionális európai együttműködés<br />
alapvető kerete az Európai Területi Együttműködés<br />
(ETE). Ennek céljai nagyjából megegyeznek<br />
az Interreg program célkitűzéseivel.<br />
Magyarország számára a 2007–2013-as uniós<br />
tervezési ciklusban a határon átnyúló közös<br />
programokra mintegy 200 milliárd forint áll<br />
rendelkezésre. <br />
•<br />
2009. október
célPONT.<br />
25<br />
Kisváros nagy kötvénnyel<br />
28<br />
Záhony – felvirágzás előtt
célPONT.<br />
25<br />
Kisváros<br />
nagy<br />
kötvénnyel<br />
szöveg: Banyár László<br />
Kisvárda 18 ezer fős, takaros kisváros<br />
a Nyírség és a Rétköz határán, alig 20<br />
kilométerre az ukrán határtól. Szülöttei<br />
között olyan nevekkel is találkozhatunk,<br />
mint Béres József, a Béres-csepp<br />
feltalálója. Az osztrák Hypo Investmentbank<br />
AG egy patinás osztrák pénzintézet, amely<br />
2004 vége óta rendelkezik bankképviselettel<br />
Budapesten. A kisváros és az osztrák bank üzleti<br />
kapcsolata idén nyáron egy 4 millió eurós<br />
kötvénykibocsátás kapcsán kezdődött. Az értékpapírt<br />
a város bocsátotta ki, s a pénzintézet<br />
jegyezte le, a Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. kezességvállalása<br />
mellett.<br />
Alsó-Ausztria bankja<br />
Az osztrák Hypo Investmentbank AG története<br />
121 éves múltra nyúlik vissza, amikor<br />
Alsó-Ausztria tartomány saját jelzálogbankot<br />
alapított. A ma is 100 százalékban a tartományi<br />
önkormányzat által tulajdonolt, St. Pölten-i<br />
székhelyű pénzintézet bankcsoportként<br />
működik, amelyen belül a holdingközpont<br />
Hypo Investmentbank AG osztrák és nemzetközi<br />
önkormányzati és közszférához kötődő<br />
ügyfelek számára nyújt szolgáltatásokat és<br />
nemzetközi kereskedelmi célú ingatlanfinanszírozási<br />
projekteket bonyolít le, míg a NÖ<br />
Hypo-Bank a maga 28 (főként Alsó-Ausztriában<br />
és Bécsben található) fiókjával a lakossági<br />
üzletágban tevékenykedik. Emellett saját<br />
lízingcégük, ingatlanfejlesztő és üzemeltető<br />
vállalkozásuk is van, amelyekkel elsősorban<br />
a tartományi public finance-szegmensben<br />
piacvezető szerepet töltenek be, de magyarországi<br />
és csehországi képviseleteik révén nemzetközi<br />
ügyleteket is lebonyolítanak Bécs–<br />
Budapest–Pozsony–Prága térségében. A 10,28<br />
milliárd euró mérlegfőösszegű konszern odahaza<br />
főként a public-private-partnership (PPP)<br />
konstrukciókban megvalósuló egészségügyi,<br />
egyetemi és egyéb nagy volumenű infrastrukturális<br />
fejlesztésekben aktív, ilyen konstrukcióban<br />
valósult meg például a krems-i Donau<br />
egyetem fejlesztési projektje is. Emellett Európa-szerte<br />
irodaházak, bevásárlóközpontok,<br />
parkolóházak, logisztikai központok<br />
fejlesztésének projektfinanszírozásával<br />
foglalkozik.<br />
Önkormányzati ügyfeleik<br />
számára olyan speciális, ún.<br />
Maastricht-semleges pénzügyi<br />
konstrukciókat kínálnak, amelyek<br />
nem növelik a mérlegben<br />
szereplő adósságállományt.<br />
A Hypo Investmentbank AG 2004<br />
végén nyitotta meg magyarországi bankképviseletét<br />
és az EU-csatlakozással életbe lépő<br />
szabályok lehetőségei vel élve határon átnyúló<br />
pénzügyi szolgáltatás keretében a kínálja<br />
szolgáltatásait a magyar piac célszegmenseiben.<br />
Fehér Botond, a budapesti bankképviselet<br />
vezetője szerint a bank itthon is főleg az<br />
önkormányzati piacon aktív, ahol már számos<br />
projektben vettek részt finanszírozóként<br />
–ápolási otthon felépítésétől kezdve a kötvénykibocsátásokon<br />
át egészen a kisvárosi fűtőmű<br />
fejlesztéséig. Emellett részt vettek és vesznek<br />
különböző uniós támogatások előfinanszírozásában,<br />
illetve a támogatások igénybe<br />
vételéhez szükséges önerő előteremtésében,<br />
A kisvárdai vár a Vár-tó felől<br />
Kisvárda<br />
és az osztrák<br />
bank kapcsolata<br />
egy 4 millió eurós<br />
kötvénykibocsátás<br />
kapcsán<br />
kezdődött.<br />
hosszú lejáratú fejlesztési hitelek,<br />
illetve kötvények formájában.<br />
Az intézmény 2006-ban elsők<br />
között jelent meg a hazai önkormányzati<br />
kötvénypiacon is,<br />
ahol jellemzően hosszú távú<br />
(legfeljebb 25 éves) finanszírozási<br />
forrást kínálnak, elsősorban<br />
euróalapon.<br />
Nem álltak le a válságban sem<br />
Az önkormányzati kötvénypiac 2008 nyaráig<br />
gördülékenyen működött, hiszen a forrásokat<br />
keresők bőséges pénzpiaci kínálattal<br />
szembesülhettek. Ezzel a lehetőséggel<br />
2006–2007 folyamán számos önkormányzat<br />
élt is amelyek különböző európai uniós<br />
és hazai pályázati forrásokkal támogatott<br />
fejlesztések önerejének előteremtéséhez<br />
vették igénybe a kötvénykibocsátás lehetőségét.<br />
Sok önkormányzat ezzel párhuzamosan<br />
vagy ettől függetlenül a meglévő,<br />
széttöredezett, s többnyire kedvezőtlenebb<br />
kondíciójú hitelállományát is átstrukturálta<br />
a kötvénykibocsátás révén, hosszabb futam-<br />
2009. október
26 célPONT.<br />
Fehér Botond<br />
időre nyújtva ki a visszafizetést – magyarázza<br />
Fehér Botond.<br />
A pénzügyi válság kitörése miatt a hazai<br />
pénzintézetek refinanszírozási forrásai elapadtak,<br />
a bankközi pénzpiac jó időre szinte<br />
befagyott. A források elapadása különösen<br />
rosszul érintette a hosszú lejáratú finanszírozásra<br />
pályázó hitelfelvevőket. Ebben<br />
a helyzetben a Hypo Investmentbank AG<br />
korábbi konzervatív üzletpolitikája kifejezetten<br />
előnynek bizonyult: mivel nem vállalt<br />
túlzott kockázatokat, mérlegét nem terhelték<br />
kétes kintlévőségek, így a bankszektor nagy<br />
részével ellentétben továbbra is jól tudta refinanszírozni<br />
kihelyezéseit, ezért nem kellett<br />
leállnia a hitelezéssel a válság közepén sem<br />
– tudtuk meg a képviselet vezetőjétől.<br />
Partnerségben érdekeltek<br />
A válság miatt ugyanakkor a Hypo Investment<br />
bank AG hitelbírálata során is hangsúlyosabban<br />
esik latba az országkockázat szerepe.<br />
Ezért volt fontos, hogy találjanak egy<br />
garantőrt, akivel megoszthatják a hitelezés<br />
kockázatait. Ezt a partnert végül a Garantiqa<br />
<strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. „személyében” találták<br />
meg, amelynek tulajdonosi körébe is beléptek.<br />
„A Hypo Investmentbank AG számára rendkívül<br />
fontos, hogy a Garantiqa 80 százalék erejéig<br />
kezességet vállal a kihelyezésekre. Ráadásul<br />
a garantált összeg 70 százalékára az Európai<br />
Befektetési Bank (EIB) viszontgaranciáját is<br />
lehet kérni, ha a hitel vagy kötvény fejlesztési<br />
célokat szolgál” – emelte ki Fehér Botond.<br />
A Hypo Investmentbank AG idehaza hoszszú<br />
távú partnerségben érdekelt a többi kereskedelmi<br />
bankkal is – tudtuk meg a képviselet<br />
vezetőjétől, aki szerint a többi bankkal való<br />
együttműködésre már csak azért is van tér és<br />
lehetőség, mert a pénzintézet nálunk nem érdekelt<br />
az önkormányzati számlavezetésben. Vagyis<br />
nem kell attól tartani, hogy „elhorgásznák”<br />
az önkormányzati ügyfelek számlavezetését<br />
a partnerektől. A kooperatív együttműködésre<br />
jó példa a Kisvárda város önkormányzata által<br />
az idén nyáron kibocsátott kötvény, amelynél<br />
a K&H Bank – mint az önkormányzat számlavezetője<br />
– volt a kibocsátás szervezője, a Hypo<br />
Investmentbank AG pedig a kötvény lejegyzője.<br />
Kisvárda város finanszírozása jól beleillik<br />
az osztrák bank konzervatív üzletpolitikájába:<br />
a város gazdálkodása ugyanis kiegyensúlyozott<br />
és stabil, aminek révén a város adósminősítése<br />
is kedvező.<br />
Önerő a város fejlesztéseihez<br />
A kisvárdai önkormányzati kötvény kibocsátásáról<br />
az önkormányzat képviselő-testülete<br />
június 18-i ülésén döntött, ahol 4 millió euró<br />
összegű értékpapír kibocsátásáról határoztak.<br />
Az összeg az önkormányzat döntése alapján<br />
a kibocsátásból származó bevétel a pályázati<br />
forrásból megvalósuló beruházások saját<br />
erejének biztosítására és egyéb fejlesztések<br />
forrásául szolgál.<br />
Fejlesztési célokból és projektekből nincs<br />
hiány a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisvárosban.<br />
Ezek közül is kiemelkedik a város<br />
szenny vízcsatorna-hálózatának bővítése,<br />
amelyre vonatkozóan még 2007. végén nyújtott<br />
be pályázatot az önkormányzat az Új<br />
Magyar ország Fejlesztési Terv Környezer és<br />
Energia Operatív Programjára. A beruházás<br />
megvalósítása a tervek szerint idén ősszel<br />
kezdődik és várhatóan 2011. december 30-<br />
ig fejeződik be, eredményeképpen pedig<br />
a város összes eddig csatornázatlan utcáját –<br />
több mint 1100 ingatlant – bekötik a szennyvíz-csatorna<br />
hálózatba, vagyis Kisvárdán<br />
a csatornázottság 100 százalékos lesz.<br />
A kisvárdai városi kötvény végül 2009<br />
júliusában, 15 éves futamidővel, 4 millió<br />
euró értékben került kibocsátásra. A kötvény<br />
és a kamatok összegének 80 százalékára<br />
a Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. készfizető<br />
kezességet vállalt, s annak 70 százalékára az<br />
EIB-től kért és kapott viszontgaranciát. Fehér<br />
Botond elmondta: remélik, hogy a jövőben<br />
hasonló együttműködések keretében más,<br />
Ausztriában már kipróbált egyedi finanszírozási<br />
termékeiket is sikerül meghonosítani<br />
Magyarországon. <br />
•<br />
Molnár<br />
Zoltán<br />
Összefogás a finanszírozásban<br />
Molnár Zoltán önkormányzati üzletágvezető (K&H Bank <strong>Zrt</strong>.):<br />
A jelenlegi összbanki forrásszűkös finanszírozási helyzetben minden hosszú távon önkormányzati<br />
finanszírozásban gondolkodó bank kötelezettsége, hogy kielégítse számlavezetett<br />
ügyfeleinek jogos finanszírozási igényeit. Ennek különféle módszerei vannak a szindikált<br />
hitelezéstől a közbeszerzésen közös ajánlattévőként való fellépésig. Szerencsés egybeesés<br />
volt Kisvárda kötvényének megteremtésében és értékesítésében a Hypo Investmentbank<br />
és a K&H Bank közötti meglévő, kipróbált finanszírozási együttműködés, melynek a város<br />
kötvénye már a második gyümölcse. A kibocsátás és az értékesítés során nagyon szoros<br />
szakmai együttműködés alakult ki a szereplők között, amelynek tapasztalatait valamennyien<br />
hasznosítani kívánjuk a jövőben is.<br />
2009. október
Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>.<br />
Visszafizetési garancia - támogatásra pályázó vállalkozásoknak<br />
A Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. a különböző vállalkozói forrásszükségletekhez kapcsolódó készfizető kezességvállalás<br />
mellett, pályázatokhoz szükséges, úgynevezett visszafizetési garanciával is ügyfelei rendelkezésére áll.<br />
A pályázati kiírásban foglaltak szerint a támogatást elnyert cégeknek olyan pénzügyi garanciát kell bemutatniuk,<br />
amely biztosítja, hogy a nyertes visszafizeti a támogatás összegét, ha nem teljesíti a pályázatban vállaltakat.<br />
A pályázati garancia - mint garanciaszervezet által nyújtott kezességvállalás - az egyik legegyszerűbb visszafizetési<br />
garanciatípus.<br />
A Garantiqa csökkenti azt a pénzügyi kockázatot, melyre a vállalkozás esetlegesen nincs felkészülve, mert<br />
abban az esetben, ha felmerül a támogatás visszafizetésével kapcsolatos kötelezettség, a pályázó helyett teljesít<br />
a közreműködő szervezet számára. Európai uniós támogatásokhoz és hazai forrású pályázatokhoz egyaránt<br />
