Hallgatói kutatási témák - Villamos Energetika Tanszék

Hallgatói kutatási témák
A meghirdetett témák önálló laboratórium, diplomatervezés, TDK és szakmai érdeklődés
keretében választhatóak BSc és MSc hallgatók számára egyaránt.
1. A feszültség alatti munkavégzés alkalmazási lehetőségei a magyar
villamosenergia-rendszerben
A mai korszerű technikai feltételek és fokozódó ügyfélelvárások mellett egyre nagyobb
hangsúlyt kap nemzetközi szinten a kis-, közép- és nagyfeszültségen alkalmazott feszültség
alatti munkavégzés. A kutatás célja a nemzetközileg alkalmazott munkamódszerek
(beavatkozási fajták és területek) átvételének, továbbfejlesztésének, specifikálásának
kidolgozása a magyar hálózatra vonatkozóan. A szakirodalom legnagyobb része angol nyelvű.
A témával kapcsolatban TDK dolgozat ill. diplomamunka is készíthető. BSc és MSc
hallgatóknak.
Témavezető: Dr. Berta István egyetemi tanár, berta.istvan@vet.bme.hu, Németh Bálint
egyetemi adjunktus, nemeth.balint@vet.bme.hu
A kutatást az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató ZRt. és a MAVIR ZRt. támogatja.
2. A BME Nagyfeszültségű laboratóriumában nagyfeszültségű FAM
tanpálya tervezése, továbbfejlesztése
A feszültség alatti munkavégzés (FAM) eszközök és technológiák fejlesztésére szolgáló
országos és a határokon túlnyúló kutató-fejlesztő-innovációs FAM központ létesítése folyik.
Célunk a Nagyfeszültségű Laboratórium alkalmassá tétele nagyfeszültségű, középfeszültségű
és kisfeszültségű FAM bemutatására, oktatására és gyakorlására. A kutatás célja nemzetközi
tanpályák, technológiák, eszközök feltérképezése, tervezéshez szükséges ismeretek
elsajátítása, tervező program kiválasztása majd a laboratóriumban egy nagyfeszültségű
tanpálya kiviteli terveinek elkészítése. A szakirodalom legnagyobb része angol nyelvű. A
témával kapcsolatban TDK dolgozat ill. diplomamunka is készíthető. BSc és MSc
hallgatóknak.
Témavezető: Dr. Berta István egyetemi tanár, berta.istvan@vet.bme.hu, Németh Bálint
egyetemi adjunktus, nemeth.balint@vet.bme.hu
A kutatást az OVIT ZRt. támogatja.
3. Nagyfeszültségű távvezetékek védővezető-szálkisodródásának
vizsgálata
A távvezeték hibák elemzése azt mutatja, hogy a hálózaton elvégzett rekonstrukciók
következtében a meghibásodások az utóbbi három évben eltolódtak az áram- és a
védővezetők és szerelvényeik irányába, mintegy fele-fele részben. Ezek alapján az üzemviteli
technológiának nem elsősorban a szigetelő-, hanem az áram- és védővezető sodrony-sérülések
javítására kell felkészülni. A védővezetők, anyaguktól függetlenül villámtól, légköri

túlfeszültségtől, anyagkifáradástól megsérülhetnek, felületi elemi szálaik elszakadhatnak,
kisodródhatnak.
Az önállólabor célja megvizsgálni a nemzetközileg használt sodrony javítási technológiákat
feszültség alatt és feszültség mentesen egyaránt. A megfelelő technológia vizsgálata,
bekapcsolódás a meglévő munkamódszerek magyar átviteli hálózatra történő
továbbfejlesztésébe Laboratóriumi mérésekbe, a sérülés fokától függően a védővezető
megközelítésére. A védővezető megközelítése és javítása, a vezető anyagától, szerkezetétől
függően különböző módszerrel végezhető el. A körülmények figyelembe vételével lehetséges,
hogy a védővezető javítása üzem közben, feszültségmentesítés nélkül is elvégezhető. A
feszültség alatt álló távvezetéken történő hibajavítás a körülményektől függően az egyéb
módszerekhez képest költségmegtakarítással járhat. A szakirodalom legnagyobb része angol
nyelvű. A témával kapcsolatban TDK dolgozat ill. diplomamunka is készíthető. BSc és MSc
hallgatóknak.
Témavezető: Németh Bálint, egyetemi adjunktus, nemeth.balint@vet.bme.hu, Kimpián
Aladár tiszteleti oktató akimpian@t-online.hu
A kutatást az MAVIR ZRt. támogatja.
4. NaF FAM munkavégzéshez szükséges védőruházat vizsgálati
módszerei
A kutatás célja a biztonságos munkavégzéshez szükséges speciális védőruha villamos és
egyéb paramétereinek megfelelőségére vonatkozó ellenőrző mérési módszer vizsgálata és
javaslat készítése a megfelelőség-ellenőrzés rendszerének a kialakítására. A vizsgálat
keretében meghatározásra kerülnek a nagyfeszültségű távvezetékeken feszültség alatt végzett
munkához alkalmas speciális védőruházat jellemző villamos és egyéb tulajdonságai és ezek
ellenőrző méréssel történő összehasonlításának módszerei, eszközei és a megfelelőség
ellenőrzés rendszere. A témával kapcsolatban TDK dolgozat, diplomamunka is készíthető. A
szakirodalom legnagyobb része angol nyelvű. BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: Németh Bálint, egyetemi adjunktus, nemeth.balint@vet.bme.hu, Kimpián
Aladár tiszteleti oktató akimpian@t-online.hu
A kutatást az MAVIR ZRt. támogatja.
5. Intelligens robotok alkalmazása a nagyfeszültségű technikában
A intelligens robot építése, amely alkalmas a nagyfeszültségű térben végzendő, a személyzet
számára veszélyes munkák elvégzésére, feladatok önálló megoldására A több féléves munka
során meg kell vizsgálni a robot ipari alkalmazásának lehetőségeit nagy villamos, mágneses
erőterek és egyéb extrém körülmények esetén. A témával kapcsolatban TDK dolgozat, és
diplomamunka is készíthető. A szakirodalom nyelve angol. BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: Tamus Ádám egyetemi docens tamus.adam@vet.bme.hu, Németh Bálint
egyetemi adjunktus, nemeth.balint@vet.bme.hu
A kutatást az MAVIR ZRt. támogatja.

