Villamos gép tervezés

21/89 2005szept_dec 12/12/05
Ez csak elzetes, hiszen a htéshez még lehetséges hogy ettl eltér gázmennyiség szükséges, de ez csak melegedés
számitás után derül ki.
Leveg esetén
Fajh leveg
kb. 1000 [Ws/kgK]
Srség kb. 1.1 [kg/m3]
Amennyiben hidrogén vagy víz a htközeg akkor ugyanakkora veszteség elviteléhez kisebb közegmennyiség is elég.
4.5 Részletesebb melegedésszámitás
4.5.1 Szellzés számítása
A hálózatos analógián alapuló szellzés számitás pontosabb mint az As∆ szorzaton alapuló becslés, azért az
egyszersitett szellzés és melegedés számitás eredményeit óvatosan kell kezelni. Céljuk inkább a gépen belül
különböz részek egymáshoz képesti melegedésének számitása hogy a konstrukció htútjait célszerbben lehessen
kialakitani. Az eloszlás számitása viszonylag pontosabb.
A htközeg áramlása áramlási hálózattal irható le, melyben aktiv és passziv elemek vannak. A nyomásfokozó
elemek általában radiális ventilátorok ill. forgórész szellzrések, vagy tekercsfejek kilógó végei.
ρ 2 2
A létrehozott nyomás : ∆P[ Pa] = *( v − v )
2
2
1
Ahol ρ gáz srsége
V2 kerületi sebesség küls átmérn [m/s]
V1 kerületi sebesség bels átmérn [m/s]
Valóságban a veszteségek miatt parabola jelleggörbe adódik. Paramétereit most ismertnek vesszük, számitással vagy
méréssel határozható meg.
A passzív elemek úgy képzdnek, hogy a gép bels terét csatornákra bontjuk. Az elemek típusa szerint lehetnek
olyanok, melyeknél az ellenállás állandó ( például szkülés vagy tágulás, iránytörés ), olyanok ahol az ellenállás az
áramlási sebességtl ( Reynolds szám ) és a fal simaságától függ ( például egyenes csatorna ) illetve ahol a
tömegáramtól illetve áramlási sebességektl függ ( például elágazás, összefolyás ).
Az áramlási sebesség általában elég nagy ahhoz, hogy az áramlás turbulens legyen, ebben az esetben
kg
ρ
3
∆ =
m
p
2
* v
gáz
m
s
2
alakban írható fel.
Ahol ρ az áramló közeg srsége, v a közeg sebessége.
Tekintettel arra, hogy
v
gáz
3
m
Qgáz
s
F
= kapjuk, hogy
2
[ m ]
.