igénybe vehető a Garantiqa pályázati garanciája, mellyel a támogatási lehetőségek még eredményesebb<br />
felhasználása válik lehetővé az ügyfeleink számára.<br />
A szolgáltatás előnyei:<br />
• Nem szükséges hozzá (ingatlan)fedezet, így az esetlegesen szabadon maradt ingatlan bevonható<br />
az önerőhöz szükséges hitelhez, a pályázó számára nagyobb pénzügyi mozgástér áll rendelkezésre;<br />
• Egyszerű az igénylés ügymenete, a pályázó közvetlenül fordulhat a Garantiqa munkatársaihoz;<br />
• 2009 szeptemberétől már a támogatás részösszegére is igényelhető, annak megfelelően, hogy<br />
a pályázó több részletben hívja le a támogatás összegét;<br />
• Nagyobb összegű projektek esetén, más visszafizetési garancia mellett (azt kiegészítve) is kérhető.<br />
• Az érintett szervezetek (irányító hatóságok, közreműködő szervezetek) által elfogadott;<br />
• Egyösszegű díjfizetés esetén jelentős kedvezmény;<br />
További részletekért kérjük, látogassa meg honlapunkat,<br />
vagy keresse közvetlenül a Garantiqa értékesítési munkatársait.<br />
Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>.<br />
1053 Budapest, Szép u. 2.<br />
t: 36 1 485-8361<br />
f: 36 1 485-8389<br />
ertekesites@garantiqa.hu<br />
www.garantiqa.hu
28 célPONT.<br />
Záhony<br />
– felvirágzás előtt A záhonyi<br />
átrakókörzet<br />
Közép-Európa<br />
szöveg: Banyár László<br />
Nyolcvankilenc milliméter az kevesebb,<br />
mint kilenc centiméter…<br />
Mindössze ennyi az eltérés a Magyarországon<br />
és Európában egységesen<br />
alkalmazott (még Stephenson által<br />
megállapított) 1435 milliméteres normál vasúti<br />
nyomtáv és a Szovjetunió utódállamaiban<br />
ma is használt 1524 milliméteres, úgynevezett<br />
orosz nyomtáv között. Mégis, ez a kis eltérés<br />
éppen elég ahhoz, hogy az Ukrajna, Oroszország<br />
vagy a Távol-Kelet felől hazánkba érkező,<br />
vagy az Európai Unió határát Záhonynál elhagyó<br />
áruk csak átrakás után legyenek továbbíthatók<br />
a célpontjuk felé.<br />
Átrakókörzet jó kilátással<br />
A mintegy 120 négyzetkilométer kiterjedésű,<br />
a környékbeli településekre is kiterjedő záhonyi<br />
átrakókörzet – két normál és két széles<br />
nyomtávolságú rendező pályaudvarával, két<br />
Záhony: Többszörösére<br />
nőhet az áruforgalom<br />
határátmenetével, a különböző<br />
áruféleségek és átrakási módok<br />
szerint specializált átrakóival, gázés<br />
vegyianyag-átfejtő, raktározó és<br />
egyéb létesítményivel – Közép-Európa<br />
egyik legjelentősebb vasúti létesítménye, bár<br />
az utóbbi két évtizedben az áruforgalom viszszaesésével<br />
párhuzamosan az itteni vasúti<br />
infrastruktúra műszaki állapota igencsak leromlott.<br />
Új helyzet állt elő azonban hazánk EUcsatlakozásával,<br />
illetve a schengeni határok<br />
2007 végétől való kiterjesztésével, hiszen<br />
Záhony – a fehérorosz–lengyel határnál fekvő<br />
Breszttel és a szlovák–ukrán határnál lévő<br />
Ágcsernyővel – egyike lett annak a három<br />
stratégiai szerepű vasúti szállítási útvonalnak,<br />
amelyek áthaladnak az unió keleti határain, s<br />
amelyek így érthető módon egymással is versengenek<br />
a kelet–nyugat irányú áruforgalom<br />
lebonyolításában való részvételért. A versenyben<br />
egyelőre Breszt áll a legjobban, hiszen itt<br />
megy át az EU keleti vasúti áruforgalmának<br />
egyik<br />
legjelentősebb<br />
vasúti létesítménye.<br />
48 százaléka, míg Ágcsernyő<br />
és Záhony 23-23 százalékon<br />
osztozik. A fekvés<br />
szempontjából azonban Záhony<br />
páratlan adottságokkal<br />
bír, hiszen az egyik legfontosabb kelet–nyugati<br />
közlekedési folyosó, a Kijev–Trieszt<br />
közötti V. számú transzeurópai folyosó<br />
mentén helyezkedik el. Ezen keresztül pedig<br />
Nyugat-Európa nagyvárosaiba vonatoztathatók<br />
a Moszkvából vagy akár Vlagyivosztokból,<br />
illetve délebbről, akár a kínai keleti partról indított<br />
áruk, és viszont. (Ráadásul e távon vasúton<br />
sokkal gyorsabb a szállítás, mint hajóval:<br />
mindössze 14 nap 60-nal szemben.) A záhonyi<br />
infrastruktúra felújításával szakértői becslések<br />
szerint 2015-ig 8,5 millió tonnára nőhet<br />
a határvároson keresztülfutó teljes áruforgalom<br />
a jelenlegi évi 5,3 millió tonnáról, ezen<br />
belül pedig a vasúti áruforgalom a mostani<br />
11 ezer kocsirakományról 215 ezerre bővülhet.<br />
Nem véletlen, hogy a páratlan adottság<br />
kihasználásának lehetősége kormányokon<br />
átívelően foglalkoztatja a hazai döntéshozókat<br />
is. Pénz minderre azonban csak az<br />
EU-csatlakozás révén megnyíló strukturális<br />
alapokból került. Aprólékos előkészítést követően<br />
2006 végén született kormánydöntés<br />
arról, hogy az állam a záhonyi térség speciális<br />
adottságaira való tekintettel egy komplex gazdaságfejlesztési<br />
programot valósít meg. 2007<br />
májusában meghatározták a program alapjait,<br />
decemberben pedig döntöttek a végrehajtás<br />
mikéntjéről. Az egyes projektek támogatási<br />
szerződéseit 2009 nyarán írták alá, így a kivitelezési<br />
munka is most kezdődhetett el, bár<br />
a támogatási szerződések feltétele a jogerős<br />
építési tervek megléte volt.<br />
Ahol még vasút is épül<br />
A záhonyi komplex program keretében a tervek<br />
alapján 2012-ig több mint 32,5 milliárd forint<br />
összegű beruházást hajtanak végre, ami-<br />
2009. október
célPONT.<br />
29<br />
nek legnagyobb részét – 26,3 milliárd forintot<br />
– uniós forrásokból finanszírozzák. A térség<br />
16 településére – közte három városra – kiterjedő,<br />
mintegy 220 négyzetkilométeren<br />
megvalósuló fejlesztési program stratégiai<br />
célja az átrakókapacitások (ideértve a kétféle<br />
nyomtávú vasút, valamint a vasút és a közút<br />
közötti kapcsolódásokat) fejlesztése mellett<br />
nagyszabású áruelosztó központok létrehozása<br />
a nyugat–keleti irányú forgalom igényeinek<br />
kiszolgálására, valamint annak elősegítése,<br />
hogy a keletről érkező nyersanyagok és<br />
félkész áruk feldolgozása lehetőség szerint<br />
mindinkább itt történjen. Vagyis innen már<br />
legalább félkész termékek kerüljenek az unió<br />
piacaira.<br />
Az öt elemből, közte három kiemelt projektből<br />
álló program legnagyobb költségvetésű<br />
részét a vasúti és a közúti infrastruktúra<br />
fejlesztése teszi ki – az ezzel kapcsolatos munkálatokat<br />
ezen a nyáron kezdte meg a NIF <strong>Zrt</strong>.<br />
Ennek keretében 2010 végéig 19,4 milliárd<br />
forintos beruházással modernizálják a térség<br />
normál és széles nyomtávú vágányhálózatának<br />
jó részét, 2011 végéig pedig 6,9 milliárd<br />
forintos beruházással javítják a közúti szállítás<br />
feltételeit is. A program igazi különlegessége<br />
azonban nem is a közútépítés, hanem az,<br />
hogy az utóbbi néhány évtizedben szokatlan<br />
módon új vasútvonalat is kiépítenek. Ráadásul<br />
nemcsak normál, hanem széles nyomtávú<br />
változatban is. Erre pedig a komplex program<br />
keretében megvalósuló további kiemelt<br />
projekt, a Fényeslitke és Komoró térségében<br />
tervezett intermodális – vagyis a különböző<br />
szállítási módok közötti átjárhatóságot biztosító<br />
– közforgalmú ipari-logisztikai terület kialakítása<br />
és megfelelő működése érdekében<br />
is szükség van.<br />
160 hektár befektetőknek<br />
A Fényeslitke és Komoró térségében 160 hektáron<br />
2010 augusztusára kialakítandó iparilogisztikai<br />
terület egyfajta ipari parkként áll<br />
majd azoknak a betelepülni kívánó közép- és<br />
nagyvállalatoknak a rendelkezésére, amelyek<br />
értékelik a fekvésből adódó előnyöket,<br />
a teljeskörűen kiépítendő infrastruktúrát és<br />
az ahhoz kapcsolódó komplex szolgáltatásokat,<br />
valamint azt, hogy a terület normál<br />
és széles nyomtávú vasúton, illetve közúton<br />
egyaránt megközelíthető. Vagyis akár az<br />
itt létesítendő üzemek kapujáig is elhozhatók<br />
a keletről származó, feldolgozásra váró<br />
nyersanyagok átrakás nélkül – magyarázta<br />
kérdésünkre az ezen kiemelt projekt szakmai<br />
irányítását végző dr. Vajdáné dr. Horváth Piroska,<br />
a projektgazda Regionális Fejlesztési<br />
Holding (RFH) <strong>Zrt</strong>. vezérigazgató-helyettese,<br />
aki szerint nagyon fontos, hogy Magyarország<br />
felismerje a kelet–nyugat irányú logisztikában<br />
rejlő lehetőségeket s azok kihasználását<br />
a gazdasági diplomácia eszközeivel is támogassa.<br />
Az RFH-nál mindenesetre már most is<br />
folynak tárgyalások a betelepülés iránt érdeklődő<br />
külföldi befektetőkkel, köztük ukrán és<br />
kínai vállalatok képviselőivel. Pedig az építkezés<br />
még csak nemrég kezdődött meg a száz<br />
százalékban állami tulajdonú RFH <strong>Zrt</strong>. birtokában<br />
lévő 160 hektáros földterületen, amely<br />
apránként, hosszas folyamat eredményeként<br />
került a cég tulajdonába. Most a szükséges<br />
közművek – vagyis a teljes víziközmű-hálózat<br />
(ivóvíz, csatorna, szennyvíz), a belső úthálózat<br />
és elektromos hálózat – kiépítése történik.<br />
Továbbá közbeszerzés alatt áll a vasúti – széles<br />
és normál nyomtávú – hálózat felújítása és<br />
építése is. Mindez önmagában is egyedülálló<br />
feladat, hiszen gyakorlatilag egy településméretű<br />
terület teljes közművesítését kell végrehajtani<br />
– mondta a vezérigazgató-helyettes. •<br />
dr. Vajdáné dr. Horváth Piroska<br />
Uniós támogatás – Garantiqa-kezességgel<br />
A 3,554 milliárd forintból megvalósuló beruházást az RFH <strong>Zrt</strong>. felerészben saját forrásból,<br />
felerészben az Észak-alföldi Operatív Program pályázatán elnyert 1,777 milliárd forintos<br />
uniós támogatásból valósítja meg, amelynek támogatási szerződését tehát 2009 júliusában<br />
írták alá. A már megvalósult és kifizetett részteljesítések után járó támogatási összegek lehívásához<br />
azonban az RFH-nak is pályázati garanciát kell felmutatnia, mégpedig a projekt<br />
elkészüléséig a lehívott támogatás egészére nézve, azt követően pedig – a vállalt ötéves<br />
fenntartási kötelezettség idejére – a támogatás 50 százalékának mértékében. „Érdekes negatív<br />
hazai sajátosság, hogy míg a projektben részt vevő más állami cégek esetében az<br />
irányító hatóság eltekintett a pályázati garanciától, addig az RFH-tól számon kérték azt.<br />
Ráadásul a garanciadíjat a pályázat kiírója (a ROP irányító hatósága) nem tette elszámolhatóvá<br />
a költségek között, pedig az EU-ban érvényes ERFA-szabályok megengedik ezt” – világított<br />
rá a pályázati rendszer visszásságaira dr. Vajdáné dr. Horváth Piroska.<br />
A pályázati garancia biztosítása érdekében az RFH a Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>.-t kereste<br />
meg. „Rövid időn belül sikerült megállapodnunk egy olyan konstrukcióban, amelyik<br />
még a Garantiqa számára is új volt, s amelynek alapján lehetővé vált, hogy a pályázati garanciát<br />
ne egyszerre vegyük igénybe a teljes 1,77 milliárdos támogatási összegre, hanem<br />
fokozatosan, a támogatás lehívásának ütemében” – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes,<br />
hangsúlyozva az intézmény rugalmas és együttműködő hozzáállását.<br />
2009. október
iztosPONT.<br />
31<br />
Új termékekkel az új ügyfelekért<br />
Interjú dr. Sík Lászlóval, a Garantiqa<br />
<strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. vezérigazgató-helyettesével<br />
33<br />
Boldog születésnapot,<br />
PONT.