6. Elektrosztatikus veszélyek elleni óvintézkedések kidolgozása
Az elektrosztatikus feltöltődés, valamint az elektrosztatikus eredetű kisülések okozta
veszélyek az élet különböző területein jelentkeznek. Feladat a jelenségek elméleti hátterének
áttekintése, a lehetséges veszélyek azonosítása, majd az elektrosztatikus eredetű veszélyek
elleni átfogó intézkedések rendszerbe foglalása. A témával kapcsolatban TDK dolgozat ill.
diplomamunka is készíthető. A szakirodalom legnagyobb része angol nyelvű. BSc és MSc
hallgatóknak.
Témavezető: dr. Szedenik Norbert t. egyetemi docens, szedenik.norbert@vet.bme.hu
A kutatást a SHOCK Kft. támogatja.
7. Elektrosztatikus bemutató kísérletek kidolgozása
Az elektrosztatikus feltöltődés, valamint az elektrosztatikus eredetű kisülések okozta
veszélyek az élet különböző területein jelentkeznek. A feladat a jelenségek jobb megértése,
bemutatása és a folyamatok, veszélyek szemléltetése céljára egyszerű kísérletek megtervezése
és a kísérletekhez szükséges eszközök elkészítése. A témával kapcsolatban TDK dolgozat ill.
diplomamunka is készíthető. A szakirodalom legnagyobb része angol nyelvű. BSc és MSc
hallgatóknak.
Témavezető: dr. Szedenik Norbert t. egyetemi docens, szedenik.norbert@vet.bme.hu
8. Villamos porleválasztó modell fejlesztése
A szigorodó környezetvédelmi követelmények miatt egyre több helyen válik szükségessé a
villamos porleválasztó berendezések korszerűsítése. Ebben a folyamatban fontos szerepe van
a numerikus villamos porleválasztó modelleknek. Feladat a Tanszéken kifejlesztett numerikus
modell egy jól körülhatárolt moduljának fejlesztése, elsősorban a korszerű, impulzus üzemű
táplálás hatásának vizsgálatára. A szakirodalom kisebb része magyar, nagyobb része angol
nyelvű. A témával kapcsolatban TDK dolgozat ill. diplomamunka is készíthető. BSc és MSc
hallgatóknak.
Témavezető: Dr . Kiss István egyetemi docens, kiss.istvan@vet.bme.hu, Iváncsy Tamás
tanársegéd, ivancsy.tamas@vet.bme.hu
9. Szakértői rendszerek alkalmazása a preventív villámvédelemben
A preventív villámvédelem egy teljesen új, a Tanszéken megalapozott tématerület, amelyben
a villámcsapás következményének elkerülése érdekében megelőző intézkedéseket hajtunk
végre. A módszer hatékonyságának jellemzésére ennek költségeit, valamint az adódó
kockázatot összevetjük a zónás védelmi rendszertől várható értékekkel. A megelőző
intézkedések megfelelő időben történő végrehajtásához megbízható információra van szükség
a villámfigyelő rendszerektől, térerősségmérőktől. A hallgató feladata részt venni annak a

szakértői rendszernek létrehozásában, amely alkalmas az előbbi információk
megbízhatóságának megállapítására, és a preventív intézkedés végrehajtásának időzítésére. A
szakirodalom döntően angol nyelvű. A témával kapcsolatban TDK dolgozat, diplomamunka
is készíthető továbbá folytatható Ph.D. témaként is. BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: Dr. Berta István, egyetemi tanár, berta.istvan@vet.bme.hu, Dr . Kiss István,
egyetemi docens; kiss.istvan@vet.bme.hu, Németh Bálint egyetemi adjunktus,
nemeth.balint@vet.bme.hu
A kutatást az Országos Villamostávvezeték ZRt. támogatja.
10. Villámfigyelő rendszerek összehasonlító vizsgálata
A különböző villámfigyelő rendszerek szakirodalomban fellelhető anyagai alapján a
rendszerek működési módjának, szolgáltatott adatainak és azok megbízhatóságának a
nemzetközi szakirodalom alapján történő elemzése. A feladat kiterjed Európában és főként
Magyarországon is használt villámfigyelő rendszer tanulmányozására, továbbfejlesztésére,
megbízhatóságának növelésére. A kutatómunka célja a jelenleg is működő rendszerek
működési jellemzőinek összefoglalása mellett a magyar adatok és az online rendszer
segítségével preventív villámvédelemi módszer alkalmazási példáinak kidolgozása. A
szakirodalom legnagyobb része angol nyelvű. A témával kapcsolatban TDK dolgozat,
diplomamunka is készíthető továbbá folytatható Ph.D. témaként is. BSc és MSc
hallgatóknak.
Témavezető: Dr. Berta István egyetemi tanár, berta.istvan@vet.bme.hu, Németh Bálint
egyetemi adjunktus, nemeth.balint@vet.bme.hu
A kutatást az Országos Villamostávvezeték ZRt. támogatja.
11. Villámparaméterek mérése
A villámvédelem optimális és megfelelő kialakítása szempontjából fontos a villám fizikai
paramétereinek (áramcsúcs, töltés, di/dt, fajlagos energia) pontos ismerete. Feladat a villám
paramétereinek mérésére szolgáló megoldások megismerése, majd egy olyan kísérleti
mérőrendszer megépítése, amely alkalmas a fenti paraméterek mérésére és rögzítésére,
továbbá az adatok későbbi feldolgozására. A témával kapcsolatban TDK dolgozat ill.
diplomamunka is készíthető. A szakirodalom legnagyobb része angol nyelvű. BSc és MSc
hallgatóknak.
Témavezető: dr. Szedenik Norbert t. egyetemi docens, szedenik.norbert@vet.bme.hu
A kutatást a SHOCK Kft. támogatja.
12. Villámvédelmi mintapéldák kidolgozása
A villámvédelmi szabványok folyamatos fejlesztésének eredményeként az érvényes előírások
is rendszeresen változnak. Ez megköveteli a villámvédelmi rendszerek tervezését,
kivitelezését, felülvizsgálatát végzők számára a változások követését, az új követelmények

megismerését. Feladat az érvényes kockázatszámítási eljárások alkalmazásának elősegítése
céljából különböző jellemző épülettípusok esetére mintapéldák kidolgozása. A témával
kapcsolatban TDK dolgozat ill. diplomamunka is készíthető. A szakirodalom legnagyobb
része angol nyelvű. BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: dr. Szedenik Norbert t. egyetemi docens, szedenik.norbert@vet.bme.hu
13. Villámvédelmi felfogók szabványos elrendezéseinek kidolgozása
A villámvédelmi szabvány 2006-ban megjelent 1. és a 2010-ben megjelent 2. kiadásában
szereplő, a felfogók elrendezésének kialakításával kapcsolatban sok kritika született. Az
észrevételek alapján a nemzetközi szabványbizottság a felfogóelrendezés kialakításának
szabványos eljárását korszerűsíteni kívánja. Feladat az érvényes szabványos eljárások
áttekintése, és javaslat kidolgozása a felfogók elrendezésének áttekinthetőbb, a gyakorlathoz
és az elmélethez jobban illeszkedő eljárásokra. A témával kapcsolatban TDK dolgozat ill.
diplomamunka is készíthető. A szakirodalom legnagyobb része angol nyelvű. BSc és MSc
hallgatóknak.
Témavezető: dr. Szedenik Norbert t. egyetemi docens, szedenik.norbert@vet.bme.hu
A kutatást a SHOCK Kft. támogatja.
14. Villámvédelmi kockázatelemzés elméleti alapjainak vizsgálata
A villámvédelmi szabvány 2006-ban megjelent 1. és a 2010-ben megjelent 2. kiadásában
szereplő kockázatelemzést az elmúlt időszakban sok kritika érte. Feladat a kockázatelemzés
elméleti hátterének tisztázása, majd javaslat készítése elméletileg megalapozott, és a
gyakorlatban egyszerűen alkalmazható módszer kidolgozására. A témával kapcsolatban TDK
dolgozat ill. diplomamunka is készíthető. A szakirodalom legnagyobb része angol nyelvű.
BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: dr. Szedenik Norbert t. egyetemi docens, szedenik.norbert@vet.bme.hu
A kutatást a SHOCK Kft. támogatja.
15. Építmények villámvédelmi egyenértékű területének vizsgálata
A villámvédelmi szabvány 2006-ban megjelent 1. és a 2010-ben megjelent 2. kiadásában
szereplő egyenértékű terület számítására vonatkozó eljárást az elmúlt időszakban sok kritika
érte. Feladat az egyenértékű terület elméleti hátterének tisztázása, majd javaslat készítése az
egyenértékű terület számítására vonatkozó, elméletileg megalapozott, és a gyakorlatban
egyszerűen alkalmazható módszer kidolgozására. A témával kapcsolatban TDK dolgozat ill.
diplomamunka is készíthető. A szakirodalom legnagyobb része angol nyelvű. BSc és MSc
hallgatóknak.
Témavezető: dr. Szedenik Norbert t. egyetemi docens, szedenik.norbert@vet.bme.hu

