Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

90
ki a szabad felhasználás köréből, annak ellenére, hogy a forrás jogszerűségének
követelményét a hatályos jogszabályok kifejezetten nem írják
elő. 293 Spránitz Gergely megközelítése szerint a feltöltés jogellenességének
megállapítása esetén a „ius ex iniuria non procreatur” 294 jogelv értelmében a
letöltést is jogellenesnek kell tekinteni. 295 A Mezei Péter által e vonatkozásban
kifejtettek szerint: „jogot jogtalanra azonban nem lehet alapítani, vagyis
jogellenes forrásról jóhiszemű cselekvés mellett sem lehet jogszerű másolatot
készíteni.” 296 Mindezek mellett az SZJSZT 17/2006. számú véleményben
foglaltak nem hagynak kétséget afelől, hogy a jogellenes forrásból történő
másolatkészítés a háromlépcsős teszt egyetlen kritériumának sem felel meg,
következésképp nem minősülhet szabad felhasználásnak. A felsorakoztatott
érvek tükrében arra következtetésre kell jutnunk, hogy a fájlcserélő
rendszerben megvalósuló letöltés nem minősülhet szabad felhasználásnak 297 ,
így a szerzői engedély és jogdíjfizetés hiányában jogsértő és vagyoni hátrányt
generál. 298
Szinger András és Tóth Péter Benjámin a fentiekkel szöges ellentétben álló
véleménye szerint a letöltésben megnyilvánuló többszörözés abban az esetben
is jogszerű, ha az annak alapját képző forrás jogellenes. 299 Bodó Balázs szerint:
„a letöltés, függetlenül annak forrásától, magáncélú másolatkészítésnek
293 Az SzJSzT véleményében foglaltakra minden további nélkül elfogadhatóként
hivatkozik HEPP NÓRA: „A szürke zóna” –- a legális és az illegális szerzői jogi
cselekmények határterülete. URL: http://nws.niif.hu/ncd2008/docs/ehu/136.pdf
294 Jogtalanság nem eredményezhet jogszerűséget.
295 SPRÁNITZ GERGELY: Digitális tartalmak szerzői jogi védelme online környezetben.
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2007/3. szám 2007. (továbbiakban: SPRÁNITZ
2007) p. 12. URL: http://www.sztnh.gov.hu/szerzoijog/cikkek2007/2007-06-spranitz.pdf
296 MEZEI 2012a p. 168. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az SzJSzT jóhiszemű
cselekvés esetén nem zárja ki a szabad felhasználás lehetőségét. Erre csak abban az
esetben kerül sor, ha a másolást végző tudja, vagy az adott helyzetben általában
elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a másolás illegális forrásból történik.
297 Magyar Csaba szerint: „Maga a főmegállapítás, miszerint »a jogellenes magáncélú
másolás nem megengedett, sem szabad felhasználásként, sem pedig a jogdíjigényre
való korlátozás alapján« nem más, mint körkörös indokolás, lényege, hogy a
jogellenes másolás nem megengedett.” MAGYAR 2008 p. 131.
298 Mindezek következtében tényállásszerű és büntetőjogi felelősség alapját képezheti.
299 SZINGER–TÓTH 2004 p. 40.