iztosPONT.<br />
31<br />
Új termékekkel<br />
Interjú dr. Sík Lászlóval,<br />
a Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>.<br />
vezérigazgató-helyettesével<br />
az új ügyfelekért<br />
interjú: Banyár László<br />
A<br />
Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. üzleti<br />
aktivitása az utóbbi években örvendetesen<br />
bővült, amiben nagy<br />
szerepe volt a termékfejlesztésnek,<br />
a partnerek számára kínált újabb és újabb<br />
konstrukcióknak. Az új termékekkel kapcsolatos<br />
tapasztalatokról és a fejlesztés további<br />
irányairól dr. Sík László, a Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong><br />
<strong>Zrt</strong>. vezérigazgató-helyettese válaszolt<br />
a kérdéseinkre.<br />
PONT: Hogyan lehetne összefoglalni mindazt,<br />
ami a Garantiqánál az utóbbi években történt<br />
a termékfejlesztésben Melyek voltak a fő<br />
célok, illetve milyen új ügyfélkört céloztak meg<br />
az újításokkal<br />
Sík László: A Garantiqa az elmúlt két-három<br />
évben számos új garanciatermék értékesítését<br />
indította el. Az új termékek kifejlesztése<br />
kapcsán két alapvető szempontot tartottunk<br />
szem előtt. Egyfelől azt, hogy a cég stratégiája<br />
– a tulajdonosi elvárásokból adódóan – folyamatos<br />
és gyors ütemű növekedést célozzon<br />
meg, amit csak úgy lehet produkálni, ha a piac<br />
igényeinek megfelelő, kelendő termékekkel<br />
tudunk előállni. Másfelől tekintetbe kell venni<br />
azt is, hogy a Garantiqa által<br />
kínált termékek – a különböző<br />
ügyletekhez vállalt kezességek<br />
– járulékos jellegűek, vagyis kialakításukkor<br />
igazodnunk kell<br />
a piacon megjelenő hiteltermékekhez.<br />
A sikerünk ugyanis<br />
nagymértékben azon múlik,<br />
hogy ki tudjuk-e választani azokat<br />
a banki konstrukciókat, amelyek mögé<br />
odaállunk. S persze a meglévő termékeink<br />
kondícióit is folyamatosan hozzá kell igazítani<br />
a piac változásaihoz.<br />
A Garantiqa kezdetben egyértelműen<br />
a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott<br />
banki hitelek mögé vállalt készfizető kezességet,<br />
s a tevékenységünk fő területét ma<br />
is ez képezi. 2006-tól kezdve ugyanakkor fokozatosan<br />
nyitottunk új területek felé is. A bevezetett<br />
új termékek egy része szintén a kkvszektort<br />
segíti a forráshoz jutásban, mint<br />
például a lízing- és a faktoringtermékekre vállalt<br />
készfizető kezesség, az új banki „csomag”<br />
megállapodások vagy a továbbfejlesztett Széchenyi<br />
Kártyához, illetve az újonnan piacra<br />
került egyéb kártya típusú céges hitelekhez<br />
kapcsolódó termékeink. De odaálltunk olyan<br />
újonnan meghirdetett hitelprogramok mögé<br />
is, mint a JEREMIE Mikrohitel Program, valamint<br />
az MFB Új Magyarország Forgóeszköz<br />
Gyors<br />
növekedést<br />
a piac igényeinek<br />
megfelelő termékekkel<br />
lehet<br />
produkálni.<br />
Hitelprogramja. A válság kapcsán<br />
indítottuk el a kkv-hitelek<br />
átstrukturálását segítő megállapodások<br />
lehetőségét, amivel<br />
szintén sokan éltek.<br />
A kkv-k mellett új ügyfélcsoportok<br />
felé is nyitottunk.<br />
Ezek közül elsősorban az önkormányzatokat<br />
lehet kiemelni,<br />
amelyeknek a fejlesztési célú hitelei és<br />
kötvényei mögé 2006 óta vállalunk garanciát.<br />
Ennek révén az állami viszontgaranciás ügyletek<br />
mellett megjelentek a portfóliónkban<br />
a saját kockázatra folytatott, illetve az Európai<br />
Befektetési Bank (EIB) mint viszontgarantőr<br />
bevonásával végzett ügyletek is. További új<br />
ügyfélcsoportot képeznek a nagyvállalatok,<br />
Dr. Sík László<br />
Dr. Sík László 1965-ben született Budapesten. Az Államigazgatási Főiskolán, majd a jogi egyetemen<br />
diplomázott. Pályája a közigazgatási szférában indult, a Miniszterelnöki Hivatal, majd<br />
a Munkaügyi Minisztérium munkatársa volt. Vezetői tapasztalatait a Pénzügyminisztérium<br />
főosztályvezető-helyetteseként, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ügyvezető igazgatójaként<br />
szerezte. 2002-től az Uniqa és az Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár ügyvezetője<br />
volt. 2008 februárjától a Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. vezérigazgató-helyettese. A szervezetnél<br />
a stratégiai, termékfejlesztési, értékesítési és marketing-területet irányítja. Nős, két<br />
gyermeke van.<br />
2009. október
32 biztosPONT.<br />
amelyeknek a válság óta szintén elérhetők<br />
a termékeink. Végül meg kell említeni az uniós<br />
és egyéb pályázatokhoz kapcsolódó közvetlen<br />
garanciavállalást is, amellyel az önkormányzatokat,<br />
vállalkozásokat segítjük abban, hogy<br />
a pályázati követelményeknek eleget tudjanak<br />
tenni. Ez több szempontból is új konstrukció,<br />
hiszen itt egyfelől saját kockázatra vállalunk<br />
kezességet, másfelől ennél a terméknél közvetlenül<br />
kerülünk kapcsolatba az ügyféllel.<br />
PONT: Hogyan lehet számokkal jellemezni<br />
az egyes termékcsoportok iránti keresletet,<br />
az új termékek sikerét<br />
S. L.: Volumenét tekintve továbbra is<br />
a hagyományos termékkör a meghatározó,<br />
vagyis azokhoz a maximum 25 millió forintos<br />
folyószámlahitelekhez kapcsolódó kezességvállalások,<br />
amelyek tömeges igényt<br />
elégítenek ki. Ide tartozik a Széchenyi Kártya,<br />
illetve az egyéb kártyakonstrukciók<br />
mögé vállalt kezességek vagy a bankokkal<br />
kötött csomagmegállapodások alapján vállalt<br />
garanciák, amikor kvázi automatikus<br />
a Garantiqa részvétele az ügyletekben. 2008-<br />
ban csak a Széchenyi Kártyával kapcsolatban<br />
18 ezer új ügyletünk volt, 107 milliárd<br />
forint értékű új garanciavállalással, az egyéb<br />
kártyahiteles megállapodások révén pedig<br />
további öt és fél ezer ügylet keretében<br />
több mint 50 milliárd forintnyi kezességet<br />
vállaltunk. Hétezer fölött<br />
volt tavaly a bankokkal kötött<br />
csomagmegállapodások<br />
révén létrejött új ügyletek száma,<br />
amelyek mögé megközelítőleg<br />
80 milliárd forint értékben<br />
vállaltunk garanciát.<br />
A bankokkal<br />
közös érdekünk<br />
a vállalkozások<br />
hiteleinek sikeres<br />
megújítása.<br />
Az újabb termékek közül az önkormányzati<br />
ügyfelek hiteleire és kötvényeire vállalt<br />
kezességek összege a legnagyobb: 2008-<br />
ban 56 milliárdnyi ilyen hitel mögé álltunk<br />
oda csaknem 28 milliárdnyi új kezességgel.<br />
A faktoring- és a lízingügyletek kapcsán vállalt<br />
kezességek értéke viszonylag alacsony, 3<br />
milliárd forint körül van, bár 2009-ben itt is<br />
növekszik az új ügyletek állománya. Kiemelkedően<br />
nőtt viszont a pályázatokhoz kapcsolódó<br />
közvetlen garanciavállalások értéke,<br />
amely a múlt évi 1,4 milliárd forint után<br />
idén már az első félévben túllépte a hatmilliárdos<br />
értéket.<br />
PONT: A tavaly kezdődő pénzügyi-gazdasági<br />
válság mennyire volt hatással a Ga rantiqa<br />
termékfejlesztésére és a termékei iránti<br />
keresletre<br />
S. L.: A válság hatására nőttek<br />
a ban kok hitelezéssel kapcsolatos<br />
kockázatai, ráadásul számukra<br />
is drágábbak lettek a források.<br />
Amiatt, hogy a Bázel II. szabályok<br />
alapján egyébként is<br />
szigorodtak a kockázatkezelési,<br />
minősítési és tőkeszabályok,<br />
csökkent a bankok hitelezési hajlandósága,<br />
a korábbinál több esetben mondták fel<br />
a meglévő hiteleket, illetve váltották be a kezességeket.<br />
Ebben a helyzetben a bankokkal<br />
közös érdekünk, hogy a vállalkozások<br />
sikeresen tudják megújítani a fennálló hiteleiket.<br />
Ehhez a pénzintézetek is az eddigieknél<br />
nagyobb arányban igénylik a Garantiqa<br />
kezességvállalását, mi pedig igyekszünk<br />
eleget tenni ennek az igénynek, hiszen a kezességvállalás<br />
révén forráshoz jutó, így a gazdálkodást<br />
folytatni képes cégek sokkal több<br />
bevételt produkálnak a költségvetésnek (adó,<br />
járulék formájában), mint amekkorát a nagyobb<br />
összegű viszontgarancia-beváltás jelent<br />
a büdzsének.<br />
A válságnak a vállalkozásokra kifejtett hatását<br />
a Garantiqa egyrészt még nagyobb üzleti<br />
aktivitással – vagyis részben új termékek kidolgozásával<br />
–, másrészt saját lehetőségeinek<br />
a bővítésével próbálja mérsékelni. Az új termékek<br />
közül kifejezetten a válság hatásainak<br />
enyhítését célozzák a különböző amortizálódó<br />
kivezetési hitelekhez vállalt kezességek,<br />
míg a saját lehetőségeink bővítése kapcsán<br />
próbáltunk a kezességvállalásaink mögé alternatív<br />
viszontgarancia-lehetőségeket találni<br />
(EIB, EIF). Az elmúlt hónapokban minden<br />
egyéb uniós lehetőséget is kihasználtunk:<br />
például bejelentéseket tettünk, és elértük,<br />
hogy az általános és az agrár-csoportmentesség<br />
keretében is vállalhassunk kezességet. Ez<br />
nagyobb egyedi vállalási összegeket tesz lehetővé<br />
állami támogatással.<br />
PONT: Milyen irányokban szándékozik<br />
új termékekkel megjelenni a Garantiqa a jövőben<br />
Melyek azok az ügyfélcsoportok, szegmensek,<br />
amelyekben erősíteni kívánja a jelenlétét<br />
az intézmény<br />
S. L.: Legújabb termékünk a társasházak<br />
által felvett felújítási, korszerűsítési hitelek<br />
mögé vállalt készfizető kezesség, amely a nyár<br />
eleje óta elérhető. Ebben a körben most érkeznek<br />
az első kérelmek a bankoktól. Szintén érdeklődés<br />
mutatkozik a pénzintézetek részéről<br />
olyan konstrukciók iránt, amelyek keretében<br />
közraktárjegyek mögé vállalnánk kezességet.<br />
Megvizsgáljuk ennek a lehetőségét is, hiszen<br />
a Garantiqa nyitott minden együttműködési<br />
formára, működésének központi értéke<br />
a partnerség – különösen, ha olyan pénzügyi<br />
instrumentumról van szó, amelynek révén<br />
előmozdítható a vállalkozások sikeres működése,<br />
a gazdaság fejlődése. •<br />
2009. október
A Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. magazinja<br />
A Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. magazinja<br />
2008. október<br />
2009. április<br />
A Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. magazinja<br />
A Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. magazinja<br />
2008. december<br />
2009. június<br />
A Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. magazinja<br />
A Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. magazinja<br />
2009. február<br />
2009. augusztus<br />
biztosPONT.<br />
33<br />
Boldog születésnapot,<br />
PONT.<br />
Kicsivel több, mint egy évvel ezelőtt<br />
fogalmazódott meg bennünk először<br />
a vágy, hogy tapasztalatainkat, tudásunkat,<br />
az általunk átélt történeteket<br />
ne csak a tárgyalásokon, hivatalos formában<br />
osszuk meg a partnereinkkel. Szerettünk volna<br />
olyan platformot alkotni, amelyik egyszerre<br />
informál, elgondolkoztat és értékes. Értékes,<br />
mert segít, és esetlegesen eligazít üzleti kérdésekben<br />
– vagy értékes csupán azért, mert értelmesen<br />
szórakoztat. A vágyból végül konkrét<br />
terv született: elhatároztuk, hogy megalkotjuk<br />
a PONT magazint, a Garantiqa kéthavonta<br />
megjelenő, ingyenesen hozzáférhető saját lapját.<br />
Nem akartunk csupán a Garantiqa üzleti<br />
ügyeiről szóló gazdasági lapot létrehozni, azt<br />
szerettük volna, ha a PONT-on keresztül meg<br />
tudjuk mutatni mindazt, ami a Garantiqa világa<br />
a számokon túl: Emberek és az ő megosztott<br />
tudásuk és történeteik.<br />
Az elmúlt egy év a gazdaságban sajnos<br />
a válságról szólt. Mi is sokszor foglalkoztunk<br />
a témával, elismert szakembereket kerestünk<br />
meg a kérdéseinkkel, hogy minél aktuálisabb<br />
információkkal szolgálhassunk partnereink<br />
számára. Az interjúkon túl próbáltunk minél<br />
több sikertörténetet megosztani, igyekeztünk<br />
felhívni a figyelmet a lehetőségekre. Reméljük,<br />
hogy vannak olyan olvasóink, akiknek<br />
tudtunk kiutat mutatni, és akiket lelkesítettünk<br />
ezekben a nehéz időkben, akár csak egy<br />
gondolat erejéig is.<br />
Az üzleti témák mellett célunk a kultúrák<br />