16. Villámvédelmi tervezőprogram fejlesztése
2006-ban megjelent az új nemzetközi villámvédelmi szabvány, amelyet az Európai Unió is
elfogadott. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon 2009-től az építmények villámvédelmét e
szerint az új szabvány (MSZ EN 62305) szerint kell megtervezni és kialakítani, ugyanakkor
pedig a korábbi magyar villámvédelmi szabványt (MSZ 274) visszavonták. Időközben
elkészült az új szabvány 2. kiadásának a tervezete, amely 2011-ben jelent meg végleges
formában. Feladat egy olyan tervezőprogram kifejlesztése, amely az épületek villámvédelmét
a legújabb előírások alapján tervezi meg. A témával kapcsolatban TDK dolgozat ill.
diplomamunka is készíthető. BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: dr. Szedenik Norbert t. egyetemi docens, szedenik.norbert@vet.bme.hu
A kutatást a SHOCK Kft. támogatja.
17. A lakosságot és a szakszemélyzetet érő tipikus elosztóhálózati
mágneses erőterek vizsgálata. A védekezés és a kommunikáció
módszereinek és eszközeinek fejlesztése. A modellvizsgálatok,
számított értékek, helyszíni ellenőrző mérések
A témát ki kellene egészíteni olyan szoftver kifejlesztésével, mely ma használatos operációs
rendszerek alatt is futtatható és a szabadvezetékek elektromágneses terének a számítására és
demonstrálására lehet használhatni. A tervezők számára a tipikus erőtérszámításokat
átadnánk, de igény esetén maguk is megvásárolhatnák a szoftvert. A transzformátorállomások
esetében méréseken alapuló tipikus eseteket kellene feldolgozni, mely szintén használható az
igényelt célra. Témával kapcsolatban TDK dolgozat ill. diplomamunka is készíthető. BSc és
MSc hallgatóknak.
Témavezető: Dr . Kiss István egyetemi docens, kiss.istvan@vet.bme.hu, dr. Szedenik Norbert
t. egyetemi docens, szedenik.norbert@vet.bme.hu
A kutatást az E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató ZRt. támogatja.
18. Távvezetékek erőterének vizsgálata
Az utóbbi időben mind gyakoribbak a távvezetékek, alállomások, transzformátorok és
kapcsolóberendezések környezetében kialakuló erőterekre vonatkozó lakossági panaszok. A
panaszok egy része arra vonatkozik, hogy az erőterek akadályozzák vagy ellehetetlenítik a
számítógépek vagy más elektronikai, híradástechnikai eszközök működtetését. Más esetekben
lakossági ellenállás bontakozik ki egy-egy távvezeték megépítésekor, mivel a lakosság fél a
távvezetékek és transzformátorok környezetében fellépő erőterek káros vagy veszélyes
egészségügyi hatásaitól. A kutatás célja a szakterület legfontosabb nemzetközi és hazai
kutatási eredményeinek feltárása, összefoglalása mellett a távvezetékek, alállomások,
transzformátorok és kapcsolóberendezések környezetében kialakuló erőterek modellezése,
számítása és mérése, majd a kapott eredmények értékelése. Témával kapcsolatban TDK
dolgozat ill. diplomamunka is készíthető. BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: dr. Szedenik Norbert t. egyetemi docens, szedenik.norbert@vet.bme.hu

A kutatást az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató ZRt. támogatja.
19. A villámcsapás következtében fellépő erőterek élettani hatásainak
vizsgálata
A villámcsapás közelében fellépő erőterek emberekre gyakorolt hatásaival csak a legutóbbi
időkben kezdtek foglalkozni. A legújabb eredmények azt sugallják, hogy a villámáram által a
levezető körül létrehozott mágneses erőtere már elegendő az ingerlékeny szövetek
ingerléséhez, melynek igen súlyos (akár életveszélyes) következményei lehetnek. A kutató
munka célja a jelenlegi kutatási eredmények áttekintése után, számítógépes szimuláción és
laboratóriumi méréseken alapuló modell kialakítása, mellyel az erőterek emberre gyakorolt
hatása minél pontosabban meghatározható. BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: Dr. Berta István egyetemi tanár, berta.istvan@vet.bme.hu, Dr. Kiss István
egyetemi docens, kiss.istvan@vet.bme.hu, Tamus Ádám egyetemi docens,
tamus.adam@vet.bme.hu,
20. Szakértői rendszer fejlesztése elektrosztatikus feltöltődés okozta
veszélyek számszerűsítésére
Napjainkban a gyógyszeriparban, vegyiparban, és számos további helyen fokozott biztonsági
intézkedéseket tesznek az elektrosztatikus feltöltődések és kisülések okozta veszélyek
csökkentésére. A jelenlegi gyakorlat szerint azonban ezen veszélyek megítélése elsősorban
kvalitatív. Feladat: részt venni annak a szakértői rendszernek a fejlesztésében, amely alkalmas
az elektrosztatikus feltöltődés okozta tűz- és robbanásveszély számszerűsítésére, a védekezési
lehetőségek közül az optimális kiválasztására. A szakirodalom legnagyobb része angol
nyelvű. A témával kapcsolatban TDK dolgozat, diplomamunka is készíthető továbbá
folytatható Ph.D. témaként is. BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: Dr. Berta István egyetemi tanár, berta.istvan@vet.bme.hu; Dr. Kiss István
egyetemi docens, kiss.istvan@vet.bme.hu, dr. Szedenik Norbert t. egyetemi docens,
szedenik.norbert@vet.bme.hu
21. Elektrosztatikus kockázatmenedzsment
Sokféle ipari folyamatban, ahol gyúlékony vagy robbanásveszélyes anyagokkal dolgozunk,
különösen nagy veszélyt jelent az elektrosztatikus feltöltődés, és a töltést semlegesítő kisülés,
hiszen ennek jelentős anyagi kár, és sok esetben személyi sérülés a következménye. Ilyen
folyamatok az üzemanyag szállítása, átfejtése, finom por vagy granulált anyagok szállítása,
tárolása (pl. gyógyszeriparban). Különösen a közelmúltban világszerte bekövetkezett
balesetek miatt a téma iránt jelentős az ipari érdeklődés.
Az elektrosztatikus kockázat számítása, számszerűsítése nehéz feladat, hiszen nagyon kevés
tapasztalati adat áll rendelkezésre. A témát választó hallgató feladata a kockázatelemzési
módszerek megismerése a nemzetközi szakirodalom alapján, és újszerű módszerek
kidolgozása és vizsgálata. A témával kapcsolatban TDK dolgozat, diplomamunka is

