Dr. Ott István - Jog- és Ãllamtudományi Kar - Pázmány Péter ...
Dr. Ott István - Jog- és Ãllamtudományi Kar - Pázmány Péter ... Dr. Ott István - Jog- és Ãllamtudományi Kar - Pázmány Péter ...
98 Be.) vonatkozó rendelkezései 322 szerint nem kell bizonyítani azokat a tényeket, amelyek köztudomásúak, vagy amelyekről az eljáró bíróságnak, ügyésznek, illetőleg nyomozó hatóságnak hivatalos tudomása van. Amennyiben a forrás jogellenessége bizonyítást nem igénylően nyilvánvaló, az ilyen forrásból letöltők cselekménye szükségképpen és minden esetben kívül esik a szabad felhasználás esetkörén. Ennek elfogadásával arra a következtetésre kellene jutnunk, hogy az SzJSzT teljesen feleslegesen alkotta meg a 17/2006. számú szakvéleményét, hiszen a forrás jogellenességének ismerete – szükségképpen minden esetben megállapítható. Az elhatárolási pontként értékelendő jó vagy rosszhiszeműség vizsgálatának a nyilvánvalóságra hivatkozással történő kizárása véleményem szerint kevéssé fogadható el. A letöltést végző személy tudattartalmát kizárólag az eset összes körülményeinek ismeretében ítélheti meg a jogalkalmazó, már ha a büntetőeljárásban irányadó garanciális alapelvek sérelmét nem kívánja kockáztatni. Kollektív tudat létének általános feltételezése – legalábbis büntetőjogi szempontból – abban az esetben sem tűnik célravezetőnek, ha a fájlcserélő rendszerek működése azt valószínűsíti. A forrás jogellenessége tekintetében esetlegesen fennálló tévedés vizsgálatát az SzJSzT szerzői jogi szempontból szükségtelennek minősíti. „Nyilván nem kerülhet sor sem polgári, sem esetleg a büntetőjogi következmények alkalmazására olyankor, amikor jóhiszemű eljárásról van szó, és az érintett jogágak szankciórendszerében figyelembe veendő tudattartalmak és egyéb feltételek (mint a szándékosság, gondatlanság vagy az adott helyzetben való elvárhatóság) nem állapíthatók meg.” 323 Véleményem szerint, ha – kevéssé elfogadható módon – mindenfajta bizonyítás nélkül, megdönthetetlen vélelemként állítjuk is a forrás jogellenességének ismeretét – a jogellenes forrásból történő többszörözés vonatkozásában PC-inek háttértárán található mappák közvetlen kapcsolatán és adatcseréjén alapuló peer-to-peer technika alkalmazása.” URL: http://index.hu/tech/jog/diablo5483/ 322 Be. 75. § (3) 323 SZJSZT 17/2006. számú szakvélemény, p. 15.
99 megjelenő, határozott jogirodalmi álláspontokra figyelemmel –, a jogellenes forrásból történő letöltés jogellenességének, illetve társadalomra veszélyességének kérdésében fennálló tévedés lehetősége nem zárható ki, sőt okkal valószínűsíthető. Az ilyen tévedést viszont a hatályos törvény büntethetőséget kizáró okként határozza meg. 324 8.2. A hozzáférhetővé tétel büntetőjogi megítélése Továbbra is szem előtt tartva azt a tényt, hogy a fájlcsere folyamatában a többszörözés és az egyedi lehívásra történő hozzáférhetővé tétel 325 rendszerint egyidejűleg megvalósul, indokolt figyelmet fordítani a pusztán hozzáférhetővé tételben megnyilvánuló magatartások jogi megítélésére. A fájlcserélő rendszerben történő hozzáférhetővé tétel 326 az Szjt. fogalomrendszerében egyedi lehívásra történő hozzáférhetővé tételként 327 értelmezhető. 