sokoldalúságát és a sokoldalú kultúrát is bemutatni,<br />
valamint minél közelibb és átélhetőbb<br />
emberi történeteket elmesélni.<br />
Véleményem szerint a PONT magazin<br />
életének első születésnapján jelesre vizsgázott.<br />
Olyan magazint hoztunk létre, amelynek<br />
egyik kedves olvasónk és partnerünk<br />
szerint az újságosok polcain lenne a helye.<br />
A Garantiqa csapatának ennél több dicséret<br />
nem kell. Folytatjuk a munkát – mindannyiunk<br />
örömére.<br />
Radnay György<br />
a Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>.<br />
vezérigazgatója<br />
Etyekwood<br />
Új utakon és társai<br />
a magyar filmipar<br />
A lótartás<br />
reneszánsza<br />
Ritmus és szépség<br />
Budapesten<br />
05<br />
Beruházási toplista 2008<br />
25<br />
Szeméthegyek ellen az Észak-Alföldön<br />
31<br />
Garantiqa dinamika és ami mögötte van<br />
– Interjú dr. Radnai Györggyel<br />
05<br />
A tíz legfontosabb EU-projekt<br />
25<br />
Rizseszacskótól a világszinvonalig<br />
31<br />
Tőke Unió Program: Pont, ami kell<br />
05<br />
A legnagyobb városfejlesztések vidéken<br />
19<br />
Lízing: megoldás hitelszűke idején<br />
31<br />
Duplázódó garanciakeret<br />
Egy hajóban<br />
eveznek<br />
CSR itthon:<br />
merre tovább<br />
Őrség:<br />
a nyugat keletje<br />
09<br />
Európa élénkít – Csomagok a válság ellen<br />
25<br />
Japán lehet a minta<br />
31<br />
Siker a világ kupán!<br />
05<br />
A legnagyobb családi vállalkozások<br />
16<br />
Körkérdés – Önkormányzatok a válságról<br />
41<br />
Work for peace!<br />
Roma majális – nem csak romáknak<br />
09<br />
Közös(ségi) kutatási projektek<br />
31<br />
Bizalmi tőke az autókereskedőknek<br />
42<br />
Őrség: a nyugat keletje<br />
2009. október
közPONT.<br />
35<br />
Jánoshalma:<br />
hétköznapi csodák<br />
38<br />
Falvak a zöldben
közPONT.<br />
35<br />
Jánoshalma:<br />
hétköznapi csodák<br />
Jánoshalma felülnézetből<br />
„Polgármester bácsi, nekünk<br />
közös feladatunk van…”<br />
Ezzel a mondattal a négyéves Menyhárt Anna<br />
szólította meg a polgármestert, segítséget kérve<br />
a központban lévő roskadozó játszótér felszöveg:<br />
Soós Rita<br />
Jánoshalma tízezer fős település a Bácskában.<br />
A vonatról leszállva első ránézésre<br />
egy hátrányos helyzetű kistérség<br />
szokványos képe tárul a látogató elé.<br />
Omladozó MÁV-épület, szerény külsejű, de<br />
többnyire tiszta, rendes házak, csendes utcák.<br />
Három embert kérdezek meg, mire megtalálom<br />
az önkormányzat épületét. Az első pozitív<br />
benyomásom az, hogy mindenki mosolyog,<br />
és készségesen válaszol, amikor a hivatal<br />
hollétéről érdeklődöm. Nem is értem igazán.<br />
Visszaindulásomkor azután összeáll a kép.<br />
A településen nem is egy hétköznapi csodának<br />
lehetünk szemtanúi, amelyek az emberi<br />
kapcsolatokból épülnek.<br />
Az egyesület munkáját további akciók<br />
egészítették/egészítik ki:<br />
„Mi”-re épülő tapasztalatok<br />
Czeller Zoltán polgármesterrel semleges témákkal<br />
indítunk, például a falon függő képek<br />
eredetével. Mint kiderül, legtöbbjük a testvértelepüléseken<br />
élő művészek alkotása. Várjuk<br />
Máriát, a feleséget, s amikor megérkezik, férjével<br />
együtt mutatják be a kisváros életét. Arra<br />
a kérdésre, hogyan lesz egy pedagógusból<br />
polgármester, Czeller Zoltán így kezdi: „Huszonöt<br />
éven keresztül aktív közösségi életet<br />
éltünk a barátainkkal az iskolai, az egyházi<br />
közösségekben, de a politikában nem vállaltunk<br />
elköteleződést. Egy ponton azután azt<br />
éreztük, hogy ennél többet kellene tenni a városunkért.<br />
Létrehoztuk az Összefogás Jánoshalmáért<br />
Egyesületet, hogy céljainkat hatékonyabban<br />
tudjuk érvényesíteni. Célkitűzéseink<br />
megismerése után hamarosan 25 tagja és<br />
40–50 szimpatizánsa lett az egyesületnek. Az<br />
együtt szerzett tapasztalatokat később, megválasztásom<br />
után, az önkormányzati munkában<br />
is kamatoztatni tudtam.” A beszélgetés folytatódik,<br />
rengeteget mesélnek. Feltűnik, hogy a<br />
történetek nem a polgármester személyéről<br />
szólnak, a legtöbb mögött ott van a „Mi” élménye,<br />
a közös cselekvésből születő tapasztalat.<br />
• 2007-ben egy csecsemőtápszer-gyártó cég adománya révén több száz családnak sikerült<br />
segítséget nyújtani a városban és a kistérség többi településén.<br />
• A helyi kereskedők egyetértésével a boltokban pénzgyűjtő dobozokat helyeztek ki, s a befolyt<br />
összegből, főként a téli időszakban, a rászoruló gyerekeknek gyógyszert vásárolnak.<br />
• 2008-ban egészségmegőrzési tevékenység kezdődött, amelynek keretében az egyesület<br />
különféle egészségügyi területeken dolgozó tagjai ajánlották fel szolgálatukat. A munkaidejükön<br />
túl heti rendszerességgel egy-egy órában hiányzó szolgáltatásokat pótolnak (információnyújtás,<br />
mentálhigiénés szaktanácsadás, gyógytorna, gyógymasszázs, diabetológiai<br />
orvosi és dietetikai tanácsadás). Mivel 2010-ben megépül a városban az új kistérségi szakrendelő,<br />
az egyesület most pályázatot nyújt be a szolgáltatások magasabb színvonalon való<br />
végzésére.<br />
• 2008-ban a város iskoláit érintő sportvetélkedőt indítottak el „A békéért” címmel, mintegy<br />
400 gyermek részvételével, pedagógusok segítségével és a szomszédos települések<br />
bevonásával.<br />
vasútállomás<br />
Fórumoktól<br />
az utcai szociális rendszerig<br />
Az egyesület megalapításának előzményeként<br />
2004-ben néhány baráti család kezdeményezésére<br />
közösségi rendezvények és<br />
fórumok indultak negyven–száz érdeklődő<br />
részvételével. A fórumok az egyetemes emberi<br />
értékekkel foglalkoztak korunk társadalmában.<br />
Többek között téma volt az adás<br />
kultúrája, a kölcsönös egyetértésre törekvés,<br />
a felelős polgári magatartás. Később, az egyesület<br />
hivatalos megalakulása után, a lehetőségek<br />
bővültek, s 2006-ban élére álltak egy<br />
nagyobb szabású környezetvédelmi, városszépítési<br />
összefogásnak a városban. További<br />
figyelemre méltó eredmény, hogy az utcai<br />
szociális rendszer kialakításával az önként<br />
jelentkezőket mozgósították a hátrányos<br />
helyzetűek megsegítésére. A segítségnyújtás<br />
adományokból történik, amelyek útja mindig<br />
követhető. Rengeteg felajánlás érkezik: ruha,<br />
élelmiszer, használati tárgyak, bútor, pénz,<br />
gyógyszer, kötszer. Ily módon bővült a szociális<br />
háló, a város sok lakosának összefogásával,<br />
valamint a szociális feladatokat ellátó Pelikán<br />
Kht.-val, illetve a Családsegítővel, a Máltai<br />
Szeretetszolgálat helyi csoportjával együttműködve.<br />
2009. október
36 közPONT.<br />
újításához. Újabb kaland volt ez, hiszen a jelenlegi<br />
városvezetés tetemes hitelállományt<br />
örökölt. Úgy vélték azonban, hogy a kicsiknek<br />
kell a hely, ahol önfeledt módon belemerülhetnek<br />
a játékba. Pályázatra nem lévén<br />
lehetőség, közös gondolkodás vette kezdetét.<br />
A kezdő lépéseket az egyesület tette meg, papírgyűjtéssel.<br />
Az akció kevés bevételt hozott,<br />
annak ellenére, hogy plakátok révén az egész<br />
várost bevonták. Az egyesület ezután egy jótékonysági<br />
bált szervezett. A magánszemélyek,<br />
vállalkozások adakozásából befolyó összeg<br />
minden várakozást felülmúlt. A bálon a kis<br />
Anna mondott köszönetet az adományokért,<br />
amelyekhez az önkormányzat is hozzátette<br />
a maga részét, így rövid időn belül elkészülhetett<br />
a játszótér. A névadó ünnepségére több<br />
mint száz kisgyerek küldött szellemesebbnél<br />
szellemesebb ötleteket; végül a Jankó-játszó<br />
nevet választották, régi korok hangulatát<br />
idézve. Az ünnepséget sok kisgyermek műsora<br />
színesítette, óvó nénik, tanító nénik segítségével<br />
lehetett gyöngyöt fűzni, arcot festetni<br />
és bolhapiacon vásárolni. A gyerekek további<br />
felajánlásokból kaphattak mosolygós fánkot,<br />
s mindenkinek jutott nyalóka és üdítő is.<br />
A legnagyobb kihívás:<br />
megtartani a fiatalokat<br />
Jánoshalma életében is gondot okozott, illetve<br />
okoz az elvándorlás – főleg, amíg a fiatalok<br />
nem látták a fejlődést. Czeller Zoltán 2006-<br />
ban gyakorlattal rendelkező térségfejlesztő<br />
2009. október<br />
Jankó-játszótér helyi összefogással<br />
fiatalokat szólított meg állásajánlattal. Udvarias<br />
hárításokat kapott, mondván: nem hagyják<br />
ott a biztosat a bizonytalanért. Három évvel<br />
később már tizenketten jelentkeztek egy<br />
hasonló pályázatra, ami jelzi, hogy a fiatalok<br />
is jobban bíznak az önkormányzat vezetőségében.<br />
A három év alatt született tervek, az<br />
új egészségügyi központ, a főtér kialakítása,<br />
a piactér felújítása, az iskola és a kultúrház<br />
korszerűsítése, a tervezett csatornázás mintegy<br />
5 milliárd forintot hoznak a városba.<br />
A hátrányos kistérségi lét egyik legnagyobb<br />
feladata a munkaerőpiac keresleti<br />
Pezseg a kulturális élet is<br />
oldalának javítása, amiben nagy részük lehet<br />
az uniós forrásoknak. Ami hátrány, az<br />
egyben előny is, mert 50 százalék helyett 70<br />
százalékos a vállalkozásfejlesztés támogatási<br />
lehetősége. Új munkahelyek létrehozásával<br />
számos gondot lehetne enyhíteni, például az<br />
elvándorlást, az alkoholizmust, a családokban<br />
tapasztalható negatív mintákat. A 26 hektáros<br />
volt laktanya területét tették alkalmassá<br />
új vállalkozások megtelepedésére, s eddig<br />
már nyolc ingatlanra érkezett vásárlási igény.<br />
A cél:<br />
jól működő közösséget létrehozni<br />
Jánoshalmán még sokan emlékeznek arra az<br />
időre, amikor az emberek esténként kiültek<br />
a ház elé, megbeszélték az ügyes-bajos dolgokat,<br />
majd másnap együtt végezték el a munkát.<br />
Sok év telt el azóta, de az idősebbek nosztalgiával<br />
tekintenek vissza. A fiatalabbak is<br />
érzik, hogy összefogásban van az erő. A polgármester<br />
épít az önkormányzati testület<br />
tagjainak ötleteire, vallja, hogy a különbözőség<br />
gazdagítja a közösséget. Meggyőződése,<br />
hogy egy vezető testület nem engedheti meg<br />
magának a széthúzást. A 2006-os választások<br />
előtt Czeller Zoltán határozottan foglalt állást<br />
abban, hogy közérdekű kérdésekben nem<br />
lehet pártoskodni. Tisztában volt azzal, hogy<br />
csak így lehet egyről a kettőre jutni. Okos filozófia,<br />
pláne ha az eredmények is ezt igazolják.<br />
S hogy mi számít eredménynek A városka<br />
honlapja és havonta megjelenő lapja mindent<br />
elárul arról az életről, amely nem csupán számokban<br />
mérhető, hanem a lakosok mindennapjait<br />
is jellemzi. <br />
•
us hungary<br />
a puBlicaTion oF The ameRican chamBeR oF commeRce in hungaRy<br />
Tudni szeretné, hogy mit gondolnak a magyar<br />
Cooperation<br />
gazdaságról a hazánkban élő külföldiek<br />
Szeretne jól értesült lenni<br />
Kíváncsi a gazdasági élet befolyásos szereplőinek véleményére<br />
taking<br />
shape<br />
us HUNGARY<br />
us HUNGARY<br />
OctOber 2008 – VOlume XIX/8<br />
The<br />
second<br />
Regional<br />
eneRgy<br />
The<br />
FoRum<br />
second<br />
us<br />
in<br />
Regional<br />
BudapesT<br />
eneRgy<br />
HUNGARY FoRum in BudapesT<br />
A PUBLICATION OF THE AMERICAN CHAMBER OF COMMERCE IN HUNGARY JUNE 2009 – VOLUME XX/5<br />
A balancing<br />
act FISCAL<br />
A PUBLICATION OF THE AMERICAN CHAMBER OF COMMERCE IN HUNGARY MAY 2009 – VOLUME XX/4<br />
Crisis<br />
management<br />
HOW<br />
MUCH CAN<br />
THE BAJNAI<br />
GOVERNMENT<br />
DO<br />
A PUBLICATION OF THE AMERICAN CHAMBER OF COMMERCE IN HUNGARY<br />
DISCIPLINE,<br />
LESS DEBT,<br />
MORE<br />
GROWTH<br />
JULY–AUGUST 2009 – VOLUME XX/6<br />
ISSN 14171864<br />
Online 1417 3778<br />
1290 Ft € 5<br />
Powers<br />
of the PC<br />
DESKTOP<br />
GRIDS PROVIDE<br />
AFFORDABLE<br />
INNOVATION<br />
ISSN 1417 1864<br />
Online: 1417 3778<br />
Holiday<br />
at home<br />
Growing<br />
A STRATEGIC<br />
DECISION<br />
graft<br />
AGAINST<br />
CORRUPTION<br />
IS NEEDED<br />
BOOKINGS<br />
ABROAD<br />
STILL STRONG<br />