készíthető továbbá folytatható Ph.D. témaként is. A szakirodalom legnagyobb része angol
nyelvű. BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: Szabó Sándor, PhD hallgató, szabo.sandor@vet.bme.hu, Dr. Berta István
egyetemi tanár, berta.istvan@vet.bme.hu, Dr. Kiss István egyetemi docens,
kiss.istvan@vet.bme.hu
22. Csapadék okozta mérési zaj kompenzálásának lehetőségei
atmoszférikus eredetű térerősség mérésekor
Az elektrosztatikus térerősség mérése elterjedten alkalmazott módszer villámfigyelő
rendszerek kiegészítéseként, a helyben kifejlődő zivatarcellák okozta veszély elkerülésére. A
mért villamos térerősséget azonban jelentősen befolyásolja az esőcseppek okozta tértöltés,
amit a szakirodalom „precipitation noise”-nak nevez. A feladat olyan mérőrendszer tervezése,
amely az elektrosztatikus térerősség-mérő által mért jelet korrigálja egy, az esőcseppek
töltését mérő érzékelő eredményei alapján. A témával kapcsolatban TDK dolgozat ill.
diplomamunka is készíthető. BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: Dr. Kiss István, egyetemi docens, kiss.istvan@vet.bme.hu
23. Polietilén kábelekre alkalmazható roncsolásmentes diagnosztikai
eljárás kifejlesztése
A kábeleket üzem közben érő különféle hatások (hő, nedvesség, villamos igénybevétel stb.) a
szigetelőanyag öregedését okozzák, ami előbb-utóbb a kábel meghibásodásához vezet. Az
öregedési folyamatokat legjobban a szigetelőanyagból vett mintákon végzett kémiai
vizsgálatokkal lehet követni, de ez a szigetelés roncsolásával jár. A kutatás célja egy a
polietilén kábelekre alkalmazható diagnosztikai eljárás kifejlesztése, mellyel lehetővé válik a
kábel állapotának helyszínen történő vizsgálata és értékelése. A munka során a
laboratóriumban különféle öregítési folyamatoknak (feszültség, hő, UV sugárzás stb.)
alávetett kábelminták dielektromos paramétereit kell összehasonlítani új állapotú
kábelmintákéval. A kapott eredmények alapján kialakítani a mérési eljárást, és az ehhez
szükséges műszert. A témával kapcsolatban TDK dolgozat, diplomamunka is készíthető
továbbá folytatható Ph.D témaként is. A szakirodalom legnagyobb része angol nyelvű. BSc és
MSc hallgatóknak.
Témavezető: Tamus Ádám egyetemi docens, tamus.adam@vet.bme.hu
A kutatást a Paksi Atomerőmű Zrt. támogatja.
24. Szigetelések polarizációs spektrumának vizsgálata
A Tanszéken kifejlesztett új szigetelésvizsgáló módszerrel, ill. az ezt a módszert alkalmazó új
vizsgálóműszerrel vizsgálati adatok gyűjtése és feldolgozása. A vizsgálati módszer alapja a
szigetelés kisülési feszültséggörbéjének és visszatérő feszültséggörbéjének mérése. A
vizsgálathoz új műszer készült a tanszék irányításával. A vizsgálat során új állapotú és
öregedett PVC és polietilén szigetelésű kábelek villamos jellemzőinek mérése és

összehasonlítása, ebből a szigetelés fajlagos jellemzőinek, polarizációs spektrumának
meghatározása, valamint annak vizsgálata, hogy a különböző anyagú szigetelések öregedési
folyamatai hogyan befolyásolják a polarizációs spektrumot. Végső cél a szigetelések üzemi
diagnosztikai vizsgálati módszerének továbbfejlesztése. A témával kapcsolatban TDK
dolgozat, diplomamunka is készíthető továbbá folytatható Ph.D. témaként is. A szakirodalom
legnagyobb része angol ill. német nyelvű. BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: Tamus Ádám egyetemi docens, tamus.adam@vet.bme.hu, dr. Szedenik Norbert
t. egyetemi docens, szedenik.norbert@vet.bme.hu
A kutatást a Paksi Atomerőmű Zrt. támogatja.
25. Szigetelőanyagokban lejátszódó dielektromos folyamatok modellezése
A villamos szigetelőanyagokban fellépő elemi vezetési és polarizációs folyamatok határozzák
meg a szigetelésen mérhető makroszkopikus jellemzők (szivárgási áram, veszteségi tényező,
kisülési és visszatérő feszültségek) nagyságát. A feladat a téma szakirodalmának
feldolgozása, továbbá az elemi folyamatok és a mérhető jellemzők közötti kapcsolat
számítógépi modellezése, az alapvető dielektromos folyamatok és a mérhető folyamatok
közötti összefüggések minél pontosabb meghatározása. A témával kapcsolatban TDK
dolgozat, diplomamunka is készíthető továbbá folytatható Ph.D. témaként is. A szakirodalom
legnagyobb része angol ill. német nyelvű. BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: Tamus Ádám egyetemi docens, tamus.adam@vet.bme.hu, dr. Szedenik Norbert
t. egyetemi docens, szedenik.norbert@vet.bme.hu
A kutatást a Paksi Atomerőmű Zrt. támogatja.
26. Részkisülések vizsgálata akusztikus módszerrel
A szigetelésekben a részkisülések megjelenése az egyik leggyakrabban előforduló oka a
meghibásodásoknak. A részkisülések vizsgálatára számos villamos és nem villamos vizsgálati
eljárás dolgoztak ki. A munka célja, az akusztikus elven történő részkisülés mérés
kábelvégelzárókon történő alkalmazhatóságának vizsgálata. A témával kapcsolatban TDK
dolgozat, diplomamunka is készíthető továbbá folytatható Ph.D. témaként is. A szakirodalom
legnagyobb része angol nyelvű. BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: Tamus Ádám egyetemi docens, tamus.adam@vet.bme.hu, Németh Bálint
egyetemi adjunktus, nemeth.balint@vet.bme.hu
A kutatást az E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató ZRt. támogatja.
27. Tree vizsgálata időtartománybeli spektroszkópia (TDS) módszerrel
A polietilén (PE) és térhálósított polietilén (THPE, XLPE) kábelek meghibásodásának fő
okozói a kábelszigetelésben megjelenő tree-k. A tree-k megjelenése általában csak
roncsolásos vizsgálatokkal tárhatók fel, azonban a legújabb kutatási eredmények alapján az
időtartománybeli spektrószkópia (TDS) egy igen hatékony mérési eljárásnak mutatkozik,

