Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

95
A cselekmény megítélése kapcsán nincs jelentősége annak, hogy a megszerzett
másolatok jogellenesen vagy jogszerűen állottak-e elő, illetve, hogy azok
forgalmazására jogszerűen került-e sor. 313
Az ítélet – indokolatlanul részletesnek tűnő – ismertetésére a jogellenes forrás
kérdésköre kapcsán az alábbiak miatt került sor. A Legfelsőbb Bíróság a
terheltet az ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette és a
terhelttől lefoglalt CD lemezek kiadásáról rendelkezett. Ez utóbbi döntés
sajátos kérdést vet fel, nevezetesen azt, hogy önmagában az a körülmény, hogy
a terhelt az általa megszerzett másolatok birtoklásával bűncselekményt nem
követett el, s így a nyomozás során lefoglalt példányok lefoglalásának
megszüntetésére került sor – jelentéktelenné teszi-e azt a tényt, hogy a
másolatok jogellenesen állottak elő. A másolatok jogellenességének tényét a
bíróság nem vitatta az eljárás során. Az sem kérdéses, hogy az értékesítés
céljával jogellenesen előállott másolatok tulajdonjogának átruházására a
terjesztés kizárólagos jogának megsértésével, haszonszerzés végett került sor.
Mindezek alapján viszont megállapítható, hogy a másolatok bűncselekmény
elkövetése útján állottak elő, amely körülmény a Btk. 77. §-ában meghatározott
kényszerintézkedés alkalmazását indokolná, akár a többszörözés,
313 A határozat indokolásában kifejtettek kapcsán szükséges megjegyezni, hogy a
jogsértéssel előállott műpéldány puszta birtoklása is sérelmes a szerző kizárólagos
jogaira, ha az kereskedelmi céllal történik. Az Szjt. 23. § (1) bekezdése szerint a
szerző kizárólagos joga, hogy a művet terjessze, és hogy erre másnak engedélyt adjon.
Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a
nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy
forgalomba hozatalra való felkínálással. Terjesztésnek minősül – többek között – a
műpéldány tulajdonjogának átruházása. A (2) bekezdés II. fordulata szerint a terjesztés
jogának megsértését jelenti a mű jogsértéssel előállott példányának kereskedelmi
céllal történő birtoklása is, ha a birtokos tudja vagy neki az adott helyzetben általában
elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a példány jogsértéssel állott elő.
Amennyiben tehát a vizsgált esetben a terhelt nem kizárólag magáncélú felhasználás
szándékával vásárolta volna a jogellenes másolatokat tartalmazó adathordozókat,
hanem a kereskedelmi célzat is megállapítható lenne, a másolatok puszta birtoklása is
megalapozná büntetőjogi felelősségét, hiszen a terjesztés kizárólagos joga sérelmet
szenved. Ilyen esetben nem bír különösebb jelentőséggel, hogy a jogsérelem folytán
milyen összegű vagyoni hátrány következett be, hiszen a cselekmény elkövetése – a
kereskedelmi jellegből adódóan – haszonszerzési célzattal történik, amely körülmény
– a szerzői jogi jogsértés megvalósulására is figyelemmel – a büntetőjogi felelősséget
vagyoni hátrány bekövetkezésének hiányában is megalapozza.