DESPITE<br />
CRISIS<br />
A frustrated<br />
optimist<br />
LES NEMETHY<br />
ABOUT<br />
HUNGARY, 20<br />
YEARS AFTER<br />
Taking<br />
the burden<br />
now<br />
AMCHAM FORUM<br />
WITH FINANCE<br />
MINISTER<br />
PÉTER OSZKÓ<br />
Push-button<br />
purchases<br />
M-PAYMENT<br />
TECHNOLOGY<br />
MOVING<br />
FORWARD<br />
Marketing<br />
the<br />
Mangalica<br />
DEMAND SOARS<br />
FOR THIS<br />
PIGGY ON THE<br />
MARKET<br />
ISSN 1417 1864<br />
Online 1417 3778<br />
1290 Ft €5<br />
Looking<br />
to pass<br />
SMART<br />
GRIDS WILL<br />
BENEFIT<br />
EVERYBODY<br />
Fresh<br />
patronage<br />
KOGART<br />
MERGES<br />
ART AND<br />
BUSINESS<br />
COMMUNITIES<br />
Politics of<br />
common<br />
sense<br />
BREAKFAST<br />
WITH GORDON<br />
BAJNAI<br />
Fizessen elő Ön is az Amerikai Kereskedelmi Kamara hivatalos lapjára,<br />
mely 1999 áprilisa óta jelenik meg folyamatosan!<br />
Érdeklődni lehet:<br />
PrintXBudavár <strong>Zrt</strong>.<br />
H-1061 Budapest, Király u. 16. Tel.: +36 1 887 4848 Fax: +36 1 887 4849<br />
Make a real<br />
difference<br />
inTeRview<br />
wiTh us<br />
Crossborder<br />
nationa-<br />
e-mail: business.hungary@pxb.hu<br />
From the<br />
trenches<br />
poliTical<br />
and
38 közPONT.<br />
Falvak a zöldben<br />
szöveg: Bart Dániel<br />
A vályogház<br />
bika-tó<br />
Az ökofalu-mozgalom<br />
ideálja egy természetesebb<br />
életmódhoz való<br />
visszatérés.<br />
A<br />
21. század hajnalán a magyar városi<br />
lakosság nagy része panaszkodik<br />
a zajra, a bűzre, az élhetetlen körülményekre,<br />
az elidegenedésre,<br />
a közlekedésre, a mindennapi agresszióra,<br />
ám a legtöbben nem<br />
tesznek semmit életkörülményeik<br />
megváltoztatásáért, csak<br />
sajnáltatják magukat. Ma is<br />
vannak azonban határozott<br />
emberek, akik hajlandók odadobni<br />
kényelmes, mégis tűrhetetlen<br />
mindennapjaikat egy nehezebb<br />
és igazabb élet kedvéért.<br />
A nyolcvanas évek végén szárba<br />
szökkenő ökofalu-mozgalom a hatvanas évek<br />
népiesség felé fordulásának és a hetvenes<br />
évek táncházmozgalmának kései, környezetvédelemmel<br />
továbbgondolt leszármazottja.<br />
Az ökofalu-mozgalom ideálja egy természetesebb<br />
életmódhoz való visszatérés, az a vágy,<br />
hogy harmóniában éljünk a hagyománnyal<br />
és a természettel egy szorosan összetartó<br />
kis közösségben. A rendszerváltozás után<br />
az ökofalvakat tervezgető baráti körök a valóságban<br />
is hozzáláthattak, hogy felépítsék<br />
szép, új világukat.<br />
Egy falu felépülése nem megy egyik percről<br />
a másikra, azok az ökofalvak, amelyekből<br />
egyáltalán lett valami, manapság érnek nagykorúvá.<br />
Magyarországon napjainkban körülbelül<br />
kilenc ökofalu van, amelyek közül<br />
most két egymástól nagyon eltérő<br />
példát fogunk megvizsgálni.<br />
Gyűrűfű: lelkes amatőrök<br />
Somogy megyében, a Zselic<br />
hegység déli lankáin a szocialista<br />
körzetesítés következtében<br />
a hetvenes években végképp<br />
elnéptelenedett Gyűrűfű<br />
falucska, amelyet először 1337-ben<br />
említenek a vatikáni évkönyvek, mint<br />
egyházi adót fizető települést. Ezután Gyűrűfűn<br />
húsz éven át csak madárcsicsergés hallatszott,<br />
miközben a természet lassan visszavette<br />
a falusi házakat, melyeknek nagy része<br />
vályogból épült, így mára nem maradt belőle<br />
több egy-egy gazos dombocskánál.<br />
A kilencvenes években egy informatikusokból<br />
és tanárokból álló lelkes fehérvári csapat<br />
nekilátott, hogy feltámassza a halott települést.<br />
Megvették a falu területét, hevenyészett<br />
utat építettek, kutat fúrtak, és lassan „beköltöztek”<br />
az új, energiatakarékos, földközeli életmódjukba.<br />
Vegyszermentesen gazdálkodnak,<br />
kétkörös vízrendszerrel óvják a víztartalékaikat,<br />
spórolnak az árammal, és általánosságban<br />
igyekeznek visszatérni egy ősibb létformához<br />
– noha az internetet természetesen ők is használják,<br />
és az elektromos áramot az országos<br />
vezetékről nyerik.<br />
Jelenleg nyolc család él Gyűrűfűn, és ők<br />
is igen távol egymástól, mert a falu úgynevezett<br />
szeres településszerkezettel épült, vagyis<br />
a dombtetőkön egymástól távol álló házcsoportokat<br />
építettek. A családok fele állattenyésztéssel<br />
és földműveléssel foglalkozik,<br />
a másik fele távmunkás, informatikus, vagy<br />
Pécsre ingázik.<br />
Gyűrűfűnek az egyik legnagyobb gondja<br />
az, hogy nincs közös gazdasági ereje,<br />
a közösségnek tehát nincsen pénze, ezért<br />
semmiféle közösségi feladatot nem tudnak<br />
ellátni. Gyűrűfű alapja mindenesetre nem<br />
egy gazdasági egység, amely jövedelmet,<br />
munkát adhat a falu lakosainak, hanem egy<br />
közösség, amely erős önfenntartó portákból,<br />
gazdaságokból épül fel. A közeljövőben tervezik<br />
egy gazdasági társaság megalapítását,<br />
amely 200 hektárnyi földön gazdálkodhat<br />
A Biodiverzitás Nap<br />
Edward O. Wilson amerikai rovarász és<br />
természetvédelmi szakember 1997-ben<br />
a New York állambeli Walden-tó környékén<br />
tartotta meg az első Biodiverzitás Napot.<br />
A biológiai terepmunka egy szórakoztató<br />
formájáról van szó, amelynek lényege<br />
az, hogy önkéntesek körülhatárolnak egy<br />
darab földet, és minden állatot, amit találnak,<br />
feljegyeznek, az egysejtűtől a grizzly<br />
medvéig. Majd megszámolják, hány különálló<br />
fajt találtak, és az eredményeket közzéteszik.<br />
Nálunk először a Baranya megyei<br />
Gyűrűfűn szerveztek ilyen akciót. A mintegy<br />
25 botanikus és zoológus résztvevő 24<br />
munkaóra alatt 1656-féle fajt gyűjtött be.<br />
A 2007-es Biodiverzitás Napon már 37 önkéntes<br />
dolgozott, és az összesített fajszám<br />
ekkor már 2000 fölé emelkedett. A három<br />
évig tartó gyűjtések eredménye egy 2863<br />
fajból álló lista, rajta számos védett vagy<br />
különösen ritka fajjal.<br />
2009. október
közPONT.<br />
39<br />
majd, és ennek jövedelmeiből elkezdhetik<br />
koncepciózusan fejleszteni a falut.<br />
Gyűrűfű fejlődésének másik nagy kerékkötője<br />
a szélessávú internetelérés hiánya.<br />
Enélkül még az alapítók – Fridrich István és<br />
neje – által működtetett Lovastanya Vendégház<br />
honlapjára érkező online foglalásokat sem<br />
tudják egykönnyen kezelni.<br />
A falu első számú közintézményének számító<br />
lovastanyán lovaglást oktatatnak, osztálykirándulásokat<br />
vezényelnek le, erdei iskolát<br />
tartanak fenn. Mindezen túl rendeztek már<br />
Biodiverzitás Napot is, amelynek keretében<br />
megszámolták a helyben található élőlényfajokat<br />
(bővebben lásd keretes írásunkban).<br />
Gyűrűfű majdnem idilli hely, ám érződik<br />
némi zavar az erőtérben. Látszik, hogy a falu<br />
fejlődése, bővülése végletesen lelassult, gazdaságilag<br />
vegetál, ráadásul a község egyik fele<br />
összeveszett a másikkal, ezért a határban álló<br />
közösségi ház évek óta üresen, lakatlanul ásítozik.<br />
galgafarm<br />
Dolgozni<br />
értük,<br />
de velük együtt!<br />
Galgafarm: biogazdaságra alapozva<br />
A Pest megyei Galgafarm víziója sokkal koncepciózusabb,<br />
nagyravágyóbb és módszeresebb.<br />
Varga Géza agrármérnök svéd mintáktól<br />
fellelkesülve a nyolcvanas évek vége óta<br />
álmodik egy ökofalu létesítéséről, de nem<br />
akart csak úgy minden előkészület nélkül<br />
belevágni. Miután az általa alapított Gaia Alapítvány<br />
megszerezte a Galgahévíz melletti<br />
Bika-tóra néző domboldalt és hozzá pár száz<br />
hektár földet, úgy döntött, először is szilárd<br />
gazdasági hátteret teremt a leendő falunak.<br />
A Galgafarm nevű biogazdaság alapítására<br />
és felfuttatására ráment tíz év, és az első házakat<br />
2006-ban kezdték el építeni a domboldalon.<br />
Ma hét család lakik ott, és további húsz<br />
vásárolt telket.<br />
A tiszta, egészséges élelmet a biogazdaság<br />
teremti elő, a tiszta vizet a gyógyforrásairól, halásztavairól<br />
ismert háborítatlan erdős táj adja.<br />
Az energiát egyelőre a villamos hálózatról veszik,<br />
de a falu hosszú távon ezen a téren is önellátóvá<br />
kíván válni – szélkerekek telepítésével.<br />
Az energiatakarékos, esztétikus házakat az alapítvány<br />
által írt helyi rendezési terv garantálja.<br />
Galga házai betonalapúak és faszerkezetűek,<br />
amelyekre két réteg vályogtéglát húznak fel –<br />
úgynevezett szendvicsszerkezetben –, a két<br />
réteg közti levegős részt pedig szalmával töltik<br />
ki. Ez a módszer jobb energiahatékonyságot<br />
eredményez, mint az úgynevezett passzívházak.<br />
Az építési szabályzatban az is benne van,<br />
hogy a leendő házaknak valamilyen módon<br />
magukon kell viselniük a magyar népi építészet<br />
jellegzetességeit.<br />
A negyedik és legfontosabb tényező,<br />
a segítő, szoros emberi közösség felépülését<br />
semmi sem garantálja. Ez akkor fogja elnyerni<br />
végleges formáját, ha a falu eléri teljes, tovább<br />
nem tágítható méretét, és mintegy ötven család<br />
fog benne lakni. Varga Géza elképzelései<br />
szerint az ötven család nagyjából kétszáz lakót<br />
fog jelenteni, amelynek fele fiatal vagy<br />
öreg, és a keresők száma mintegy száz. A falu<br />
élelmiszer-szükségletének fedezése húsz-huszonkét<br />
embernek ad munkát, a házépítésben,<br />
karbantartásban, különféle szakipari<br />
munkákban további húsz embert tudnak foglalkoztatni,<br />
s még vagy tizenöten dolgozhatnak<br />
az alapítványnál, az oktatási központban,<br />
a falubeli Gaia Hotelben, a turizmusban, vendéglátásban<br />
és más járulékos feladatkörökben.<br />
Ez 60–65 százalékos foglalkoztatottságot<br />
jelent, a többi embernek pedig a közösség segít<br />
munkát találni.<br />
Mindezek alapján azt hihetnénk, hogy<br />
Galgafarm maga a megvalósult álom, ám<br />
a valóság ennél természetesen árnyaltabb.<br />
A domboldal jelenleg egy giccses faszobrokkal<br />
teleszórt kopár építési terület, amelyen<br />
mindössze két ház áll készen – ezek ízlésesen<br />
népiesek, de ugyanez nem mondható el<br />
a félkész 16 lakásos társasházról, amelynek<br />
népies modora – tojásdad központi kupolájával<br />
– már túl van a jó ízlés határán. A lakáskeresők<br />
körében komoly érdeklődés<br />
mutatkozik a galgafarmi ingatlanok iránt, és<br />
félő, hogy – mivel innen fél óra alatt be lehet<br />
jutni Budapestre – valódi ökofalusi közösség<br />
helyett fővárosi ingázók népies jellegű lakóparkjává<br />
züllhet a település. <br />
•<br />
A vályog<br />
A vályog az emberiség egyik legősibb<br />
építőanyaga. Tiszta agyagból, szemcsés<br />
adalékból (homok) és rostos adalékból<br />
(szalma, pelyva, törek, nád) készül. Ezeket<br />
összekeverik, és téglaformába öntik, majd<br />
a napon kiszárítják – ezt a folyamatot hívják<br />
vályogvetésnek. Hazánkban a legutóbbi<br />
népszámlálás adatai szerint több mint<br />
700 ezer család él vályogházban, földfalú<br />
házban (többnyire a legszegényebbek). Az<br />
utóbbi időben azonban reneszánszát éli<br />
a vályog, és egyre gyakrabban alkalmazzák<br />
előnyös tulajdonságai – például olcsósága<br />
– miatt. Az alapanyagokért általában<br />
egyáltalán nem kell fizetni, csak munkaerő<br />
kell hozzá. Ennek megfelelően kicsi<br />
a beépített környezetterhelés, és ez rokonszenvessé<br />
teszi az ökológiai tudatossággal<br />
építkezők szemében. És ami még ennél is<br />
fontosabb: kifejezetten jó hőszigetelő, így<br />
a vályogházat télen kevésbé kell fűteni,<br />
nyáron kevésbé kell hűteni.<br />
2009. október
40 pontPONTpont.<br />
pontPONTpont.<br />
41<br />
Nem csak<br />
fehér és fekete<br />
42<br />
Új évad,<br />
új bemutatók<br />
44<br />
A Nyírség<br />
a mi Szaharánk<br />
46<br />
Ételhez a bort:<br />
párosítsunk<br />
48<br />
Grecsó Krisztián:<br />
Isten hozott<br />
2009. október
pontPONTpont.<br />
41<br />
Nem csak<br />
fehér és fekete<br />
szöveg: Somogyi Gábor<br />
Vélhetően sok művészetkedvelőnek<br />
cseng ismerősen a Romvári név, hiszen<br />
ki ne hallott volna Szabó István<br />
Oscar-díjas és a díjra jelölt filmjeinek<br />