mellyel a tree-k roncsolásmentesen is kimutathatók. A munka célja a polarizációs és
depolarizációs árammérés módszerének vizsgálata laboratóriumban mesterségesen létrehozott
tree-ken. A témával kapcsolatban TDK dolgozat, diplomamunka is készíthető továbbá
folytatható Ph.D. témaként is. A szakirodalom legnagyobb része angol nyelvű. BSc és MSc
hallgatóknak.
Témavezető: Tamus Ádám egyetemi docens, tamus.adam@vet.bme.hu, Németh Bálint
egyetemi adjunktus, nemeth.balint@vet.bme.hu
28. Részletörések újszerű mérés- és feldolgozás-technikájának fejlesztése
diagnosztikai alkalmazásokra
A részleges villamos letörések diagnosztikai célú alkalmazásában az elmúlt évtizedben
számos újdonság jelent meg. A sávszélesség kiterjesztése mind zajelnyomásban, mind
szelektivitásban jelentős előnyöket rejteget. A méréshez azonban az eddig használtaktól
merőben eltérő szenzorok szükségesek. A mérési adatok feldolgozására is új lehetőségek
nyíltak. Ezek együttes alkalmazása esetén lehetséges a berendezések online, üzemből való
kivétel nélküli vizsgálata.
Az önálló laboratórium keretében elvégzendő feladat az irodalomkutatást követően egy
mérőrendszer összeállítása, mesterségesen létrehozott meghibásodások mérése és a mérési
eredmények feldolgozása egy választott módszerrel. A témával kapcsolatban TDK dolgozat,
diplomamunka is készíthető továbbá folytatható Phd témaként is. A szakirodalom legnagyobb
része angol nyelvű. BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: Tamus Ádám egyetemi adjunktus tamus.adam@vet.bme.hu, Cselkó Richárd
doktorandusz cselko.richard@vet.bme.hu
29. Teljes feszültségválasz-mérő műszer fejlesztése
A szigetelések vizsgálatának egyik korszerű módszere a teljes feszültségválasz-mérése. A
legújabb kutatási eredmények alapján az olaj-papír szigetelések állapot meghatározásán túl a
módszer alkalmas kisfeszültségű, PVC szigetelésű kábelek vizsgálatára is. A korszerű polimer
szigetelések diagnosztikája azonban megköveteli a szigetelésen mért kisülési és visszatérő
feszültséggörbék minél pontosabb rögzítését és feldolgozását. A munka célja a tanszéki teljes
feszültségválasz-mérő műszer továbbfejlesztése. BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: Tamus Ádám egyetemi docens, tamus.adam@vet.bme.hu, Dr. Kiss István
egyetemi docens kiss.istvan@vet.bme.hu
30. Visszatérő feszültség-mérésen alapuló szigetelésdiagnosztikai
módszerek vizsgálata
A szigetelések feltöltése, majd rövidzárása után rajtuk megjelenő visszatérő feszültség
mérésén alapuló szigetelésvizsgálati módszerek nyújtják a legtöbb információt a szigetelések
dielektromos folyamatiról. Legnagyobb előnyük, hogy a vezetési és a polarizációs folyamatok
függetlenül vizsgálhatók, így kapcsolatuk az öregedési folyamatokkal könnyebben

tisztázható. A kutatási munka célja, a visszatérő feszültség mérésen alapul módszerek
különböző szigetelőanyagon történő alkalmazhatóságának vizsgálata. A munka során a
hallgató megismerkedik a szigetelésvizsgálati módszerek elméleti alapjaival, továbbá
laboratóriumi és helyszíni méréseket végez különböző szigeteléseken, és ezek adatait
feldolgozza. BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: Tamus Ádám egyetemi docens, tamus.adam@vet.bme.hu, Németh Bálint
egyetemi adjunktus, nemeth.balint@vet.bme.hu
Ipari konzulens: Csépes Gusztáv MAVIR ZRt.
A kutatást az Országos Villamostávvezeték ZRt. támogatja.
31. Transzformátor diagnosztika
A villamosenergia-hálózatok kulcsfontosságú és egyik legértékesebb eleme a
nagyteljesítményű transzformátor. A transzformátorok üzembiztonságát legnagyobb
mértékben a szigetelési állapot, statikus- és dinamikus túligénybevételek (villamos,
mechanikus, termikus), átvezetőszigetelők, valamint a terhelés alatti átkapcsolók
befolyásolják. Tekintettel a nagy beruházási, valamint a meghibásodásból adódó kiesésekkel
járó költségekre, ésszerű és gazdaságos, hogy minél több és minél részletesebb információ
álljon rendszerezetten rendelkezésre a transzformátor állapotáról. A feladat a diagnosztikai
paraméterek, mérések megismerését követően egy szempontrendszer felállítása, arra
vonatkozóan, hogy adott diagnosztikai paraméterek mellet helyszíni vagy gyárban történő
javítás az indokolt mind műszaki, mind gazdasági szempontból. A szakirodalom legnagyobb
része angol nyelvű. A témával kapcsolatban TDK dolgozat ill. diplomamunka is készíthető.
BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: Dr. Berta István egyetemi tanár, berta.istvan@vet.bme.hu, Németh Bálint
egyetemi adjunktus, nemeth.balint@vet.bme.hu, Tamus Ádám egyetemi docens,
tamus.adam@vet.bme.hu
A kutatást az E.ON ZRt. támogatja.
32. Transzformátor hibagáz analízis (HGA) kiértékelésének vizsgálata
A HGA egy diagnosztikai módszer arra, hogy kimutassuk és megbecsüljük a kezdeti hibákat
az olajjal töltött transzformátorokban. A hiba ebben az esetben egy folyamatot jelent, amely
rendellenes teljesítményveszteséget okoz a transzformátor belsejében. Amikor a hiba fellép a
transzformátorban, a szigetelési rendszer kémiai károsodáson megy keresztül, amely
különböző gázok keletkezéséhez vezet, amik feloldódnak az olajban. Feladat: a hazai és
nemzetközi hibagáz analizáló szabványok és előírások összehasonlítása, nemzetközi hibagáz
elemző szakértői rendszerek elemzése, javaslat kidolgozása a jelenlegi kiértékelés
módosítására, új kiértékelési szempontokra. Bekapcsolódás a hazai szakértői rendszer
fejlesztésébe. A témával kapcsolatban TDK dolgozat ill. diplomamunka is készíthető. BSc és
MSc hallgatóknak.
Témavezető: Dr. Berta István egyetemi tanár, berta.istvan@vet.bme.hu, Németh Bálint
egyetemi adjunktus, nemeth.balint@vet.bme.hu,