328 A hozzáférhetővé tétel vagy a feltöltés kifejezések – a fájlcseréhez hasonlóan – nem juttatják kifejezésre a tevékenység valódi mibenlétét, hiszen nem arról van szó, hogy a fájlcserélő rendszerek tagjai központi szerverre töltik fel a megosztani kívánt adatokat. 329 A „feltöltő” csupán lehetővé teszi, hogy a személyi számítógépén digitalizált formában tárolt adatokról a rendszer más 324 Btk. 26. § (2) Lásd részletesen a Társadalomra veszélyesség című résznél 325 A nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételt az Infosec-irányelv 3. cikkének (2) bekezdése vezette be európai uniós szinten. MEZEI 2009a p. 52. 326 A hazai jogirodalomban eltérő álláspontok alakultak ki abban a tekintetben, hogy az egyedi lehívásra történő hozzáférhetővé tételben megnyilvánuló magatartás illethető-e a feltöltés megnevezéssel. Az SzJSzT rendszeresen alkalmazza szakvéleményeiben a feltöltés kifejezést, amitől több szerző szintén nem zárkózik el. Lásd: NAGY ZOLTÁN ANDRÁS 2009 p. 239.; IBOLYA-torrentrazziák; FODOR 2009 p. 84. Más szerzők viszont – köztük Mezei Péter – kategorikusan kizárják a feltöltés kifejezés alkalmazhatóságának lehetőségét. Lásd: MEZEI PÉTER: Szerzői jog a XXI. században – A torrentezés büntetőjogi vonatkozásairól. URL: http://copyrightinthexxicentury.blogspot.hu/2010/09/torrentezes-buntetojogivonatkozasairol.html. A dolgozat a közérthetőség kedvéért esetenként az egyedi lehívásra történő hozzáférhető tétel szinonimájaként használja a feltöltés kifejezést, teljes mértékben osztva ugyanakkor a Mezei Péter által kifejtetteket. 327 A nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg. 328 Szjt. 26. § (8) 329 Vö.: 155. számú lábjegyzet
- Page 47 and 48: 47 Ezzel összefüggésben fontos m
- Page 49 and 50: 49 és teljesítmények óriási m
- Page 51 and 52: 51 Közömbös tehát, hogy a letö
- Page 53 and 54: 53 többsége illegális forrásbó
- Page 55 and 56: 55 szabad felhasználás általáno
- Page 57 and 58: 57 megfontolások képezzék. 207 A
- Page 59 and 60: 59 vagy tisztességtelen a jogellen
- Page 61 and 62: 61 a törvényben meghatározott es
- Page 63 and 64: 63 Az SzJSzT nem ad választ arra a
- Page 65 and 66: 65 fel a fogyasztót. 225 Ez a kör
- Page 67 and 68: 67 6. Fájlcsere és szabad felhasz
- Page 69 and 70: 69 vonatkozó Szjt. 35. §-a értel
- Page 71 and 72: 71 A Gyakorlati útmutató idézett
- Page 73 and 74: 73 Az Szjt. vonatkozó szabályai 2
- Page 75 and 76: 75 7. A szerzői jogsértés szankc
- Page 77 and 78: 77 forgalomba hozatala miatti eljá
- Page 79 and 80: 79 megnevezésének változását u
- Page 81 and 82: 81 lenül - bármilyen szerzői jog
- Page 83 and 84: 83 Az Országos Kriminológiai Int
- Page 85 and 86: 85 teljes körűen biztosítsa a sz
- Page 87 and 88: 87 hálózaton átvitt művek anyag
- Page 89 and 90: 89 ahol rajta kívül nincs más le
- Page 91 and 92: 91 minősül, és ekképpen a szaba
- Page 93 and 94: 93 Az SzJSzT hivatkozott vélemény
- Page 95 and 96: 95 A cselekmény megítélése kapc
- Page 97: 97 kifejtettekre 318 figyelemmel pu
- Page 101 and 102: 101 Az ilyen hozzáférhetővé té
- Page 103 and 104: 103 Mezei Péter szerint a fájlcse
- Page 105 and 106: 105 Bár a fájlcsere mindig komple
- Page 107 and 108: 107 felhasználási cselekménynek
- Page 109 and 110: 109 A szoftver 372 - tehát a szám
- Page 111 and 112: 111 huzamosan, vagy teljes egészé
- Page 113 and 114: 113 díjfizetési kötelezettségge