neves díszlettervezőjéről, Romvári Józsefről<br />
vagy az elismert képzőművészről, Romvári<br />
Jánosról. Mostani beszélgetőpartnerem, Romvári<br />
Márton (33) festőművész pedig a család<br />
harmadik generációját képviseli.<br />
PONT: A Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>.<br />
jóvoltából szeptember 30-án újabb kiállítás<br />
kötődik majd a nevedhez.<br />
Romvári Márton: Nem gondolom, hogy<br />
olyan kiemelkedően sok kiállításom volt már,<br />
de biztosan vannak olyan kortársaim, akiknek<br />
kevesebb jött össze, ugyanakkor tudok a másik<br />
végletről is. Talán mázli is kell ehhez…<br />
PONT: Ha valaki beleszületik egy ilyen családba,<br />
törvényszerű, hogy művész lesz belőle<br />
R. M.: Tizenhárom éves koromig abban<br />
a hitben éltem, hogy sportoló leszek. Sporttagozatos<br />
általános iskolába jártam, vízipólóztam,<br />
úsztam. De természetesen a család hatása vitathatatlan,<br />
hiszen édesanyám is restaurátorként<br />
dolgozott a Néprajzi Múzeumban nagyjából<br />
harmincöt évig. Gyerekkoromtól kezdve állandóan<br />
az egyik megnyitóról a másikra jártunk,<br />
máskor apunak az installációit kellett összerakni<br />
– ez mindig olyan kollektív munka volt.<br />
PONT: Hogyan alakult ki a saját, ma jellemző<br />
stílusvilágod<br />
R. M.: Lassan. Még az egyetemről is úgy<br />
jöttem ki, hogy figuratív képeket festettem.<br />
Azonban a figuratív képeken is voltak olyan jelek<br />
– így utólag persze mindig jobban látja az<br />
ember –, amelyek a síkra bontás, a rétegekből<br />
való képzés igényét mutatták nálam. A tér és sík<br />
problémájának kollázsjátékként való megközelítése<br />
már akkor is nagyon jellemző volt rám.<br />
PONT: Később, a Képzőművészeti Egyetemen,<br />
hagytak-e élni a tanáraid<br />
R. M.: Nagyon is. Én jobban megkínoztam<br />
volna magamat.<br />
PONT: Tanítottál gimnáziumban, szakköröket<br />
szerveztél, most pedig öt magántanítványod<br />
van. Hova helyeznéd magad a tanítványaid<br />
között<br />
R. M.: Önfejű, csökönyös vagyok, a feltétel<br />
nélküli elfogadás soha nem volt jellemző<br />
rám. Nem mondhatom azt, hogy független<br />
vagyok a kritikától, mert ez nem volna igaz.<br />
Minden jó kritikában van igazság. Feltéve, ha<br />
a kritikus is figyelembe veszi azt az irányt,<br />
amelyik valóban az enyém. A folyamatos<br />
úton levés talán a legfontosabb segítség egy<br />
művésznek.<br />
PONT: Azt mondják rólad, hogy szeretsz<br />
rombolni és újraépíteni, miközben folyamatosan<br />
analizálsz.<br />
R. M.: Tény, hogy nagyon szeretem újraértelmezni<br />
a témát. Ha valamire rátalálok, nem<br />
nagyon elégszem meg az elsődleges dolgokkal,<br />
hanem próbálom széthúzni, szétszedni<br />
a témát. Az utóbbi időben – ez lesz a kiállítás<br />
témája is – a víz érdekel. Ami nagyon nehéz,<br />
mert nem a hagyományos értelemben akarom<br />
a vizet megfesteni. Inkább a tulajdonságait<br />
szeretném visszahozni, és ez a törekvésem<br />
nagyon összevág azzal, hogy ha rátalálok valamire,<br />
ami tetszik, tehát hatással van rám, akkor<br />
elraktározom, és biztosan újra előhúzom.<br />
PONT: Valahol azt vallottad, hogy se személyeket,<br />
se tájképeket nem akarsz vászonra<br />
vinni, csak színeket.<br />
R. M.: Akármire ránézek – akár csak egy<br />
foltra –, az olyan, mintha megszemélyesítene<br />
valakit. Biztos, hogy valamihez kötöm.<br />
Engem inkább a mozgás, a dinamika, az<br />
erőhangsúlyok ritmikája érdekel. Aztán van,<br />
amikor hangsúlyt váltok. Most jól láthatóan<br />
lemondtam egy picit a színről a tónusok és<br />
foltok dinamikája miatt. De egyébként soha<br />
semmi sincs, ami csak fehér és fekete…<br />
PONT: A feleséged drámapedagógus. Miként<br />
él együtt egy csapatjátékos és egy magányos<br />
művész<br />
R. M.: Nagyon jól megértjük egymást,<br />
sőt irigylem a színházasokat, amiért egy csapatban<br />
tudnak együtt élni, dolgozni. Tetszik,<br />
azonban mégsem nekem való. Valahogy mindig<br />
az önfejűségem győz. A fociban tudok<br />
csapatjátékos lenni, ám azt hiszem, a művészetem<br />
önzőbb ennél. <br />
•<br />
Romvári Márton<br />
2009. október
42 pontPONTpont.<br />
Új évad,<br />
új bemutatók<br />
Monty Python<br />
A csoportot 1969-ben alapította öt brit<br />
író-színész, Graham Chapman, John<br />
Cleese, Eric Idle, Terry Jones és Michael<br />
Palin, valamint egy amerikai animátor,<br />
Terry Gilliam. 2005-ben a Humoristák<br />
humoristája szavazáson a szakmabeliek<br />
a csoport három tagját is beválasztották<br />
minden idők ötven legjobb humoristája<br />
közé. A Python-jelenség sokkal több,<br />
mint műsoruk, a 45 részes Monty Python<br />
Repülő Cirkusza: turnék, négy film, több<br />
album, egy musical, számos könyv és számítógépes<br />
játék kötődik hozzájuk.<br />
A Monty Python név eredetére több<br />
magyarázat is létezik. Az egyik szerint<br />
a Monty gúnnyal vegyes tisztelgés<br />
Bernard Law Montgomery tábornok<br />
előtt. A tagok úgy gondolták, hogy „sikamlós<br />
hangzású” vezetéknév kellene<br />
mellé, ezért döntöttek a Python mellett.<br />
(Az 1980-as évek elején Ausztráliában felfedeztek<br />
egy új kígyófajt, amelynek latin<br />
neve Montypythonsidesriversleighens<br />
Pityerszer is.) Más alkalommal (szalafő) Idle azt nyilatkozta,<br />
hogy Monty egy ismerős fickó volt, aki<br />
mindig a kedvenc pubjában ivott, s a betérő<br />
emberek gyakran megkérdezték<br />
a csapostól: Monty járt már itt Így Idle<br />
gyorsan megjegyezte a nevet. Egy harmadik<br />
változat szerint P. G. Wodehouse<br />
regényeinek szereplője, Monty Bodkin<br />
ihlette a nevet.<br />
szöveg: Bulyovszky Csilla<br />
Az egyik jó dolog az ősz beköszöntében<br />
az, hogy Thália újra kegyeibe<br />
fogad bennünket, s a borongós hónapokban<br />
lelkesen hódolhatunk<br />
művészetének. Válogatásunkban az október–<br />
novemberi budapesti premierek közül szemezgetünk.<br />
Pythoneszk a Madáchban<br />
A Madách Színház az abszurd humor kedvelőit<br />
örvendezteti meg bemutatójával: Szirtes<br />
Tamás rendezésében állítják színpadra<br />
a Spamalot című musicalt, amelynek alapja<br />
a Monty Python kultuszfilmje, az 1975-ben<br />
bemutatott Gyalog-galopp. A Madách Színház<br />
önálló rendezésben, jelmezben és koreográfiával<br />
viszi színre a világsikerű musicalt, amelynek<br />
ősbemutatója 2005 márciusában volt<br />
a New York-i Shubert Színházban. Artúr király<br />
és a kerekasztal lovagjainak a Szent Grál felkutatása<br />
során átélt abszurd kalandjait 14 kategóriában<br />
jelölték Tony-díjra, s végül a Spamalot<br />
elnyerte a legjobb musical, a legjobb főszereplő<br />
és a legjobb musicalrendező díját. A magyar<br />
szereplőgárda játéka, az újfajta rendezői és<br />
szcenikai megoldások egyaránt hozzájárulnak<br />
a szürreális humorban pythoneszknek<br />
nevezett stílus hű tolmácsolásához.<br />
Premierdömping a Merlinben<br />
Októberre igazi különlegességet tartogat<br />
a Merlin Színház: a Japán–Magyar Barátság<br />
Évad keretében 28-án és 29-én Yoko Nishi ad<br />
koncertet kotón. A kotó eredetileg császárfából,<br />
azaz kirifából készült, földön fekvő, tradicionális<br />
japán pengetős hangszer, amely<br />
180 centiméter hosszú. Napjainkban a kotót<br />
– elegáns hangzásának, sokféle hangolási lehetőségének<br />
és az ebből adódó rendkívüli<br />
alkalmazkodóképességének köszönhetően<br />
– nyugati hangszerekkel együtt is gyakran<br />
megszólaltatják. Yoko Nishi repertoárjában<br />
ugyanúgy fellelhetők a tradicionális japán<br />
darabok, mint John Cage és Yuji Takahashi<br />
kortárs művei, de gyakran dolgozik nyugati<br />
Yoko Nishi<br />
hangszerekkel is, valamint DJ-kkel, költőkkel<br />
és művészekkel közösen.<br />
Novemberben „premierdömping” lesz<br />
a Merlinben. A bemutatók sorába tartozik<br />
A puskaporos hordó című mű (Dejan<br />
Dukovski), Simon Stephens Pornography<br />
című darabja, amelyet angolul adnak elő, valamint<br />
a Hólyagcirkusz Társulat tolmácsolásában<br />
a Kant a tengeren című produkció.<br />
„Pánik” a Nemzetiben<br />
A Nemzeti Színházban az Alföldi Róbert rendezte<br />
Bánk bán – junior előadással elsősorban<br />
a fiatalok érdeklődését és kíváncsiságát<br />
kívánják felkelteni Katona József remekműve<br />
iránt. A Szentendrei Teátrummal közös produkcióban<br />
a színház legifjabb színészei az<br />
általuk kiválasztott jeleneteket a maguk értelmezésében<br />
tolmácsolják, s az előadás akusztikus<br />
világát is ők teremtik meg: énekelnek,<br />
zenélnek.<br />
Ugyancsak az őszi premierek sorát gyarapítja<br />
Mika Myllyaho, az egyik legsikeresebb<br />
mai finn drámaíró és rendező 2005-ben írt Pánik<br />
című színdarabja. Alcíme: Férfiak a teljes<br />
idegösszeomlás szélén, s három, látszólag sikeres<br />
férfiról szól, akik képtelenek megbirkózni<br />
azzal a ténnyel, hogy elmúltak harmincévesek.<br />
A fekete komédiát Rába Roland rendezi.<br />
Operaház: ünnepi évad<br />
Szeptemberben ünnepelte megnyitásának<br />
125. évfordulóját az Állami Operaház. Az ünnepi<br />
évad igazi csemegéje Bartók örök érvényű<br />
zenedrámája, A kékszakállú herceg vára.<br />
A mű teljesen újszerűen, egy estén kétszer<br />
hangzik fel a két szereplő, azaz a férfi és a nő<br />
2009. október
pontPONTpont.<br />
43<br />
A tánc hívei sem maradnak program nélkül<br />
a Merlinben: november 25-én és 26-án a Carneval<br />
című előadás keretében a Közép-Európa<br />
Táncszínház művészei jelenítik meg a Duda<br />
Éva Harangozó-díjas koreográfus által<br />
megálmodott mozdulatokat.<br />
Fotó: Szilágyi Lóránd<br />
A Bánk bán – junior<br />
előadás<br />
szemszögéből. Az előadást – Fischer Ádám<br />
ötletét megvalósítva – Hartmut Schörghofer<br />
német rendező állítja színpadra. Az Operaház<br />
zenekarát Fischer Ádám vezényli, aki<br />
így ajánlja a művet: „A néző számára olyan<br />
lesz, mint amikor egy könyvet rögtön újraolvasunk:<br />
új részleteket veszünk észre, új oldalról<br />
éljük át a történetet, jobban megismerjük<br />
a művet. Az élmény olyan legyen, mint<br />
a térlátás: fél szemmel nézve a világ lapos,<br />
egysíkú, a két szem által közvetített, kicsit<br />
eltérő kép ötvözete teszi plasztikussá a világot.<br />
A mi két előadásunk is csak így, együtt<br />
előadva kap értelmet. A Kékszakállú a párkapcsolatok<br />
operája. Ebből értelemszerűen<br />
következik, hogy nincs egyetlen érvényes<br />
igazsága, itt különféle igazságok ütköznek<br />
egymással. E kettős előadás az előadónak lehetőséget<br />
ad arra is, hogy saját művészi kétségeit,<br />
a művészeti kérdésekre adható különböző<br />
válaszait is az előadás részévé tehesse.<br />
Annyit elárulhatunk, hogy gondolatébresztő<br />
előadást szeretnénk. Ha az előadásról kijövő<br />
nézők saját életükön, érzésvilágukon és párkapcsolatukon<br />
is elgondolkodnak, akkor elértük<br />
a célunkat.”<br />
Klasszikusok újratöltve<br />
Radikális musical a műfaji meghatározása<br />
a Pesti Színház egyik októberi újdonságának.<br />
A nő vágya Émile Zola Hölgyek Öröme című<br />
regényének motívumai alapján, egy cseh alkotócsoport<br />
összehangolt munkája nyomán<br />
készült, s a fiatal rendezőnő, Lucie Malkova<br />
állítja színpadra. Az előadás látvány- és mozgásvilága<br />
különleges, muzsikája a legkülönfélébb<br />
népszerű zenei stílusokat vegyíti, s egy<br />
ártatlan vidéki lány öntudatra ébredésének<br />
történetét meséli el Párizsban, a szerelem és<br />
a divat fővárosában.<br />
Cselszövés, szerelem, a húszas évek hangulata,<br />
a liberalizmus első szelei. Miként lehet<br />
belelátni egy hercegkisasszony lelkébe Mi történik,<br />
ha egy arisztokratát megérint egy igazi<br />
emberi érzés Működhet-e a szerelem ebben<br />
a közegben Ezekre a kérdésekre keresi a választ<br />
Molnár Ferenc A hattyú című darabban,<br />
amelyet az Új Színház művészeinek előadásában<br />
és Szinetár Miklós rendezésében nézhetünk<br />
meg. „Csupa gyönyörűség ez a hibátlan<br />
mestermunka, amelyen sem hézagot, sem foltot<br />
nem találni. Nem pontosan az élet, mert annál<br />
sokkal színesebb, olyan, amilyen csak mese<br />