A kutatást az Országos Villamostávvezeték ZRt. támogatja.
33. Transzformátor olaj korrozív kén tartalmának vizsgálata
Az olajpapír szigetelésű nagyfeszültségű transzformátoroknál és söntfojtóknál előforduló
félvezető rézszulfid (Cu2S) filmképződésnek tulajdonított meghibásodások
következményeképp az NF Csoport az OVIT ZRt. Vegyi Laboratóriumával kutatást indított el
a korrozív kén kimutatására és hatástalanítására szolgáló megoldások vizsgálatára. Először is
a hazai nagyfeszültségű, nagyobb terhelésen üzemelő berendezések olajainak a vizsgálatát
indítottuk, mivel ezen készülékek esetében nagyobb a hiba kialakulásának kockázata. Feladat:
a hazai és nemzetközi korrózív kén vizsgálattal foglalkozó szabványok és előírások
összehasonlítása és bekapcsolódás a kutatási munkába. Laboratóriumi mérések, kisminták
kidolgozása a valóságban lejátszódó folyamtok leképzésére. A témával kapcsolatban TDK
dolgozat ill. diplomamunka is készíthető. BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: Dr. Berta István egyetemi tanár, berta.istvan@vet.bme.hu, Németh Bálint
egyetemi adjunktus, nemeth.balint@vet.bme.hu,
Ipari konzulens: Laboncz Szilvia OVIT ZRt., Vegyi laboratórium
A kutatást az Országos Villamostávvezeték ZRt. támogatja.
34. Tértöltés mérő berendezés építése
A modern villamos berendezések szigeteléseit a költségtakarékosság és a méret kompakttá
tétele érdekében egyre nagyobb villamos igénybevételre tervezik. A térerősség növekedése a
szigetelőanyagokban zajló folyamatok egyre mélyebb és részletesebb megértését igényli.
Nagy villamos térerősségek esetén az egyik legfontosabb jelentség a tértöltések
felhalmozódása. Ennek következtében a szigetelőanyagban a tervezett térerősség-eloszlás
torzul és a tervezési értékek feletti térerősségek léphetnek fel. Ezek a folyamatok a villamos
szilárdság idő előtti leromlását majd átütést eredményeznek. Rendkívüli fontossággal bír
emiatt a szigetelőanyagok tértöltés-felhalmozó tulajdonságának megismerése és a kész
konstrukciók értékelése. A tértöltések mérésére számos módszer kínálkozik, ezek közül a
téma keretében egy ún. impulzus-elektroakusztikus (PEA, pulsed electroacoustic)
mérőberendezése megépítése a cél. Ennek lépései az elektródelrendezés megtervezése, nagy
egyenfeszültségű tápegység illesztése, impulzusgenerátor építése majd a jelfeldolgozás
elvégzése. Végeredményben a tervezett mérőrendszer képes a szigetelőanyag hosszirányában
a tértöltés-sűrűség egydimenziós eloszlásának kirajzolására.
Témavezető: Cselkó Richárd, tanársegéd, cselko.richard@vet.bme.hu, Szabó Sándor, Ph.D.
hallgató szabo.sandor@vet.bme.hu
35. Asset management a villamosenergia elosztóhálózatban
A villamosenergia elosztóhálózatban rendkívül sokféle, nagyszámú és drága eszköz működik;
ezeknek a karbantartását, felújítását, cseréjét optimális módon csak jó eszközgazdálkodási
modellek ismeretében lehet elvégezni. Különösen fontos ez azt figyelembe véve, hogy az

eszközök esetleges meghibásodása és kiesése a fogyasztók számára is érzékelhető
kimaradáshoz vezethet. Az eszközgazdálkodás feladata, hogy meghatározza az egyes
eszközökről gyűjtendő információk körét és ezek alapján támogassa a döntéshozatalt.
A témát választó hallgató mukája során a modell egy választott elemével foglalkozik. A téma
szempontjából fontos jó modellt alkotni a hálózat egyes eszközeiről, így a
transzformátorokról, kapcsolókészülékekről, mérő- és megfigyelőberendezésekről.
Ugyancsak fontos az esetleges kiesés hatásoinak (és költségeinek) a hálózat topológiáját
figyelembe vevő becslése.
A témával kapcsolatban TDK dolgozat, diplomamunka is készíthető továbbá folytatható
Ph.D. témaként is. A szakirodalom legnagyobb része angol nyelvű. BSc és MSc
hallgatóknak.
Témavezető: Szabó Sándor, PhD hallgató, szabo.sandor@vet.bme.hu, Németh Bálint,
egyetemi adjunktus, nemeth.balint@vet.bme.hu, Tamus Ádám egyetemi docens,
tamus.adam@vet.bme.hu, Cselkó Richárd, tanársegéd, cselko.richard@vet.bme.hu
A kutatást ipari partner támogatja.
36. Korszerű eszközgazdálkodási rendszerek modellezése
Az átviteli- és elosztóhálózatok üzemeltetői az elmúlt években egyre inkább rákényszerülnek
üzemelési költségeik csökkentésére, ennek részeként eszközeik kihasználásának
optimalizálására. Az eszközgazdálkodás (asset menedzsment, AM) feladata, hogy
meghatározza az egyes eszközökről gyűjtendő információk körét és ezek alapján támogassa a
döntést a cserék, felújítások és karbantartások optimális arányának, gyakoriságának
megállapítása tekintetében.
A teljes rendszer fejlesztése során igen fontos feladat az AM rendszer működésének
értékelése. Meglévő és jövőben kialakítandó eszközgazdálkodási módszerek hatékonyságának
és esetleges hiányosságainak megállapításához szükséges egy általános modell megalkotása.
Ez áll egyrészt egy paraméterezhető általános eszközmodell megalkotásából, majd ezek
összegzett viselkedésének modellezéséből. Az önálló laboratórium keretein belül megoldandó
feladat egy általános eszközmodell megalkotása, majd néhány kiemelt alállomási eszköz
(transzformátor, megszakító, túlfeszültség-korlátozó…) esetében a modell paraméterezése
ismert életpálya modellek alapján. Ennek segítségével különböző eszközgazdálkodási
stratégiák teljesítményének értékelése. A témával kapcsolatban TDK dolgozat, diplomamunka
is készíthető továbbá folytatható Ph.D. témaként is. A szakirodalom legnagyobb része angol
nyelvű. BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: Németh Bálint, egyetemi adjunktus, nemeth.balint@vet.bme.hu, Tamus Ádám
egyetemi docens tamus.adam@vet.bme.hu, Cselkó Richárd, tanársegéd,
cselko.richard@vet.bme.hu
A kutatást az EON ZRt. támogatja.

37. Eszköz életpálya modellek értékelése és továbbfejlesztése
A hálózati elemeket a lehető legjobban kihasználó korszerű eszközgazdálkodási módszerek
alkalmazásának egyik alapfeladata, hogy az egyes eszközök állapotáról minél megbízhatóbb
információt szolgáltasson az üzemeltetőnek. Ehhez sok különböző információt kell tudni
egységesen értékelni, beleértve az egyes tényezők egymásra hatását.
Az önálló laboratórium feladat kiválasztott eszközök (megszakító, szakaszoló, túlfeszültség
korlátozó stb.) rendelkezésre álló életpálya modelljeinek megismerése, értékelése és ezen
keresztül továbbfejlesztése. Részletesebben ez jelenti az egyes üzemelési paraméterek (áram,
kapcsolási szám…) hatásának vizsgálatát, az egyes diagnosztikai paraméterek értelmezését és
a beavatkozások (felújítás, karbantartás) hatásának megállapítását. A témával kapcsolatban
TDK dolgozat, diplomamunka is készíthető továbbá folytatható Ph.D. témaként is. A
szakirodalom legnagyobb része angol nyelvű. BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: Németh Bálint, egyetemi adjunktus, nemeth.balint@vet.bme.hu, Tamus Ádám
egyetemi docens, tamus.adam@vet.bme.hu, Cselkó Richárd, tanársegéd,,
cselko.richard@vet.bme.hu
A kutatást az EON ZRt. támogatja.
38. Terjedő kisülés vizsgálata
A terjedő kisülés az elektrosztatikus kisülések újabban felismert jelenségei közé tartozik,
ugyanis kialakulásához nagy felületű és nagy töltéssűrűségre feltöltött vékony szigetelő lap
szükséges. Ilyen feltételeknek csak az utóbbi időben megjelent műanyagok tudnak megfelelni.
A kisülés során hatalmas energia képes felszabadulni mely jelentős pusztításokat végezhet. A
kutatás célja kisülés kialakulásának minél pontosabb megismerése, melyhez egy
laboratóriumi kísérleti elrendezést kell létrehozni és az azon végzett mérési eredményeket
értékelni. A szakirodalom legnagyobb része angol ill. német nyelvű. A témával kapcsolatban
TDK dolgozat ill. diplomamunka is készíthető. BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: Dr. Kiss István egyetemi docens, kiss.istvan@vet.bme.hu, Tamus Ádám
egyetemi docens
39. Minőségi energiaellátás villamosenergia-felügyeleti rendszer
alkalmazásával
Feladat: A korszerű ipari, kereskedelmi létesítmények üzemeltetői számára alapvető
követelmény a nem megfelelő minőségű villamosenergia-ellátásból eredő veszteségek
minimalizálása. Az áramszolgáltató által kiszabott tarifarendszertől és az energia fogyasztás
szintjétől az energiaveszteségek elkerülhetővé válhatnak a folyamatos energiamenedzsment
használatával. A nagyfogyasztókkal kötött egyedi szerződésekben a lekötött energiától való
csekély mértékű eltérés esetén is büntetést kell fizetni az áramszolgáltató részére, akár többlet,
akár alulfogyasztásról van szó. Emiatt fontos a tarifarendszer használatának optimalizálása,
ismerve a napi vagy szezonális fogyasztást és a teljesítménytényező változását. A munka célja
a tanszéki csoport új Power Logic System (PLS) falán különféle hálózati hibák szimulálása és
az energiafelügyeleti rendszer kialakítása oly módon, hogy a hibákat a rendszer