- Page 115 and 116: 115 példa nélküli a hazai gyakor
- Page 117 and 118: 117 sikerrel hivatkozhat arra, hogy
- Page 119 and 120: 119 Az indexáló oldalakkal össze
- Page 121 and 122: 121 követnek el, 424 tehát az sem
- Page 123 and 124: 123 A jogsértéssel okozott vagyon
- Page 125 and 126: 125 azért, mert a fájlcserélő r
- Page 127 and 128: 127 értékének, illetve a felhasz
- Page 129 and 130: 129 vagyoni hátrány bekövetkezé
- Page 131 and 132: 131 megvalósulásához elengedhete
- Page 133 and 134: 133 A gyakorlatban azonban a jogosu
- Page 135 and 136: 135 tekinthető teljesnek, illetől
- Page 137 and 138: 137 hogy a szerzői jog alapvetően
- Page 139 and 140: 139 csak ezt követően kerülhet s
- Page 141 and 142: 141 sértetteket és az egyes sért
- Page 143 and 144: 143 Az, hogy a lefoglalt adathordoz
- Page 145 and 146: 145 számához igazodó rendbelisé
- Page 147 and 148: 147 amely valamennyi az eljárás s
98<br />
Be.) vonatkozó rendelkezései 322 szerint nem kell bizonyítani azokat a tényeket,<br />
amelyek köztudomásúak, vagy amelyekről az eljáró bíróságnak, ügyésznek,<br />
illetőleg nyomozó hatóságnak hivatalos tudomása van. Amennyiben a forrás<br />
jogellenessége bizonyítást nem igénylően nyilvánvaló, az ilyen forrásból<br />
letöltők cselekménye szükségképpen és minden esetben kívül esik a szabad<br />
felhasználás esetkörén. Ennek elfogadásával arra a következtetésre kellene<br />
jutnunk, hogy az SzJSzT teljesen feleslegesen alkotta meg a 17/2006. számú<br />
szakvéleményét, hiszen a forrás jogellenességének ismerete – szükségképpen<br />
minden esetben megállapítható. Az elhatárolási pontként értékelendő jó vagy<br />
rosszhiszeműség vizsgálatának a nyilvánvalóságra hivatkozással történő<br />
kizárása véleményem szerint kevéssé fogadható el. A letöltést végző személy<br />
tudattartalmát kizárólag az eset összes körülményeinek ismeretében ítélheti<br />
meg a jogalkalmazó, már ha a büntetőeljárásban irányadó garanciális alapelvek<br />
sérelmét nem kívánja kockáztatni. Kollektív tudat létének általános feltételezése<br />
– legalábbis büntetőjogi szempontból – abban az esetben sem tűnik<br />
célravezetőnek, ha a fájlcserélő rendszerek működése azt valószínűsíti.<br />
A forrás jogellenessége tekintetében esetlegesen fennálló tévedés vizsgálatát<br />
az SzJSzT szerzői jogi szempontból szükségtelennek minősíti. „Nyilván nem<br />
kerülhet sor sem polgári, sem esetleg a büntetőjogi következmények<br />
alkalmazására olyankor, amikor jóhiszemű eljárásról van szó, és az érintett<br />
jogágak szankciórendszerében figyelembe veendő tudattartalmak és egyéb<br />
feltételek (mint a szándékosság, gondatlanság vagy az adott helyzetben való<br />
elvárhatóság) nem állapíthatók meg.” 323<br />
Véleményem szerint, ha – kevéssé elfogadható módon – mindenfajta bizonyítás<br />
nélkül, megdönthetetlen vélelemként állítjuk is a forrás jogellenességének<br />
ismeretét – a jogellenes forrásból történő többszörözés vonatkozásában<br />
PC-inek háttértárán található mappák közvetlen kapcsolatán és adatcseréjén alapuló<br />
peer-to-peer technika alkalmazása.” URL: http://index.hu/tech/jog/diablo5483/<br />
322 Be. 75. § (3)<br />
323 SZJSZT 17/2006. számú szakvélemény, p. 15.
Change language