tud lenni. […] Íme, mese a hattyúról, akinek<br />
a szárazon elvész a varázsa, és kiderül rokonsága<br />
a libával. Élet, és mégis mese – írta Losonczy<br />
Zoltán a Nyugat 1921. évi 2. számában.<br />
Folytatódik a Shakespeare-sorozat a Vígszínházban:<br />
az Othello minden idők legnagyszerűbb<br />
féltékenységi drámája, emellett fontos<br />
társadalmi problémákat is felvet, például<br />
a rasszizmus, a nőgyűlölet, az erőszak, a katonai<br />
hatalom kérdését. Az Eszenyi Enikő által<br />
rendezett mű ebben a tekintetben mai történet<br />
is, fontos tehát, hogy Shakespeare gondolatai<br />
mai nyelven, érthetően és élvezhetően<br />
szólaljanak meg, éppen ezért a drámát Márton<br />
László író új fordításában ismerheti meg<br />
a közönség. A modernitást tükrözik a jelmezek<br />
is, amelyeket a Képzőművészeti Egyetemmel<br />
közös, meghívásos pályázat alapján fiatal<br />
képzőművészek terveznek. <br />
•<br />
2009. október
44 pontPONTpont.<br />
A Nyírség<br />
tisza-parti csendélet<br />
a mi Szaharánk<br />
szöveg: Bart Dániel<br />
Nyíregyháza<br />
Vannak tájak, amelyeknek szépsége<br />
azonnal leveszi a lábáról az oda lá togatót<br />
– mint az Őrség vagy a Balaton -<br />
felvidék –, és vannak tájak, amelyeket<br />
meg kell ismerni, meg kell tanulni, hogy felfogjuk<br />
a lényegüket, és csak ha már megbarátkoztunk<br />
velük, akkor válnak széppé a szemünkben.<br />
A Nyírség is ilyen. Elsőre nem valami<br />
barátságos vidék: kilométeres homokdűnék,<br />
futóhomok, löszhomok, bozótos és helyenként<br />
kusza facsoportok – akác és egy kevés<br />
nyír –, víz meg sehol. A puritán külső azonban<br />
különleges titkokat rejt, amelyek csak a figyelmes<br />
szemlélő számára tárulnak fel.<br />
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb<br />
tájegysége „Nyír” néven élt az itteniek<br />
nyel vében. A Nyírség a legáltalánosabb<br />
meghatározás szerint nagy kiterjedésű homokvidék<br />
a Tiszántúl északi részén. Északról<br />
a Tisza, nyugatról a Hortobágy és a Hajdúság,<br />
délről a Sárrét, keletről az Ér, illetve<br />
az Érmellék és az Ecsedi-láp, a Kraszna és<br />
a Tisza határolja. Ezek a folyók valaha átszelték<br />
a Nyírséget, és a hordalékukkal feltöltötték<br />
a síkságot, ám valamikor e földtörténeti<br />
korszak hajnalán ez a földdarab megemelkedett,<br />
illetve a környezete lesüllyedt, ő meg<br />
fent ragadt, így ez a hatalmas hordalékkúp<br />
folyóvíz nélkül maradt. A Nyírnek csak a homokbuckák<br />
között megbúvó úgynevezett<br />
tocsogók maradtak, amelyeket nyírvíznek is<br />
neveznek, ám ezeket mára jórészt feltöltötték.<br />
A Nyírségben található az Alföld legmagasabb<br />
pontja, a Hoportyó, mely a maga 183<br />
méteres magasságával inkább csak a környék<br />
lapályosságát hangsúlyozza.<br />
A Nyírség fontosabb városai, Nyírbátor,<br />
Baktalórántháza és a megye székhelye, Nyíregyháza<br />
régi középkori eredetű mezővárosok,<br />
de komolyabb fejlődésnek csak a 18. században<br />
indultak. Nyíregyháza a maga 117 ezer<br />
lakosával ma a környék gazdasági és szellemi<br />
központja. A Nyírség főútvonalai már a történelem<br />
előtt is fontos útvonalak voltak (ma<br />
három országot kötnek össze: Szlovákiát, Ukrajnát<br />
és Romániát), de az utakon túl a Nyírség<br />
igencsak vad vidék volt egészen a közelmúltig.<br />
Valami vadság<br />
Ez a betöretlen vadság az, ami sok hazafi szemében<br />
a Nyírséget az ősi magyar minőség<br />
jelképévé avatta. Nyíregyháza híres szülötte,<br />
Krúdy Gyula például így ír erről: „Szegény<br />
Nyírség, vajon felépítik-e ledöntött házikóidat,<br />
hol századok homokján, jövő-menő ezüst<br />
nyírfák alatt, szinte ázsiai tüzű napsugárban,<br />
az első foglalásból maradott földeken az ősmagyarok<br />
ivadékai születtek, szokásokat és<br />
hagyományokat tiszteltek, csak magyarul tudtak,<br />
felhőjük a Tisza vizéből keletkezett, szelük<br />
a határszéli szorosok felől fújt, amely az ősök<br />
lovainak fejét e tájra irányította, és az ekevas<br />
nyomán olykor kifordult a domboldalból egy<br />
napkeleti főúr sarkantyúja vagy kardja... Bolondos,<br />
zizegő, fáradhatatlan nyíri szél, amely az<br />
ezüst-fákat, makkos tölgyeket, rezgő nyárfákat,<br />
jószagú akácokat, barnaszemű nőket, méltóságos<br />
férfiakat, búskomoly nádasokat, hallgatag<br />
morotvákat nótázni tanítod… A Nyírség Ma-<br />
2009. október
pontPONTpont.<br />
45<br />
gyarország legszebb tája. Mintha a levegőnek,<br />
a homoknak, a szélnek, a víznek, a legelőnek<br />
volna itt olyan varázsa, hogy vadmagyarrá lesz<br />
az is, akinek az apja még nem tudott magyarul.<br />
Daliás zsidók és selyemruhás szlávok vére<br />
keveredett a honfoglalók vérével. Muzsikus<br />
cigányok régi nótákat játszanak az ablak alatt,<br />
míg a csecsemő a világra jön. Fűben, fában,<br />
falevélben az elmúlt szép, régi magyar világ;<br />
a kenyérnek illata, a víznek folyása, a hosszú<br />
őszi esőnek kopogása, a télnek jószaga, a falusi<br />
harangok hangja: az apákra, az ősökre emlékeztet,<br />
akiknek hagyományait szent tiszteletben<br />
tartják e tájon.”<br />
Érdekes, hogy a magyar tudományos<br />
földrajz megalapítója, Hunfalvy János az<br />
1860-as évekből egészen másképp értékeli<br />
a Nyírség jellegzetes varázsát: „A hullámos<br />
magaslatokat helyenként gyér erdőfoltok<br />
vagy silány cserjék fedik, de a vidék mindenütt<br />
megtartja rideg, untató egyformaságát.<br />
Valóban, hazánkban alig van kietlenebb táj,<br />
mint a Nyírség nagy része.”<br />
Pedig a nyírségiek sokat dolgoztak rajta,<br />
hogy kopár dombjaikat termőre fordítsák.<br />
A korábban domináló nyírfák helyére akácokat<br />
ültettek, hogy megfogják a talajt, mivel<br />
a nedvességszegény talajon nem hullámoznak<br />
a gabonatáblák, inkább gyümölcsfák,<br />
veteményesek jelentik a mezőgazdaságot. Híresek<br />
a szabolcsi almák, és kiterjedt dohányültetvények<br />
is vannak errefelé.<br />
A Rippel Fa harangtorony fivérek nyÍrbátorban<br />
a Kékszalagon<br />
a Bátorligeti Ősláp<br />
a Máriapócsi templom<br />
Látnivalók<br />
A Nyírségben a turista is sok érdekességet talál.<br />
A környék dúskál a néprajzi emlékekben,<br />
és ennek megfelelően kiemelkedően fontosak<br />
a skanzenek és a falusi turizmus, de történeti<br />
műemlékekből sincs hiány.<br />
Noha a „zabolchi” seregek a magyar királyok<br />
háborúiban mindig az első sorban<br />
lovagoltak, a Nyírség nagy történelmi pillanata<br />
a 18. század elején következett el, amikor<br />
itt, a Tisza felső folyásánál vártak a szatmári<br />
felkelők két hónapot a késlekedő Rákóczira.<br />
A szabadságharc emlékeit a vajai reneszánsz<br />
várkastélyban berendezett múzeum őrzi, és<br />
itt szólaltatják meg a „kurucok hangszerét” is<br />
a tárogatófesztivál keretében. A neves kuruc<br />
generális, Vay Ádám obeliszkjét és a kuruc<br />
talpasok szobrát is a kastély közelében találjuk.<br />
A kastély parkja remek sétalehetőséget<br />
kínál, ám aki valamivel nagyobb erdőre vágyik,<br />
az meglátogathatja Baktalórántházát és<br />
ott a Nyírség legnagyobb kiterjedésű erdejét,<br />
a Baktai-erdőt.<br />
A Nyírség legismertebb turisztikai célpontja<br />
vitathatatlanul a Báthori család ősi<br />
fészke, Nyírbátor, ahol a református templom<br />
és a fa harangtorony, a minorita templom<br />
a Krucsay-oltárral és a Báthori István<br />
Múzeum egyaránt kihagyhatatlan az erre<br />
járók számára.<br />
Talán nem kell bemutatni az ország<br />
egyik spirituális központját, Máriapócsot.<br />
A bazilikarangú kegytemplomba százezrek<br />
zarándokolnak el minden évben, sőt járt<br />
itt II. János Pál pápa is. A kegyhely gazdag<br />
múltjának emlékei a Bazilita Gyűjteményben<br />
várják a látogatókat.<br />
S ha valaki ellátogat a Nyírségbe, nem mehet<br />
el szó nélkül a természet zordon szépsége<br />
mellett sem. Itt található a lélegzetelállító Bátorligeti<br />
Ősláp. Az 53 hektáros terület a hajdani<br />
nyírségi lápvilág utolsó maradványa, fennmaradását<br />
a kedvező mikroklíma tette lehetővé.<br />
Természettudományi szempontból Magyarország<br />
egyik legértékesebb területe, ezért csak<br />
előzetes engedéllyel, kísérővel és kijelölt tanösvényeken<br />
járható be. Az ősláp a jégkorszak<br />
előtti és az azt követő időkből eredő páratlan<br />
élővilággal rendelkezik, s a különleges mikroklímának<br />
köszönhetően hihetetlen gazdagságú<br />
növény- és állatvilág maradt itt fenn. <br />
•<br />
2009. október
46 pontPONTpont.<br />
Ételhez a bort:<br />
szöveg: Ted Aprajev<br />
párosítsunk<br />
Néha<br />
a szabályok<br />
megszegése hoz<br />
eredményt.<br />
Első hír: Vinous néven új iPhoneszolgáltatás<br />
indult, amely az ételek és<br />
a borok párosítását teszi könnyebbé<br />
a felhasználóknak, vagyis segít kiválasztani<br />
a megadott borhoz a megfelelő ételt,<br />
vagy épp fordítva. A telefon ezenkívül egy<br />
hatlépcsős eligazító szabályzattal is szolgál<br />
arról, hogy miként választható ki az adott ételhez<br />
leginkább illő bor.<br />
Második hír: az olasz<br />
pénzintézetek, bankok<br />
azt fontolgatják, hogy<br />
kölcsöneik fedezetéül<br />
– a kiemelkedő<br />
minőségű sonkák<br />
mellett – ezután<br />
boro kat is elfo gadhatóvá<br />
tesznek.<br />
Az ötletgazda<br />
Gianni Zonin, a Banca Popolare di Vicenza<br />
elnöke, aki egyben bortermelő is (a Zonin<br />
néven ismert bor gazdája). Az olasz Credito<br />
Emiliano bank az általa nyújtott kölcsönök<br />
fedezetéül már régóta elfogad és tárol immár<br />
több százezer malomkőnyi parmezán<br />
sajtot, amelyek egyenként 300 eurót érnek,<br />
és az idő múlásával csak nő az értékük, de<br />
ez ma még csak üdítő kivétel. Általános gyakorlattá<br />
most válhat igazán. Amióta a bank<br />
az adós bedőlése esetén jogosult eladni<br />
a sajtokat és a sonkákat, aránylag kedvező<br />
hitelkonstrukciókat tud ajánlani ügyfeleinek,<br />
hiszen a tízkilós prosciuttókat több<br />
száz euróért lehet értékesíteni, ha ellenőrzött<br />
feltételek között érlelődnek. Ugyanez<br />
érvényes a híres Brunello di Montalcino vörösborra,<br />
amelyet szintén több száz euróra<br />
becsülnek palackonként.<br />
Aznak apropóján, hogy immár a telefon<br />
is gasztronómiai segédeszközzé nemesült,<br />
s hogy már a bankok is a rafinált párosítások<br />
híveivé váltak, tekintsük át az ételek és<br />
borok párosításának főbb szabályait abban<br />
a reményben, hogy használható szabálygyűjteményt<br />
adunk közre. Az ételek és italok párosítása<br />
nagyon szubjektív, épp ezért nem<br />
egyértelműen meghatározható, hogy mihez<br />
mit kell inni. A régi szabályok, miszerint<br />
a vörösborok a vörös húsokhoz, a fehérborok<br />
pedig a fehér húsokhoz, szárnyasokhoz<br />
és halakhoz illenek, nem veszik figyelembe<br />
a mai gasztronómia komplex – mondhatni,<br />
multietnikus – mivoltát és az ízesítés szubtilis<br />
finomságokra is kiterjedő gyakorlatát. Változást<br />
hozott az is, hogy a megfelelő borok kínálata<br />
mára sokkal nagyobb lett, s ezek a korábbiaknál<br />
könnyebben hozzáférhetők.<br />
2009. október
pontPONTpont.<br />
47<br />
Személyre szabott szabályok<br />
Mára a dogmatikus szabályok átalakultak, és<br />
a bor-étel párosításban több teret kapott a kísérletező<br />
kedv és a személyes ízlés. A borok<br />
kipróbálásának és az ízek tanulmányozásának<br />
legjobb módja a borkóstolás. Ezután bátran<br />
párosíthatjuk a nekünk tetsző bort azzal<br />
az étellel, amelyet a legjobban kedvelünk, és<br />
feltehetően nem fogunk nagyot tévedni.<br />
Mindenesetre érdemes néhány alapvető<br />
szabályt figyelembe venni, hogy alkalomadtán<br />
megszeghessük azokat. Néha éppen<br />
a szigorú szabály figyelmen kívül hagyása<br />
hozza meg a kívánt hatást, akár egészen sajátos,<br />
már-már művészi magasságokat is elérve.<br />
A konvenciók biztos ismerete nélkül azonban<br />
nehéz eltávolodni azoktól, tehát érdemes<br />
figyelmet fordítani arra, hogy a javasolt<br />
párosítás mitől is működik, melyek a jellemzői.<br />