automatikusan megoldja. A szakirodalom legnagyobb része magyar és angol nyelvű. A
témával kapcsolatban TDK dolgozat ill. diplomamunka is készíthető. BSc és MSc
hallgatóknak.
Témavezető: Tamus Ádám egyetemi docens tamus.adam@vet.bme.hu, Németh Bálint
egyetemi adjunktus, nemeth.balint@vet.bme.hu
A kutatást a Schneider Electric támogatja.
40. Épület villamos hálózatának tervezése instabus EIB felhasználásával
Feladat: egy lakóépület vagy irodaház kisfeszültségű villamos hálózatának, a fogyasztók
vezérlését ellátó instabus EIB épület-felügyeleti rendszernek, és a hálózat
túlfeszültségvédelemnek a megtervezése. A témával kapcsolatban TDK dolgozat ill.
diplomamunka is készíthető. A szakirodalom legnagyobb része német nyelvű. BSc
hallgatóknak.
Témavezető: Iváncsy Tamás egyetemi tanársegéd; ivancsy.tamas@vet.bme.hu, dr. Szedenik
Norbert t. egyetemi docens, szedenik.norbert@vet.bme.hu
41. Vizualizáló program fejlesztése az instabus EIB épületfelügyeleti
rendszerhez
Feladat: Az instabus EIB rendszer egy épületben található világítási fogyasztók, redőnyök,
fűtés, stb. vezérlését ellátó intelligens, programozható eszközökből álló hálózat. A hallgató
feladata egy olyan számítógépes program fejlesztése, mely lehetővé teszi, egy szabványos
interfésszel az EIB hálózatra való csatlakozás után, a rendszerben a ki- és bemeneti eszközök
állapotainak megjelenítését. A témával kapcsolatban TDK dolgozat és diplomamunka is
készíthető. A szakirodalom német és angol nyelvű. BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: Iváncsy Tamás egyetemi tanársegéd; ivancsy.tamas@vet.bme.hu
42. Napelemes családi ház épületinformatikai tervezése
A feladat kisépületek korszerű integrált épületinformatikai rendszerek, betáplálás,
kisfeszültségű erősáramú hálózat témakörök áttekintése, és egy paraméterezett rendszer
tervezése, kiemelten a köv. területeken: energiaellátás illetve energiafogyasztási maximum
felügyeletének megtervezése, energiatakarékossági lehetőségek feltérképezése, javaslatok
tétele. Cél a passzív ház. Érintésvédelem, primer és szekunder villámvédelem, többlépcsős
túlfeszültségvédelem, földelések tervezése, paraméterezése, kapcsolódó területek áttekintése,
javaslatok tétele. A hallgató munkája során a Solar Decathlon világverseny már folyamatban
lévő, többéves egyetemi projektjébe csatlakozik be. A verseny célja egy napelemmel működő
intelligens családi ház teljes tervezése és kivitelezése. A lehetőségek tükrében a téma
következő félévben folytatható. Sikeres munka esetén a hallgatónak lehetősége nyílik a
projekt keretein belül a tervezett rendszer gyakorlati megvalósításában való részvételre is.
Témavezető: Iváncsy Tamás, tanársegéd, ivancsy.tamas@vet.bme.hu

43. Áramkorlátozó kisfeszültségű megszakítók érintkező rendszereinek
és ívoltó szerkezeteinek elemzése
Áramkorlátozó kisfeszültségű megszakítók érintkező rendszereinek és ívoltó szerkezeteinek
elemzése optimalizálása végeselem számítások és modellmérések alapján. Az eddigieknél
nagyobb hatású szerkezetek kifejlesztése, esetleg találmány létrehozása. A szakirodalom
legnagyobb része angol ill. német nyelvű. A témával kapcsolatban TDK dolgozat ill.
diplomamunka is készíthető. MSc hallgatóknak.
Témavezető: Dr. Koller László egyetemi docens, koller.laszlo@vet.bme.hu
44. Mágneses terek árnyékolásának vizsgálata
Mágneses terek árnyékolásának vizsgálata, optimalizálása végeselem számítások
alapján. Kis veszteségű újfajta árnyékoló eszközök alkalmazásának lehetőségei
transzformátorok burkolaton belüli és kívüli árnyékolására. A szakirodalom legnagyobb része
angol ill. magyar nyelvű. A témával kapcsolatban TDK dolgozat ill. diplomamunka is
készíthető. MSc hallgatóknak.
Témavezető: Dr. Koller László egyetemi docens, koller.laszlo@vet.bme.hu
45. Nagyáramú mérési elrendezések és mérési programok összeállítása
Feladat: Nagyáramú kapcsolókészülékek és kapcsolóberendezések melegedési vizsgálatához
szükséges mérőberendezések tervezése, telepítése a szabványok előírásainak megfelelően. A
mérési programok kidolgozása. A vizsgálat tárgyát képező berendezéseket várhatóan a H-
TEC kft. biztosítja. BSc és MSc hallgatóknak.
Tanszéki témavezető: Dr Koller László egyetemi docens, koller.laszlo@vet.bme.hu;
46. Villamos gáztokozott berendezések hőfokeloszlásának vizsgálata
Az áramvezetők okozta melegedések modellezése, hagyományos és végeselem (ANSYS)
számítások eredményeinek összehasonlítása mért adatokkal. A kutatás diplomatervként,
illetve szakdolgozatként folytatható.
Témavezető: Dr. Koller László egyetemi docens, koller.laszlo@vet.bme.hu
Ipari témavezető: Dr. Madarász György
A kutatást a H_Tec Kft támogatja, illetve biztosítja a szükséges eszközöket.
47. Kisfeszültségű áramkorlátozó megszakítók gyorsított kioldása
A dinamikus zárlati erőhatás okozta gyorsított kioldás vizsgálata végeselem szimulációval. A
kutatás diplomatervként, illetve szakdolgozatként folytatható.

Témavezető: Dr. Koller László egyetemi docens, koller.laszlo@vet.bme.hu
Ipari témavezető: Dr. Madarász György
A kutatást a H_Tec Kft támogatja, illetve biztosítja a szükséges eszközöket.
48. Nagyfeszültségű gázfejlesztő ívoltó-szerkezet működésének
szimulációja
Ívoltó szerkezet végeselem szimulációra épülő modellezése. A kutatás diplomatervként,
illetve szakdolgozatként folytatható.
Témavezető: Dr. Koller László egyetemi docens, koller.laszlo@vet.bme.hu
Ipari témavezető: Dr. Madarász György
A kutatást a H_Tec Kft támogatja, illetve biztosítja a szükséges eszközöket.
49. Világítástechnikai műszer korszerűsítése és fejlesztése
Feladat egy meglévő, anyagjellemzők (reflexiós- és transzmissziós-tényező) mérésére
alkalmas műszer korszerűsítése tápegység tervezésével és megépítésével, valamint mérési
protokollok kidolgozásával. Vizsgálandó a műszer fényáram-mérésre alkalmassá tételének
feltételrendszere, moduláris rendszerű kialakítása. Több féléves munka esetén a fejlesztés
kivitelezése, és a műszerrel történő mérési sorozat, korszerű fényforrások világítási
paramétereinek vizsgálata is végezhető. BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: Némethné dr. Vidovszky Ágnes óraadó nemethe.vidovszky.agnes@nkh.gov.hu;
Barkóczi Gergely Attila Ph.D. hallgató barkoczi.gergely@vet.bme.hu
50. Számítógépes interface kialakítása világítási műszerekhez
Feladat számítógépes kezelő és értékelő felület megalkotása és fejlesztése, amely alkalmas a
reflexiós- és transzmissziós-tényezőt mérő műszerrel végzett mérési adatok megjelenítésére,
feldolgozására és többszöri értékelésére, a mérési adatok importálására korszerű, és
gyakorlatban alkalmazott kiértékelő-programok számára. A feladat a műszer korszerűsítésével
szinkronban végzendő a műszaki-informatikai optimum keresésével. Több féléves munka
esetén a műszerrel történő mérési sorozat, korszerű fényforrások világítási paramétereinek
vizsgálata is végezhető. BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: Némethné dr. Vidovszky Ágnes óraadó nemethe.vidovszky.agnes@nkh.gov.hu;
Barkóczi Gergely Attila Ph.D. hallgató barkoczi.gergely@vet.bme.hu

51. Munkavégzés és világosság kapcsolata, vizuális kísérlet
Feladat: A „korszerű” LED-s és kompaktfénycsöves világítások vizuális komfortja eltér a
„hagyományos” fényforrásokétól. A hideg fehér fényt az emberek zöme világosabbnak
érzékeli. Általános vélekedés, hogy a hideg színhőmérséklet éberen tart. Vizsgálandó, hogy a
világosabb érzet, jobb munkavégzéssel társul-e. Kidolgozandó a vizuális kísérletekhez
számítógépes munka és azok értékelési rendszere. A témával kapcsolatban TDK dolgozat, és
diplomamunka is készíthető. A szakirodalom főleg angol kisebb részben német nyelvű. BSc
és MSc hallgatóknak
Témavezető: Némethné Vidovszky Ágnes dr. óraadó nemethne.vidovszky.agnes@nkh.gov.hu
Barkóczi Gergely phd hallgató barkoczi.gergely@vet.bme.hu
52. Világosság érzékelés és a napi bioritmus, vizuális kísérlet
Feladat: A „korszerű” LED-s és kompaktfénycsöves világítások vizuális komfortja eltér a
„hagyományos” fényforrásokétól. A hideg fehér fényt az emberek zöme világosabbnak
érzékeli. Vizsgálandó, mi befolyásolja a világosság érzetet, mely fényérzékeny sejtek
ingerlésének van nagyobb hatása a világosság észleletre. Kidolgozandó vizuális kísérlet az
IpRGC sejtek és az S csap ingerlésének szétválasztására, optimalizálandó a spektrális eloszlás
az általános munkahelyi világításhoz. A témával kapcsolatban TDK dolgozat, és
diplomamunka is készíthető. A szakirodalom főleg angol kisebb részben német nyelvű. BSc
és MSc hallgatóknak
Témavezető: Némethné Vidovszky Ágnes dr. óraadó;
nemethne.vidovszky.agnes@nkh.gov.hu; és Barkóczi Gergely phd hallgató
barkoczi.gergely@vet.bme.hu
53. Laboratóriumi mérőberendezés készítése porminták minimális
gyulladási energiájának meghatározásához
Az iparban gyakran szükséges különböző porok szállítása, raktározása. Az előbbi folyamatok
azonban a por jelentős feltöltődésével járnak, járhatnak, ami elektrosztatikus kisüléshez
vezethet. Ez a kisülés megfelelő koncentráció esetén be tudja gyújtani por-levegő keveréket,
ami tűzhöz, robbanáshoz vezethet. Az így okozott elektrosztatikus veszély számszerűsítéséhez
elengedhetetlen, hogy meg tudjuk állapítani, mekkora energiájú elektrosztatikus szikra tud
begyújtani adott por-levegő keveréket. Az ilyen mérésekre kialakított speciális berendezés az
ún. Hartmann cső. Ez egy olyan berendezés, amely egy üvegcsőben elhelyezett pormintát
sűrített levegő időzített adagolásával "felfúj", az ehhez szinkronozott szikraköz pedig külső
generátorral beállított energiájú kisülést hoz létre. A kisülési energia adott határok között
változtatható, és meghatározható az a kisülési energia, ahol a vizsgált por-levegő keverék
belobban. A tanszéken elkészült egy ilyen mérőrendszer vezérlőegysége és a mérőrendszer
további részegységei. A feladat az összeépített mérőrendszer megtervezése, elkészítése. A
témával kapcsolatban TDK dolgozat ill. diplomamunka is készíthető. BSc és MSc
hallgatóknak.

Témavezető: Dr. Kiss István egyetemi docens, kiss.istvan@vet.bme.hu
A kutatást a SHOCK Kft. támogatja.
54. Vonzási tér numerikus számításán alapuló módszer alkalmazása
összetett elrendezések
A villámvédelmi kockázatszámítás kiindulópontja annak számszerű becslése, hogy egy
védendő objektumot, átlagosan milyen gyakra ér villámcsapás. Az egyenértékű terület
számítására vonatkozó, szabványos módszereknél pontosabb becslést ad a Dr. Horváth Tibor
Professzor Úr által kifejlesztett valószínűséggel súlyozott vonzási tér (Probability-
Modulated.Attractive Space, PMAS), amelyet eddig főként 2D-ben kezelhető elrendezések
elemzésére alkalmaztak. A Tanszéken fejlesztett 3D numerikus modell segítségével olyan
problémák is vizsgálhatók, amelyek már nem kezelhetők az eddigi, egyszerűsített módon.
Feladat a témavezető által megadott problémák és továbbfejlesztési lehetőségek vizsgálata. A
témával kapcsolatban TDK dolgozat ill. diplomamunka is készíthető. A szakirodalom
legnagyobb része angol nyelvű. BSc és MSc hallgatóknak.
Témavezető: dr. Kiss István, egyetemi docens, kiss.istvan@vet.bme.hu, Dr Horváth Tibor,
professzor emeritus, horvath.tibor@vet.bme.hu