Az ételek és borok párosításkor a cél és<br />
a legfőbb szempont az, hogy létrejöjjön kiegyensúlyozott<br />
szinergiájuk. A bor nem uralkodhat<br />
el az ételen, de az étel sem nyomhatja<br />
el a bort. Ha ugyanis magában isszuk a bor,<br />
más ízeket érzünk, mint ha étel kíséretében<br />
innánk, mert a bor a fűszerekhez hasonlóan<br />
működik. A savak, a tannin és a cukor kölcsönhatásba<br />
lépnek az étellel, és összetett,<br />
rétegzett ízhatást érnek el.<br />
Jótanácsok<br />
Az egyes bortípusok fogyasztása az alábbi<br />
hőmérsékleten ajánlott:<br />
• Pezsgő és aperitifborok: 6–8 °C<br />
• Száraz fehérborok: 8–10 °C<br />
• Aromás és félédes fehérborok: 9–11 °C<br />
• Rozéborok: 9–11 °C<br />
• Késői szüretelésű vagy töppedt<br />
szőlőből készült borok: 11–12 °C<br />
• Somlói és badacsonyi óborok: 12–14 °C<br />
• Desszertborok: 12–14 °C<br />
• Fiatal vörösborok: 13–15 °C<br />
• Középnehéz vörösborok: 12–16 °C<br />
• Nehéz vörösborok, óborok: 16–19 °C<br />
Ez a táblázat az ajánlott hőmérsékletekről<br />
azért fontos, mert a fentiekben<br />
megadott ízkombinációk és szinergiák<br />
az adott hőmérsékleteken érvényesülnek<br />
a legtökéletesebben.<br />
Az ételek ízét fokozhatjuk. A megfelelő<br />
kombináció kihozza az étel rejtett finomságait,<br />
fokozza az ízeket, és egyedi<br />
ízkombinációkat hozhat létre mind a bor,<br />
mind az étel tekintetében.<br />
Emlékezetes párosítás akkor jön létre,<br />
ha hasonlóságok alapján történik, vagy ha<br />
erőteljes kontrasztok alakulnak ki a zamat,<br />
a test, a textúra, az intenzitás és az íz viszonylatában.<br />
•<br />
A borok és ételek párosításának tíz szabálya<br />
1. Ha ajándékba viszünk bort egy vacsorára, nem kell aggódnunk, hogy illik-e az ételhez,<br />
hacsak nem kifejezett felkérést és elégséges információt kaptunk a vacsora menüjén<br />
szereplő ételekről. Egyébként elég egy jó minőségű palack bor. Persze jobbfajta<br />
bor dukál egy sokfogásos, szofisztikált vacsorapartihoz, mint egy hamburgeres, sült<br />
krumplis bulihoz.<br />
2. Ha egy étkezésen többféle bort is felszolgálunk, akkor inkább a könnyebb borokkal<br />
kezdjük, mielőtt kitöltjük a testesebbeket. A száraz bor előzze meg az édeset, hacsak<br />
nem egy édeskés ízesítésű előétel indítja az étkezést. Ebben az esetben az édeskés fogáshoz<br />
egy hasonlóan édeskés bor illik. Célszerű arra is ügyelni, hogy az alacsonyabb<br />
alkoholtartalmú boroktól haladjunk a magasabb alkoholtartalmúak felé.<br />
3. Érdemes kiegyensúlyozni az ízeket, zamatokat. A könnyű borokat könnyebb ételekhez<br />
adjuk, a testesebbeket inkább a nehezebb, tartalmasabb, ízgazdagabb, zsírosabb<br />
ételekhez.<br />
4. Vegyük figyelembe az ételek elkészítési módját. Lágyan ízesített – posírozott, gőzölt –<br />
ételekhez inkább a könnyedebb borok illenek. Az ízben gazdagabb – brezírozott (sütve<br />
párolt) grillezett, sült vagy szotírozott – ételeknél szabadabban válogathatunk. A bort<br />
a kísérő szószhoz, vagyis a fogás domináns ízéhez érdemes társítani.<br />
5. Igazítsuk össze az ízeket. Egy földközeli Pinot Noir jól illik a gombaleveshez, míg egy<br />
citrusosabb ízvilágú Sauvignon Blanc a halételekhez – ugyanabból az okból, amiért<br />
a citrom is jól kíséri azokat.<br />
6. Egyensúlyozzuk ki az édes ízeket, de legyünk óvatosak az olyan párosításokkal,<br />
amelyeknél az étel édesebb, mint a bor – bár sokaknak ellenállhatatlan a csokoládé<br />
Cabernet Sauvignonnal. Az sem szokatlan azonban, hogy jó minőségű barna sört isznak<br />
ilyenkor.<br />
7. Figyeljünk az ellentétes párosításokra. Nagyon csípős, pikáns ételek – thai fogások vagy<br />
currys, paprikás ételek – gyakran jobban működnek édes desszertborokkal. Az ellentétes<br />
ízek képesek hangsúlyosabban kihozni a másikat, „tiszta” állapotokat teremteni az<br />
ízlelő felületeken.<br />
8. Földrajzi párosítások is léteznek. Azonos régióból származó ételeket célszerű a régió<br />
jellemző boraival fogyasztani. Sokszor észrevehető, hogy természetes affinitásuk van<br />
egymáshoz.<br />
9. A borok és sajtok párosítása szintén nagyon fontos. Gyakori, hogy a legjobb borokat az<br />
étkezés végére, a sajtokhoz tartogatják. A vörösbor a puha és az erősebb, keményebb<br />
sajtokhoz egyaránt megy, míg az érett és intenzív ízesítésűekhez az édesebb borok paszszolnak.<br />
A kecskesajthoz a száraz fehérborok illenek, míg a lágyabb sajtok a gyümölcsösebb<br />
ízvilágú borokkal kedvelik egymást. A puha sajtok, mint a camembert és a brie, ha<br />
nem túl érettek, szinte bármilyen vörösborral összehozhatók, beleértve a zinfandelt és<br />
a vörös burgundit is.<br />
10. Az ételek tudatos ízesítése elősegíti a megfelelő bor kiválasztását. Egy étel édessége<br />
kiemeli a mellé adott borban fellelhető kesernyés ízt és a benne lévő, szájpadlást öszszehúzó<br />
erőt, szárazabb érzetet kölcsönöz neki, ízleléskor határozottabbá és kevésbé<br />
gyümölcsössé téve azt. Az ételben található magasabb savasság csökkenti a borban<br />
lévő savasságot, gazdagabb ízvilágot ad neki, és lágyabba teszi azt. Az édes bor pedig<br />
még édesebbnek tetszik.<br />
2009. október
48 pontPONTpont.<br />
Grecsó Krisztián:<br />
Isten hozott<br />
könyv ajánló: Kiss Judit Ágnes<br />
2009. október<br />
Amíg Grecsó Krisztián legutóbbi könyvét,<br />
a Tánciskolát már a megjelenés<br />
hetében elolvastam, addig korábbi<br />
regénye, a 2005-ben megjelent Isten<br />
hozott csak most a napokban, egészen véletlenül<br />
került a kezembe. Hogy mégis írok róla,<br />
az annak az erős atmoszférának köszönhető,<br />
amely miatt szinte megállás nélkül olvastam el,<br />
mintha valaki végigkergetett volna a lapokon.<br />
Az sem volna meglepő, ha valóban valamiféle<br />
misztikus hajsza áldozatává lettem<br />
volna, a könyvben ugyanis egymást érik<br />
a csodák, sőt voltaképpen az egész egy irreális<br />
világban: egy Sáraság nevű alföldi faluban<br />
játszódik. Mitől lehet misztikus egy poros, félsivatagos,<br />
sosem létezett, mégis a környező<br />
kitalált városokkal, Tótvárossal és Feketevárossal<br />
együtt beazonosítható lapályos magyar<br />
község Csak az ott élőknek az, akik rendszeresen<br />
álmodnak Klein Edével, az igazságtalanul<br />
meghurcolt, gyilkossággal vádolt zsidóval,<br />
akik látják a gazdátlan árnyékokat, amelyekhez<br />
vagy nem tartozik test, vagy valaki más<br />
testéhez kapcsolódnak, amelyeket a vidékiek<br />
nem vesznek észre.<br />
Az igazi sáraságiakat az idegenek számára<br />
ismeretlen folyamatos szomjúság gyötri, minden<br />
reggel félálomban összefüggéstelen szavak<br />
csúsznak ki a szájukon, közülük többen<br />
szellemekkel beszélgetnek, sőt Pannika néni,<br />
a zsidókat bújtató gépírónő a diktált hangulatjelentés<br />
helyett önkívületi állapotban egész<br />
más szöveget ír le, amiből a falubeliek saját<br />
haláluk időpontját vélik kiolvasni.<br />
Ez után a napló után nyomoz a regény<br />
narrátor-főhőse, Gallér Gergely tizenéves<br />
gimnazista is, aki úgy érzi, a falunak egy közös<br />
sorsa van, éppúgy kiválasztottak, mint<br />
az Örökkévaló ószövetségi népe, a belőle<br />
származó, ártatlanul üldözött Klein Ede, mint<br />
a szenvedésre predesztinált Jób.<br />
Sáraság történelme hiába része a nyolcvanas–kilencvenes<br />
évek Magyarországának,<br />
mintha csak a saját, megszentelt idejében<br />
mozogna: a lakosok közül sokan abban sem<br />
biztosak, hogy a főváros Budapest, nem hallottak<br />
a párt első titkáráról, Kádár Jánosról,<br />
a politikai áramlatok csak külső erőszak<br />
formájában jutnak el hozzájuk. A megyei<br />
pártbizottság is nyomoz Pannika néni irománya<br />
után, parancsuk nyomán a plébános<br />
már csupán halkan, civilben áldja meg a kenyeret<br />
augusztus 20-án, Bandi bácsi pedig<br />
véletlenül az Új köztemető csalános-gazos<br />
301-es parcellájában akarja elrejteni a tévedésből<br />
két héttel hamarabb a városba hozott<br />
művirág koszorút, és csak a napokig tartó<br />
Grecsó Krisztián<br />
Grecsó Krisztián 1976-ban született Szegváron.<br />
A békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor<br />
Főiskola után a szegedi József Attila<br />
Tudományegyetem magyar szakán diplomázott.<br />
2001-től 2006-ig a Bárka szerkesztője.<br />
Az író jelenleg a Nők Lapja vezető<br />
szerkesztője, a Szépírók Társaságának alelnöke.<br />
Első sikerét a Pletykaanyu című<br />
novelláskötetével aratta 2001-ben, majd<br />
2005-ben megjelent az Isten hozott című<br />
regénye, amelyet több nyelvre is lefordítottak.<br />
A Tánciskola című regénye 2008-<br />
ban került a könyvesboltokba.<br />
vallatás döbbenti rá, kiket koszorúzott meg<br />
öntudatlanul.<br />
A történetek néha a külvilágot is megbolygatják:<br />
hogyan lehet három orvosilag<br />
bizonyítottan általa nemzett fia egy orvosilag<br />
bizonyítottan steril férfinak Ki akasztja fel<br />
egyszerre a falu összes kutyáját, és hogyan<br />
születnek egyszerre az elpusztult kutyákra<br />
hasonlító kölykök A kívülálló orvosok és<br />
rendőrök egyaránt tehetetlenek.<br />
Ahhoz, hogy a főhős a végére járjon a fölbukkanó<br />
kérdéseknek és a fölmerülő borzalmaknak<br />
(a falu legszebb lányának szájában<br />
petárda robban, a gimnáziumi diákok egyik<br />
napról a másikra megőszülnek), mindent el<br />
kell veszítenie: húgát, barátait, szülőfaluját,<br />
idegenné kell válnia, hogy meglássa a dolgok<br />
célját, értelmét és összefüggéseit. Akárcsak<br />
Oidipusz, ő is más után nyomoz, és saját magával<br />
találkozik.<br />
A regényszálak csavarodása, összegabalyodása<br />
egyetlen példázattá áll össze Gallér<br />
Gergely számára, hogy végre megértse, kicsoda<br />
ő, kikhez tartozik valójában, mi az a sors,<br />
amire hivatott. Az olvasó vele együtt nyomoz,<br />
értelmez és értetlenkedik, és amíg a sok apró<br />
mozaikkocka nem áll össze egyetlen képpé,<br />
addig is beleborzong a megmagyarázhatatlan<br />
eseményekbe, és élvezettel forgatja a szájában<br />
a nedvdús, fűszeres mondatokat. Aki<br />
szeret elmerülni egy buján burjánzó, életteli,<br />
ismeretlen világban, az szeretni fogja Grecsó<br />
Krisztián regényét.<br />
•
ÉTELSTÍLUS<br />
ÉTTEREMKALAUZ RESTAURANT GUIDE<br />
2008-2009 AUTUMN DINING GUIDE<br />
’08-’09 TÉL<br />
WINTER<br />
TÉRKÉPPEL WITH MAP<br />
DG 08tel B1-4.indd 1 12/9/08 14:11:24<br />
Üzleti ebéd Baráti vacsora<br />
A diningguide.hu gasztronómiai portálon<br />
megtalálja az alkalomhoz illő éttermet,<br />
vagy lapozza fel a magyar és angol nyelven<br />
negyedévente megjelenô<br />
Dining Guide étteremkalauzt.<br />
Az étteremkalauzt megtalálja<br />
az éttermekben, hotelekben,<br />
a Tourinform-irodákban,<br />
vagy hívja a (+36 1) 887 4848 számot,<br />
és mi postázzuk Önnek.
A Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. magazinja.<br />
Pénzügyek, érdekességek, történetek.<br />
2 havonta érdekes és aktuális témák, innovatív,<br />
proaktív megközelítésből, látványos képi világgal.<br />
A lótartás<br />
reneszánsza<br />
zépség<br />
Egy hajóban<br />
eveznek<br />
C<br />
me<br />
09<br />
Európa élénkít – Csomagok a válság ellen<br />
25<br />
Japán lehet a minta<br />
31<br />
Siker a világ kupán!<br />
A Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. magazinja 2008. december A Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. magazinja 2009. április<br />
05<br />
A legnagyobb városfejlesztések vidéken<br />
19<br />
Lízing: megoldás hitelszűke idején<br />
31<br />
Duplázódó garanciakeret<br />
A Garantiqa <strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>. magazinja<br />
2009. február<br />
05<br />
A legnagyobb családi vállalkozások<br />
16<br />
Körkérdés – Önkormányzatok a válságról<br />
41<br />
Work for peace!<br />
Roma majális – nem csak romáknak<br />
Rendszeres olvasója a Pont. magazinnak<br />
Van témajavaslata<br />
Van, akiről szeretne a magazinban olvasni<br />
Vagy egyszerűen csak van véleménye a Pont. magazinról<br />
Kérjük, írja meg nekünk a kommunikacio@garantiqa.hu címre.<br />
<strong>Hitelgarancia</strong> <strong>Zrt</strong>.
Change language